Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-18 / 229. szám

1914. szeptember­ 18. dályoztatott : csak ekkor határozta el magát Poincaré a bevonulási szónoklatra, Guesde az ínségesek érdekében. (Berlin, szeptember 17.) Genfen át jelentik, hogy Guesde szocialista miniszter, aki tárca nélkül lépett be a francia kabinetbe, megunta a miniszterkedést és az is elkedvetlenítette, hogy a francia kormány halogatja a segítő ak­ciót az ínséges nép érdekében. Guesde kijelen­tette, hogy csak abban az esetben marad, ha a kormány haladéktalanul hozzálát a szegény néposztályok fölsegítéséhez, mert Páris külvá­rosaiban éhezik a nép. 71 francia barnít aranykészletét Londonba vitték. (Róma, szeptember 17.) Londonon át jelentik, hogy a­ francia bank aranykészletét Bordeaux­ból Londonba szállította. Az angol bank nagy­mennyiségű francia magánvagyont is őriz. Német urealem Brüsszelben. (Rotterdam, szeptember 17.) A „Nieuwe Rot­terdamsche Courant" Brüsszelből­­ elmenekült belgák elbeszélése alapján megállapítja, ho£y a német tisztek és katonák Brüsszelben példá­san viselkednek és bámulatos rendet tartanak fönn. A német csapatok nagy gondot fordíta­nak arra, hogy megnyugtassák a brüsszeli la­kosságot, jóakaróan lépnek föl a polgárság irányában és azon az úton vannak, hogy meg­szerettessék magukat a belga polgárokkal. TE lütteelki győző megsebesült­­ (Berlin, szeptember 16.) A Washingtonba visszatért német nagykövet, Bernsdorff gróf az amerikai sajtó képviselőjének interjút adott, amelyből kiderül, hogy Emmich tábor­nok, Li­ttich ostromlója megsebesült. Emmich tábornok ugyanis maga vezette rohamra csa­patait a vár ellen s eközben lábán könnyen megsebesült, de a parancsnokságot egy pilla­natra sem tette le., Sebesülten küzdötte végig az egész ütközetet. A megjelent Helgoland előtt és mindenféle módon ki akarta csalni a német flottát, de az nem mozdult a helgolandi parti ágyú­ütegek védelme alól. (Helgoland Németország legészakibb része fölött van; pár hete itt már volt ütközet német és angol hadihajók között.) 71 ,,Watfifin­der" katasztrófája, (Kopenhága, szeptember 12.) Londonból je­lentik: A „Pathfinder" cirkáló nem aknába üt­között — mint eddig hitték —, hanem egy német tengeralattjáró hajó ügyesen lanszíro­zott torpedója sülyesztette el. Az angolok vesz­tesége 4 halott és 13 sebesült, valamint 243 el­tűnt tengerész; ez utóbbiakról eddig semmi hír. Az angolok félnek­ az akttá­tól. (Hága, szeptember 15. — Rómán át érkezett.) A londoni lapokból nyilvánvaló, hogy az an­golok félelme a német tengeralattjáró, vala­mint aknalerakó hajók miatt igen nagy. Az angol kormány kijelentette, hogy amennyiben az angol megerősített kikötőktől tíz kilométe­ren túl a szabad tengerben ilyen aknalerakó­h­ajóra bukkannak, annak legénységét kaló­­zoknak fogja tekinteni és a tiszteket és a le­génységet agyon fogja lövetni. Hx angolaik veszteségei. (Páris, szeptember 17. —­ Kopenhágán ke­resztül.) A „Temps" hétfő esti számában je­lenti, hogy az angol segítő hadsereg a leg­utolsó harcokban tizenötezer halottat és sebesültet veszített. * SSI kölcsön. — Tíz államadósságok. (London, szeptember 17.) Ma 15 millió font sterling kincstári utalványt bocsátottak jegy­zésre. A kölcsönt háromszorosan túljegyezték. (London, szeptember 17. — Érkezett Berlinen át.) Az értéktőzsdét holnap újra megnyitják és a megállapodott árfolyamokat megtávira­tozzák a piacoknak. A kincstári miniszter ma fogadta a City-beli kereskedők küldöttségét, akik az angol és illetőleg a német és osztrák­magyar államadósság rendezésére vonatkozó tervet terjesztettek elő, amely abban csúcso­sodik ki, hogy a német és osztrák-magyar adósok adósságai törlesztésre találnak majd azon összegekben, amelyek a részükre behaj­tandó követelésekből kerülnek ki. Helgoland előtt. (Róma, szeptember 17.) Az idevaló lapok jelentést kaptak Londonból, hogy az angol flotta tegnapelőtt megjelent Helgolandnál és mindenféle módon próbálta kicsalni a ki­kötőből a német hadihajókat. Az angol pán­célosok megszólaltatták nagy gőzszirénáikat, de ez sem használt, egyetlenegy német hadi­hajó sem reagált erre. Ez a hír Londonban nagy csalódást keltett. (Berlin, szeptember­ 17.) Itteni lapok hírt kaptak Hollandiából, hogy az angol flotta 71 nyugatafrikai Starcok. (Rotterdam, szeptember 17. — A „N. T. H." jelentése.) A hollandiai lapok jelentése sze­rint nigériai angol csapatok betörtek Né­met-Kamerunba, de visszavezettek. A har­cokban három angol tiszt elesett. (Kamerun: német gyarmatbirtok Afrika nyugati részében a Guineai öböl, Biafra öböl, Biigirmi és Francia-Kongó