Népszava, 1909. április (37. évfolyam, 77–102. sz.)
1909-04-01 / 77. szám
1909 április 1. NÉPSZAVA A fekete Internacionale. A klerikalizmus Magyarországon való megerősödésének egyik fő oka volt, hogy a nemzetközi klerikalizmus szövetkezett a magyar nacionalizmussal: a fekete csuhára pirosfehér-zöld palástot terítettek. Látva, hogy mindenféle népbolondítás sikert igér, ha nemzeti maszlagokkal erősítik, a nemzetiségekkel, főképpen a tótokkal cimboráló, aulikus néppárt is magára aggatott mindenféle magyar nacionalista és soviniszta rongyokat. De igazi nemzetközi természete minduntalan kiütközik azért belőle, így a magyarság és a nemzeti élet védelmére alkotott Katolikus Népszövetség is megfeledkezett hazafias rendeltetéséről, amikor a következő hírt tette közzé: A katolikus népszövetség kormányzótanácsa elhatározta, hogy terjedelmes jelentésben számol be a pápának a népszövetség eddigi munkájáról és számszerű eredményéről. A jelentést a tanács megbízásából Rakovszky István v. b. t. t. vezetésével Zboray Miklós alelnök, Ernst Sándor vezérigazgató, Landauer Béla (kikeresztelkedett zsidó) és Beniczky Ödön tanácstagok fogják Rómában a húsvéti ünnepek alatt audiencián átnyújtani. Mit szólanak várjon a magyar függetlenségi urak ehhez a Rómából vezetett és ellenőrzött magyar nemzeti egyesülethez ! KÜLFÖLD, Németország. Birodalmi gyűlés. A német birodalmi gyűlés szerdai ülésén Stadthagen elvtárs határozati javaslatot terjesztett be, amely a szövetséges kormány azon rendeletének felfüggesztését kívánja, amely megsértve a birodalom által kötött államközi szerződéseket, külföldi munkásoktól igazolólapok beszerzését követeli és kiutasítással fenyegeti azokat, ha nincsenek ily kártyák birtokában. Örtze (birodalmipárti) állást foglal Stadthagen fejtegetéseivel szemben. A javaslatot nem fogadták el, de elfogadták elvtársaink egy másik indítványát, amely szerint az igazolólapokat ezentúl díjtalanul adják ki. Oroszország. Hajsza a forradalmárok ellen. Pétervárról táviratozza a berlini „Lokalanzeiger" tudósítója. Ma éjszaka Pétervárott egy új, messzeágazó forradalmi szervezetet fedeztek föl, amely a kaukázusi forradalmárokat fegyverrel és lőszerrel látja el. Sok házkutatást tartott az éjszaka a rendőrség és tömérdek patront kobozott el, de nagyfontosságú írásokat is talált. A forradalmi szövetkezetnek fészke a főváros kellős közepében volt. Nagy csapat rendőr sok rendőrtisztviselővel bekerítette a kérdéses házat, amely Malisen gépgyárosé s őt magát is letartóztatták hetvenedmagával, köztük sok tisztet is. Más házkutatás is volt s ott is nagyon sok fegyvert, patront és fontos iratokat koboztak el. A rendőrség kézrekerítette Bagadurev forradalmárt is, aki a vezetők egyike. Törökország: Zendülő katonák. Konstantinápolyból jelentik, hogy a Yildiz-őrséghez tartozó zuárzászlóalj föllázadt és pedig az egyik verzió szerint azért, mert anatóliai újoncokat soroztak be csapatához, egy másik verzió szerint, mert a Yildizből áthelyezték az újonnan szervezett 22. hadosztályhoz. Miután a laktanyát két gyalogezred, egy lovasezred és egy vadász-zászlóalj körülfogta és a lázadókat felszólították, hogy adják meg magukat, ezek letették a fegyvert. Az első zászlóalj és az 5-ezred 58 katonáját, akik legutóbb is részt vettek a Yildizben kitört katonai zendülésben haditörvényszék elé állították és az afrikai Tripoliszba deportálták. Rövid külpolitikai hírek. A londoni suffragettek