Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-04 / 215. szám
1914 szeptember 4. munkásság élvezi, így van ez a munkanélküliség elleni küzdelem terén is. Mi most munkaalkalmat követelünk és távol áll a Szaktanácstól, hogy a munkaalkalomból ki akarja zárni vagy háttérbe akarja szorítani azokat a munkásokat, akik még nem jutottak el a szervezkedés szükségességének fölismerésére. Nagyon jól tudjuk, hogy a legjobb agitáció a szervezkedésre a szervezkedés hasznának gyakorlati bebizonyítása. És amikor a munkanélküliség ellen küzdünk, amikor föllépésünkkel ennek bajait enyhítjük, ezzel egyúttal agitálunk a szervezetlen munkások körében, akik így látják, hogy elsősorban a szervezett munkástestvéreiktől várhatják sorsuk jobbrafordítását. Pártoskodással, részrehajlással a szervezeteink részére ilyképen is meghódítandó munkásokat bizonyára nem akarja és nem is fogja a Szakszervezeti Tanács elriasztani, amely, mint föliratában kiemelte, most is a munkaalkalmak szaporítását tartja a legalkalmasabb eszköznek a munkanélküliség és a nyomor enyhítésére. Ez úgy gazdasági, mint erkölcsi szempontból messze fölötte áll a segélyezésnek, ami csak ideig-óráig orvosolja a bajt, de nem gyökeresen. A szervezett munkásság éppen arra akarja szoktatni a szervezetleneket, hogy százszor inkább követeljenek munkát, mint alamizsnát. Egyenlő jogokat! Szocialista iratok a német hadseregben. A német Hadseregben három millió szociáldemokrata munkás harcol most a különböző csatatereken. A hadsereg vezetői mondják, hogy békében és háborúban ők a legjobb katonák. A szervezett munkások intelligens emberek és a háborúban döntő fölényt jelent, ha nem tudatlan tömegekkel kell valamely államnak a harcot végigküzdenie. A német hadsereg gyors győzelmei jórészt a szervezett munkásoknak köszönhetők. A német birodalom irányítói is fölismerték, hogy mivel tartoznak a szociáldemokrata munkásoknak. A „hazátlan bitangok", akik a legutolsó percig élesen tiltakoztak a háborús uszítás ellen, akik hatalmas tüntetésekkel adtak kifejezést annak, hogy a nép nem akarja a háborút, abban a pillanatban, amidőn a fenyegető veszélyt nem tudták elhárítani, amikor minden tüntetés és tiltakozás csak az orosz zsarnokságoterősíthette volna, az utolsó emberig odaálltak az ország védelmére. A „hazátlan bitangokéról szóló legenda tehát megdőlt "és a német államok kormányai egymással versenyezve mutatják ki, hogy a szociáldemokraták elém irányuló kivételes intézkedéseket nem tartják helyénvalónak, hogy a szociáldemokraták joggal követelhetnek egyenlő elbánást ésegyenlő jogokat! Rögtön a háború kitörése után amnesztiát kapott mindenki, akit a német birodalomban politikai vétségért ítéltek el. Azután megengedték a szociáldemokrata lapoknak a pályaudvarokon való árusítását, megengedték, hogy a párt lapjait a bajor hadsereg katonái között terjesszék, egyszóval minden módon kimutatták, hogy a kötelességteljesítés egyenlő mértékéért, egyenlő jogot akarnak adni. Ennek a fölismerésnek tudható be az a két esemény is, amelyeket a német testvérlapunk, a Vorwärts közöl az elvtársakkal. . Az egyik eset a következő: A spandaui állami üzemekbe egy munkást nem vettek föl azért, mert felekezetnélkülinek mondta magát. A kérdéses munkás panaszt emelt Hoffmann elvtársunknál, a porosz képviselőház tagjánál, aki a hadügyminisztériumra a következő iratot küldte: A porosz királyi hadügyminisztériumhoz, a hadügyminiszter saját kezéhez ! A spandaui állami üzemek munkást kereső fölhívására többek között egy munkás is jelentkezett, akit miután orvosilag megvizsgáltak és egészségesnek találták, azzal bocsátottak el, hogy az üzemben alkalmazást nyer és a legközelebbi napon jelentkezzék. Másnap három órai várakozás után azt kérdezték tőle, hogy milyen vallású. A valóságnak megfelelő válaszára, hogy felekezetnélküli, a felvételt eszközlő hivatalnok azt mondta, hogy „az állami üzemekben felekezetnélkülit nem szabad tűrni, mert azok az emberek, akik semmiben sem hisznek, mindenre képesekAzt ajánlotta neki, hogy kereszteltesse meg magát újra. Miután gyermekeim közül eddig hárman