Népszava, 1909. január (37. évfolyam, 1–26. sz.)
1909-01-13 / 10. szám
1909 január 13. NÉPSZAVA ő hive a szakegyesületi szervezkedésnek, épp úgy, ahogy hive a munkaadók szervezkedésének is. Legszívesebben látná, ha az egész vonalon a munkaadók és munkások szervezett tömegei állnának egymással szemközt és nem volna indifferens munkás, aki nem lép be a szakegyesületbe, mert a munkásságnak életföltétele az, hogy szervezetei legyenek, mert előrehaladását csak ezek biztosíthatják. A jelen esetben utána fog járni a tényállásnak és amennyiben meggyőződik arról, hogy akár a fölfüggesztés, akár a vizsgálat elhúzása, akár az egyleti helyiségek lezárása jogtalanul történt, épp úgy védelmére fog kelni a munkásegyesületeknek, mint tenné azt bármilyen más egyesülettel. Dr. Nagy Dezső válaszából kettő következik. Először is, hogy a kerületében történt oly fontos dologról, mint amilyen egy szakegyesület fölfüggesztése, csak akkor készül pontosan informálódni, amikor a fölfüggesztés után két héttel egy munkásgyűlés erre fölszólítja. Ha a függetlenségi közhelyiségről lett volna szó, bizonyára nem várt volna két hétig, hogy annak elteltével ígérje, hogy majd utána jár a dolognak. Tehát az úgynevezett „közszabadságok" terén igenis van különbség, hogy munkás- vagy polgári egyesületekről van szó. Másodszor pedig kiviláglik dr. Nagy Dezső képviselő beszédéből az, hogy azon ürügyeknek, amelyek leple alatt a szakegyesületeket üldözik, ő is ad némi hitelt és még most sem látja, vagy nem akarja látni azt, hogy a szakegyesületek csak akkor vesznek részt a politikában, ha a kormány politizál velük, amikor ugyanis politikai céljai elérésére a szakegyesületeket fölfüggeszti, vagy föloszlatja. Egyébként várjuk, hogy mit fog, mit tud tenni dr. Nagy Dezső és mennyiben lesz annak foganatja. A szerdai nap folyamán elvtársaink Eötvös Károlynak fogják átadni a gyűlés határozatát. Még néhány szó a munkanélküliek számáról. Több polgári lap örömmel „konstatálta" — amint már megírtuk — hogy a vas- és fémmunkások munkanélkülieinek száma nem több mint 295. A téves állítással szemben kijelentjük, hogy a múlt heti kifizetések alkalmával 375 munkanélküli vas- és fémmunkás részesült rendes segélyben. Hogy január 9-én csak 295 kapott segélyt, az annak tudható be, hogy egy része a segélyjogosult tagoknak nem tudta, hogy segélyeket fizetnek ki és így csak a 12-iki kifizetéseknél juthattak segélyeikhez. A fenti 375 vas- és fémmunkás azonban csak a segélyjogosult, legalább egy éves tagok számát jelzi. Ezeken kívül vannak még azok, akik már segélyeiket kimerítették, továbbá azok, akik még nem érték el a segélyre való igényjogosultságukat, úgy, hogy az összes szervezett munkanélküli vas-és fémmunkások száma Budapesten legalább is 2000—2500-at tesz ki. És ha ehhez még hozzávesszük a vidéki munkanélküli vasmunkásokat, akkor a szám jó magasra szökik föl. Hát ne áltassák magukat a burzsoák azzal a hazugsággal, hogy nem nagy a munkanélküliség a vas- és fémmunkások között és így nincs nyomor. Igenis van. És ennek a nyomornak háborgását és a polgári társadalom ellen való kitörését működése alatt a vas- és fémmunkás-szövetség csillapítgatta a rendszeres segélyek kifizetésével. Munkában a nagyváradi polgármester, Nagyváradról írják a „Magyar Tudósító"nak. Rimler Károly polgármester a magyarországi festőmunkások országos szövetségének nagyváradi csoportját „rendetlen vagyonkezelés" címén fölfüggesztette. A fölfüggesztést hétfőn foganatosították. Pénz kevés volt a helyi csoportnál, mert a vagyont egy hónap előtt ismeretlen tettesek ellopták. E polgári forrásból eredő „jóakaratú" híradást elvtársaink köréből eddig nem erősítették meg. Tiltakozó gyűlés Debrecenben. A debreceni fa- és vasmunkások vasárnap délelőtt igen jól sikerült gyűlést tartottak egyesülési és gyülekezési jog napirenddel a Margit-fürdő dísztermében. A terem zsúfolásig