Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)
1914-12-22 / 353. szám
4 NSPSSy^, 1914 december 22. é nyeket rendeznek a katonák, hogy kissé fölmelegedjenek. Az arabok Törökország mellett. (Konstantinápoly, december 21.) A „Túrán" című lap írja: Ibn Soud arab vezér hatezer lovasból álló csapatot szervezett, közöttük háromezer meharistát (tevés csapat) és katonáit Bassarák irányába küldte, hogy ott csatlakozzanak a török hadsereghez. A vezér maga a főcsapattal Jemenbe megy. Egy másik törzsfőnök, Ibn Resid, ugyancsak nagyobb csapatot szervezett és legközelebb a harctérre indul. Az új egyiptomi szultán. (London, december 21.) A Reuter-ügynökség jelenti Kairóból. Az új szultán tegnap ünnepélyesen bevonult az Abdin-palotába. Az útvonalon a nép lelkesen üdvözölte. Aga kán, az indiai mohamedánok vezére, ide érkezett, hogy, részt vegyen a koronázási ünnepélyen. Az angol protektorátus Egyiptomban. (Genf, december 21.) Kairóból jelentik, hogy a szultán proklamációjánál a lakosság teljesen közömbös maradt, az olasz konzulátus semmi olyat nem tett, amiből csak a legkevésbé is arra lehetett volna következtetni, hogy elismeri az angol protektorátust. („Sonn- und Montags-Zeitung.") (Genf, december 21.) Előkelő párisi körökben nehezen elfojtható elégedetlenség mutatkozik, mert Franciaország Angliának egész Egyiptomra kiterjesztett protektorátusa által kényszerhelyzetbe jutott, amelyet 1904-ben, a marokkói szerződéskor nem láthatott előre. Különösen érzékenyen érinti Párist, hogy a francia diplomáciának és a pénzügyi köröknek nem maradt idejük, hogy legfontosabb egyiptomi érdekeik megvédésére előkészületet tegyenek. Angol csapatösszevonás Kairóban. (Milano, december 21.) A „Gazetta del Popolo" jelenti Kairóból. Az angol kormány az angol protektorátus kikiáltása alkalmából óriási csapatösszevonásokat csinált. A város egyébként,nyugodt. A lakosság megbotránkozásának első jeléül kell fölfognunk, hogy Egyiptom főpapja megtagadta a protektorátus kihirdetését és a kedive lemondásának kinyilatkoztatását. Ennek következtében az egyházi törvényszék első elnöke hirdeti ki a protektorátust. Angol és francia csatahajók a szíriai vizeken. (Konstantinápoly, december 21.) Az a hír, hogy angol és francia csatahajók Jaffát ágyúzzák, alaptalan. Csak annyi igaz, hogy angol és francia csatahajók a szíriai vizeken cirkálnak. A világháború is a semleges államok . A királytalálkozás. — Portugália és a háború. A skandináv államok szövetségének ügye foglalkoztatja a világsajtót, de csak találgatni lehet, mennyire mentek az ott kötött megállapodások, mert a kiadott hivatalos értesítések nagyon szűkszavúak. Nem lehetetlen, hogy ezzel az eseménnyel összeköttetésben áll az a hír, hogy Hollandiában is bevezetik az általános védkötelezettséget. Portugália résztvétele a világháborúban szinte bizonyos már, de még késik. A belvillongások által gyöngített ország segítsége azonban nem sokat segít az antantnak. * * A skandináv államok az ántant ellen. (Berlin, december 21.) 