Népszava, 1910. augusztus (38. évfolyam, 182–206. sz.)
1910-08-26 / 202. szám
1910 augusztus 25. NÉPSZAVA segélyakciót nem vezette s igy a minisztérium kukoricájából egy szemet sem láthatott. Ezzel a följelentéssel azonban a főispán nem elégedett meg, mert a vármegyei magánérdekek orgánumában viszont ő támadtatta meg Buza Barnát és hűséges íródeákjával kiiratta róla, hogy a választáson negyven hordó olcsó miki vinkót csempészett be a hegyaljai zárt borterületre. Vagyis, hogy kutyába sem vette azt a törvényt, amelyet ő is megszavazott a koalíciós dicsőség idején. Buza ezzel a lével itatta a negyvennyolcas eszmékért lelkesülő „érett" választóit s a biróság még pénzbirságra is itélte e tilos fogásért. íme, a választási mozgalmak utolsó hullámai. Lemossák kölcsönösen a vármegyei urakról a tisztesség látszatát s mig az egyik oldalon azt akarják elhitetni a főispánról, hogy az az ínséges embereknek szánt alamizsnát egyszerűen ellopta, a másik oldalon bebizonyítják, hogy a bukott jelölt az elsőrendű csempész. Teregetik szépen egymás szennyesét, pedig csak egy választási harc van a hátunk mögött. Milyen gyönyörűen levetkőztetnék itt a „nemzetfentartó elemet", ha minden évben volna egy képviselőválasztás! .. . Az egységes horvát kormánypárt megalakításának munkálatairól jelentik Zágrábból a „Keleti Értesítő"-nek, hogy a programt készítő bizottság a „program" három pontját már megállapította. Az elsőben kimondották, hogy a párt szabadelvű lesz, tiszteli mindenkinek a maga vallási meggyőződését és a törvény által megállapított egyházi szertartásokat. A szerb kérdés tekintetében a horvát-szerb egység alapján áll. A közjogi kérdések tekintetében a magyar-horvát kiegyezés alapján áll ugyan, de követeli a kiegyezésnek teljes tisztaságában való megtartását és a sérelmek megszüntetését. Novosel és Bauer dr. papképviselők azt indítványozták, hogy az uj párt helyezkedjék katolikus alapra s mert ezt az indítványt a többség nem fogadta el, valószínűnek tartják, hogy a katolikus papság nem vesz részt az uj pártalakulásban. Így valamivel kevesebb hazugság is lesz a „szabadelvű" jelzőben. A pártprogramm kidolgozásának munkálatai márannyira előhaladtak, hogy szombaton teljes ülést tart a koalíció, amelyen véglegesen megállapítják a programmot. Ha pedig nem sikerül összeütni az egységes kormánypártot, akkor — mint az eszéki „Narodna Obrana", a jogpárt lapja jelenti — Tomasics bán lemond s a bánjelölt ez esetre Hideghéthy Imre, a volt szerém megyei főispán. A horvátországi nemzeti, vallási és közjogi alapon politizáló urak azonban valószínűleg megtalálják azt a programmot, amely mellett ismét visszajussanak a hatalom békés élvezetébe. " Le az alkohollal! A falusi tudatlanság parlag földjéből fakadó ismert éle jut az eszünkbe az ország második legnagyobb városából, Szegedről jövő hiradás nyomán. Az alkohol pusztítását magyarázgatta valaki a falusi parasztnak, mire az egyik szent elhatározással kiböki: — Nem is isszuk mind azt a fene alkoholt, mikor van jó borunk, pálinkánk. Azaz bocsánat, a szegediek már mégis műveltebbek valamivel. Ők már tudják, hogy a pálinka: alkohol, veszedelmes, egészségrontó, életpusztító ital. De a bor az más. Hogyne volna más, amikor a szegedi és a szatymazi homokban borszőllő terem száz- és ezerholdszámra. Ezt a sok bort el kell adni, annak reklámot kell csinálni, az üzlet érdekében mozgalmat kell indítani, egyesülni kell, intézményeket kell alkotni. A Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesülete szeptember vége felé országos kongresszust tart Szegeden. Lesz szőllő-és borkiállítás, lesznek hasznos előadások. Ezek között egy ilyen is : „Küzdelem a pálinkaivás ellen s az okszerű borfogyasztás terjesztése." A jeles szőllőgazda és borszakértő bizonyára kifejti majd, hogy mily káros a pálinkaivás és mily hasznos a borivás. Mert a pálinka , alkohol, a bor ellenben... a bor ára a derék és hazafias szőllősgazdák és bortermelők zsebébe folyik. KÜLFÖLD. Németország. Még: egy szocialista győzelem. Németországi elvtársaink újabb győzelmet írhatnak zászlójukra. A legutolsó esztendőben éppen a nyolcadik mandátumot hódítják el a polgári pártoktól. Amint már a Népszavában megemlékeztünk róla, a Zschopau-Marienbergi-i (Szászország) kerületben Göhre elvtársat választották meg nagy szótöbbséggel. A Zschopau-Marienbergi-i kerület egyébként már régebben is választott szociáldemokrata képviselőt. Az 1871-iki választásoknál pártunk jelöltje 1959 szavazatot kapott, 1874-ben 1982-től, 1977-ben 4928-at. 1878-ban 7070 szavazattal elvtársaink elhódították a kerületet. 