Népszava, 1910. március (38. évfolyam, 50–76. sz.)
1910-03-09 / 57. szám
2 lan programmal hódithatnak az országban ? Nagy tévedés lenne ez a hit! A kormánypárt mellett ott lesz a több pénz és a hatalom. Kossuth Ferenc levitézlett kurucait pártfogásába veszi a labanc Tisza István. Justhék azonban csak határozott demokratikus választójogi programmra támaszkodva nyerhetik meg a szavazókat és a szavazati jogból kizárt milliók szuggesztív erejű támogatását. Önálló bankot hasztalan ígérnek, azt nem tudták megkapni, mikor a kormányhatalom a kezükben volt, elhiszi-e hát nekik a legegyügyűbb választó is, hogy megszerezhetik most, amikor kiestek a hatalomból ? Csak egyetlen egy ígéretet tehetnek a népnek a beváltás becsületes szándékával és lehetőségével és ez az általános, egyenlő, titkos választójog. A Tisza határozott választójogellenességével szemben Justhéknak határozottan demokratikus választójogi programmal kell fellépniök, ha nem akarnak csúfosan megsemmisülni. .. Határozatlan kijelentésekkel, egyéni nézetek nyilvánításával semmit sem érnek el ; az ilyesmit nem veszi komolyan a jogfosztott nép, amelyet egyszer már becsaptak a választójog „hirdetői." Párthatározat kell, amely kizár minden kétértelműséget és kizár a pártból mindenkit, aki nem veti magát alá a határozatnak. Ha a Justh-párt ezt belátja és eszerint cselekszik, akkor — kerüljön bár fölényie apadva vissza a képviselőházba — lesz neki ereje, mert lesz külső támogatása, a választójog választóvizével előidézni azt a pártcsoportosulást, amelyből megszületik a demokratikus választójog és a független Magyarország. Máskülönben pedig ez a párt nyomorultul fog szertezülleni. Azt hisszük, Justhék mindezt be fogják látni előbb-utóbb. Persze utóbb már késő találna lenni. Legokosabban tennék, ha már a választások előtt eljutnának erre a belátásra. Így aztán gyorsabban menne végbe az a politikai elhelyezkedés, amely az ország érdekének megfelel. Hogy a munkásság helye hol lesz? Századszor és ezredszer ismételjük: azok mellett, akik hátsó gondolat nélkül, becsületesen akarják az általános és egyenlő választójogot a titkos és községenként való szavazással és akik ezt a reformot minden más kérdésmegoldása elé helyezik és érte a legmesszebbmenő, legelszántabb küzdelemre kötelezik magukat, vetve játszik, nem beszél arról, hány alkalmazott csontjából szívta ki a velőt,csak arról van benne szó, hogy mennyi profitot gyűjtött össze ezeknek a bűnöknek jutalmaként. A közúti vasút összes bevétele egy év alatt 15 millió 775 ezer korona, amiből 10 millió 741 ezer koronát kiadásnak számolnak el. A kiadások között vannak: kölcsöntőke törlesztése, kamatfizetés, leírási alap, stb. is. Még ezeket is leszámítva marad tehát öt milliónál több tiszta haszon. Az összes kiadások 50 százaléka profit! A letörlesztett részvény- és kötvénytőke alig nagyobb annál az egy esztendei haszonnál ! Ekkora profitért érdemes vérrel festeni a kerekeket, mikor úgysem jár büntetés a rablógyilkosság ilyen fajtáiért. SZEMLE. BELFÖLD. A véres kerekek. Napról-napra hozunk adatokat arról, minő eszközöket használnak a budapesti közlekedés révén fosztogató kapitalisták vagyonuk szaporítására :•l. fosztogatják a publikumot; 2. végletekig kizsarolják az alkalmazottakat ; 3. gyilkolják a gyalogjáró közönséget. A kapitalista profithajhászat prototípusai ezek a vállalatok s lelkiismeretlenségükben túltenni rajtuk szinte lehetetlennek látszik. Jövedelmeik