vonultak a háborúba, akik mindnyájan felekezetnélküliek, anélkül, hogy ezen a legkisebb mértékben fölháborodtak volna, miután továbbá Németországban legkevesebb 325.000 felekezetnélküli van, akiknek a legnagyobb része a csatatéren áll, véleményem szerint a fönt említett hivatalnok csak a személyes nézetét mondotta el, amely merően ellenkezik a legmagasabb helyről tett azon nyilatkozattal, hogy most „nincsenek vallási különbségek és nincsenek pártok". Meg kell még jegyeznem, hogy általánosan ismert tény, hogy a felekezetnélküliek nem műveletlenek, tehát az ország károsodnék, ha a nevezett hivatalnok eljárása nem talál megrovásra. De mindenekelőtt az említett hivatalnok eljárása az összes felekezetnélküliek megsértését jelenti, de különösen azokét, akik a zászlók alatt teljesítik kötelességüket, mert olyan embereket, akik „mindenre képesek", sokkal kevésbé lehetne a hadseregnél alkalmazni, mint az állami üzemekben. Tisztelettel kérek, hisnt három a hadseregben szolgáló gyermek atyja és mint a berlini 12.000 felekezet nélküli község elnöke, gyors választ és az említett hivatalnok kijelentésének helyreigazítását. Tisztelettel Adolf Hoffmann, a porosz képviselőház tagja" Hoffmann elvtárs a hadügyminisztériumtól a következő választ kapta : Berlin, 1914 augusztus hó 29. Hoffmann Adolf urnak. Egy felekezet nélküli munkát keresőnek a spandaui állami üzemekből való elutasítása, amint azt a vizsgálat megállapította, egy az üzemek vezetőjétől helytelennek talált intézkedés következtében történt, amelyet egy kisebb hivatalnok rendelt el. A hadügyminisztérium magától értetődőnek tartja, hogy a munkásokat alkalmazd,suk esetén nem kérdik meg, hogy milyen vallásúak és már intézkedett, hogy a jövőjben ilyen kérdés a munkásokhoz ne intéztessék. A Vorwärts ehhez a válaszhoz azt a megjegyzést fűzi, hogy remélhetőleg nemcsak a háborús időben, hanem a békében is ezentúl megszűnik a felekezetnélküliek semmivel sem indokolható lekicsinylése. A másik eset még ennél is nagyobb jelentőségű . A Vorwärts ugyanis arról ad hírt (a „Neue Freie Presse" közli ezt csütörtöki számában), hogy a porosz hadügyminisztérium arról értesítette a lapot, hogy ezentúl megszűnik az a tilalom, amely a szociáldemokrata iratok terjesztését a hadseregnél eltiltotta. Látható tehát, hogy Németországban gyökeres változást idézett elő a háború. A szociáldemokrata munkusok habozás nélkül siettek az ország védelmére és ezt még a reakciós porosz kormány is azzal nyugtázza, hogy a szociáldemokraták ellen irányuló kivételes intézkedéseket hatályon kívül helyezi. Lehet, hogy a háború után megszűnik ez az előzékenység, amelyet most a szociáldemokráciával szemben tanúsítanak, az azonban bizonyos, hogy a szociáldemokrácia ugyanaz maradt, ami volt, hogy a német munkások a háború után is ugyanazokért az ideálokért fognak harcolni, amelyekért eddig küzdöttek. 9 Veszteség-kimutatás. *: Jelentés a háború halottjairól és sebesültjeiről. A háború halottairól és sebesültjeiről kiadott veszteség-lajstromok adatait nagy gondossággal akarjuk az olvasóink elé juttatni, de a legéberebb igyekezet mellett is lehetnek hibák a közlésünkben, ezért mink is nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy csak a hivatalos kiadás a hiteles. Föltétlenül szükséges tehát, hogy kétes esetekben mindenki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. Az első három hivatalos jelentés adatait augusztus 20-iki számunkban közöltük már; a negyedik-ötödik lajstrom a bécsi államnyomdából rögtön a megjelenése után elfogyott; ezek adatainak a közlésére a legközelebbi lapjaink egyikében kerül a sor. A hatodik-hetedik számú lajstrom tartalmát csütörtöki lapunkban közöltük. * 'Jelzéseink. A név után következik a rangfokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy illetőségi hely és év. Az adatok több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló röviditések : megh. meghalt, megseb. = megsebesült, fog. hadifogoly. Ldwr. = Landwehr (osztrák honvéd), gy. e. = gyalogezred, száz. = század, tart. = tartalékos, póttart. = póttartalékos, gyal. — gyalogos. Betartjuk az ábécé-sorrendet és a veszteség-lajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjairól való közléseket adjuk. 