Népszava, 1912. július (40. évfolyam, 155–180. sz.)
1912-07-30 / 179. szám
ü — Az örökségért gyilkoltak. A boszniai Szlatinában meggyilkolva találták Vahida Stepan gazdag birtokost. A nyomozás megállapította, hogy rablógyilkosság történt, amelyet az ifjabb Vahida, a felesége és még két rokonuk együttesen követtek el, hogy hozzájussanak az örökséghez. A gyilkos családot letartóztatták, még tagadják a tettüket. — Nagy vasúti építkezés. Az államvasutak nyíregyházi osztálymérnöksége közölte a várossal, hogy az állomásépület kibővítésére, új fűtőházra, vasúti hidakra és egyéb építkezésekre, a nyíregyházi pályaudvarra négy és fél millió koronát irányoztak elő. A milliós építkezéseket, amelyeket a forgalom nagy növekedése tett szükségessé,már az őszön megkezdik. A város az építkezésekhez szükséges területeket ingyen engedi át az államvasútnak. — Tűz. Hétfőn reggel a III., Bécsi úton levő Budapesti Téglagyár anyagraktára kigyulladt. A szomszédjában levő szárítóhelyiség egy része is leégett. Az anyagraktár tetejének a fele pusztult el. Május 23. Gyűjtés az áldozatoknak. A gyűjtés folytatása. Gyáripari kovácsok és kazánkovácsok gyűjtése . Ganz-Danubius vagyongyári kovácsok (öreg műhely) 64 90, Stulzer gépgyári kovácsok és kazánkovácsok 9.—, Fleischergyár munkásai 10.—, Nicholson gépgyári kovácsok és motorosztály 43.—, Magyar Belga Fémipari gyári kovácsok 26.—, Schlick gépgyári kazánkovácsok 16.20, Budapesti szivattyú és gépgyári kovácsok és kazánkovácsok hidosztálya 20.30, Schlick kovácsok 39.20, Első magyar gazdasági gépgyári kovácsok 81.— , Danubius hajó és gépgyári kovácsok 13.—, Epp és Fekete gépgyár munkásai 10.30, Fodor Béla vasszerkezeti gyár munkásai 12.70, Fehér Miklós gépgyár munkásai 7.10, Láng gépgyári kovácsok és csőlakatosok 18.50, Rösemannn és Kühnemann gépgyári kovácsok 8.20, Röck István gépgyári kovácsok 6.—, Vulkán gépgyári kovácsok 4.80 890.20 A budapesti kőfaragók gyűjtése: Ney Simonféle műkőgyár 45.10, Krammel-féle műkőgyár 32.80, Krall Gyula-féle műhely 3.60, Antoni-féle műhely 10.60, Aprili-féle műhely 5.90, Müller Rezső-féle műhely 16.5, Stern-féle műhely 9.90, Eichbaum-féle műhely 7.60, Schwarcz-féle műhely 6.10, Jablonszky-féle műhely 2.40, Weisinger-féle műhely 12.40, Seenger-féle műhely 19.5, Kauszer-féle műhely 6.40, Andreeti-féle műhely 9.50, Ifjú Walla-féle műhely 12.70, Müller Ernő-féle műhely 8.90 208.90 A tót orsz.szervező bizottsághoz befolyt: Turócsztmártoni elvtársaktól 33.80, Malackai elvtársaktól 22.80, Holicsi elvtársaktól 13.90, Stomfai elvtársaktól 20.—, Rózsahegyi elvtársaktól 14.—, Palermói (Amerika) elvtársaktól Melichar által 49.96, Egyes elvtársaktól 7.43 161.89 A pécsi pártszervezet gyűjtése : Jancsó Illés 2.—, N. N. —.30. A pécsi borbély- és fodrászsegédek 18.90 és Komlói bányamunkásoktól 41.20 62.40 A vas- és rézesztergályosok szervező bizottsága útján : Klopfer és Éliás fémáru műhely 6.20. Podvinecz és Heiszler esztergályosok 42.46, Matern Ede fémáru műhely 11.60 60.60 Sajbán Rezső Erzsébetfalva 2.— Keglits István gyűjtése a 306. számú gyüjtőiven 19.03 D. J. hírlaptudósító 2.— Antal István —.70 Frank Anton Stájerlak 4.— Neumann Jakab gyüjtése Kisszékely 20.— Krivokutya és neje Ditroit-Mich Amerika 14.02 Kassai pártszervezet Stier útján 54.40 Ganz-gyári gép- és segédmunkások gyűjtése 28.40 Pinkafői elvtársak Krug János utján 4.90 Resicai Marx női asztaltársaság gyűjtése 29.40 Zentai építőmunkások 10.— Beraksz István 2.— Budai kakasok jótékony asztaltársaság kirándulása 70.28 Testvériség gyűjtése New-York 40.— Makovicky Péter túrógyáros, Rózsahegy 5.— Gyáripari kovácsok gyűjtése (pótlás) 10.30 Első Magyar Gazdasági Gépgyár munkásai a 9. számú iven 17.50 Kubasevic Ödön Cleveland 20.— Komanovity Lázár Peters, Szloboda útján. 24.60 Magyar Vasutas gyűjtése, ruttkai vasutasok 163.60 Fegyvergyári esztergályosok pótlás 13.56 Amerikai magyar szocialista munkásszövetség gyűjtése (Klopfstein útján, a részletes kimutatást a napokban közöljük) 750.