Népszava, 1910. augusztus (38. évfolyam, 182–206. sz.)

1910-08-23 / 199. szám

1910 augusztus 26. NÉPSZAVA 7 — A közjegyző úr nem őrült. Nagy föltű­nést keltett néhány hónappal ezelőtt dr. Kern Lajos szegedi közjegyzőnek sikkasztás miatt való letartóztatása. A jeles közjegyző úr kö­rülbelül hatvanezer koronát sikkasztott a ke­zelésére bizott pénzekből. A birtokparcellázá­soknál kezeihez befolyt összegekkel nem szá­molt el, örökségeket elsikkasztott és számta­lan különböző csalásokat követett el. Mikor a csalások és sikkasztások napfényre kerültek, a közjegyző úr sietve bevonult egy pozsonyi szanatóriumba, ahonnét nemsokára a fogház kórházába vitték. Itt aztán úgy viselkedett, mintha elmebeteg volna. (Rendes fogás ez.) A bíróság erre elrendelte az igazságügyi or­vosi tanács által való megfigyelését. A ta­nács most terjesztette véleményét a bíróság elé. Eszerint dr. Kern Lajos szimulálja az elmebetegséget. Sem a múltban, sem a jelen­ben elmezavarban nem szenvedett és nem szenved, akaratának szabad elhatározási ké­pességével rendelkezik. Az igazságügyi orvosi tanács véleménye alapján most már jogerő­sen vád alá helyezik a sikkasztó közjegyzőt. Bűnügyében októberben lesz a főtárgyalás. — Sorozások a fővárosban. A sorozásokat a fővárosban a két napi szünet után hétfőn folytat­táik. Az első sorozó-bizottságnál, a Mária Terézia­laktanyában az I. korosztálybeliekkel az 1501. számtól az 1700. sorsszámig haladtak, míg a köz­ponti városházán székelő második sorozó-bizott­ságnál befejezték a II. korosztálybeliek állítását. Kedden kezdik meg a harmadik korosztálybeliek sorozását. Az első sorozó-bizottságnál szeptember 2-án fejezik be a budapesti illetőségűek állítását, míg a második bizottságnál már szeptember 1-én készen lesznek ezekkel. Ezután hozzáfognak az idegen illetőségűek sorozásához, amelyekkel szep­tember 13-án készülnek el; ezzel a budapesti fő­sorozás befejeződik. — Menekülés az életből. Az Akácfa­ utca 39. számú ház negyedik emeletéről az udvarra vetette magát Donath Malvin, aki már évek óta kedély­beteg volt. Borzalmasan összeroncsolva szedték föl a házbeliek. A mentők a Rókus-kórházba vit­ték, ahol azonban anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, nemsokára meghalt. Holttes­tét a boncoló­intézetbe szállították. V. Gergely 19 éves csapos Eötvös-tér 2. szám alatt levő szolgálati helyén fébelőtte magát és életveszedelmes sérülést szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba vitték, ahol most a halállal ví­vódik. Szombaton hajnalban az Erzsébet-hídról a Du­nába ugrott egy férfi és eltűnt a habokban. Tár­cáját a hídon hagyta. Valószínű, hogy Griesz La­jos asztalos.­­ A japáni nagy árvíz pusztításairól most érkeztek az első hiteles jelentések Tokióba, miután sikerült a távirati összeköttetést a vidéki városokkal helyreállítani. Sokkal na­gyobb volt a katasztrófa, semmint eleinte hitték. Az orkán és a felhőszakadás, amelyet forgószél követett, egész tartományok termését megsemmisítette. Sok ezer ember lett hajlék­talan. Egyedül Tokióba negyedmillió ember vándorolt, akik csak puszta életüket mentet­ték meg. Még megközelítőleg sem lehet egy­előre megállapítani, hogy hány emberélet ve­szett oda, de a halottak száma minden bi­zonnyal sok ezer. Tokió el van árasztva me­nekültekkel és a nyomorúságot még borzal­masabbá teszi az a körülmény, hogy a fővá­rosba a menekültek mindenféle járványokat hurcoltak be. — Robbanás a Krupp-gyárban. A Krupp-gyár laboratóriumában (Essen, Németország) hétfőn dél felé tűz ütött ki és az egész laboratórium fölrob­bant. Eddig három halottat és több sebesültet ás­tak ki a romok alól. — A hamis pénz. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy Bauer Józsefné régi ismerősétől, Gere Sándor asztalossegédtől kicsalt ezer koronát és azt mondta, hogy tízezer korona hamis pénzt ad érte. Gere azóta sem látta Bauernét. Vasárnap azután a közvágóhidi végállomáson találkozott vele és átadta egy rendőrnek, aki bevitte a fő­kapitányságra. Az asszony beismerő vallomást tett, de azzal védekezett, hogy ő is áldozat. Neki is ígértek hamis pénzt és jóhiszeműen bírta rá Gerét a pénz átadására. Védekezését nem fogad­ták el, letartóztatták. — Agyonszúrták szombaton este — vasárnapi lapunkban már megírtuk — a Váci­ út és Árbóc­utca környékén Urbancsík Szaniszló gyári mun­kást. A gyilkosokat hétfőn a rendőrség Schillin­ger Ferenc és Potmeschil Vilmos személyében letartóztatta. — A Mstájgorolt fogműterem. Hétfőn nagy föltűnést keltett a Baross-téren egy ember, aki­nek nyakában kétfelől nagy tábla lógott, rajta­motogak, alatta ez a fölírás: (Név) fogműterme (itt és ott). A Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület tulajdonát képező házból 8 évi lakás után, pontos fizetésem dacára, minden ok és kegyelem nélkül korona 650 koronával kistájgeroltattam. Reklámnak is jó, de a budapesti lakásnyomoru­ságot is jellemzi. — A feleséggyilkos orvos, dr. Crippen és a szeretője, Le Neve már útban van Anglia felé; s vasárnap reggel Newyorkban hajóra tették, hogy Londonba szállítsák őket. Crippen, miközben a hajóra fölment, csaknem életét vesztette. Bilin­csekbe verve tipegett. Sietve lépett rá a hajóhoz­­ vezető deszkára, melyen gyorsan át akart menni,­­ de eközben a deszka megbillent. Grippen meg­botlott és belebukott volna a San Lorenzo fo­lyóba, ha egy detektív, aki mögötte ment, meg nem­ kapja. Miss Le Neve, amikor a fedélzetre ért, elájult és csak hosszú idő múlva tért magához. — Szévavató-ünnep. Szabados Mari szoba­leánynak kis­fia született. A fiú anyja akarata­­ folytán nem került egyik felekezetbe sem; név­i avató-ünnepséget rendeztek számára. Ezt vasár­­­nap délután tartották meg a munkáltató V., Kál­mán­ utca 21. szám alatt levő lakásában. A kül­telki munkásdalárda énekelt, majd Meleg László­­ elvtárs tartott szép beszédet, amelyben fölhívta a névadókat, hogy neveljék a fiút szocialista szel­­­­emben. Az ünnepélynek a házban nagyon sok­­ nézője akadt. — As­uri passziók kergették halálba Temesváron ) Jankovics Milán dr. kincstári alügyészt. Vasárnap , délben egyik József-külvárosi szálló vendégszobá­jában, felesége szeme láttára, browninggal fejbe­lőtte magát fazonnal meghalt. Jankovich, aki alig 36 éves volt, két év óta van Temesvárott. Nejétől, akivel öt év előtt kelt egybe, elváltan élt. A fele­sége gazdag hozományán hamar túladott, adóssá­gokat csinált, úgy, hogy föl kellett hagynia ügy­védi irodájával. Az anyagi zavarok miatt az ideg­zete is fölmondta a szolgálatot, lógjanak ki a színes lampionok. Közben drapériák tűnnek szembe, élesen megvilágítva hangzatos mondatokkal: A házuzsora gyermekeinket gyilkolja. Küzdjünk ellene, hogy megvédhessük gyermekeink életét. A második emeleten a folyosó egyik oldalától a másikig spárga van áthúzva s rajta a középen két, ruhadarabokból összevarrt figura van föl­akasztva, a következő fölirással: Schwarcz és Bineter az ezüstlakodalmas pár Sürgöny! Halló! Schwarcz és Bi­neteréket általános boj­kott alá helyeztük. A lakók. Harc a lakásuzsora ellen. •--"Pof r »SR 31 itVtttA l"xa"Ip •••:-•" 5W»t . — A „ Csikágó" küzdelme, Ki­világított városrész. — Mulatság és rendőrkard. — A hótbéruzsora napi krónikája most ki-­­ színesedik és megterebélyesedik, az elmúlt szombat és vasárnap jelentős, érdekes és színes eseményekkel gazdagította a gonosz uzsorásokról és szegény lakókról szóló fe­jezeteket. Egyrészről macskazene, ostrom­állapot, ellentállás és minden, ami a lakók küzdelmével együtt jár, másrészről szerző­dés­kötés, győzelmi ünnep és szervezkedés zajlott le a múlt napokban a főváros min­den részében. A legjelentősebb események a hetedik kerület „Csikágó" részében ját­szódtak le, ahol a szegény embereknek sokáig emlékezetükben maradnak a ház­bérsráf történetének ezek a fejezetei. A kivilágított ház. A Nefelejts­ utca 55. számú házzal kezdődik a mai krónika. Ez a ház a hirhedt Schwarcz és Bi­néter uraké, akik ezidőszerint 64 ház lakóit szipo­lyozzák Budapesten. A járókelők sokasága vette körül a Nefelejts­ utca 55. számú házat, amelynek minden ablakában két szál gyertya égett. A föld­szinttől a harmadik emeletig ki