között.) Az angol gyarmatok a japániak biochtdorldsa ellen. (Bécs, szeptember 17.) A „Neues Wiener Tagblatt" jelenti: A" „Frankfurter Zeitung­nak az a jelentése, amely szerint Japán kö­telezte magát, hogy Angolország segítségére csapatokat küld Indiába, megfelel a valóság­nak. Mert az első angol-japán szövetségi szer­ződésben szó volt köztük mostani birtokállo­mányuk kölcsönös védelméről. Nagy megüt­közést kelt az a Pekingből érkezett hír, hogy Angolország a japánoknak mint ellenértéket megengedte az angol gyarmatokban való le­települést. Nem tekintve azt, hogy az auto­nóm angol gyarmatok egyedül hivatottak ar­ról határozni, hogy a japánok letelepülését megengedik-e vagy sem, Köztudomású dolog, hogy az angol gyarmatok a legnagyobb és a leghatározottabb ellenérzéssel viseltetnek a sárga faj beözönlése ellen. Különösen Ka­nada teljesen Kalifornia álláspontján van. Amerikában nagy bosszúsággal fogadták a hírt, mert az amerikaiak semmi szín alatt sem hajlandók beleegyezni, hogy a kanadai Tíz Unió frzssói a G­lende&«Óceánom­ (Berlin, szeptember 17. — „Magyar Táv­irati Iroda".) A „Vossische Zeitung" je­lenti, hogy az Egyesült Államok flottáját a Csendes-Óceánon megerősítették és erős hajórajt küldtek a Philippini-szigetekhez. (Az Unió hajórajának ezt a mozdulatát sokan összefüggésbe hozzák azzal a jelen­téssel, hogy Anglia és Japán között meg­állapodás jött létre, amely szerint Japán, ha csak bevándorlás útján is, tért hódíthat és munkakört találhat a Csendes-óceán szigetén és partjain. Hogy az Egyesült Ál­lamok elküldte haj­óra­ját a Filippini-szi­getekhez, ez valóban az első jele lehet a későbbi nagy harcoknak. — A szerk.) (Filippi-szigetek — angolul Philip­pine Is­­lands — a Keletindiai szigettenger legészakibb szigetcsoportja, déli Kínától délkeletre hatszáz kilométernyire. 1898-ig Spanyolország, azóta az Egyesült Államok gyarmata. Mintegy nyolc és negyedmillió lakosa van.) 7­z Unió semlegessége. (Berlin, szeptember 17. — „Magyar Távirati iroda".) Wilson elnök e hó 18-án Washington­ban nagyszabású beszédet mondott, amelyben óra figyelmeztette Amerika népét, hogy őrizze meg semlegességét. Amerika akkor teljesíti hi­vatását, ha pártatlan, egyenes és őszinte marad és ha valamennyi hadviselő állam irányában barátságosan viselkedik. Hiszen Amerika népe sok mindenféle népből tömörödött össze, te­hát a háborúban álló országok egyike iránt sem szabad különösebb rokonszenvet mutatnia, vagy szenved­élyességet nyilvánítania. Azzal v­égezte beszédét a köztársaság elnöke, hogy Amerika népe a béke nemzete és pártatlan, hogy alkalmas időpontban közvetíthesse a béketárgyalásokat és javaslatokat terjeszt­hessen elő a béke megkötésére. Szikratávirós összeköttetés Amerika és Németország között. (Berlin, szeptember 17.) Az Amerikával való szikratávirati érintkezés immár kielégítően működik. Ilyen módon már ki lehetett távira­tozni a német győzelmi híreket, amelyek alapo­san ellensúlyozzák az angol nagykövettől az ot­tani újságokhoz juttatott angol győzelmekről szóló hazugságokat. (London, szeptember 17.) A „Daily Mail""je­lenti Newyorkból. Csütörtökön este az ameri­kai újságok valamennyi vastagbetűs híradás­ban közölte Vilmos császárnak Wilson elnök­höz írt nyílt levelét. (Ebben a nyílt levélben a császár a köztársaság elnöke útján Amerika közvéleményét az antantbeliek hadseregének harcmodoráról, a dum-dum lövegekkel való öl­döklésről akarta fölvilágosítani. — A szerk.) * i :€ur@pai A?: srcsick wsgáHsdFj» kergetik a katonákat. — Nagy a nyugtalanság @r©»s©r» sség van sz­er?esí£«g«ss csapatok előnyomulása miatt. — PéfiszvásrcSt carríkátf» foarcok voltak.­­ Csönd van a harctereken. Az ellen­séges hadseregek még mindig farkas­szemet néznek egymással. A fegyverek még nem dörögnek. Oroszország felöl azonban ismét forradalomról érkeznek hírek.­­Az elnyomott népek lázonga­nak, Déloroszországban a forradalmá­rok szüntelenül dolgoznak és azon van­nak, hogy kezükbe kerítsék a hatal­mat. Most érkezett a híre annak is, hogy Pétervárott napokon keresztül elkeseredett utcai harcot vívtak a mun­kások a rendőrséggel és katonasággal. De a birodalom más részeiben is nagy a nyugtalanság­­és elkeseredés a há­ború miatti galíciai Starssl.­Orosz ezredek a vágóhídon. (Prága, szeptember­ 17.) Hogy­ milyen vég­telen pazarlással bánnak az oroszok az em­beranyaggal, rikítóan világítja meg ez az eset is. A galíciai harcok egyik fázisában pompás pozíciót elfoglaló ütegeink meg­semmisítő tűzzel árasztották el a szemközt 3 kerülő úton japán bevándorlókat csempész­­szenek be az Egyesült Államokba.

Next