— VII. kerületi pártszervezet gyűjtése, III. részlet 34.70 NÉPSZAVA 1912 julius 26. Nagykanizsai pártszervezet gyűjtése, ill. részlet: B. Gy. gyűjtése 12.40, Élelmezési munkások 9.74, Appssara-árusítók 9.90, Horváth gyűjtése 13.70 36.74 Nyomdászok gyűjtése (Szombathely) 25.70 Segesvári pártszervezet gyűjtése 30.58 Richmondi magyar munkások gyűjtése 66.63 IAOS Mai giyűjtésünk 2387.03 Eddigi gyűjtésünk 94397.23 Összesen 96.784.26 y budapesti rendőr . Embereket kínoznak a nyílt utcán. — Vasárnap is, hétfőn is. — Már nincs, aki emberségre tanítsa őket? A budapesti rendőrök megint virtuskodtak, megint bántalmaztak szóval és tettel olyan embereket, akiket a végzetük a pesti rendőr ökle alá vitt. De beszéljen maga a történet. Július 28-án, délelőtt 12 óra tájban a Dohány utca 40. számú ház korcsmája előtt az utasára várt az 1264. számú egyfogatú bérkocsi. Az 1572. számú rendőr felszólította a kocsist, hogy hajtson el. A kocsis hivatkozva arra, hogy vendégére vár, nem hajtott el. Erre a rendőr brutálisan inzultálta a kocsist és felszólította, hogy a kapitányságra hajtasson vele. A kocsis, miután a rendőr az édesanyját is gyalázta, leszállott a kocsiról és kijelentette, hogy ezek után nem hajt a kapitányságra, egyébként jogosítványa igazolja őt és az tökéletesen elég a személyazonosság megállapítására. A rendőr erre zsineget vett elő, hogy a kocsist megkötözze. Mivelhogy ez nem sikerült neki, átnyalábolta a kocsist és egy kövezett kapu alatt földhöz vágta. A rendőr még mindig nem tudván megkötözni a jajgató konflisost, kardot rántott. Ekkor a közönség közül Neumann Árpád joghallgató közbelépett és kérte a rendőrt, hogy engedje el a kocsist, majd ő okos szóval meggyőzi, hogy önként menjen el a kapitányságra. A rendőr erre a kocsist elengedte, a kocsis pedig hallgatva a tanácsadójára, felült, hogy a rendőrrel a kapitányságra hajtasson. Közben szépi- könyörgő szóval -- újra törzlelte a rendőrit hogy vegye el a jogosítványát, de őt hagyja itt, mert a vendég várja s már nagy fuvar összegével van érdekelve. E pillanatban több rendőr ment arra, a kocsiban ülő rendőr intett nekik és a válaszra váró kocsist most már hátulról nyakánál megkapva, berántotta a kocsi belsejébe, ugy hogy a kocsis ülésestől beesett. Az újonnan érkezett rendőrök a zúgolódó közönségnek estek neki. Neumann Árpád joghallgató tanúnak jelentkezett, erre egy polgári rendőr letartóztatással fenyegette a 2274. számú rendőr pedig kardot emelt rá. A 925. számú és az 1572. és a 2050. számú rendőr a legválogatottabb gorombasággal támadtak a közönségre és amikor egyesek a számukat kezdték följegyezni, megfenyegették, hogy majd adnak nekik számokat! A rendőrök mindjárt egy civil tanút is fogtak és ez legjobban jellemző reájuk. Az utcán ötkoronás órákat árusító, rendőrök jóakaratától függő embert szólított föl a kocsira és ez az ember hajtotta is a lovat a kapitányságig, mert a kocsis mozdulni sem tudott. Jellemző, hogy amikor a rendőr és az ötkoronás óraügynök bent a kapitányságon elvégezték a dolgukat, a rendőr és az ügynök együtt egy korcsmába mentek fáradalmaikat kipihenni. A Dohány utcában maradt rendőrök tovább inzultálták a járókelőket, így Blau József magánhivatalnokot, mert azt mondta, hogy „ami itt történt, az már mégis brutális dolog", a 2274. számú rendőr torkon ragadta, egy másik pedig kardot rántott és csak egy harmadik akkor érkező rendőr leintésére bocsátották szabadon a vézna fiatalembert. " Idáig a történet, amit elmondottak előttünk és amit "AzEst"-ben is megírtuk. Már most elképzelhető,hogy milyen módon bánnak el a budapesti rendőrbestiák a hatalmukba került áldozatokkal a rendőrszobákon, a kapitányságok rejtett zugaiban, ha a nagy nyilvánosság előtt így mernek szint vallani! Sokáig késik az a söprű, amely ezt a rendőrséget kisöpörje vezetéstől, mindenestül! Mert