Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-30 / 367. szám

1914 december­­30. Harcok az Yser-vornalon. * Utazás Belgiumon keresztül. Brügge, december 17. Gustav Noske elvtárs írja a nyugati harc­térről : Amikor kedden a német parti ütegek és féz angol hajóágyuk harcát néztem végig, a rövid szünetek közben messziről oda­hallatszott a kisebb kaliberű ágyuk dörgése, amelyeket azután megint elnyomott a vastag csövek bömbölése. A tengerparti német had­erő vezetősége helyesen állapította meg előre, hogy Westende és Middlekerk bombá­zása a tengerről csak része egy nagyobb ellenséges akciónak az Yser­ mentén. Már napokkal azelőtt észre lehetett venni, hogy a­ franciák hajlandók a védekezésből táma­dásba átmenni. Előkészültek a csatornán és a folyón való átkelésre. A németek kitartó munkával megteremtett kitűnő és erős állá­saikból nyugodtan szemlélték ezeket a készülődéseket. Kedden reggel az ágyuk csaknem egy­szerre kezdték meg heves tüzelésüket szára­zon és a vizen. Az angolok nagy ágyúikkal csak a belgáknak okoztak károkat. A tenger erős hullámzása következtében a lövedékek egy része messzire beröpült a szárazföldre. Az egyik gránát egy olyan házba csapott le, amelyben belga apácák tartózkodnak nyo­morék gyerekekkel. Előbbi lakásukról, a tengerpartról azért vitték őket beljebb, hogy megmeneküljenek a tengerről jövő lövedé­kektől. A robbanó,­gránát szilánkjai egy ápolónőt és több gyermeket megsebesítettek. Máshol is nagyon sok kárt okoztak az ango­lok a környékbeli helységekben. Jövő esz­tendőre nem sokra mennek itt a fürdő­szezonban, még akkor is, ha a béke csak­hamar helyreáll, amit senki sem kíván jobban, mint a fürdőhelyek háztulajdonosai, akik most Brüggében tartózkodnak és foly­ton azt kérdik, hogy mikor lesz vége a háborúnak? Jó néhány esztendőbe kerül, amire újra fölépíthetik az összerombolt házakat. Nagyon kérdéses azonban, hogy a tulajdonosok nagy része képes lesz-e a házát fölépíteni. Mert ezt csak akkor tehetnék, ha teljes kárpótlást kapnának. De azt most még senki sem tudhatja, hogy mikor és ki fogja a kártérítést fizetni. Ha az angoloknak a partvidék bombázásá­val az volt a céljuk, hogy a német erőket el­vonják és ezzel elősegítsék a szárazföldön való előnyomulás­t, szándékuk alaposan kudarcot vallott. A megkezdett előnyomulást véresen verték vissza. A keskeny földvona­lon előrenyomuló franciákat gyilkos tüze­léssel fogadták. Amikor az ágyútűz meg­zavarta őket, a német csapatok támadásba mentek át. Körülbelül 700 sebesületlen franciát fogtak el. Némely helyen a harc egészen belenyúlt az éjszakába. Szerdán az ellenség újra megkísértette az előnyomulást, miközben az angol hajók meg­ismételték a partok céltalan lövöldözését. Más szélirány következtében ezúttal az ágyuk dörgését nem hallottuk olyan jól Brüggében, mint máskor, amikor a szél messze beviszi a hangot a szárazföldre. A lakosság figyelmét ezért nem térí­tették el annyira egyéb nagy gondjaitól. A háború következtében a munkanélküliség természe­tesen itt is igen nagy. A férfiak tétlenül jár­kálnak a város