8. számú lajstrom. Bauer Károly tart. hadnagy, 00. gy. e. megseb. — Fajner István tart. kadétőrmester, 10. gy. e. megseb. — Finis Károly százados, 54. gy. e. 5. száz. Fort Opus (Dalmácia), 1805, megseb. — Gervais Zvonimir zászlós, 11. gy. e. megseb. — Helez József tart. kadét, 00. gy. e. Diósgyőr, 1888. megseb. — Jakubin Simon tart. hadnagy, 10. gy. e. megseb. — Kanyó látván tart. hadnagy, 10. gy. e. megh.Kratochwill Gusztáv százados, 2. lovas tüzérhadoszt. megseb. — Links Konrád dr. jur. tart. főhadnagy, 2. lovas tüzérhadoszt., megseb. — Lüber Alfréd dr. jur. tart. hadnagy, 54. gy. e. 8. száz., Prága, 1885, megseb. — Nemcek Vitomir hadnagy, 58. gy. e. 3 .száz., Zupanja, 1693, megseb. — Nenal János tart. zászlós, 54. gy. e. 35. száz., Unt. Otaslowitz (Morva), 1887, megseb. — Neurath Frigyes tart. hadnagy, 21. tábori vadászzászlóalj 3. száz., Wien, 1887, megseb. — Pondl Károly zászlós, 04. gy. c. 11 száz., Dittersdorf (Cseh), 1893, megseb. — Pilny Dusehan főhadnagy, 21. táb. vadászzászlóalj 2. száz., Kudweis (Cseh), 1880, megseb. — Kaubitschek Frigyes tart. hadnagy, 7. utászzászlóalj 2. száz., megh. — Bysy József dr. tart. kadét, 51. gy. e. 10. száz., Friedek (Szilézia), 1888, megseb. — Szenzl Eloilárd főhadnagy, 37. gy. e. 10. száz., Nagyszeben, 1888, megseb. — Sucha Gyfizi, tart. kadét., 00. gy. e. Alsólehota, 1891, megseb. --- Wiesinger Leo százados, 10. gy. e. megseb. — Wisota Lajos százados, 10. gy. e. megseb. Albert Pál tart. őrvezető, 54. gy. e. 11. száz., Hotzenplatz (Szilézia), 1690, megseb. Alka Ferenc gyal., 54. gy. e. 15. száz., Kudelzau (Cseh), 1892, megseb. — Asztalos Antal gyal., II. gy. e. 1. száz., Bács, megseb. —Augustin Rezső tart. vadász, 23. táb. vadászzászlóalj 2. száz., Wien, 1888, megseb. — Uaee Eduard vadász, 21. táb. vadászzászlóalj 2. száz., megseb. — Radó József gyal.,••1. gy. c. Csap, 1890, megseb. Balázs Pál tüzér, 4. táb. tüzérezred 2. üteg, Cibakháza, megseb. — Bartt Klement gyal., 54. gy. e. 10. száz., Kaiserwerth (Morva),1892, mesei k. — Baslik József tart. gyal., 54. gy. e. 13. száz., Ober-Ozülacha (Morva), 1881, megseb. — Béhal Alajos tart. gyal., 54. gy. e. 9. száz., Podoli (Morva) 1885, meg-- ;b. — Béres János gyal., 00. gy. e. Zulacska, 1889, megseb.Berater Károly tart. szakaszvezető, 05. gy. e. 5. «•/.«•/., Sponau (Morva), megseb. — Bieber Ferenc tart. gyal.,': t. gy. e. 8. száz., Kojetem (Morva), 1889, megseb. ( Bin),a Gusztáv tart. gyal., 54. gy. e. 0. száz., Prasliwitz (Morva), 1694, megseb. — Blazek János gyal., 51. gy. e. Ift. száz., Wien, 1892, megseb. — Blockesch gyal., 54. gy. e. ]1. szt.. . Troppau, 1892, raegh. — Böhm Henrik cimz. szakaszvezető , 51. gy. e. 5. száz., Mähr.-Weiszkirchen, 1890, megseb. — Bokor Mátyás gyal., 81. gy. e. 14. száz., megseb. — Bosku Péter cimz. tizedes, 33. gy. e. 14. száz., megseb. — Drezinn Raimund tart. alvadász, 21. vadászzászlóalj 2. száz., Wien, 1883, megseb. Brix Frigyes tart. szakaszvezető, 21. vadászászlóalj 3. száz., Wien, 1889, megseb. — Buehta Alajos gyal., 54. gy. e. 14. száz., Stefanau (Morva), 1890, megseb. — Buda József címz. őrvezető, 54. gy. e. 8. száz., (jv.Waltersdorf (Morva), 1891, megseb. — Bugyó Pál gyal., 37. gy. e. 13. száz., Barádsomos (Bihar), 1892, megseb. — Bukorowics József őrvezető, 33. gy. e. 1-1. száz., megseb. -Kumanek József őrvezető, 54. gy. e. 0. száz., Misloivitz (Morva), 1890, megseb. — Opek tüzér, 27. táb. tüzérezred :S. üteg, megseb. — Doly Rezső gyal., 54. gy. e. 12. száz., Stefania (Morva), 1885, megseb. — Ceprea János gyal., 54. gy. e. 13. száz., Zamrsk (Morva), 1892, megseb. — Cornousek nottlieb gyal., 54. gy. e. 13. száz., Smrsitz (Morva), 1890, megseb. — Chodil Lajos gyal., 54. gy. e. III. csapat, Lisek (Morva), 1891, megseb. — Cziff Frigyes gyal., 54. gy. e. 9. száz., Jezernik (Morva), 1688, megseb. — Csordi János cimz. őrvezető, 68. gy. e. 2. száz., Kőtelek, 1889, megseb. — Czombors Imre gyal., 37. gy. e. 13. száz., Mindszent