Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-04 / 215. szám

1914 szeptember 4. munkásság élvezi, így van ez a munkanél­küliség elleni küzdelem terén is. Mi most munkaalkalmat követelünk és távol áll a Szaktanácstól, hogy a munkaalkalomból ki akarja zárni vagy háttérbe akarja szorítani azokat a munkásokat, akik még nem jutot­tak el a szervezkedés szükségességének föl­ismerésére. Nagyon jól tudjuk, hogy a leg­jobb agitáció a szervezkedésre a szervezke­dés hasznának gyakorlati bebizonyítása. És amikor a munkanélküliség ellen küzdünk, amikor föllépésünkkel ennek bajait enyhít­jük, ezzel egyúttal agitálunk a szervezetlen munkások körében, akik így látják, hogy elsősorban a szervezett munkástestvéreiktől várhatják sorsuk jobbrafordítását. Pártos­kodással, részrehajlással a szervezeteink ré­szére ilyképen is meghódítandó munkásokat bizonyára nem akarja és nem is fogja a Szakszervezeti Tanács elriasztani, amely, mint föliratában kiemelte, most is a munka­alkalmak szaporítását tartja a legalkalma­sabb eszköznek a munkanélküliség és a nyo­mor enyhítésére. Ez úgy gazdasági, mint er­kölcsi szempontból messze fölötte áll a segé­lyezésnek, ami csak ideig-óráig orvosolja a bajt, de nem gyökeresen. A szervezett munkásság éppen arra akarja szoktatni a szervezetleneket, hogy százszor inkább követeljenek munkát, mint alamizs­nát. Egyenlő jogokat! Szocialista iratok a német had­seregben. A német Hadseregben három millió szo­ciáldemokrata munkás harcol most a kü­lönböző csatatereken. A hadsereg vezetői mondják, hogy békében és háborúban ők a legjobb katonák. A szervezett munká­sok intelligens emberek és a háborúban döntő fölényt jelent, ha nem tudatlan tö­megekkel kell valamely államnak a harcot végigküzdenie. A német hadsereg gyors győzelmei jórészt a szervezett munkások­nak köszönhetők. A német birodalom irányítói is fölismer­ték, hogy mivel tartoznak a szociáldemo­krata munkásoknak. A „hazátlan bitan­gok", akik a legutolsó percig élesen tilta­koztak a háborús uszítás ellen, akik hatal­mas tüntetésekkel adtak kifejezést annak­, hogy a nép nem akarja a háborút, abban a pillanatban, amidőn a fenyegető veszélyt nem tudták elhárítani, amikor minden tün­tetés és tiltakozás csak az orosz zsarnok­ságot­­erősíthette volna, az utolsó emberig odaálltak az ország védelmére. A „hazátlan bitangokéról szóló legenda tehát megdőlt "és a német államok kormányai egymás­sal versenyezve mutatják ki, hogy a szo­ciáldemokraták el­ém irányuló kivételes in­tézkedéseket nem tartják helyénvalónak, hogy a szociáldemokraták joggal követel­hetnek egyenlő elbánást és­­egyenlő jogokat! Rögtön a háború kitörése után amnesz­tiát kapott mindenki, akit a német biroda­lomban politikai vétségért ítéltek el. Az­után megengedték a szociáldemokrata la­poknak a pályaudvarokon való árusítását, megengedték, hogy a párt lapjait a bajor hadsereg katonái között terjesszék, egy­szóval minden módon kimutatták, hogy a kötelességteljesítés egyenlő mértékéért, egyenlő jogot akarnak adni. Ennek a fölismerésnek tudható be az a két esemény is, amelyeket a német testvér­lapunk, a