utcáin és terein, vagy pedig a csatorna partján ülve horgásznak. Hogy a Németország ellen való gyűlölet itten nem olyan nagy, mint az országnak a háborútól keményebben sújtott részein, abból is ki­tűnik, hogy öregek és fiatalok összefutnak és kísérik a német csapatokat, amelyek zeneszó mellett vagy énekelve vonulnak keresztül a városon. A községet azonban a háború mégis na­gyon megterheli, bár nem kellett hadisarcot fizenie. De el kell látnia a városban elszál­lásolt katonákat. Ez úgy történik, hogy a község fizeti a tiszteknek a szállodai szám­láját, a legénységet pedig, amely maga főz, ellátja a szükséges élelmiszerekkel. Ennek az eljárásnak többek között az is az előnye, hogy az egyes csapatrészek nem maguk rek­virálják a szükséges dolgokat, ami kényel­mes a csapatokra, de másrészt megaka­dályozza az országnak különben elkerül­hetetlen hátrányait. A csapatok ellátásához jár még annak a szükségessége, hogy a sze­gényebb lakosság nagy részéről is gondos­kodjanak. Délben az asszonyok és gyerme­kek százai kannákkal és vödrökkel mennek oda, ahol a meleg ételt kiosztják. Sajátságos benyomást kelt, amikor egy-egy csapat si­heder, karján a levessel telt edénnyel, nehéz facipőben kopog hazafelé, német katonadalt énekelve. Az Yser-szakaszon újra kezdett élénk har­cok a csapatmozgásokkal, a foglyok és sebe­sültek szállításával természetesen aka­dályozza azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyekkel a német közigaz­gatás a lakosságnak szénnel és kenyérrel való ellátásáról gondoskodott. Egy nagy hol­landi csatornahajóból néhány száz tonna amerikai búzát rak ki. A lakosságot most lehetetlen ellátni a szokott módon sütemény­nyel: egy városi rendelet intézkedik tehát, hogy a kalács- és zsemlyesütést beszüntessék és hogy a pékek fejenkint és naponkint csak félfont kenyeret adhatnak el. A lakosság egyáltalán nincsen megelégedve azzal, hogy az egyébként szokásos könnyű fehér kenyér helyett fekete kenyeret kapjon. Azt mond­ják, hogy nem bírja el a gyomruk. Külön­ben nem nagyon lehet azt mondani, hogy az élelmiszerek hiánya miatt szükséget szen­vednének; az országnak ezen a részén fekvő csapatokat csaknem teljesen erről a vidék­ről látják el. Azért Flandriát még nem ették kopaszra; utazásom közben még nagyon sok marhát láttam a réteken legelni. De szénben hiány van. Nincsen ugyan éppen hideg, de a gyűlöletesen esős idő elég kényelmetlen. A lakosságot ezért értesítették, hogy sza­badon vághat ki fákat tüzelőnek. Ezt meg is teszik. Ma azonban mindenki az utcán tartózko­dik, különösen a vasútállomás közelében; már tegnap is így volt. Nem hallani ugyan csatazajt, de könnyen következtetni lehet, hogy nagyobb ütközetek folynak a harc­vonalban, mert sok vöröskeresztes automobil száguld a városon keresztül, hogy a nagy tábori kórházakba szállítsa az arcvonalból visszahozott, vértől ázott embereket. Ma délelőtt meglátogattam egy ilyen nagy inté­zetet, alkalmam volt néhány sebesülttel be­szélgetni, akik az előző nap voltak ütközet­ben. Valamennyien aránylag könnyű sebet kaptak. A legtöbbjének a