Népszava, 1909. január (37. évfolyam, 1–26. sz.)

1909-01-13 / 10. szám

1909 január 13. NÉPSZAVA ő hive a szakegyesületi szervezkedésnek, épp úgy, ahogy hive a munkaadók szervezkedé­sének is. Legszívesebben látná, ha az egész vonalon a munkaadók és munkások szerve­zett tömegei állnának egymással szemközt és nem volna indifferens munkás, aki nem lép be a szakegyesületbe, mert a munkásságnak életföltétele az, hogy szervezetei legyenek, mert előrehaladását csak ezek biztosíthatják. A jelen esetben utána fog járni a tényállás­nak és amennyiben meggyőződik arról, hogy akár a fölfüggesztés, akár a vizsgálat elhú­zása, akár az egyleti­ helyiségek lezárása jog­talanul történt, épp úgy védelmére fog kelni a munkásegyesületeknek, mint tenné azt bármilyen más egyesülettel. Dr. Nagy Dezső válaszából kettő következik. Először is, hogy a kerületében történt oly fontos dologról, mint amilyen egy szakegye­sület fölfüggesztése, csak akkor készül pontosan informálódni, amikor a fölfüggesztés után két héttel egy munkásgyűlés erre fölszólítja. Ha a függetlenségi közhelyiségről lett volna szó, bizonyára nem várt volna két hétig, hogy annak elteltével ígérje, hogy majd utána jár a dolognak. Tehát az úgynevezett „közszabadságok" terén igenis van kü­lönbség, hogy munkás- vagy polgári egyesületekről van szó. Másodszor pedig ki­világlik dr. Nagy Dezső képviselő beszédéből az, hogy azon ürügyeknek, amelyek leple alatt a szakegyesületeket üldözik, ő is ad némi hitelt és még most sem látja, vagy nem akarja látni azt, hogy a szakegyesületek csak akkor vesznek részt a politikában, ha a kor­mány politizál velük, amikor ugyanis politi­kai céljai elérésére a szakegyesületeket föl­függeszti, vagy föloszlatja. Egyébként várjuk, hogy mit fog, mit tud tenni dr. Nagy Dezső és mennyiben lesz an­nak foganatja. A szerdai nap folyamán elvtársaink Eötvös Károlynak fogják átadni a gyűlés határozatát. Még néhány szó a munkanélküliek számáról. Több polgári lap örömmel „konstatálta" — amint már megírtuk — hogy a vas- és fémmun­kások munkanélkülieinek száma nem több mint 295. A téves állítással szemben kijelentjük, hogy a múlt heti kifizetések alkalmával 375 munka­nélküli vas- és fémmunkás részesült rendes se­gélyben. Hogy január 9-én csak 295 kapott se­gélyt, az annak tudható be, hogy egy része a segély­jogosult tagoknak nem tudta, hogy segélye­ket fizetnek ki és így csak a 12-iki kifizetéseknél juthattak segélyeikhez. A fenti 375 vas- és fém­munkás azonban csak a segélyjogosult, legalább egy éves tagok számát jelzi. Ezeken kívül vannak még azok, akik már segélyeiket kimerítették, továbbá azok, akik még nem érték el a segélyre való igényjogosultságukat, úgy, hogy az összes szervezett munkanélküli vas-és fémmunkások száma Budapesten legalább is 2000—2500-at tesz ki. És ha ehhez még hozzá­vesszük a vidéki munkanélküli vasmunkásokat, akkor a szám jó magasra szökik föl. Hát ne ál­tassák magukat a burzsoák azzal a hazugsággal, hogy nem nagy a munkanélküliség a vas- és fém­munkások között és így nincs nyomor. Igenis van. És ennek a nyomornak háborgását és a polgári társadalom ellen való kitörését működése alatt a vas- és fémmunkás-szövetség csillapítgatta a rendszeres segélyek kifizetésével. Munkában a nagyváradi polgármester, Nagyváradról írják a „Magyar Tudósító"­nak. Rimler Károly polgármester a magyar­országi festőmunkások országos szövetségének nagyváradi csoportját „rendetlen vagyonkeze­lés" címén fölfüggesztette. A fölfüggesztést hétfőn foganatosították. Pénz kevés volt a helyi csoportnál, mert a vagyont egy hónap előtt ismeretlen tettesek ellopták. E polgári forrásból eredő „jóakaratú" hír­adást elvtársaink köréből eddig nem erősítet­ték meg. Tiltakozó gyűlés Debrecenben. A debreceni fa- és vasmunkások vasárnap délelőtt igen jól sikerült gyűlést tartottak egyesülési és gyülekezési jog napirenddel a Margit-fürdő dísztermében. A terem