Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)
1918-11-21 / 275. szám
t amíg Németországban a császár, Hindenburg fei a junkerek voltak uralmon. Csak amidőn Németországban is győzött a forradalom, határozták el csatlakozásukat. Ugyanez az állásfoglalás a helyes, nézetüünk szerint, a magyarországi román elvtársaink részéről is. Mondják ki ők is, hogy Hohensollern Romániához, bojár Romániához nem csatlakoznak. És ha ezzel az állásfoglalásukkal siettetik a lappangó romániai forradalom kitörését, úgy ezzel óriási szolgálatot tesznek a haladás ügyének és az egész proletár Internacionálénak. És ha azután akarnak majd csatlakozni az új Romániához, könnyű szívvel fogjuk őket útnak bocsátani, mert ha Romániában is népuralom lesz, a gazdasági szükségszerűséget képező keleteurópai államszövetség megalkotásának nincsen többé semmi akadálya és elszakadt román véreink mihamar más formában újra egyesülnek velünk. munkásmozgalom • erős támasza lesz még a fiatal magyar demokráciának. Nem szabad csüggednünk, hogy a külföldi elvtársaink rokonszenvének hatása ilyen rövid időn belül még nem észlelhető. Ne feledjük, hogy a tökéletlen hírszolgálat következtében a sántánt népies közvéleménye még nem itatódott át teljesen Magyarország átalakulásának nagy jelentőségétől. A szocialista mozgalom sem oly erős ma még az antant államaiban, mint aminő erőre szert fog tenni minden bizonnyal épp a német, az osztrák és a magyar forradalom hatása alatt. Mindazok a jelek, amelyek hozzánk eljutnak, arra mutatnak, hogy külföldi elvtársaink kedvezően ítélik meg a központi hatalmak mélyreható forradalmi átalakulását. Néhány adat: Az Avanti! november 8-iki erősen cenzúrázott számában fölhívást olvasunk Trieszt és Trentino szocialistáihoz és munkásaihoz. Ez a fölhívás testvéri egyetértésre búzállja az olasz, német és a szláv munkásságot Minden proletárok testvéri egyetértése, a nemzetiségi viták békés elintézése, ez a mi eszményünk is. A Le Socialiste Belge november 16-iki száma kitörő örömmel üdvözli a német forradalmat és a monarchia demokráciáját. Megállapítja, hogy Középeurópában győzedelmeskedett a demokrácia, a népek vették a hatalmat a kezükbe. Tiltakozik az ellen, hogy a régi világ diplomatái üljenek a béketárgyalások asztagánál s fölveti, a kérdést, vájjon azok képviseljék-e az antant népeit, akik semmit sem értenek meg az új világból. Belga testvérlapunk, a központi hatalmaktól a legbrutálisabban legázolt népnek, a holland száműzetésben megjelenő lapja fölemeli szavát az ellen, hogy a jövő békéje a burzsoáziának és a titkos diplomáciának legyen a műve. Idézi Henderson elvtárs mondását: „A régi diplomácia elvesztette értékét, a világ válságát csak a m munkásdiplomácia oldhatja megÉs Henderson elvtárs üzenetet küld Németország szocialista, forradalmárainak s ezt az üzenetet nem a nemzetközi gyűlölet hanem a nemzetközi egyetértés hangja hatja át. Mi, egészen természetes, hogy az új forradalmi Magyarország érdekében minden nemzetközi összeköttetésünket ki fogjuk használni.Erősen hangsúlyozzuk: a forradalmi s nem a régi Magyarország érdekében. Mi nem akarunk kényszerrel senkit Magyarországban tartani. Népek fölött gyakorolt kényszer nem lehet a demokratikus összeműködés alapja. De tiltakozunk az ellen is, hogy bárki magyarokat kényszerrel kapcsoljon idegen országhoz. A jövő háború elkerülésének, a nemzetközi egyetértésnek nevében tiltako 1918 november 21. zunk az ellen, hogy az erőszak eszközeivel igyekezzen bárki államok közt határvonalakat fölállítani. Az önrendelkező jog nőnek szabad elhatározását jelenti. Az önrendelkező jog igaz érvényesítése érdekében kérünk minden népet, várja be nyugodtan a béketárgyalásokat. A nemzetközi szocializmus segítő kezét, és ezt aláhúzzuk, csak akkor vehetjük igénybe, ha az új Magyarország szelleme a demokrácia, a béke és a nemzetközi együttérzés szelleme. Ha mi nemzetközi