kedden újra ostromot intéztek a parlament ellen. Be akartak hatolni az épületbe, de visszaszorították őket. Tíz suffragettet letartóztattak. A portugál kormány lemondott az ellene intézett obstrukció következtében. A király elfogadta a lemondást. A koalíció utolsó napjai. — Bukik a kormány is. — Fúzió vagy függetlenségi egyeduralom ! — Mielőtt beállna a húsvétra elkövetkező ünnepi hangulat, a tisztelt haza még eléggé kigyönyörködheti magát a koalíciós testvérek agyarkodásainak színjátékában. Ami most történik, amit elmondanak banketteken, függetlenségi és hatvanhetes újságokban, az mind egy-egy utolsókat vonaglása a koalíciónak és a koalíciós kormánynak. Holló tegnap már elénekelte a halotti búcsúztatónak első versét, éppen nem dicsérte meg a haldoklót, a halotti énekek utolsó akkordjai húsvét után fognak elhangzani. De mi következik azután, a pártok fúziója vagy pedig a függetlenségi pártnak egyedül való uralkodása? A közös banknak az egyesült pártok szavazzák-e majd meg a szabadalmat, vagy maga a függetlenségi párt? Mert az önálló bank fölállításáról — nem csupán azért, mert olyanok a „hívei", mint Hollóék — most már aligha lehet beszélni. A két kormány között a tárgyalások meg sem indultak még, de már egészen bizonyos, hogy az osztrák kormány a kartellbank tervét vissza fogja utasítani, ennek alapján tehát a bankkérdés megoldása lehetetlen. Hogy Wekerle az állami bank formájában keresi a megoldás lehetőségét, azt az egyik oldalon megcáfolják, a másikon pedig megerősítik, tehát nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök csak taktikázik az állami bank formulájával, nyilván egy kis időnyerés miatt. A megoldás legvalószínűbb módját néppárti oldalon hirdetik. A bankkérdésse is elodázzák a végleges rendezést 1917-ig — írja szerdán az„Arny" s ugyancsak a néppárti újság szerint, más oldalról is megerősítik a bankkérdés ideiglenes rendezésének ezt a formáját, hozzáadván azt, hogy ebben az esetben várható Justh Gyula és körülbelül 30—10 hívének ellenzékbe vonulása, de várható egyúttal az is, hogy Hollóék benn maradnak a kormánypártban. Olyan oldalon pedig, ahol igen hamar föl lehet fedezni Wekerlének a személyét, persze óvatosan kombinációkra hivatkozva, az elkövetkező események menetét a következőkben rajzolják meg: 1. Az osztrák kormány vissza fogja utasítani a kartellbank tervét. Az e kérdésben szolidáris magyar kormány erre lemond, valószínűleg mindjárt húsvét után s csak a királyi megbízás alapján viszi tovább az ügyeket ideiglenesen. 2. Erre Kossuth Ferenc megjelenik a király előtt s javaslatot tesz az önálló bank fölállítására s egybe a tiszta függetlenségi minisztérium kinevezésére. 3. Miután a királynak az az álláspontja, hogy a bankkérdést Ausztriával egyetértően kell megoldani, vagy pedig a közös bankot tovább föntartani, ezért az önálló bank a tiszta függetlenségi kormánnyal együtt nem fog sikerülni. 4. Erre a közös bank további fönnállása következik, de a dualizmusnak megfelelőbb átalakítása mellett és vagy tovább fönnállana a koalíció bizonyos kijelentések által kissé megcsappanva, vagy fúzióra, illetve új pártalakulásra kerülne a sor. Azok a bankhazafiak, akik azt hiszik, hogy az önálló bank mellett minden körülmények között az egész függetlenségi párt kitart, nevetségesnek tartják valamilyen bankformula nélkül a fúziót is. A függetlenségi párt abszolút többségére hivatkoznak, amelynek szerintük nincs szüksége