megtelt fa- és vasmunkásokkal. A gyűlésen szép számban vettek részt egyéb szakmabeli szervezett munkások is. Gaál Gyula elvtárs az egybehívók nevében üdvözölte a megjelenteket. Ajánlatára elnöknek Hubert József, jegyzőnek Nagy Sándor elvtársakat választották meg. A gyűlés szónoka Pelczéder Ágoston elvtárs (Budapest) volt, aki másfélórás beszédében foglalkozott a kormány munkásüldözésével. Fölszólaltak a gyűlésen Pál János kőmives, Tarnóczi Gábor cipész, Bódi István szabó, Szendrei István ács, Simon István nyomdász, Szepesi Albert kereskedelmi alkalmazott elvtárs. Abban az értelemben beszéltek mindnyájan, hogy a vasmunkásokkal és famunkásokkal szolidárisak és ha a fölfüggesztett egyesületüket vissza nem kapják és ha Andrássy galád támadásaival továbbra is zaklatja a munkások szervezeteit, kimondják a tömegsztrájkot. Hubert elvtárs buzdító zárszava után a Marseillaise hangjainál a gyűlés véget ért. A segesvári munkásság tiltakozó gyűlése. Vasárnap a segesvári munkások is tiltakoztak a vas- és fémmunkás-szövetség és az asztalosok szakosztálya felfüggesztése ellen. A gyűlés elnöke Weber András, jegyzője Jámbor Artúr elvtársak voltak. A napirendet Knaller Győző elvtárs fejtette ki. Knaller elvtárs rámutatott a koalíciós kormány munkásüldöző politikájára. A munkásoknak elejét kell venniük ezen üldözéseknek és meg kell alakítaniuk a szabadszervezeteket arra az esetre, ha szövetségeinket föloszlatják. Jámbor elvtárs hasonló értelmű fölszólalása után a gyűlés határozatilag kimondotta, hogy haladéktalanul hozzá fog a szabadszervezetek kiépítésének munkálataihoz. A gyűlés ezzel véget ért. PÁRTÜGYEK. A VIII. kerületi munkások 1909 január hó 14-én, csütörtökön este fél 8 órakor, a Piskóty-féle vendéglőben (VIII., Népszínházutca és Tisza Kálmán-tér sarkán) és a Böhm-féle vendéglőben (VIII., Práter- és Futó-utca sarkán) két nagy nyilvános gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. Az egyesülési és gyülekezési jog. 2.A pártszervezetek célja és haszna. Munkások! Elvtársak! Agitáljatok e gyűlések sikere érdekében! Testvéri üdvözlettel a VIII. kerületi végrehajtó bizottság. A választójogi alapra a szobrászok szabadszervezete 40 koronát adományozott. SZERVEZKEDÉS, IX. kerület, 5. csoport. Az Üllői-út páratlan számú oldalának, Tűzoltó-utca, Vendel-utca, Ranolder-utca, Gát-utca, Gyep-utca páratlan számú oldalának és Szvetenay-utca, Márton-utca páros számú oldalának területén lakó összes Népszavaelőfizetők, szervezett munkások, utcai és házi bizalmi férfiak e hó 15-én, pénteken este fél 8 órakor a Ferenc-tér és Ferenc utca sarkán levő Patrics-féle vendéglőben megtartandó értekezleten okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Úgyszintén a következő elvtársak is: Török Gyula, Uitz Ferenc, Ács János, Czeglédi Lajos, Fehér János, Duppai Károly, Hegelman Sándor, Lakatos József, Mádi Zsigmond, Petrovszky József, Pirók György, Sáfár Lajos, Schwartz István, Sterbinszky László, Tompay László, Tóth Ferenc, Vadroska Béla, Winter Mihály, Vojcsek István, Zsiga János, Erdély István, Kovács József, Ónodi Sándor, Polgár Ferenc, Rakovszky Lajos, Székely Aladár, Wahauf testvérek, Zsula Gyula, Tódor István, Ivanko Mihály, Ilamár Kálmán, Krausz György, Makay Lajos, Ruppel József, Sticker József, Tasak József, Lubniczky Ferenc, Szabó József, Packal Ignác, Belini József, Talos Ferenc, Tarpay András, Szép Antal, Rigó Endre, Lichely Győző, Popper Ádám, Váczi Ferenc, Tóth Vilmos, Czurik András és Pollak Béla. A IX. kerületi végrehajtó bizottság szerdán este a szokott helyen ülést tart. A segesvári szociáldemokrata pártszervezet szombaton, e hó 16-án este fél 8 órakor a Kossuth-féle vendéglőben évi rendes beszámoló gyűlését tartja. Napirend: 1. Pártjelentés. 2. Pénztári jelentés. 3. Pótválasztás. 