zsúfolásig megtelt fa- és vasmunkásokkal. A gyűlésen szép számban vettek részt egyéb szakmabeli szervezett munkások is. Gaál Gyula elvtárs az egybehívók nevében üd­vözölte a megjelenteket. Ajánlatára elnöknek Hu­bert József, jegyzőnek Nagy Sándor elvtársakat választották meg. A gyűlés szónoka Pelczéder Ágoston elvtárs (Budapest) volt, aki másfélórás beszédében foglalkozott a kormány munkásüldö­zésével. Fölszólaltak a gyűlésen Pál János kőmives, Tarnóczi Gábor cipész, Bódi István szabó, Szend­rei István ács, Simon István nyomdász, Szepesi Albert kereskedelmi alkalmazott elvtárs. Abban az értelemben beszéltek mindnyájan, hogy a vas­­munkásokkal és famunkásokkal szolidárisak és ha a fölfüggesztett egyesületüket vissza nem kapják és ha Andrássy galád támadásaival továbbra is zaklatja a munkások szervezeteit, kimondják a tömegsztrájkot. Hubert elvtárs buzdító zárszava után a Mar­seillaise hangjainál a gyűlés véget ért. A segesvári munkásság tiltakozó gyűlése. Vasárnap a segesvári munkások is tiltakoz­tak a vas- és fémmunkás-szövetség és az asztalosok szakosztálya felfüggesztése ellen. A gyűlés elnöke Weber András, jegyzője Jám­bor Artúr elvtársak voltak. A napirendet­­ Knaller Győző elvtárs fejtette ki. Knaller elvtárs rámutatott a koalíciós kormány­­ munkásüldöző politikájára. A munkásoknak elejét­­ kell venniük ezen üldözéseknek és meg kell ala­kítaniuk a szabadszervezeteket arra az esetre, ha szövetségeinket föloszlatják. Jámbor elvtárs hasonló értelmű fölszólalása után a gyűlés határozatilag­ kimondotta, hogy ha­ladéktalanul hozzá fog a szabadszervezetek ki­építésének munkálataihoz. A gyűlés ezzel véget ért. PÁRTÜGYEK. A VIII. kerületi munkások 1909 január hó 14-én, csütörtökön este fél 8 órakor, a Piskóty-féle vendéglőben (VIII., Népszínház­utca és Tisza Kálmán-tér sarkán) és a Böhm-féle vendéglőben (VIII., Práter- és Futó-utca sarkán) két nagy nyilvános gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. Az egyesülési és gyülekezési jog. 2.A párt­szervezetek célja és haszna. Munkások! Elvtársak! Agitáljatok e gyű­lések sikere érdekében! Testvéri üdvözlettel a VIII. kerületi végrehajtó bizottság. A választójogi alapra a szobrászok szabadszervezete 40 koronát adományozott. SZERVEZKEDÉS, IX. kerület, 5. csoport. Az Üllői-út páratlan számú oldalának, Tűzoltó-utca, Vendel-utca, Ra­nolder-utca, Gát-utca, Gyep-utca páratlan számú oldalának és Szvetenay-utca, Márton-utca páros számú oldalának területén lakó összes Népszava­előfizetők, szervezett munkások, utcai és házi bizalmi férfiak e hó 15-én, pénteken este fél 8 órakor a Ferenc-tér és Ferenc­ utca sarkán levő Patrics-féle vendéglőben megtartandó értekezleten okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Úgyszintén a következő elvtársak is: Török Gyula, Uitz Fe­renc, Ács János, Czeglédi Lajos, Fehér János, Duppai Károly, Hegelman Sándor, Lakatos Jó­zsef, Mádi Zsigmond, Petrovszky József, Pirók György, Sáfár Lajos, Schwartz István, Sterbinszky László, Tompay László, Tóth Ferenc, Vadroska Béla, Winter Mihály, Vojcsek István, Zsiga János, Erdély István, Kovács József, Ónodi Sándor, Polgár Ferenc, Rakovszky Lajos, Székely Aladár, Wahauf testvérek, Zsula Gyula, Tódor István, Ivanko Mihály, Ilamár Kálmán, Krausz György, Makay Lajos, Ruppel József, Sticker József, Tasak József, Lubniczky Ferenc, Szabó József, Packal Ignác, Belini József, Talos Ferenc, Tarpay András, Szép Antal, Rigó Endre, Lichely Győző, Popper Ádám, Váczi Ferenc, Tóth Vilmos, Czurik András és Pollak Béla. A IX. kerületi végrehajtó bizottság­ szerdán este a szokott helyen ülést tart. A segesvári szociáldemokrata pártszervezet szombaton, e hó 16-án este fél 8 órakor a Kos­suth-féle vendéglőben évi rendes beszámoló gyűlését tartja. Napirend: 1. Pártjelentés. 2. Pénztári jelen­tés. 3. Pótválasztás. 