Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-05 / 233. szám
1918 október 5. NÉPSZAVA 37 ges részleges támadásokat Lelőttünk 35 ellenséges repülőgépet és hét kötött léggömböt Jakob hadnagy 35., Dörfl őrmester 30. légi győzelmét aratta. Tart a viszvonulás Albániában. (Osztrák-magyar jelentés. — Október 1.) OLASZ HARCTÉR. Olasz rohamcsapatoknak tüzérség által támogatott támadása a Judikariákban levő állásaink ellen meghiúsult a védő legénység kézigránáttüzében. ALBÁN HADISZINTÉR: Harcvonalunk viszszavétele tervszerűen, az utánunk nyomuló ellenségtől meg nem zavartatva folyik. Október hó 2-án az ellenséges tengeri haderőnek körülbelül 30 egysége és nagyszámú ellenséges repülő két órán át bombázta Durazzo városát és kikötőjét. Az anyagi kár jelentéktelen. Az ellenség kísérlete, hogy torpedónaszádokkal behatoljon akikötőbe, a parti védelmen ésaját tengeri haderőnk védelmén meghiúsult, miközben egy ellenséges siklónaszádot elsülyesztettünk. (Olasz jelentés. — Október 3.) A hegyi front több pontján és a Piave mentén a zavaró akciókiat kezdő ellenséges ütegeket heves tűzhullámokkal elhallgattattuk. Az ellenséges vonalak ellen felderítésre előrenyomuló járőreink a Brenta völgyében s a Grappa vidékén fegyvereket és különböző hadianyagot hoztak vissza. Marinál visszautasítottunk egy ellenséges osztagot, amely egy kis őrsünk ellen előrenyomult. Albánia: Október 1-én osztagaink a tenger és az Osum közötti szakaszon erélyes előrenyomulást kezdtek meg. Oszlopaink gyorsított menetben este megszállották Fieri falut és a Semeni vonalat Szerbenytől egészen a Metali-i hídig, a Jamna-i magaslatokat és Bavalicét, valamint a sitcvti magaslatokat és eközben leküzdötték ellenséges osztagok ellenállását. Osumi vonalunk előnyomulását kiterjesztette az egész szakaszra, az Osumtól két oldalt és Berathoz közeledett. Az ellenség gyorsan hátrál s igyekszik üldözésünk elől kivenni magát, közben pedig összes raktárait fölgyújtja. Foglyokat ejtettünk és nagymennyiségű anyagot zsákmányoltunk. Angol repülőgépek bombázták a Skumbi mentén levő védelmi vonalakat, mégpedig kiváló eredménnyel, főleg pedig a tiranai repülőteret, amelyet csekély magasságból géppuskával lőttek. Ez alkalommal egy vadászrepülőgépet lelőttek. A POLITIKA HÍREI. * * * A koncentráció megbujtott, de a „vezérpolitikusok" megegyeztek?... * Want tesz. ftoncentráció, tie a taotttika vetenet között „állandó értntk*x4s" tBSX . t . Megegyezés történt a belpolitikai kérdésekről, de ez még nem jelent koncentrációt... Bécsből hazaérkezve, ezzel jelentette be Wekerle a koncentrációs terv bukását, a Wekerle-kormány továbbmaradását és Tiszának a magyar politikában való további, diktáló szerepét Tulajdonképen semmi változás sem történt, minden marad úgy, amint volt A magyar politika vezetése reakcionáriusok és szószegők kezében marad, mert Wekerle és a Bécsben járt pártvezérek között olyan megegyezés történt hogy „a Wekerle-kormány távozása nem föltétlenül szükséges". Lehet hogy a koncentráció tervéről való lemondás is közös megegyezéssel történt. Ha Andrássy Gyula gróf lapját olvassuk, azt vesszük ki belőle, hogy Andrássy győzte meg a Bécsben időzött „vezérpolitikusokat" arról, hogy ami jó lett volna négy évvel ezelőtt — a koncentráció, tudniillik — annak most a változott viszonyoknál fogva, semmi értelme, semmi szüksége. A koncentráció terve tehát tényleg megbukott, „kiesett a komoly lehetőségek sorából". „— Ez azonban nem jelenti azt, — írja ezután Andrássy lapja és ez dérit valamelyes világosságot a Wekerlétől említett megegyezésre: — hogy, a haza mostani helyzetében, ne volna szükség arra, hogy a magyar politika vezérei állandó értesültséggel állandó érintkezésben ne legyenek egymással a történők és a teendők felől. Ez meg is fog történni, anélkül, hogy a szereplő politikusok valami külügyi tanácsadó tisztet