Vorwärts közöl az elvtársakkal. . Az egyik eset a következő:­­ A spandaui­ állami üzemekbe egy munkást nem vettek föl azért, mert felekezetnélkü­linek mondta magát. A kérdéses munkás panaszt emelt Hoffmann elvtársunknál, a porosz képviselőház tagjánál, aki a had­ügyminisztériumra a következő iratot küldte:­ A porosz királyi hadügyminisztériumhoz, a hadügyminiszter saját kezéhez ! A spandaui állami üzemek munkást ke­reső fölhívására többek között egy munkás is jelentkezett, akit miután orvosilag meg­vizsgáltak és egészségesnek találták, azzal bocsátottak el, hogy az üzemben alkalmazást nyer és a legközelebbi napon jelentkezzék. Másnap három órai várakozás után azt kér­dezték tőle, hogy milyen vallású. A valóság­nak megfelelő válaszára, hogy felekeze­tnél­küli, a felvételt eszközlő hivatalnok azt mondta, hogy „az állami üzemekben feleke­zetnélkülit nem szabad tűrni, mert azok az emberek, akik semmiben sem hisznek, min­denre képesekAzt ajánlotta neki, hogy ke­­­reszteltesse meg magát újra. Miután gyer­mekeim közül eddig hárman vonultak a há­borúba, akik mindnyájan felekezetnélküliek, anélkül, hogy ezen a legkisebb mértékben fölháborodtak volna, miután továbbá Német­országban legkevesebb 325.000 felekezetnél­küli van, akiknek a legnagyobb része a csa­tatéren áll, véleményem szerint a fönt emlí­tett hivatalnok csak a személyes nézetét mondotta el, amely merően ellenkezik a leg­magasabb helyről tett azon nyilatkozattal, hogy most „nincsenek vallási különbségek és nincsenek pártok". Meg kell még jegyeznem, hogy általáno­san ismert tény, hogy a felekezetnélküliek nem műveletlenek, tehát az ország károsod­nék, ha a nevezett hivatalnok eljárása nem talál megrovásra. De mindenekelőtt az említett hivatalnok eljárása az összes felekezetnélküliek meg­sértését jelenti, de különösen azokét, akik a zászlók alatt teljesítik kötelességüket, mert olyan embereket, akik „mindenre képesek", sokkal kevésbé lehetne a hadseregnél alkal­mazni, mint az állami üzemekben. Tisztelettel kérek, hisnt három a hadsereg­ben szolgáló gyermek atyja és mint a ber­­lini 12.000 felekezet nélküli község elnöke, gyors választ és az említett hivatalnok kije­lentésének helyreigazítását. Tisztelettel Adolf Hoff­mann, a porosz képviselőház tagja­" Hoffmann elvtárs a hadügyminiszté­riumtól a következő választ kapta : Berlin, 1914 augusztus hó 29. Hoffmann­ Adolf urnak. Egy felekezet nélküli munkát keresőnek a spandaui állami üzemekből való elutasítása, amint azt a vizsgálat megállapította, egy az üzemek vezetőjétől helytelennek talált in­tézkedés következtében történt, amelyet egy­ kisebb hivatalnok rendelt el. A hadügyminisztérium magától értetődő­nek tartja, hogy a munkásokat alkalmazd­,­suk esetén nem kérdik meg, hogy milyen vallásúak és már intézkedett, hogy a jövőj­­ben ilyen kérdés a munkásokhoz ne intéztes­sék. A Vorwärts ehhez a válaszhoz azt a megjegyzést fűzi, hogy remélhetőleg nem­csak a háborús időben, hanem a békében is ezentúl megszűnik a felekezetnélküliek semmivel sem indokolható lekicsinylése. A másik eset még ennél is nagyobb je­lentőségű . A Vorwärts