4. Szövetkezeti ügy. 5. Indít­ványok. A bácsbodrog­ meg­yei szervező bizottság­ kéri a megyében levő helyi szervezetek vezetőit, hogy a levelezőiket jelentsék be minél, gyorsabban a 9 megyei párttitkárságnál Szabadkán. Ahol szervezet még nincsen, ott az elvtársak maguk közül bíz­zanak meg valakit a levelezéssel. Ahol pedig csak egy elvtárs is van, az jelentse be a saját címét, hogy így a megyében levő elvtársak segítségével az összeköttetést szélesbítsék. A karácsonykor megválasztott megyei szervező bizottság már megalakult és a működését meg­kezdte. Kérjük az elvtársakat, hogy minden a me­gyei szervező bizottságnak szánt levelet vagy küldeményt a következő címre küldjék: Fleischer Dávid, Szabadka, VI. ker Petőfi­ utca 88. (A nemzetiségi testvérlapok e sorok átvételére kéretnek.) SZAKMOZGALOM. Tiz ember: népgyűlés. Ezt csak olyan bikkfejű rendőr vélheti, amilyen igen­c sak találtatik a lószőrdiszes kalpagok alatt. E jeles csapat egyik tagja, az 1552. számú, megszagolta a mult év december 2-ikán, hogy az Andrényi-féle papírdoboz-gyár könyvkötőmunkásai a hold-utcai Eckmann­vendéglőben értekezletet tartanak. Bevonult tehát a rend értelmes őre és mintha csak közvetetlenül Andrássytól tanulta volna meg a gyülekezés jogának tiszteletét, kije­lentette, hogy: a méltóságos főkapitány­ úr nevében az értekezletet föloszlatom. De ez még nem elég. Két elvtársunkat a jelenvoltak közül fölírt s ezeket tiltott gyű­­lésezés miatt az V. kerületi rendőrségre idézték. A rendőrkapitánynak azonban mégis csak több az esze, mint a rendőré­nek és fölmentette a vádlottat, de jóaka­ratúlag figyelmeztette őket, hogy máskor az ilyen értekezleteket is jelentsék be. Ez a jóakarat tudniillik nem a vádlottakkal, hanem fölsült rendőrlegényeivel szem­ben nyilatkozott meg a kapitány úr­ban, aki nem akarja nyilván, hogy­­ az legyen a vélemény az 1552. számmal ékeskedő stréberről, amit ilyen följelen­téssel kivívott magának. Mert amit a ka­pitány úr kíván, az olyan képtelenség, hogy annak elsősorban a rendőrség inná meg a levét. Hiszen minden ipari vállalat munkásai gyakorta tartanak ilyen értekez­leteket, amelyeken személyi és mű­helyi ügyeket beszélnek meg. Annyi rendőre még sincs Bodának, hogy min­den ilyen értekezletre jusson belőle. Hiszen már most is dühöngő vádakká al­jasulnak, amikor a munkásmozgalom egy­egy erősebb napja több dolgot ad nekik. Minthogy mi tényleg sajnáljuk e silány bérért megkínzott embereket, hát már a humanizmus szempontjából sem ajánljuk elvtársainknak, hogy a rendőrkapitány úr jóakaratú intelmét komolyan vegyék. A műhelyértekezleteket tartsák meg tovább is rendőri segédlet nélkül! A malmok és a tömegsztrájk. A Népszava keddi számában leközöltük a malommunkál­tatók és a malom- és a fuvaripari munkások választott bíróságának ítéletét. Az összes pol­gári lapok, a „Budapesti Hírlap" kivételével tárgyilagosan foglalkoztak az üggyel. A „B. H." a tőle megszokott pimaszsággal hazudott, amelyre vonatkozóan a következő nyilatkoza­tot kaptuk: A malomtulajdonosok és malommunkások és fuvarozómunkások között fönforgott ügyben ho­zott választott bírósági ítéletről írva, a „Budapesti Hírlap" a szokott perfidiával úgy tünteti föl a dolgot, mintha a munkások választott bírái az ítélet hozatalánál meghátráltak volna. Anélkül, hogy a dolog részleteibe belemennénk, csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a malmok képvise­lője, dr. Fekete Ignác a tárgyaláson a következő kérelmeket terjesztett elő: 1. mondassék ki, hogy a munkások megszegték a szerződést, 2. bontassék föl a kollektív szerződés, 3. a munkásoknak újév napjára ne járjon munkabér. A választott bírósági ítélet a két első kérelmet elvetette, a harmadik kérelemnek is csak részben tett eleget, mert a fuvarozó munkásoknak a ki­fizetett negyed nap helyett az egész napi munka­bért megítélte. Ebből a tényből minden kétséget kizárólag ki­tűnik, hogy a „B. H.", szokásához hiven, hazudott és információit nem illetékes tényezőtől szerezte.

Next