arra, hogy a mások eszével csináljon politikát a mások érdekében. S ebből a magatartásból ütközik ki, hogy Justhék nem is olyan kemény kurucok, mint amilyeneknek látszanak. * Nem kuruckodnak a bankkérdésben, legfeljebb a kormány megbuktatásában lesznek eléggé elhatározottak. úgy gondolkoznak — lévén törekvésük a hatalomnak hatvanhetesekkel való meg nem osztása, — ha a bank megcsinálása most elháríthatatlan akadályokba ütköznék és egy rövid lejáratú szabadalmat kellene csinálni, akkor is tud a függetlenségi párt maga is kormányozni és semmi szüksége arra, hogy a jó barátság miatt nagylelkűen megossza a hatalmat. — Tévednek azok — mondotta szerdán Justh Gyula is — akik azt hiszik, hogy a függetlenségi párt átadja a teret másnak s szép csöndesen ellenzékbe megy. Dehogy ! Ellenzékbe azok mehetnek, akik a közös bank föntartása mellett kardoskodnak, mi, ismétlem, többség maradunk s programmunknak gazdasági részét föltétlenül megvalósítjuk. Szivesen látjuk majd az ellenzéken a közös bank imádóit, az úgynevezett komoly ellenzéket, bár én nemzeti érdekből forrón óhajtanám, hogy valamennyien egy táborban legyünk. * A fúzió megcsinálását is ahhoz a feltételhez köti Justh, hogy annak a programmjában a függetlenségi párt gazdasági programmja érvényesüljön. Ilyen magatartás mellett a kormány bukása előrelátható, ám csak az intranzigens függetlenségiek szeme láthatja az új kormány élén Kossuthot vagy Apponyit. A merészen jósolgatók, a „mindig beavatottak" sem látják az új alakulást, de ezek előtt mind biztosabban bontakozik ki egy erős ellenzék Justh Gyula vezérsége mellett. Ezek szerint egy erős, de vegyes politikai pártállású ellenzék, amelynek összekötő kapcsát a választójog képezné s az általános, pluralitás nélkül való választójog követelése vezetné egyöntetű parlamenti munkálkodásra. * Andrássy Gyula lemondott arról, hogy az ő választójogi tervezetéből valamikor törvény legyen. Ha a fúziót valamiképpen mégis sikerül megcsinálni s az új párt hajlandó volna az Andrássy tervezetét tárgyalni, a Justh-csoport mellett a néppártnak egy része és a nemzetiségiek együttesen akadályoznák meg a pluralitásos törvényjavaslatnak a megszavazását. A néppárt esetleg bekövetkező válságáról Giesswein Sándornak egy nyilatkozata ad ma híradást. Valaki azt kérdezte ma tőle, igaz-e, hogy fúzió esetén tizenhatan kiválnak a pártból ? — Hivatalosan nem volt szó kiválásról, — mondotta Giesswein — sőt magánbeszélgetés formájában se tárgyaltuk. Be kell várni az eseményeket. Nézetem szerint a hosszú szünetet a fúzió előkészítése miatt adták, de állást csak akkor foglalhatunk, ha majd ismerjük a fúzió programmját. Ez a programm majd okot adhat esetleg a kiválásra. Közjogi kérdés aligha, hanem gazdasági lesz ennek oka. De a bankkérdés nem. Ha az önálló bank nem lesz meg, ez még nem ok a kiválásra. A választói reform a legkomolyabb választóvíz. Aligha lesz tehát megoldás a fúzió. Erős ellenzékkel kerül szembe az új kormány s hiába támaszkodik egy egységes kormánytöbbségre, a beteg politikai helyzet nem tisztázódhatik, eredményes és nyugodt parlamenti munkáról szó sem lehet mindaddig, amíg becsületes választójog megteremtésére nem vállalkozik. Mert a bankkérdésben Justhék leszerelhetnek, a pluralitásnak azonban nélkülük is nagy és erős ellenzéke akadhat. TELEFON-BZÁRAImC: Répásává szerkesztősége 54—64 Hépaxava kiadóhivatala : 88—01 Párttitkárság: 83-41 Világosság könyvnyomda 88—58. 3