ugyanis arról ad hírt (a „Neue Freie Presse" közli ezt csütörtöki számában), hogy a porosz hadügyminisz­térium arról értesítette a lapot, hogy ezen­túl megszűnik az a tilalom, amely a szo­ciáldemokrata iratok terjesztését a hadse­regnél eltiltotta. Látható tehát,­ hogy Németországban gyökeres változást idézett elő a háború. A szociáldemokrata mun­kusok habozás nél­kül siettek az ország védelmére és ezt még a reakciós porosz kormány is azzal nyug­tázza, hogy a szociáldemokraták ellen irá­nyuló kivételes intézkedéseket hatályon kí­vül helyezi. Lehet, hogy a háború után megszűnik ez az előzékenység, amelyet most a szociáldemokráciával szemben ta­núsítanak, az azonban bizonyos, hogy a szociáldemokrácia ugyanaz maradt, ami volt, hogy a német munkások a háború után is ugyanazokért az ideálokért fognak har­colni, amelyekért eddig küzdöttek. 9 V­eszteség-kimut­atás. *: Jelentés a hábor­ú halottjairól és sebe­sültjeiről. A háború halottairól és sebesültjeiről ki­adott veszteség-lajstromok adatait nagy gon­dossággal akarjuk az olvasóink elé juttatni, de a legéberebb igyekezet mellett is lehetnek hibák a­ közlésünkben, ezért mink is nyomaté­kosan figyelmeztetünk arra, hogy csak a hiva­talos kiadás a hiteles. Föltétlenül szükséges te­hát, hogy kétes esetekben mindenki a nyilvá­nos betekintésre szánt hivatalos közléseket te­kintse meg. Az első három hivatalos jelentés adatait augusztus 20-iki számunkban közöl­tük már; a negyedik-ötödik lajstrom a bécsi államnyomdából rögtön a megjelenése után elfogyott; ezek adatainak a közlésére a leg­közelebbi lapjaink egyikében kerül a sor. A hatodik-hetedik számú lajstrom tartalmát csü­törtöki lapunkban közöltük. * 'Jelzéseink. A név után következik a rang­fokozat, a csapat, az alosztály, a szüle­tési vagy illetőségi hely és év. Az ada­tok több helyen hiányoznak. A gyakrab­ban előforduló röviditések : m­egh. meghalt, megseb. = megsebesült, fog. hadi­fogoly. Ldwr. = Landwehr (osztrák honvéd), gy. e. = gyalogezred, száz. = század, tart. = tartalékos, póttart. = póttartalékos, gyal. — gyalogos. Betartjuk az ábécé-sorrendet és a veszteség-lajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjairól való közléseket adjuk. 8. számú lajstrom. Bauer Károly tart. hadnagy, 00. gy. e. megseb. — Fajner István tart. kadétőrmester, 10. gy. e. megseb. — Finis Károly százados, 54. gy. e. 5. száz. Fort Opus (Dalmácia), 1805, megseb. — Gervais Zvonimir zászlós, 1­1. gy. e. meg­seb. — Helez József tart. kadét, 00. gy. e. Diósgyőr, 1888­. megseb. — Jakubin Simon tart. hadnagy, 10. gy. e. meg­seb. — Kanyó látván tart. hadnagy, 10. gy. e. megh.­­Kratochwill Gusztáv százados, 2. lovas tüzérhadoszt. meg­seb. — Links Konrád dr. jur. tart. főhadnagy, 2. lovas tü­zérhadoszt., megseb. — Lüber Alfréd dr. jur. tart. had­nagy, 54. gy. e. 8. száz., Prága, 1885, megseb. — Nemcek Vitomir hadnagy, 58. gy. e. 3 .száz., Zupanja, 1693, meg­seb. — Nenal János tart. zászlós, 54. gy. e. 35. száz., Unt. Otaslowitz (Morva), 1887, megseb. — Neurath Frigyes tart. hadnagy, 21. tábori vadászzászlóalj 3. száz., Wien, 1887, megseb. — Pondl