Népszava, 1916. október (44. évfolyam, 272–302. sz.)
1916-10-29 / 300. szám
364 Görögország. * Megegyezés a görög király és az antant között? . . (London, október 28.) A „Daily Telegraph" jelenti Athénből e hó 25-éről. Jó értesülések alapján a helyzet a következőkben foglalható össze: A francia követ Konstantin királynál való tegnapi audienciáján kijelentette, hogy az ország elszakadt részének nem az a szándéka, hogy a főváros ellen támadjon. E kijelentés után a király lemondott ellenállásáról a francia tengernagy által követelt katonai rendszabályokkal szemben és megegyezés jött létre. A király megígérte, hogy keresztülviszi mindazokat a rendszabályokat, amelyek hozzájárulhatnak az antant aggodalmainak eloszlatásához. Ezzel szemben a királyt többé neki fogják háborgatni és békésen kormányozhat, majd az ország ama részében, amely hű maradt hozzája. Teljesen meghagyják a király ama szabadságát, hogy folytassa, semlegességi politikáját, amelyhez jobban ragaszkodik, mint valaha. Az ország elszakadt részét a szövetségesek szövetségestársuknak tekintik, amelynek joga van ahhoz, hogy részesedjék a jóakaratú semlegesség amaz előnyeiben, amelyet az athéni kormány az antantnak ismételten megígért. A „Hestia" szerint az új megegyezés értelmében minden oly kísérletet, amely az ideiglenes kormány által Bulgáriával szemben való fellépés ellen irányul, szerződésszegésnek fognak tekinteni. utolsó HImEE Qrmz jelentés a dobrudzsai és Riga körüli harcokról, Do&TudMs&aaia a i•'f»mt&no& és oroszok észak felé S.Z. orosz vezérkar hivatalosan jelenti október 27-én. Román front: Északi vagy erdélyi front: Moldva nyugati határán a románok rajtaütést intéztek és elfoglalták Poiana falut Oknától északnyugatra 16 versztnyire és a Bistra Runcul magaslatot, Oknától délnyugatra 16 versztnyire. Románia, északi határán a románok az ellenfél offenzíváját megállították és megerősítették állásaikat. A Jiu-folyó mindkét partján elkeseredetten tartanak a harcok. Dobrudzsa-front: Az ellenfél folytatta támadásait az egész fronton. A román csapatok és a mieink harcolva a Harsova- Kanapoho-i vonaltól északra vonulnak vissza. Nyugati front: Kisebb német csapatrészeket, amelyek a Rigától délre lévő állásainkat megtámadták, visszaűztünk. Heves tüzérségi tüzelés védelme alatt az ellenség körülbelül egy zászlóaljnyi erővel támadást intézett ama csapatrészeink ellen, amelyek Goldovitschi (Moldovitschi) falu környékén a Seara nyugati partjára átmentek és arra kényszerítette őket, hogy a keleti partra vonuljanak vissza. Az Erdős-Kárpátokban tüzelései meghiusították Rafailovától délre és Voroditától keletre és nyugatra az ellenséges támadási kísérleteket. fcl Az internáltak kérdése a német birodalmi gyűlésen. (Berlin, október 28.) A birodalmi gyűlés az összes pártok által benyújtott azt a tövényjavaslatot, amely szerint az illetékes helyek kötelesek kívánatra írásbeli fölvilágosítást adni a fönnálló hadirendeletekről, egy külön bizottság elé utasította és azután folytatta a polgári személyeknek felügyelet alá helyezésének kérdéséről szóló bizottsági jelentés tárgyalását, amelynél az összes szónokok jogi biztosítékokat követeltek az internálás tekintetében. A szociáldemokraták a felügyelet alá helyezés megszüntetését követelték. A vita folyamán Dittmann (a szociáldemokrata munkaközösség tagja) szóba hozta azt az esetet, amikor egy internált szerkesztőnek nem engedték meg, hogy beteg feleségét meglátogathassa és amikor meghalt, hogy temetésén résztvehessen. A szónok ezután számos más esetet hozott föl, köztük azt, hogy nőket Mi történt a mult héten? & A háború krónikája. — A hét. Azt a Szakaszát a multheti krónikának, amelyben a románokkal való dobrudzsai háború megelőzői hetének az eseményeit vázoltuk, azzal zártuk, hogy Dobrudzsában alegelőző hét végén kezdett újra élénkülni a harci tevékenység. Amint később hivatalos jelentések és összefoglaló félhivatalos kommüniké (október 20.) elmondotta, a Mackensen -i sereg új nagy támadása id én kezdődött, vad iramban folyt, egymás után szerezte meg Tuzlát (20.), Topraisart és Kobadinát (21.), a Feketetenger-menti nagy kikötőt, Konstanzát (22., nyolc héttel Románia hadüzenete után), a centrumban Medzidiét, a Duna mentén Csernavodát (25.) és megszerezte ezzel az anyaországgal Dobrudzsát összekötő egyetlen vasúti vonalat A csernavodai dunai hidat a románok felrobbantották, a román-orosz sereg északnak menekült, de a Duna-menti Harsova is a szövetségesek kezére kerül (27.), akik a tenger felé elterülő vidéken északnak Tulcea felé üldözik a hátráló antant-csapatokat. Az erdélyi — keleti és délkeleti — fronton különösebb változás nem volt; a harcok egyre tartottak, immár a határon, némely helyütt a határon is túl. A Predeál előtt volt nagy harcok után a szövetségesek elfoglalták Predeált (23.), tovább nyomultak dél felé, a törcsvári szoroson is túl, Kampolung irányában; a Berecki-hegységben vannak még nagy harcok egyidőben azzal, hogy a Vulkán-szorost ismét elfoglalták az osztrák és magyar csapatok (21.); a keleti vidéken az Uz- és a Tatros-völgyben mennek a határon túl a már támadó szövetségesek. A nyugati harcterek közül a Somme-vidéken nagyobb változás nem volt, noha tartott a csata az egész héten át, nem teremtett ilyent a 22-i, északába benyúló nagy angol támadás sem. A Maasnál német frontot nagy erővel támadták meg a francia csapatok (23.