addig, amíg ki nem söprődnek, nem lesz másképpen. Mert hogy a rendőri, brutalitás nem valami ritkán jelentkezik, azt bizonyítja az alábbi eset is, amely hétfőn este történt. A Károly körút és a Rákóczi-út sarkán az 1797. számú rendőr megállított egy bútorszállító kocsit, amelynek a bakján fiatal suhanc ült. Megkérdezte a fiútól, hogy van-e hajtási igazolványa. A felelet az volt rá hogy igen. De mert a fiú azonnal nem nyújtotta át, a rendőr feltermett a bakon. A kocsis megijedt, féloldalt billent és zuhant lefelé. A lába azonban bennszorult az ülés és a kocsi oldalán. Amikor a szerencsétlen fiú így lógott fejjel a földnek, a rendőr rálépett a fennakadt lábára, ahelyett, hogy segített volna neki. És amíg a szerencsétlen suhanc ordított a fájdalomtól, a pribék egyre a hajtási igazolványt kérte tőle. A fájdalmas kiáltozásra hatalmas tömeg verődött össze, amely fölháborodottan nézte a brutalitást. Akadt, aki védelmébe vette a fiút, mire a rendőrállat elengedte a gyerek lábát. A fiú azután kiszabadult a rettenetes helyzetéből. Persze, a rendőrmost már azt a fiatalembert támadta meg, aki legelőször szólalt föl. Ennek a címét föl is írta hogy majd megmutatja neki... És hogy a dolognak csattanója is legyen, a megkínzott valóban előmutatta a hajtási igazolványát. Ekkor mehetett az útjára. Hát ez a budapesti rendőr... JflL ! •— Hallgatnak a perui kaucsuktársaság igazgatói. — A rabszolgaság ellen küzdő liga nyilatkozata. — Vaskos válasz az ujságírónak. — • Ismertette a Népszava azokat a megdöbbentően embertelen kegyetlenségeket, amiket Peruban, a Putumayo-vidéken elkövettek egy angol, kaucsukkal kereskedő részvénytársaság emberei. Egész indiántörzseket tartanak rabszolgaságban ennek a „Peruvian Amazon Company"-neka pribékje és néhány esztendő alatt harmincezer színes benszülöttet gyötörtek halálra ezek a fehérbőrű félállatok. Az egész műveit világ közvéleménye nagy felháborodással olvasta ezeket a vértől és könytől csöpögő híreket, de különösen, az angol közvélemény . zúdult föl a L'Orilf onbatr szelonáurcsak-társaság elsett. 'Á£ angól újságok imost meg akarják álla-' pítani, mennyi felelősség terheli a társaság „előkelő" igazgatóit, akik között egy baronet is van. De a nagy kaucsuk-gazemberek hallgatnak, pedig letelt már az a kétheti idő, amit a maguk tisztázására kaptak. A kaucsuk- bestiák hallgatnak, de rettenetes vádbeszédet olvas a fejükre Buxton, a „Rabszolgaság ellen küzdő liga" titkára. Elmondta, hogy már 1909-ben fölhívta a társaság figyelmét azokra a hitvány kegyetlenségekre, amiket az embereik Peruban elkövetnek, de a társaság igen figymálva felelt és zsarolással vádolta meg a ligát. De a rabszolgaság ellen küzdő liga nem hagyta a dolgot és azt követelte, hogy küldjön a társaság vizsgálóbizottságot Putumayoba. A társaság ezt megtagadta. És csak amikor a közvélemény hatása alatt a kormány kényszerítette a bizottság kiküldésére, akkor szánta el magát erre a számára végzetessé vált lépésre, amel a bizottsággal kiküldött angol konzul leleplezéseivel végződött. Bureton azzal vádolja a kaucsuk-társaság igazgatóit, hogy ők igen jól tudtak minderről a kegyetlenkedésről, mert mindenképpen megpróbálták takargatni a dolgot. Elmondja, hogy amikor az első vádoló hírek a nyilvánosságra jutottak, a szabadelvű „Morning Leader" egy munkatársa felvilágosításért fordult az igazgatókhoz Egy zárt borítékot adtak át neki azzal, hogy abban van neki az igazgatóság válasza. Amikor később a borítékot kinyitották , egy bankjegyet találtak benne. Ez volt az igazgatóság válasza és megnyugtató magyarázata. A kaucsuk-bestiáknak a gazság-sorozata is újra csak azt bizonyítja, hogy mennyire helyes és jogos a minden országok szocialista pártjainak a küzdelme a gyarmatpolitika ellen. A gyarmatpolitika a gyarmatosított országban kegyetlenkedést és mérhetetlen szenvedést, a gyarmatosító országban pedig vesztegetést és korrupciót teremt.