Károly zászlós, 04. gy. c. 11 száz., Dit­tersdorf (Cseh), 1893, megseb. — Pilny Dusehan főhad­nagy, 21. táb. vadászzászlóalj 2. száz., K­udweis (Cseh), 1880, megseb. — Kaubitschek Frigyes tart. hadnagy, 7. utászzászlóalj 2. száz., megh. — Bysy József dr. tart. ka­dét, 51. gy. e. 10. száz., Friedek (Szilézia), 1888, megseb. — Szenzl Eloilárd főhadnagy, 37. gy. e. 10. száz., Nagyszeben, 1888, megseb. — Sucha Gyfizi, tart. kadét., 00. gy. e. Alsó­lehota, 1891, megseb. --- Wiesinger Leo százados, 10. gy. e. megseb. — Wisota Lajos százados, 10. gy. e. megseb. Albert Pál tart. őrvezető, 54. gy. e. 11. száz., Hotzen­platz (Szilézia), 1690, megseb. Alka Ferenc gyal., 54. gy. e. 15. száz., Kudelzau (Cseh), 1892, megseb. —­ Asztalos Antal gyal., II. gy. e. 1. száz., Bács, megseb. —­­Augustin Rezső tart. vadász, 23. táb. vadászzászlóalj 2. száz­., Wien, 1888, megseb. — Uaee Eduard vadász, 21. táb. va­dászzászlóalj 2. száz., megseb. — Radó József gyal.,­­••1. gy. c. Csap, 1890, megseb.­­ Balázs Pál tüzér, 4. táb. tü­zérezred 2. üteg, Cibakháza, megseb. — Bartt Klement gyal., 54. gy. e. 10. száz., Kaiserwerth (Morva),­­1892, me­sei k. — Baslik József tart. gyal., 54. gy. e. 13. száz., Ober-Ozülacha (Morva), 1881, megseb. — Béhal Alajos tart. gyal., 54. gy. e. 9. száz., Podoli (Morva) 1885, meg-- ;b. — Béres János gyal., 00. gy. e. Zulacska, 1889, megseb.­­Berater Károly tart. szakaszvezető, 05. gy. e. 5. «•/.«•/., Sponau (Morva), megseb. — Bieber Ferenc tart. gyal.,': t. gy. e. 8. száz., Kojetem (Morva), 1889, megseb. ( Bin),a Gusztáv tart. gyal., 54. gy. e. 0. száz., Prasl­iwitz (Morva), 1694, megseb. — Blazek János gyal., 51. gy. e. Ift. száz., Wien, 1892, megseb. — Blockesch gyal., 54. gy. e. ]1. szt.. . Troppau, 1892, raegh. — Böhm Henrik cimz. szakaszvezető , 51. gy. e. 5. száz., Mähr.-Weiszkirchen, 1890, megseb. — Bo­kor Mátyás gyal., 8­1. gy. e. 14. száz., megseb. — Bo­sku Péter cimz. tizedes, 33. gy. e. 14. száz., megseb. — Drezinn Raimund tart. alvadász, 21. vadászzászlóalj 2. száz., Wien, 1883, megseb. Brix Frigyes tart. szakaszvezető, 21. va­dászászlóalj 3. száz., Wien, 1889, megseb. — Buehta Alajos gyal., 54. gy. e. 14. száz., Stefanau (Morva), 1890, megseb. — Buda József címz. őrvezető, 54. gy. e. 8. száz., (jv.­Waltersdorf (Morva), 1891, megseb. — Bugyó Pál gyal., 37. gy. e. 13. száz., Barádsomos (Bihar), 1892, megseb. — Bu­korowics József őrvezető, 33. gy. e. 1-1. száz., megseb. -­K­um­anek József őrvezető, 54. gy. e. 0. száz., Misloivitz (Morva), 1890, megseb. — O­pek tüzér, 27. táb. tüzérezred :S. üteg, megseb. — Doly Rezső gyal., 54. gy. e. 12. száz., Stefania (Morva), 1885, megseb. — Ceprea János gyal., 54. gy. e. 13. száz., Zamrsk (Morva), 1892, megseb. — Cornou­sek nottlieb gyal., 54. gy. e. 13. száz., Smrsitz (Morva), 1890, megseb. — Chodil Lajos gyal., 54. gy. e. III. csapat, Lisek (Morva), 1891, megseb. — Cziff Frigyes gyal., 54. gy. e. 9. száz., Jezernik (Morva), 1688, megseb. — Csordi Já­nos cimz. őrvezető, 68. gy. e. 2. száz., Kőtelek, 1889, meg­seb. — Czombors Imre gyal., 37. gy. e. 13. száz., Mindszent

Next