15—16 nappal ezelőtt az antant országai azt a fölhívást intézték Norvégiához és Svédországhoz, hogy a narvicki kikötőt nyissa meg számukra és tegye lehetővé, hogy ezen a vonalon át hadianyagot szállíthassanak át Oroszországba, amely tudvalevőleg a Dardanellák elzárása óta teljesen el van zárva nyugati szövetségeseitől. A követelést Svédország és Norvégia azonnal a leghatározottabban visszautasította. A malmöi királytalálkozáson állítólag az antantnak ez a követelése is szóba került és teljesen egyhangú megállapodás jött létre abban az irányban, hogy a skandináv államok minden ilyen irányú kísérletet továbbra is a leghatározottabban vissza fognak utasítani. A malmöi királytalálkozás következménye. (Bécs, december 21.) A „Neue Freie Presse" Malmőbe küldött tudósítója december 19-éről jelenti a következőket: Keresztély király tegnap délben így nyilatkozott: „A királytalálkozás lefolyásával nagyon meg vagyok elégedve." A három uralkodó a kereskedelmi politikai kérdések megbeszélése után ma reggel a gazdasági kérdésekkel szoros összeköttetésben álló politikai problémák megvitatására tért át. A hivatalos jelentés, amelyet erről a beszélgetésről várhatunk, semmit vagy csak néhány nagy általánosságban szóló mondatot fog tartalmazni. A vezető körökben azonban az a meggyőződés uralkodik, hogy az északi, érdekeket a három uralkodó megállapodásának puszta ténye jobban védi, mint ha a mai viszonyok között politikai részleteket közölnének róla. Az összejövetel eredményéről még azt is beszélik, hogy egy skandináv convoy-t akarnak létesíteni, vagyis a kereskedelmi hajókat ezentúl a három állam közül az egyiknek hadihajója fogja kísérni. A hadviselő feleknek ezután nem lesz az a joguk, hogy a kereskedelmi hajókat átvizsgálják, másrészt viszont a hadihajóktól való kíséret ténye kezesség lesz arra, hogy a kereskedelmi hajók áruja semleges célokat szolgál. Ezen a módon a skandináv országok gyapotot, vászonholmikat és más amerikai árukat fognak kapni, anélkül, hogy az angol hajók okvetetlenkedéseinek lennének kitéve. Általános védkötelezettség Hollandiában. (Hága, december 21.) A németalföldi hadügyminiszter bejelentette, hogy törvényjavaslatot fog benyújtani, amely megszünteti a katonai szolgálat alól való kiváltást és az általános védkötelezettséget hozza be. A hollandi határőrvidék ostromállapota. (Hága, december 21.) A kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé, amelynek értelmében a határőrvidékek ostromállapota és a tartalékosok katonai szolgálata mindaddig tart, amíg a háborús veszedelem teljesen meg nem szűnik és az a szokásos királyi dekrétummal meg nem állapittatik. Portugália a világháborúban. (Paris, december 21. — Rómán át.) A ,,Matin" egy lisszaboni jelentés alapján beszámol az új portugál minisztérium bemutatkozásáról a parlament előtt. A bemutatkozás alkalmával a miniszterelnök fölolvasta az új kormány programját, amelynek három pontja a következő : 1. Az állam megvédése. 2. A végrehajtása annak a határozatnak, amelyet a parlament november 23-án szavazott meg az európai háborúban való résztvételre vonatkozólag, illetve a föld bármely más pontján folyó háborúban, akár Portugália érdekeinek megvédéséről van szó, akár az Angliával fönnálló szerződés alapján kell hadat viselnünk. 3. Aválasztások közeli határidejének a kitűzése. A kormányelnök ezután kijelentette, hogy éppen a portugál gyarmatok sorsának érdekében kell Portugáliának beleavatkoznia a háborúba. Meg van győződve arról, hogy úgy az európai harctereken, mint a kolóniákban a haza sorsa forog kockán és azért küzdenek, hogy a haza függetlenségét biztosítsák. Lefoglalt olasz hajók. (Köln, december 21.) Rómából táviratozzák a „Kölnische Zeitung"-nak . Huszonegy olasz szállítóhajót zár alá vettek és fogva tartanak francia és angol kikötőkben. Több olasz szállítógőzöst erőszakkal kényszerítettek az angolok, hogy rakományukat Londonban partra tegyék. A „Corriere d'Italia" erélyes fölszólítást intéz a külügyminiszterhez, hogy ezt az állapotot ne tűrje tovább. A bolgár-román viszony. (Szófia, december 21.) Az „Utro" szerkesztője beszélgetést folytatott egy bolgár miniszterrel, aki a következőket jelentette ki: ,,A román kormánynak azon elhatározása, hogy megengedi a bolgár áruszállításokat román földön keresztül, a bolgár kormány előtt kedvező jel a román-bolgár viszony szempontjából. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy Bukarestben belátják, hogy a jó viszony a két állam között mindkettőnknek egyformán érdeke és szükséges és hogy r®ost kellőképen kezdik megbecsülni. Pártközi kormány Bulgáriában. (Szófia, december 21.) A „Mir" közli mértékadó helyről, hogy a nemzetközi helyzetre való tekintettel Bulgáriában pártközi kabinet fog alakulni. Moratórium11 Romániában. (Bukarest, december 21.) A külföldi fizetésekre Romániában moratóriumot állapítanak meg, amely a javaslat életbelépte után számítandó három hónapra terjed. Ez idő után a törvény érvényességét kormányrendelettel ismét három hónapra vagy rövidebb időre lehet meghosszabbítani. A moratórium valamennyi kereskedő, kereskedelmi társaságok, bankok és egyesek számára szól, mindazon fizetési kötelezettségekre, amiket a külfölddel a moratórium kihirdetése előtt vállaltak. Az esedékes fizetések után esedékességük napjától a lefizetésig egy százalékos kamat számítható, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a szerződés szerint más kamatozást állapítottak meg. A moratórium tartama alatt az említett személyek és társaságok egyike sem jelenthető ki fizetésképtelennek. A háborús világ hírei, aziv Levelezés a franciaországi internáltakkal. Mint a „Budapesti Tudósító" jelenti, a Franciaországban internált magyar alattvalókkal közönséges nyitott levelek és levelezőlapok az internáltak levelezésére általában megállapított feltételek mellett válthatók. A kereskedelemügyi miniszter ennélfogva hatályon kívül helyezte azt az előbbi intézkedését, hogy a magyarszent korona területén internált francia alattvalóktól semminemű küldeményt fölvenni és részükre kézbesíteni nem szabad. Az itt internált francia alattvalók a magyar posta szolgálatait ugyanolyan mértékben vehetik igénybe, mint a többi internált, azzal a korlátozással azonban, hogy a Franciaországgal való forgalomban csak közönséges nyitott levelek és levelezőlapok válthatók és egyelőre sem ajánlott küldemények, sem csomagok és pénzeslevelek vagy postautalványok nem küldhetők. * Az albániai Durazzóba és Valonába nemzetközi postacsomagok is küldhetők. A csomagok szállítása a feladó veszélyére történik. A csomagok ezer frankig terjedhető értéknyilvánítással elláthatók, de utánvétellel nem terhelhetők, terjedelmük egyik irányban sem haladhatja meg a hatvan centimétert, levelet (Írásbeli közleményt) nem tartalmazhatnak, a szállítólevél szelvényére Írásbeli közleményt írni nem szabad. Könyveket tartalmazó csomagokat, csak azoknál a hivataloknál lehet föladni, amelyek ily küldeményeket a külföldre fölvehetnek. A csomagok díja öt kilogramig 1 korom 1a0 fillér, biztosítási díj 300 frankonként (2*8 K) 25 fillér. * Az Auguszta-alap emléktárgyai. Az Augusztaalap több karácsonyi ajándéknak megfelelő emléktárgyat hozott forgalomba. Ilyen az elesett hősök emlékére, készült a művészi plakett. Ára ezüstből öt korona, bronzból egy korona nyolcvan fillér. Másik ilyen emléktárgy az Auguszta-árvácska, amelynek két korona darabja. Szép karácsonyi emléktárgy még a vasgyűrű is. A tiszta jövedelemből a katonák családjait segítik.