óriásiak, akkorák, amekkorákhoz csakis a folytonos gyilkosság, a folytonos rablás útján lehet jutni. A közúti vasút most tette közzé működésének 1909. évről szóló kimutatását. Ez a kimutatás nem foglalkozik a véres áldozatokkal, azzal a szereppel, amelyet a drága villamos a lakásdrágításban köt NÉPSZAVA 1910 március 10. Az annexió. Az osztrák pénzügyminiszter kedden a képviselőháznak javaslatot terjesztett elő, amelyben felhatalmazást kér 181.740.000 korona hitel művelet útján való beszerzésére. Ennek az összegnek az volna a rendeltetése, hogy az erősen gyöngített pénztárállományban pótolja azon összegeket, amelyek Bosznia és Hercegovina annexiója alkalmával az ezzel összefüggő katonai, tengerészeti és honvédelmi előkészületek céljára elköltöttek. 182 millió Ausztriában, tehát majd 100 millió Magyarországon a külön kiadás. Az annexió ezek szerint is 300 millióba került, pedig a kiadás összeg nem teljes ennyivel. Még vannak külön tételek, még vannak elköltött, rendeltetésük céljától elvont összegek. Ez a balkáni kaland tehát szép pénzbe került : két ország népét terhelte meg fejenként 6,7 korona kiadással. És ezt a súlyos adót parlamenti hozzájárulás nélkül, a törvényhozások engedelme ••nélkül császári parancsra kellett a népeknek elfogadniok ! Műfölháborodás. Rákosi Viktornak van egy könyve, a „Korhadt Fakeresztek", amelyet lefordítottak már több európai nyelvre is, töbek között finnre is. Finnországban tárgya révén — a 48as forradalomról szól — nagy elterjedést vett, ami nem tetszett az orosz kormányzónak s elkoboztatta. A magyar lapok ennek kapcsán menydörögnek az orosz zsarnokság ellen s ugy fenyegetik Európa bosszújával a carizmust, mintha legalább is azokról a kivégzési statisztikákról lenne szó, amelyeket ugyanezen lapok rendes körülmények között agyonhallgatnak. Szép ez a föháborodás, az bizonyos, de szebb dolog volna, ha ugyanilyen hangon írnának ezek a lapok akkor is, ha Magyarországon koboznak hasonlóan „veszedelmes" tót, román, sőt magyar könyveket, vagy ujságokat. Az állami tisztviselők követelései. Az állami tisztviselők elérkezettnek tartják az időt, hogy a koalíció politikai váltóját Khuennal beváltassák. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete kedden délután választmányi ülést tartott, amelynek legfontosabb tárgya a Kolozsvárott 1909 szeptember 25. és 26-án tartott országos kongresszus memorandumának átadásáról szóló határozat volt. A memorandum a státusrendezést kívánja és részletesen kifejti a szolgálati pragmatika dolgában fölhozott követeléseket, amelyek legtöbbje igazán jogos és méltányos. Ezek szerint kívánja az ingyenes és díjtalan állások megszüntetését, azt, hogy a véglegesítés még külön szakvizsga letételéhez is kötendő, az előléptetést soronkívül csak igen kiváló érdemek jutalmául tartsák fönn. A fegyelmi büntetést maga után vonó fegyelmi ügyekben a függetlenség minden kellékével fölruházott bíróság ítéljen. Biztosítani kívánja az állami alkalmazottak politikai jogainak szabad gyakorlását és azt, hogy a minősítés titkossága megszüntettessék. A hivatalos idő maximuma törvényben állapíttassák meg, a nemhivatalos idő alatt, illetve a hivatalos időn túl végzett munka díjaztassék és minden állami tisztviselő vagy szolga részére évenkint bizonyos szabadságidő és általános va sárnapi munkaszünet törvényben biztosíttassék. Ebben a fejezetben még végül az összeférhetetlenség kérdését tárgyalja a memorandum. A fizetésrendezést