volt világítva az egész uzsoratelep, amelynek falain nagy betűs vö­rös plakátok díszlettek, mindegyiken ezzel a föl­írással: Ez a ház bojkottálva van. A lakók elkese­redését világítják meg ezek a gyertyák és ezek a félelmetes, nagy kivilágított vörös plakátok. A kapun egy fehér cédulára irott jelentés ötlik szembe a következő fölírással: Itt táncmulatság van, egyben a fölakasztott házuzsorások díjtalan bemutatása Mint valami mulatságos színházba, úgy özönlik be a nép a ház kapuján. Mindenki kíváncsi a föl­akasztott házuzsorásokra. A nagy udvar táncterem­nek van berendezve. Az emeletek korlátai szép díszítésekkel kulisszáknak szolgálnak, a földszint­től föl egész a háztetőig be vannak futtatva lom­bokkal, vörös szalagokkal, amik között sűrűn vi­A festői jelenet mélyen meghatja a nézőket, akik közül hirtelen kiválik egy bizalmisférfi és buzdító beszédet intéz az egybegyűltekhez. A Nép­szavát éltetik a lakók, mire a szónok ismerteti a pártlap nagy és eredményes munkáj­ait a ház­uzsora ellen való harcban. Éljen a Népiszava! — zúg föl minden oldalról és a bizalmi férfiak sorra­­ 4 szólásba jelentkeznek és kijelentik a lakók nevé­ben hogy valamennyien előfizetnek a Nép­szaváig. Ezután forradalmi dalra ze­ndít a VII. kerületi pártszervezet dalárdája. Fölharísan a „Nem lesz a tőke úr mirajtunk", a refrént már az egybe­gyűlt sokaság is velük énekli. Majd megszólal egy verkli, a fiatalság táncra perdül és­­kezdődik a mulatság, amely a késő éjjeli órákig eltartott. A Csikágó másik pontján, az Óvoda­ utca 39. számú házban egészen más „mulatság" volt. A ház külső része föl van cif­rázva, vörös zászlók és vörös drapé­riák lengtek rajta. Ember ember hátán szorong az utcán, a házba idegent nem eresztenek be, zord rendőrök állanak őrt a kapuban. Az udvar itt­ üresen tá­tong. A lakók az emeleten izgatottan várakoz­nak, a bizottságot várják, amely tárgyaláson van az ő ügyükben. Egyszerre csak­ megjelenik a bizottság és jelenti, hogy a ház ura még mindig nem enged. Erre előkerül a házizenekar, néhány másodperc alatt. Jönnek az emberek, asszonyok a lakásokból a „hangszerekkel", mosófazékokkal, fedőkkel, tepsikkel, mozsarakkal és rázendítenek „a háziúr nótájára". Fülsiketítő, kaotikus zaj, amely kihallatszik az utcára, ahol összecsődülnek a járókelők, akik már arról is tudnak, hogy az Óvoda­ utca 23. számú házban is érdekes dolgok történnek. Itt is ki vannak világítva az ablakok, a falak tele van­nak plakátokkal, működik a „házizenekar", nagy föltűnés, érdeklődés az egész környéken, egy­szerre csak tüntető menetté alakulnak az ember­csoportok és bejárják a közeli utcákat, tiltakozva a lakásuzsora ellen. Egész este folyik a tüntetés, méltóságteljesen, szépen, amíg a rendőrség bele nem köt a kiuzsorázott lakókba és széjjel nem kergeti őket. Egyszerre csak megjelent egy szakasz rendőr és anélkül, hogy osz­lásra szólították volna föl a tömeget, kardot rántva belevágtattak az embereibe és brutálisan széjjelverték őket. Fölháborító dolog volt ez, de a lakók rögtön megértették, ho­gy itt nem a rend­őrök hadakozó, vagdalkozó ked­ve az, amely belé­jük vág, hanem az uzsorások hada, amelynek szolgálatában áll a mindenre kapható rendőr­ségünk. Győztek a lakók! Alig pár napi harc után, közvetetlenül a vasár­napi események után, az Óvoda­ utca 23. és 39. számú házak lakói fényes győzelmet arattak. A gőgös Riesz Jozefa házbérlő, aki egy nappal előbb még mérges üzeneteket küldött a lakóknak, be­adta a derekát és két évre szóló szerződést kötött a lakókkal, amilyenre még alig volt példa. A szerződés, amely mindkét házra vonatkozik, főbb pontokban a következő: A házak bérlője az összes felmondásokat vissza­vonja. Kötelezi magát a ház bérlője, hogy a 39. számú házban levő házmesterét a mai naptól számított 14 napon belül elbocsátja. A házak bérlője a 39. számú ház lakóinak lak­béréből 20, azaz plusz százalék­ot, a 23. számú ház lakóinak lakbéréből 15%, azaz tizenöt százalékot leenged. A házak bérlője elismeri a bizalmi férfirendszert Kötelezi magát, hogy a lakások és mellék­helyi

Next