1881-ben azonban megint elveszítették s csak 17 év múlva nyerték vissza 10.262 szavazattal. 1903-ban Rosenow elvtársat választották meg 13.616 szavazattal. A rákövetkező évben azonban Rosenow meghalt. A pártban a jelölésre nézve egyenetlenség támadt, aminek következtében a kerületet elveszítették. Zimmermann antiszemita jelöltet választották meg helyébe. 1907-ben, a nagy „letiprás"-nál újra Zimmermannt választották meg az egyesült polgári pártok 14.730 szavazatával 11.281 szociáldemokrata szavazattal szemben, vagyis 3449 szavazattöbbséggel. Az elvtársakat ez a veszteség fokozottabb tevékenységre buzdította s most, amikor Zimmermann is meghalt, minden erejüket megmozdították, hogy a kerületet visszahódítsák. A kitartó munkának mégis volt az eredménye. A polgári pártokra összesen leadott 8678 szavazattal szemben Göhre elvtárs 14.156 szavazatot kapott, vagyis a polgári pártok 3449 szótöbbségét a négy évi buzgó munkával 5178 szociáldemokrata szótöbbséggé változtatták át. Göhre elvtárssal a birodalmi gyűlés szociáldemokrata képviselőinek száma 51-re emelkedett. Törökország. Új katonai törvény. Törökországban új katonai törvény lépett életbe, amely elrendeli, hogy azokat a legutolsó korosztálybeli újoncokat, akik a katonai behívásnak "nem engedelmeskedtek s akik a katonai törvények iránt való engedetlenség miatt kényszerszolgálatot teljesítenek, a katonai szolgálat alól mentsék föl. E kedvezményben részesednek a szolgálat alól fölmentett újoncok még szolgálatban korosztályosai, továbbá a szolgálatra képtelen, a családföntartó nélküli és a hadmentességi díjat fizető katonakötelesek is. A már besorozott, de a behívásnak nem engedelmeskedő utolsó korosztálybeli, valamint a kényszerszolgálatot teljesítő újoncokat a szolgálatból el fogják bocsátani. E törvény intézkedéseinek megfelelő elbánásban részesülnek a vizsgájukat le nem tett s ezért sor alá került papnövendékek is. Franciaország. Az élelmiszerek drágasága ellen. Az élelmiszeruzsorások nemcsak Magyarországon garázdálkodnak, hanem másutt is. A különbség csak az, hogy másutt azután erélyes intézkedéseket hoznak és a körmükre koppintanak az uzsorásoknak. Így a francia belügyminiszter és a kereskedelmi miniszter elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki abból a célból, hogy az élelmiszerek föltűnő áringadozásának okát kikutassák és ha kiderülne, hogy ezt a spekulánsok düdös cselekménye idézi elő, azonnal följelentést tegyenek a bíróságnál. A kormány abban az esetben is megtenné a megfelelő intézkedéseket, ha nem éppen bűnös ténykedések történtek, hanem oly manőverek, amelyek rendkívüli áremelkedések előidézésére alkalmasak voltak. Spanyolország: A kormány és a Vatikán. San Sebastianból sürgönyzik, hogy a király elnöklésével szerdán tartott minisztertanács foglalkozott a Vatikánnak a spanyol kormány május 25-iki 7 jegyzékére adott válaszával. A párisi „Temps" értesülése szerint a tárgyalás Spanyolország s a Vatikán között most ismét élénkebben fog megindulni. Canalejas miniszterelnök el van határozva arra, hogy ragaszkodni fog politikájának alapelveihez. A tanítóképzés államosítása. — A „Magyarországi Tanítóegyesületei Országos Szövetsége" közgyűlése. — A néptanítók eddigi országos szervezetüket, az Országos Bizottságot átalakították és az uj országos szervezet, a „Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége" csütörtökön tartotta első közgyűlését. A