Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-22 / 202. szám

e­ lüli augusztus ót. magyar határra vezethessen csapatokat, másfelől Szerbiának segítséget nyújthasson. Mindezt egy félhivatalos rendkívüli kiadása mondja. Mi ezzel szemben Románia maga­tartása? Ezt is megmondják a román lapok. Oroszország nemcsak egész Romániát ta­lálja magával szemben, de az összes Balkán­államok, ily durva orosz támadás esetén, Görögországot kivéve, egyértelműen mellénk állanak, a velünk, Romániával már meg is kötött katonai konvenció szerint. Török­országgal és Bulgáriával vállvetett közös harcunkban nemcsak Oroszországot semmi­síthetjük meg a mai helyzetben, de keserű esztendőket hozunk Angliára és Francia­országra is a hármas szövetségi nagyhatal­makkal való együttes operálásunkkal. A „Dimineata" rendkívüli kiadása megmagya­rázza azt is most már, miért hangsúlyozta Románia, hogy az Európai Duna­ Bizottság által reá bízott azon feladatát, hogy az Al­xluna semlegességét védje meg, hűen telje­síti mindenesetre, ha ezt orosz részről meg­támadtatás érné. Az új Balkáni szövetség. (Konstantinápoly, augusztus 21.) A „Tercsu­niani Hakkikat" című­ lap visszautasítja a bal­káni liga visszaállításának eszméjét, amelyet legutóbb fölvetettek s azt mondja: Törökország sohasem léphetne be olyan szövetségbe, mely a bukaresti szerződés status quójának föntartását célozná, még akkor sem, ha ez a szerződés re­videáltatnék. A balkáni szövetség eszméje halvaszületett gondolat. Nem képzelhetünk ma­gunknak balkáni szövetséget Szerbia és Görög­ország résztvételével, de Törökország, Bulgária és Románia között a szövetség lehetséges és szükséges. Románok a hármas antánt ellen. (Bukarest, augusztus 21. — „Politikai Hír­adó".) Vasárnap délután az ipari szindikátusok­hoz tartozó több ezer munkás népgyűlést tar­tott, amelyen a szónokok élesen kikeltek Szerbia és Oroszország ellen. Amikor a szónokok a szerb és orosz szót említették, olyan elkeseredett tüntetés volt, amilyenről egy hónap előtt itt senki álmodni se mert volna. Hasonló tüntetés volt Anglia és Franciaország ellen is, akik, mint a szónokok mondták, egy orgyilkosság miatt a népeket háborúba keverték. Az entente nagykövetségeit csendőrség őrizte. Románia az uzsorások ellen. (Bukarest, augusztus 21. — „Politikai Hír­adó".) Az élelmiszerek rettenetes áremelkedése folytán tegnap a kereskedelmi miniszter ren­deletet bocsátott ki, amely szigorúan megálla­pítja minden egyes koloniális és élelmicikknek árát. Aki a rendeletben megállapított hatósági áron fölül csak egy bánit is szed, súlyos bör­tönbüntetéssel lakol. Gondoskodás történt arról is, hogy szállítási­, vagy egyéb költségek címén se lehessen nagyobb árat szedni a meg­állapított tarifánál. Bulgária elzárt kikötői. (Szófia, augusztus 20.) A hadügyminiszté­rium rendeletére Burgas kikötőt a kereske­delmi hajózás céljaira elzártnak je­lentették ki. Várna kikötőt illetőleg a hajók csak napkeltétől napnyugtáig közlekedhet­nek, amennyiben pilóta van a hajón. Elzárták a messzinai szorost. (Fiume, augusztus 21. — „Politikai Hír­adó".) A révkapitányság hirdetményt tett közzé, amelyben tudatja a lakossággal, hogy Olaszország a messzinai szorost teljesen el­zárta és azon sem hadi, sem kereskedelmi hajók nem közlekedhetnek. Egyelőre csak­ a Messzina, Reggio és a San­ Giovanni kö­zötti parti hajózás van megengedve. !? JÉ PS 2. AVA lyezték el. A foglyok között igen sok a bosznia­hercegovinai illetőségű, közöttük számos in­telligens ember van, asszonyok és gyerekek is vannak közöttük. Szerdán este ismét 3000 hadi-­­­fogoly érkezett hajón, akiket élelemmel láttak el, azután hajón folytatták az utat a Dunán fölfelé. Menekül a szerb lakosság. (Szófia, augusztus 21.) Caribrodorf, a bolgár határállomáson keresztül egyre