a szegedi kongresszus által javasolt séma alapján követeli úgy, hogy a legkisebb fizetés 1600 korona, a legnagyobb, főiskolai képzettséggel bíró tisztviselői fizetés 7100 korona legyen és az egyik fokozatból a másikba való várakozási idő három év legyen. Részletesen tárgyalja a nyugdíjtörvény revízióját, a lakáspénzt és egyéb a tisztviselők érdekeit szolgáló kérdéseket. Többek hozzászólása után a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy a memorandumot a közeljövőben küldöttségileg nyújtja át a miniszterelnöknek, a szakminisztereknek, az országgyűlés elnökeinek, az összes pártok elnökeinek. Rövid belpolitikai hírek. A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület — az Orige megkeresésére — a román állambehozatali szerződés életbeléptetése ellen, a kormányhoz intézett fölterjesztés útján, szintén tiltakozott. Fiuméból a „Carpatia" kivándorlóhajó 1815 felnőtt, 179 gyermek és 22 csecsemő kivándorlóval Newyorkba indult. A kivándorlók közül 300-an most már másodszor vándorolnak ki. KÜLFÖLD. Németország. A választójogi tüntetések. A vasárnap nemcsak a berlini rendőrségnek volt gyászos napja, hanem az egész poroszországi reakcióé. Mindenütt, ahol az állambölcseség lovak pasáival iparkodott a népbe szorítani véleményét, csúfos kudarcot vallottak szándékukkal s fenyegetéseikkel. Nemcsak Németország, de a civilizált külföld lapjai is a legnagyobb megdöbbenéssel írnak arról a vadságról, amelylyel a reakció a békésen tüntető polgárokkal szemben tobzódott Berlinben s más városokban. Valamennyien elismerik, hogy a berlini rendőrfőnök végképpen nevetségessé tette magát még a Junker észjárást is megszégyenítő szűk látóköre miatt. De nemcsak a berlini rendőrséget érte ilyen súlyos baleset, hanem Poroszország több nagyobb városának rendőrségét is s így az egész porosz kormányt. Mert vasárnap nemcsak Berlin népe rendezett imponáló tüntetési jogaiért, hanem , csaknem az egész ország lakossága. És ugyancsak több nagy városban a munkásság ököllel vívta ki magának az utcához való jogát azzal a szilárd elszántsággal, hogy minden áron kivívja magának a választójogot is, minden reakció ellenére. Potsdam, Brandenburg, Magdeburg, Halle és Erfurt, Görlitz, Königsberg, Danzig, Stettin, Astena, Hannover, Bochum, Hagen, Essen, Köln, Düsseldorf, Kassel, Bielefeld, Solingen, Kiel és még száz más porosz ipari város munkásainak tízezrei vonultak ki az utcára és szálltak szembe az „államhatalommal". Németország egész tisztességes polgári sajtója a legnagyobb bámulattal emlékezik meg a berlini és a más városbeli tüntetők példás magatartásáról s csaknem egyhangúan megállapítja, hogy a rendőrség halálosan blamátja magát s esztelti brutalitásával csak ártott annak az államhatalomnak, amelynek tekintélyét durva vadsággal akarta megvédeni. A munkásságot pedig ujabb és hatalmasabb tevékenységre buzdítja vasárnapi fényes győzelme. Rövid külpolitikai hírek. Pétervárról táviratozzák, hogy a zsidók kiutasítása olyan méreteket ölt, mint még Plehve alatt sem s ezúttal a kiutasításokat a belügyminisztérium intézi. Ezidőszerint száznál több zsidó családot utasítottak ki Rigából, Kazánból és Vronesből, olyan családokat, amelyeknek legnagyobbrésze évtizedek óta ott lakott. A NÉPSZAVA előfizetése a külföld részére Németország részére havonta 1.90 kor./ év 5.70 kor., / év 11.40 kor., Amerika és a többi külföldi állam részére egy hó 3.40 kor., ú. év 7.20 kor., 7. év 14.40 kor