vagy hivatalt vállalnának, vagy a dologból valami formában intézmény válnék". Ez a diplomatikus fogalmazvány magyarra lefordítva azt, jelenti tehát, hogy a Bécsben járt politikusok, tehát: Andrássy és — Tisza, Wekerle és — Apponyi a jövőben állandó érintkezésben tanácskoznak a „történők és teendők" felől. Most azonban, amikor nem az a legnagyobb fontosságú, hogy ezek a „vezérpolitikusok" értsék meg egymást, hanem az, hogy a vérrel bemocskoltak, a háborús uszítók, a világégés gyújtogatói menjenek a helyükről és ne álljanak útjába a népek megértésének, az új rendnek, a tökéletes demokráciának, most jó volna tudni, hogy abban a Bécsből hazajövet történt megegyezésben Tisza és Wekerle közeledtek-e valamit Andrássyhoz? Ebben a tekintetben talán eleget mond ugyancsak Andrássy lapjának valószínűen Tiszához intézett következő figyelmeztetése: „— Abból, ami tegnap igaz vagy okos volt, ma már igen kevés, talán semmi sem az. Nincs az az államférfi, még oly lángelméjű, sőt minél világosabb elme, annál inkább, hogy ma köteleste volna minden nézetét és törekvését revideálni a megváltozott viszonyok szerint. Ki milyen mértékben képes erre, abban a mértékben jogosult beleszólani abba, hogy mi legyen, amint csak az tudja tudomásul venni, aki a tegnappal teljesen leszámol és a holnapért csak az tud dolgozni, aki a mát mindenestül tudomásul vette." Nem hihető, hogy erre a figyelmeztetésre szükség volna, ha abban a Wekerle említette megegyezésben Andrássy fölfogása a nézetek revideálásáról valami különösebb győzelmet aratott volna a Tisza sötét konoksága fölött. A zajos bécsi utazásnak tehát ez az eredménye: megállapodása, belpolitikai kérdésekre nézve és teljes hozzájárulás ahhoz a békelépéshez, amelyet a monarchia a legközelebbi napokban ismét tenni óhajt. Hogy azonban ennek a békelépésnek milyen tehertétele Tisza magyarországi diktatúrája is általában, a mostani magyar politikai kurzusnak a demokráciától való teljes húzódozása mennyire befolyásolja ennek a lépésnek a sikerét azt egy nyilatkozatában Károlyi Mihály gróf ma a következőkben mondja meg: — Hogy ebben a békejegyzékben mi lesz, azt nem tudom. Hogy minek kellene lennie, azt már megmondtam Cegléden. Sajnos, azt látom, hogy a legfontosabb lépés nem történt meg és nem törekszenek egy olyan belpolitikai alapnak a megteremtésére, amely ad oculos demonstrálná kifelé, hogy végre ebben az országban is észre tértek, hogy végre itt is szakítani akarnak a Tisza, és Wekerle reakciójával. Elképzelhetetlen, hogy amikor Németországban már parlamentáris kormány veszi át az ország ügyeinek intézését, minálunk még nem történik semmi, legföljebb egy kis toldás-foldás. Külpolitikában és belpolitikában teljes frontváltozás szükséges és nemcsak a demokrácia térfoglalásáról kell gondoskodni, hanem arról is, hogy a nemzetiségi kérdésekben eddig uralkodó fölfogást lényegesen meg kell változtatni és a nemzetiségi kérdést liberálisan kell kezelni a pacifista program alapján. Mindezt helyesebb lett volna megtenni már hónapokkal, sőt évekkel ezelőtt Wekerle kormányon maradása eleget beszél arra nézve, hogy ezekben a kérdésekben mi várható. Hogy egyébként a „vezérpolitikusok" megegyezése milyen örömet váltott ki bizonyos politikai körökben, arra jellemző a munkapárti estilap ujjongása: „...Andrássy és Apponyi már tényekkel tettek bizonyságot e komoly és tiszteletreméltó szándékukról, amikor tegnap Bécsben külpolitikai kérdésekre vonatkozóan az illetékes tényezőkkel hosszasan tanácskoztak. A tanácskozások során kiderült, hogy ezekben a kérdésekben teljes az egyetértés a kormány és a pártvezérek között". Vérmes reménység tölti el őket, amikor azt hiszik, hogy „kormánykörökben bíznak abban, hogy az a készség, amellyel a három pártvezér közreműködését fölajánlotta, a többit pártok vezetőiben is meglesi s ezért Bizony Ákosra és