érkeznek a szerb menekültek. Egész határmenti falvak szerb lakossága menekült már át Bulgáriába. Eddig több mint ötezer család menekült át a határon. A lakosok magukkal vitték összes jószágaikat és vagyonukét. Vlassina község­ben egy lélek sem maradt. A falu egész népe fölkerekedett és otthagyta Szerbiát. Ezek a menekültek is megerősítik azokat a jelentése­ket, amelyek a szerb nyomorról adtak hírt. Elakadt az orosz segítség. (Szaloniki, augusztus 21.) — „Nemzetközi Távirati Hírlap") Két nappal ezelőtt egy hajórakomány hadfelszerelési cikk és mu­níció érkezett ide Oroszországból a szerb had­sereg részére. Az átvételre már­ régebben ideérkezett szerb tisztekből álló bizottság át is vette a szálltmányt. A vasúti összeköttetés azonban Görögország és Szerbia között meg­szakadt, a szekereken való szállítást pedig a lakosság ismeretesen ellenséges magatartása miatt nem lehet megkísérelni és ezért tehát a katonai bizottság az átvett rakományt itt beraktározta. Az albánok Szerbia ellen. "(Athén, augusztus 21. — A­ „Nemzetközi Távirati Hírlap" jelentése.) A „Bolgár Távirati Ügynökség" az athéni „Embros" című­ lap egy korfui jelentését közli: Duraz­zóból az albán felkelők több vezetője érke­zett ide Brindisin keresztül, akik hírü­l h­oz­ták, hogy az önkéntesek tisztjeikkel együtt, továbbá a holland csendőrség tagjaival együtt elutaztak­­Albániából. Wied­­ Vilmos albán fejedelem ott maradt, miután a felkelőkkel sikerült megegyeznie. A feje­delem beleegyezett abba, hogy­­Albánia Szerbiára támadjon. Durazzó lakossága a legjobb viszonyban van e megegyezés óta a fölkelőkkel, akik Siaknál táboroznak. A föl­kelők egy része Koszovoból már útnak in­dult Szerbia felé. A Siak mellett táborozók Montenegró ellen fognak vonulni. Essad pasa, aki Koricába érkezett, a fejedelem megbízottjával együtt tanácskozott híveivel a szükséges teendők fölött és elhatározták, hogy elsősorban Bitidiát kell elfoglalni. A tanácskozás után Essad pasa megtette a szükséges intézkedéseket. (Athén, augusztus 21. —-­rA „Nemzetközi Távirati Hírlap" jelentése.) A „Patrisz" című­ lap jelenti, hogy az albán fölkelők, akik már behatoltak Újszerbiába, mindent elkövetnek a macedón általános fölkelés szer­vezésének mielőbbi befejezésére. A monasz­tiri prefektus táviratilag instrukciókat kért, kormányától, azonban Nisből azt a választ kapta, hogy a kormány semmiesetre nem bocsáthat sem katonaságot, sem tiszteket rendelkezésére, mert azok mindegyikére másutt van szükség. Mindenesetre azonban igyekezzék a prefektus miliicsapatokat fel­állítani és mindent elkövetni a szerb-albán határ biztosítására. TELEFON­SZÁMAINK: Népszava-könyvkereskedés József 3—27. Párttitkárság József 31-28. Népszava szerkesztősége József 3—29. Népszava szerkesztősége József 3-30. Népszava kiadóhivatala József 3—31. Népszava-expedició (hajnali * fél 3 órától 6 óráig) József 3—31. Népszava kiadóhivatala József 3—32. Szakszervezeti Tanács József 9—65. Világosság-nyomda József 9-66. Világosság-nyomda József 10-16. a Hadjárat a szerbek ellen.­­ .. A szerb harctér. A sabáci ütközet részleteiből. Egy főhadnagy, aki a sabáci harcban meg­sebesült és Budapestre érkezett, a következő­ket mondotta: Húsz kilométernyire Sabáctól szerdán tá­madtuk meg újból a szerbeket. Ez a támadá­sunk minden vonalon sikeres volt. A szélrózsa minden irányából vonultak föl csapataink és­­ nem messze a kiindulás helyétől rátaláltunk az elsős szerb csapatokra. A szerbek, úgy lát­szik, készültek arra, hogy Sabác felől fog de­rék hadunk bevonulni Szerbiába és ezért Val­jevo közelében összpontosítottak négy had­osztályt. A Sumar-, a Drina-, a Duna-Planina és a Duna-divíziók állnak itt, északon Janko­vich Rózsa tábornok vezeti őket, a nyugati se­regnek pedig Martinovics tábornok a parancs­noka. Ma