—24.) és a támadásaikkal Douaumont erődjéig fölszórították a német vonalat, amint jelentették: vagy hétkilométeres szélességben, vagy kétkilométeres mélységben; nyomban öt német ellentámadás felelt, erre, de a frontvonalat visszaszorítani nem tudta, az új francia eredményeknek azonban útját állta. Az orosz harctéren nem volt változás. Volhyniában, a három országhatár találkozásának színhelyén voltak csatározások; ez utóbbi helyen a hét végén (27.) a német és osztrák-magyar csapatok négy kilométerre benyomták az orosz frontot. Különösebb változás nem volt az olaszokkal való háború színhelyein sem. A Karszt-fensikon csak tüzérségi tevékenység volt. A macedóniai harctéren csatározásokkal telt el a hét; ezek a helyzeten nem változtattak. Fölötte megbízhatatlan hírek e héten is nagyszámban keringtek az oroszokkal való háborúnak különbékével való befejezéséről; hivatalos vagy a megbízhatóságnak akármilyen kis látszatával is föllépő hír azonban nem akadt. A hét krónikájához tartozik, hogy gróf Stürgkh osztrák miniszterelnök merénylet, áldozata lett. (21.), hogy Körber kabinetalakításra kapott, megbízást. (27.) és hogy Grey brit külügyminiszter a külföldi sajtóegyesület lakomáján beszédet, mondott, (23.), amely főképen a világháború kitörésének okaival és a nemzetközi konfliktusoknak a jövőben nemzetközi liga útján való megakadályozásának kérdésével foglalkozott. A tengeri háborúnak nagyjelentőségű eseménye az, amiről a német admiralitás 27-i jelentése tudatott: német torpedóhajók az angol csatornában a Folkestone—Boulogne-i vonalig Vagy tizenöt ellenséges hajót elpusztítottak A norvég-német konfliktus nevezetesebb állomáshoz nem jutott. NÉPSZAVA 1916 október 26. és leányokat felügyelet alá helyeztek és prostituáltakkal zártak össze. Helfferich államtitkár hangsúlyozta a felügyelet alá való helyezés szükségességét, amely azonban nem lehet mentsége a túlkapásoknak, amelyekkel szemben megindítják a vizsgálatot. A szerkesztő esetében megállapították, hogy különválva élt feleségétől, ami azonban semmiesetre sem menti a hatóságok eljárását. Paasche (nemzeti szabadelvű) kijelentette, hogy a Dittmann által fölhozott eset fölött való felháborodás nagyon érthető. A szónok azt várta, hogy az államtitkár nyíltan és becsületesen kijelenti, hogy ily állapotokat nem szabad megtűrni. Csak ily kijelentés nyugtathatja meg a népet. * Gátatják a különyértesűvét. — Sduard Bwnsmam elvtárs a bértardésről. Néhány nap óta orosz különbéke lehetőségének a hite kering a világsajtó egy részében. A hir egy svájci lapban látott először napvilágot, onnan belekerült Svájc többi lapjába, majd gyors egymásutánban átvették a központi hatalmi szövetséghez tartozó országok újságjai. A részben ismert, részben ismeretlen forrásokból származó jelentések rendes körforgó útjára került ez a hír is, úgy mint a többi magánjelentés, amiket több-kevesebb figyelemmel elolvasunk s azután vagyelhisszük vagy nem hisszük el. Ez a hír mégis mintha komolyabb formában 1s lépett volna föl és a közvélemény is általában nagyobb optimizmussal fogadta, mint az eddigi hasonló jelentéseket. Rövid pár nap alatt azonban kiderült, hogy ennek a makacsul kolportált híresztelésnek sincs semmi alapja. .Bernstein elvtárs a német birodalmi gyűlésen jelentette ki, hogy az orosz különbéke kilátástalan és most a magyar kormány német félhivatalosa, Bécsből keltezett vezetőcikkében, amely nyilván félhivatalos forrásból származik, cáfolja a különbéke hírét. De cáfolja a hírt a bécsi „Fremdenblatt" is, amely azt írja, hogy „az Oroszországgal való különbékéről szóló híresztelések minden alapot nélkülöznek". Sajnos, a mai viszonyok között, mi nem nyilváníthatjuk véleményünket a fölmerült béketémáról, pusztán arra kell szorítkoznunk, hogy az ügyre vonatkozó híreket szárazon följegyezzük. Az alábbiakban röviden beszámolunk az orosz különbéke hírére vonatkozó közleményekről: Bécsből cáfolják a hírt. A „Pester Lloyd" szombat reggeli számának vezető helyén közli a következő bécsi táviratot: Egy idő óta a külföldi sajtót, bejárta az a hír — többek között a svájci lapokat is —hogy az orosz kormány külön békét akar kötni. Mi, akik a háború eleje óta megszoktuk, hogy minden hónapban legalább egyszer azt olvashatjuk a külföldi sajtóban, hogy Ausztria-Magyarország különbékét, akar, bizonyos elég-