közgyűlés Pest vármegye dísztermében folyt le, Moussong Géza budapesti iskolaigazgató elnöklete alatt, mintegy 300 tag részvételével, akik több tanítóegyesületet képviseltek. A közgyűlés legfontosabb mozzanatával mai vezércikkünkben foglalkozunk. Több részletesről itt számolunk be. Formaságok. Moussong Géza elnöki megnyitója után a közoktatásügyi miniszter képviseletében Radnay Rezső osztálytanácsos szólt. Ismeri — úgymond — a tanítóság óhajait, tudja, hogy a tanítók fizetésének egységesítése és a nyugdíjtörvény revíziója legfőbb kívánságuk. A kormány el nem zárkózik ez óhajok elől. Annak a reményének adott végül kifejezést, hogy a tanítóság jogos érdekei mielőbb kielégítést nyernek. Simon Lajos főtitkár tejesztette be ezután évi jelentését. Megemlíti, hogy a szövetség legközelebb megindítja hivatalos lapját és ezzel egy erős agitációs eszközt ad a tanítóság kezébe. A tanítóképzés. Ezután a népiskolai tanítók és tanítónők képzési sérülés képesítéséről értekezett Simkó Endre tanítóképezdei igazgató. Határozati javaslatában azt az óhajtást tolmácsolta, hogy a nem állami tanítóképző-intézetek állami segélylyel emeltessenek a kellő színvonalra és a középiskolák mintájára megfelelő állami ellenőrzés és f felügyelet alá helyeztessenek. A tanítóképzés szerinte elsősorban az állam joga és kötelessége ugyan, de a törvényes követelmények szigorú megtartása mellett a hitfelekezetek, községek, társulatok és egyesek is tarthatnak fönn ily intézetet. Előadásában ezután foglalkozott a tanítóképesítés, a kántorképesítés és általános tanítóképzési intézkedések kérdéseivel. Simkó határozati javaslata fölött élénk vita indult meg, amelyet Ember Sándor (Budapest) nyitott meg. Reakciósnak mondotta Simkó javaslatát, amely a visszafejlesztés politikáját szolgálja és nem felel meg a huszadik század kulturális szükségleteinek. Ellenjavaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely szerint a közgyűlés mondja ki, hogy az egységes állami tanítóképzés elvi alapjára helyezkedik, illetve föntartja az ötödik egyetemes tanítógyűlésnek erre vonatkozó határozatát. Magyarországon a nemzetiségi és felekezeti viszonyok egyenesen megkövetelik az egységes állami tanítóképzést, ha a népnevelés terén eredményes munkát akarunk végezni. Máthé József (Marosvásárhely) elfogadja Ember Sándor határozati javaslatát. Megkívánja, hogy a tanítók az élet nehézségeinek, a néplélek és a szociális kívánalmak megismerésére neveltessenek. Biró Samu (Budapest) annak kimondását kérte, hogy a tanítóképzés kizárólag az állam joga, de egyúttal kötelessége is. Csuka István (Debrecen) szintén amellett ér-s fel, hogy a tanítóképzést vegyék ki a felekezetek és magánosok kezéből. Bertalan Vince (Esztergom) nagy lárma és ellenmondás között védte a felekezeti tanítóképzést. Tizenhatezer római katolikus tanító nevében tiltakozik — úgymond — a felekezeti tanítóképzés nívójának leszállítása ellen és óvást emelt az ellen, hogy a felekezetek a tanítóképzés jogától megfosztassanak. Kifakadásait Moussong Géza elnök azzal szakította meg, hogy Bertalan nem katolikus tanítók gyűlésén szólal föl most, hanem Magyarország tanítóságának egyetemessége előtt, amiért is tartózkodnia kell felekezeti vitától. Bertalan óvását nem veheti tudomásul, mert a közgyűlés legföljebb óhajtásának vagy indítványnak minősítheti felszólalását. Bursics Ernő (Budapest) kifejtette, hogy a tanítóság legutóbbi, ötödik egyetemes gyűlésén már állást foglalt a tanítóképzés kérdésében, amelyet állami feladatnak minősített. Bursics felszólalása végén azt a kívánságot hangoztatta, hogy a kormány elé terjesztendő memorandumban kérjék a minisztert, hogy az állami tanítóképzőkben a fölvételnél biztosítsanak a tanítók gyermekeinek elsőbbséget. Simon Károly (Hajdúhadház), aki maga is felekezeti tanító, az állami tanítóképzés föltétlen hívének vallja magát. Simkó Endre és Ember Sándor előadók végszavai után a közgyűlés Ember Sándor határozati javaslatát óriási többséggel magáévá tette.