a Sumar-divízióval ütköztünk össze. Tüzérségünk kitűnően f­ölözte előnyomulásun­kat, de a szerbek is kitartóak voltak és csak akkor, amikor már megtizedeltük seregeiket, kezdték meg a visszavonulást. Podgoric­a-Ada irányába menekültek, de menekülésük közben fölmásztak a fákra és onnan lövöldöztek reánk. Különösen a tiszteket igyekeztek harcképte­lenné tenni, de mondanom sem kell, hogy se­regeink és különösen a bámulatraméltó vitéz­séggel harcoló magyar ezredek ezt az orvtáma­dást is hamarosan ellensúlyozták. A szerb főhadsereg most Valjevó felé menekült. Mi minden oldalról a legvehemensebben támadjuk őket és egyáltalán nem engedjük meg nekik, hogy offenzívába menjenek át. A szerbek harc­modoráról elég talán annyi, hogy szemben az ellenséggel gyávák, de orvul támadnak, ke­gyetlenkednek és ha megfutamodnak, arról egyáltalában nem gondoskodnak, hogy sebe­sülteiket és halottaikat fölszedjék. Ez a munka is a mi egészségügyi csapatainkra vár. A szer­bek egyáltalában nem céloznak, vaktában lő­nek és innen van, hogy lövéseik nagyon gyön­gék. Hat milliméteres kaliberű fegyvereik messze a gyalogság feje fölött süvít el, inkább a tartalékot veszélyezteti és a lőtávolságon túl visznek. A halottaink száma nagyon kevés. Inkább sebesültek vannak. A szerb hadsereg inkább a shrapnellel dolgozik, ezért van annyi shrapnel-sérülés, míg a gránátok egyáltalában nem robbannak. A sebesültekkel együtt hoztak Budapestre két szerb sebesült katonát is, Jelesievics Sret­kót és Radojcsics Radoszlávot, akik mind a ketten a lábukon sérültek meg súlyosan. A szerbek őket is ápolás nélkül hagyták. Jele­sievicset az újságírók kikérdezték. A szerb katona elmondotta, hogy egyáltalában nem szívesen ment háborúba. A két év előtti há­borúban még csupa lelkesedéssel harcolt, de már ebben a Mborúban sem ő, sem tízezer más bajtársa nem akart bevonulni. A tisztek re­volverrel kényszerítették őket, maga a hadse­reg kifáradt,és a tisztek azzal lelkesítik a szer­beket, hogy jön az orosz és akkor vége lesz a svábának. Jelesievics úgy tudja, hogy a szer­bek csak Sabác körül tízezernél több embert vesztettek. (Szekszárd, augusztus 21.) Délután 5 órakor 21­ sebesültet hoztak vasúton a sabáci ütközet­ben résztvettek közül. Ezek közül 21 a saját lábán jár, kettő súlyosabban sebesült meg, de nem életveszélyesen. A kivonult Vörös Kereszt kirendeltségének semmi dolguk nem akadt. A sebesülteket megvendégelték. Beszélik­, hogy a hadsereg lelkes hangulatban van. Az iskolák­ban helyezték el őket. Holnap mennek tovább Székesfehérvárra. (Bécs, augusztus 21.) A „Südslavische Kor­respondenz" jelenti. Beavatott forrásból je­lentik, hogy az osztrák-magyar csapatok által megvert szerb csapatokat orosz tisztek vezényelték, akik önként léptek a szerb had­seregbe. Szerb hadifoglyok. A sebesülteket szállító vonaton Harminc­nyolc hadifoglyot őriztek egy külön kocsiban. Ezek valamennyien Montenegróból menekül­tek át Hercegovinába, ahol elfogták őket (Cegléd, augusztus 20.) Cegléden már a há­ború kitörése óta vannak szerb foglyok. Van közöttük néhány gazdagabb ember, akik Ve­lencében töltötték a nyarat és csupán akkor­­ keltek útra hazafelé, amikor a monarchia had­üzenete már megtörtént. Ezeket a szerbeket hazafelé utaztukban elfogták és közü­lök né­hányat Ceglédre internáltak. Két vagyonosabb szerbet a fogházban he­lyeztek el, a többi pedig a város pusztáira vitték, ahol mezei munkákat végeztetnek velük. (Pápa, augusztus 21.) Egy Harminckét tagú, csupa intelligens szerbekből álló csapatot szállítottak katonáink Pápára. Az idehozott szerbek egy része megszökött hazájából, mert éhínség fenyegette falvaikat. (Esztergom, augusztus 21.) Szombaton és a hét folyamán mintegy 500 hadifoglyot hoztak Esztergomba, ahol a foglyokat barakokban be­

Next