4. Szövetkezeti ügy. 5. Indítványok. A bácsbodrog megyei szervező bizottság kéri a megyében levő helyi szervezetek vezetőit, hogy a levelezőiket jelentsék be minél, gyorsabban a 9 megyei párttitkárságnál Szabadkán. Ahol szervezet még nincsen, ott az elvtársak maguk közül bízzanak meg valakit a levelezéssel. Ahol pedig csak egy elvtárs is van, az jelentse be a saját címét, hogy így a megyében levő elvtársak segítségével az összeköttetést szélesbítsék. A karácsonykor megválasztott megyei szervező bizottság már megalakult és a működését megkezdte. Kérjük az elvtársakat, hogy minden a megyei szervező bizottságnak szánt levelet vagy küldeményt a következő címre küldjék: Fleischer Dávid, Szabadka, VI. ker Petőfi utca 88. (A nemzetiségi testvérlapok e sorok átvételére kéretnek.) SZAKMOZGALOM. Tiz ember: népgyűlés. Ezt csak olyan bikkfejű rendőr vélheti, amilyen igenc sak találtatik a lószőrdiszes kalpagok alatt. E jeles csapat egyik tagja, az 1552. számú, megszagolta a mult év december 2-ikán, hogy az Andrényi-féle papírdoboz-gyár könyvkötőmunkásai a hold-utcai Eckmannvendéglőben értekezletet tartanak. Bevonult tehát a rend értelmes őre és mintha csak közvetetlenül Andrássytól tanulta volna meg a gyülekezés jogának tiszteletét, kijelentette, hogy: a méltóságos főkapitány úr nevében az értekezletet föloszlatom. De ez még nem elég. Két elvtársunkat a jelenvoltak közül fölírt s ezeket tiltott gyűlésezés miatt az V. kerületi rendőrségre idézték. A rendőrkapitánynak azonban mégis csak több az esze, mint a rendőrének és fölmentette a vádlottat, de jóakaratúlag figyelmeztette őket, hogy máskor az ilyen értekezleteket is jelentsék be. Ez a jóakarat tudniillik nem a vádlottakkal, hanem fölsült rendőrlegényeivel szemben nyilatkozott meg a kapitány úrban, aki nem akarja nyilván, hogy az legyen a vélemény az 1552. számmal ékeskedő stréberről, amit ilyen följelentéssel kivívott magának. Mert amit a kapitány úr kíván, az olyan képtelenség, hogy annak elsősorban a rendőrség inná meg a levét. Hiszen minden ipari vállalat munkásai gyakorta tartanak ilyen értekezleteket, amelyeken személyi és műhelyi ügyeket beszélnek meg. Annyi rendőre még sincs Bodának, hogy minden ilyen értekezletre jusson belőle. Hiszen már most is dühöngő vádakká aljasulnak, amikor a munkásmozgalom egyegy erősebb napja több dolgot ad nekik. Minthogy mi tényleg sajnáljuk e silány bérért megkínzott embereket, hát már a humanizmus szempontjából sem ajánljuk elvtársainknak, hogy a rendőrkapitány úr jóakaratú intelmét komolyan vegyék. A műhelyértekezleteket tartsák meg tovább is rendőri segédlet nélkül! A malmok és a tömegsztrájk. A Népszava keddi számában leközöltük a malommunkáltatók és a malom- és a fuvaripari munkások választott bíróságának ítéletét. Az összes polgári lapok, a „Budapesti Hírlap" kivételével tárgyilagosan foglalkoztak az üggyel. A „B. H." a tőle megszokott pimaszsággal hazudott, amelyre vonatkozóan a következő nyilatkozatot kaptuk: A malomtulajdonosok és malommunkások és fuvarozómunkások között fönforgott ügyben hozott választott bírósági ítéletről írva, a „Budapesti Hírlap" a szokott perfidiával úgy tünteti föl a dolgot, mintha a munkások választott bírái az ítélet hozatalánál meghátráltak volna. Anélkül, hogy a dolog részleteibe belemennénk, csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a malmok képviselője, dr. Fekete Ignác a tárgyaláson a következő kérelmeket terjesztett elő: 1. mondassék ki, hogy a munkások megszegték a szerződést, 2. bontassék föl a kollektív szerződés, 3. a munkásoknak újév napjára ne járjon munkabér. A választott bírósági ítélet a két első kérelmet elvetette, a harmadik kérelemnek is csak részben tett eleget, mert a fuvarozó munkásoknak a kifizetett negyed nap helyett az egész napi munkabért megítélte. Ebből a tényből minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy a „B. H.", szokásához hiven, hazudott és információit nem illetékes tényezőtől szerezte.