bal kezét érte a lö­vés, mert az állásokból való tüzelésnél a bal kezét kell fölemelnie az embernek. A legjobb hangulatban néhány sebesült franciát talál­tam, valamennyit nagyon megviselt régi uniformisban. A vörös nadrágosokat a mi embereinkkel együtt helyezték el a termek­ben és nagyon meg vannak elégedve a gon­doskodással. A község nagy kórházát nem használják föl a sebesült és beteg katonák elhelyezésére, mert a berendezése nem eléggé kielégítő. A tábori kórházakat úgy kellett újonnan be­rendezni, ami rövid idő alatt csodálatosan jól sikerült. A legtöbb gondot az okozta, hogy a helyiségeket annyira megtisztítsák, hogy aggodalom nélkül fektethessék oda a betegeket. Most elég jól érezhetik magukat. A nagy oszlopos folyosókon, a kertben és egy zeneszobában átalakított teremben sétálhat­nak, dohányozhatnak és társaloghatnak. Mindegyik szívesen mondja el, hogyan sebe­sült meg. Néha-néha távoli tompa ágyudögés jelzi, hogy az Yser mentén tovább harcolnak és az automobilok újabb lakókat hoznak a kór­házakba. Az ellenség Brüggeben még valamit cselekedett. Déltájban a sűrü felhők védelme alatt három repülőgép jelent meg a város fölött és megkísérelték, hogy b­ombát vesse­nek a kikötő épületére, ami azonban nem si­került Igen figyelemre méltó jelenség, hogy az ilyen apró események már senkinek a nyugalmát sem zavarják meg. Mialatt egyik repülőgép a vasútállomás fölött lebegett, néhány száz lépésnyire, a város nagy főterén, a matrózzenekar vig dalokat játszott. NÉPSZAVA PÁRTÜGYEK * * * Ellenőrző bizottsági határozat. A kecskeméti szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága 1914 július 21-én tartott ülésében Simon István és Hayma János párttagokkal szemben azt a határozatot hozta, hogy velük minden közös­séget megszakít. Miután nevezettek ezen hatá­rozatot a pártból való kizárásnak tekintik, fe­lebbezéssel járultak a központi ellenőrző bi­zottsághoz, amely 1914 december 15-én tartott ülésében a következő 11-ed fokú­ határozatot hozta : A kecskeméti szociáldemokrata pártszer­vezet végrehajtó bizottságának 1914 július 21-én Simon István és Hayma Jánossal szemben hozott határozatát megsemmisíti. Indokolás: A pártszervezeti szabályzat 54. §-a értelmében a pártból való kizárás csakis szabályszerűen megalakított választott bíróság eljárása alap­ján történhetik. Kmf. Matos Jenő ellenőrző bi­zottsági elnök, Lerner Dezső, ellenőrző bizott­sági jegyző. VEGYES nyu­gtáwiv A szabadkai pártszervezet által a badba-vo­nuultak családtagjai segélyezésére a következő adományok folytak be, amelyet köszönettel nyugtáz a­ szabadkai végre­hajtó bizottság. A „Jövő Generáció" műkedvelő társaság 20.SO, építőmunkások szervezete 100.—, földmunkások szer­vezete 30.— végrehajtó bizottság 25.—, szaktanács 25.­­ , „Törekvés" fogyasztási szövetkezet 25.—, nőmunkások szer­vezete 1­1.—, Dym­ák András 1.—, özv. Zimpl Ferimen.1­3.—, N. X. 1.—, N. X. ...—, Rottmann Zsigmond 1.—, Kirnek Béla 2.—, Székely János 2.—, Diás Jenő 2.—, Radó Imre 3. , Fenyves Böske 1.—, Trebicsek J­ózsika —.50, Róka­ Margit 1.—, Vajda József 1.