Károlyi Mihály grófra is számítanak". Károlyi Mihályra természetesen nem számíthatnak. Fentebbi nyilatkozata eléggé bizonyítja. * Pénteken délelőtt különben miniszteri értekezlet volt. Wekerle miniszterelnök tájékoztatta a kormány tagjait bécsi tanácskozásairól. Károlyi Mihály gróf, a függetlenségi párt elnöke, délután fölkereste Wekerle Sándor miniszterelnököt, akivel több mint egy óra hosszat tanácskozott a helyzetről. A miniszterelnökkel folytatott, tanácskozás után gróf Károlyi Mihályt különböző párti politikusok keresték föl és folytattak vele beható megbeszélést Este a függetlenségi pártkörben értekezlet volt, amelyen a függetlenségi párti képviselők nagy számban vettek részt. Péntek este hosszabb megbeszélést tartott az Apponyi-féle pártcsoport is. Ezen a megbeszélésen a csoport tagjain kiind Andrássy, Vázsonyi, Hattik János, Esterházy, Pallavicini György és mások is megjelentek és beható vitában beszélték meg a belső és külső politikai helyzetet. Andrássy és Apponyi részletesen beszámoltak Bécsben folyt tanácskozásaikról s jelentették, hogy a monarchia újabb lékesejtése már a legközelebbi napokban megtörténik. A megbeszélésről kiadott jelentés egyébként ezt mondja: Az összejövetelen Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf előadták a külpolitika aktuális vonatkozásait és a jelenlevők megnyugvással vették tudomásul, hogy a béke érdekében újabb elhatározó lépés történt. Ezek után közölték azt is, hogy a Wekerlével, Buriánnal és Tiszával folytatott bécsi tanácskozások során a belső politikai kérdések szóba sem kerültek. Az úgynevezett jobboldali koncentrációról terjesztett hírek teljesen alaptalanok. A csoport tagjai ezt helyesléssel fogadták és a hozzászólások megegyeztek abban, hogy az ország jelenlegi válságos helyzetében még inkább parancsoló szükség a kormányzat gyökeres demokratikus átalakulása és csupán az erőknek ily alapon való egyesítése szolgálhatja az ország igazi érdekét. Az aktuális kérdések tárgyalását a 14 óráig tartó tanácskozáson nem fejezték be, hanem folytatni fogják. Andrássy és Apponyi szerint tehát „belső politikai kérdések szóba sem kerültek", Wekerle pedig azt mondja, hogy „a belső politikai kérdésekre nézve megállapodás jött létre". A legközelebbi napok el fogják dönteni, hogyan kell értelmezni ezt a „megállapodást". * * Délszláv nemzeti tanács Zágrábban. A Magyarországhoz tartozó délszlávok vezetésére délszláv nemzeti tanácsot szerveznek, amelynek Zágráb lesz a székhelye. Mint Bécsből jelentik, az alakuló gyűlésre több délszláv politikussal együtt Korosee osztrák képviselő, aszlovén párt vezetője, Zágrábba utazott. A fennálló nehézségek leküzdése után valamellytnyi délszláv nemzeti tanácsot egyesíteni akarják. Ttt törvényjavaslatok. A „Politikai Híradó" jelenti. A képviselőház egyik legközelebbi ülésén a következő törvényjavaslatokat nyújtják be: 1. Az ipari bíróságokról. 2. A munkáskamara fölállításáról. 3. A kereskedelmi alkalmazottak és a magántisztviselők jogviszonyainak rendezéséről és 4. A nőmunkások védelméről szóló törvényjavaslatokat. A „Pol. Hír." szerint az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslat, lényege a következő: a munkáltató és az alkalmazottak között fölmerülő jogi természetű kérdéseket, eltérően az eddigi törvényes gyakorlattól, külön ipari bíróságokra bízzák, amelyek szakbíróságok lesznek. Az ipari bíróságok élén egy magasabb állású bíró áll, mellé lesz rendelve két ülnök és pedig egy a munkáltató és egy az alkalmazottak részéről. Az ipari bíróságok a városokban lesznek szervezve és feladatuk körébe tartozik a kollektív munkaszerződések körül támadt ellentéteknek békés elintézése. MOST AKTUÁLIS??; KAUTSKY KÁROLY: imperialista Shaiti Fordította: WIfITNEN JAKAB. I Ara SO fillIT. Kapható a Népszava-1 könyvkereskedésben, úgyszintén a szervezeti könyvárusítóknál. |