—, Schwimmer Imre 1.—, Braun Henrik 3.—, Fenyves Ferenc­ 1.—, Szaulitsek Antal 1.—, Katona Béla 1.—, Joszkó Béla 2.—, Frischm­ann Nándor 2.—, Cseszkó István 2.—, Kovács József 1.—, Fehér Pál —.20, Dobbeli György —.30, Szegediicsev Lázár —.30, Nagyvarjas József —.20, Stern Lázár —.50, Rövid Dezső —.40, Kádas Ignác­ 1.—, Kalmár Jenő 3.—, Juszkó Béla 2.—, Janovitz Adolf 1.—, idősb Németh István 2.—, Takács József 2.—, Apró Bálint 1.—, Vácz­i András 1.—, Csonka Dániel 2.—, Bojcsok József 2.—, Győri Ferenc 1.—, Püspök Györgyné —.20, Are­pelics Mihály —.40, Pertics Józse­f —.50, Olvashatatlan —.40, Uzsomovics Arneszt —.40, Milmovics Lukács —.20, Muszin Jeromos 2.—, Vujkovics János 1.—, Takács Má­tyás 1.—, L. B. —.50, Svéderer Gyurka és Magda 2.—, Stern I­ázár —.50, Jus­ikó Béla 2.—, Gaál Tivadar —.50, X. X. I­. —.40, Zsuffa János 1.—, X. X. —.40, Tamásy József 1.—, Halasi András 1.—, Kiliánovics István —.50, Baranyai Ká­roly 1.50, Salamon N. 1.—, Arnstein Géza 1.—, Matuska T­énárd 1.—, Baja Mór 2.—, Orosz Lajos 1.—, Trmbász Bó­dog —.50, Ifkovics Lázár —.50, Kopilovics Péter —.60, Trm­bász István —.50, Istvánovity Miklós —.50, Czernkovics Mátyás 1.—, Kvetovics Simon —.00, Rajcsics Salamonin­. —.20, Troncsicskovicsné —.20, Kuli­­icsics Mihály —.20, Grel­mis X. 1.—, Gálffy L. —.20, Bogdán István —.50, I.u. 2.—, Bicskei Ignác —.50, Szeknlies Józsefné. —50, Vitrbakos Imre —.20, Hunidadi Pál —.10, Lovas Antal —.20, Galam­bosné —.10, Kurucz Istvánné —.20, Januskó Pálné —.20, N­émetné —.20, Temninovics —.20, Takács Elekné —.0­, Szadárevicsné —.20, Mazalovics János —.10, Xavicsagnek —.fin, X. X. —.20, Horváczki Máté 1.—, Koponics A. 1.20, Majorné —.30, Borháti —.80, Rukavina X. —.50, Miklós Fe­renc —.SO, Hegedűs Margit 1.20, Sátor Vilmos 1.—, Túrák Pál 1 Lakatosné —.80, Hajnal Antal —.40, Hajnal Lajos —.40, Heineric­zné Mari 5.—, Feltingbauer 1.—, Gyurászevics Péter —.40. Balte Petre 1.—, Szerora Mihály 1.—, Spitze­ Károly —.30, Spitzer Jakab 1.20. Hütter Lipót 1.—, X. X. 1.40. Schlesinger Juliska 30.—, Vig Lajos 1.—, Vujkovics —.10, Evetovics —.10, Fehér —.60, Csajkás —.20, Rövid —.20, Key —.20 korona. 9 EGYLETI HÍREK A Természetbarátok Turistaegyesülete heti összejövete­lét december 30-án, szerdán este tartja egyleti helyiségé­ben : VIII. Bérkocsis­ utca 1, Gutenberg-Otthon. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWMWWWWWWW MULATSÁGOK A budapesti szik­s- és sapkásmunkások saját helyiségük­ben december 31-én nagy Szilveszter-estélyt rendeznek. A bu­dapesti clpészmunkások vigalmi bizottsága (VII. ker., Alsó erdősor 32, I. era.) minden vasárnap délután 2—7-ig és este S—11-ig rendes táncot rendez. Belépődíj nincs. Ruhatár a rendes. A bádogosok vigalmi bizottsága saját helyiségében (Vii, Wesselényi­ utca 71. szám, I. em.) december 31-én este ka­baréval, szinielőadással és egyéb meglepetéssel egybekötött Szilveszter-estélyt tartanak. Kabaré kezdete 0 órakor. 1­e­lépődíj nincs. Mű­sor ruhatárral együtt személyenként 70 fillér. 1915 január 3-án, vasárnap délután 3-6-ig rendes tánc.

Next