segítséget kérünk, akkor hivatkoznunk kell az immár erős magyar demokráciára, azokra a szociális reformokra, amelyeket mi a forradalom hatalmával váltottunk valóra. Ezeken a tetteken kívül szükség van azonban nemzetközi érzületünk bizonyítására is. Minden ballépés, amelyet velünk szemben cseh nacionalisták kihasználhatnak^ vétek Magyarországgal, vétek a magyar néppel szemben. Ne essünk vissza a régi Magyarország bűnébe. Tót vezérek letartóztatása, tót képviselőnél való házkutatások nem a mi módszerünk. Nem az új Magyarország szelleme. Ma mindenki, aki nemzetiségiekkel érintkezik, tegye ezt a legnagyobb felelősség tudatában. A nemzetiségi kérdés seb Magyarország testén. Nyitott sebhez durva kézzel senki se közeledjék. Csak ha minket, a magyar tömegeket igazán áthatotta a békés együttműködésnek, a szabad népek testvériségének tudata, akkor kívánhatjuk meg a külföldtől, hogy úgy bánjon velünk, mint a régi, bűnös Magyarország eltipróival és ne úgy, mint a múlt vétkeinek folytatóival. Kramarz ienszékei „A tét területek a csehi-szlovák állam * * A cseh miniszterelnöki válasza Károlyinak. — Cseh Sülékség indul a Fei» vifiékre« — Romániából francia csapatok jönnek Ertóé.í^fe ®, — Angol had*» osztály érkezik Budapestre. * * A kormány a turkspáign ellen. Kramarz válaszjegyzéket küldött Károlyi Mihály ama táviratára, amelyben a magyar népkormány nevében tiltakozott a cseh csapatok felvidéki betörése ellen. Kramarz miniszterelnök válaszának lényege az, hogy az ántant elismerte, hogy a tótlakta területek a cseh-szlovák állam alkotórészei s így a magyar kormány részéről kötött fegyverszünet feltételei nem vonatkoznak a régi, megszűnt Magyarország tót részeire. Ilyenformán Kramatz szerint a cseh csapatok beözönlése teljesen jogos, a cseh katonák a saját államuk területén mozognak Észak-Magyarországon is és a magyar kormánynak nem volt joga ahhoz, hogy ellenük csapatokat küldjön.. A válaszjegyzék szelleme és szavai szerint a tót megyék lakói: a cseh-szlovák köztársaság polgárai s így Dula Máté és társainak letartóztatása, ami különben csak félreértés következménye volt és már meg is szűnt, a cseh-szlovák állam ellen elkövetett sérelem. Ezeket mondja Kramarz jegyzéke és nyilvánvaló, hogy tételeivel elébe akar vágni a békekonferenciának, a tórclakta magyar területek megszállásával befejezett tények elé akarja állítani a békekonferencia résztvevőit. Kramarzék tételeivel szemben a magyar álláspont az, hogy a területek hovatartozásának kérdésében a békekonferencia van hivatva dönteni, a döntésnek föltétlenül alávetjük magunkat, de nem ismerhetjük el a cseheknek azt a jogát, hogy ők határozzák meg előre a magyar területek sorsát, köztük oly területekét is, ahol a magyarok többségben vannak. Az ántant csak a cseh-szlovák államiságot ismerte el s a csehek és szlovákok önrendelkező jogát,vagyis azt hogy a csehektől és tótoktól lakott területek népe maga, döntheti el, hová, melyik államhoz akar tartozni), de nem határozta meg, hogy milyen területek fognak a cseh-szlovák államhoz tartozni és nem hatalmazta föl a cseheket arra, hogy a Kramarzék igényelte területeket bekebelezzék. A mi véleményünk az, hogy Kramarzék annexiós törekvések megvalósítására küldtek csapatokat és erre épp a wilsoni elv értelmében nem jogosultak. * # cseh-szlovák köztársaság megválasztott elnöke, tagjai pedig az ő kormányának tagjai. Ezzel az antant államai elismerték, hogy a tótlakta terület a cseh-szlovák államnak egyik része és többé nem tartozik a magyar államhoz. A magyar kormány tehát nem köthetett fegyverszünetet a Tótföld nevében, mivel ezt a területet időközben a cseh-szlovák állam alkotórészének ismerték el, amelyet szövetségeseink elismertek és amelynek Versaillesben a szövetségesek tanácsában képviselete van. A fegyverszüneti szerződés 17. cikkelye tehát Magyarországnak csak ama részeire vonatkozhat, amelyeket eddig nem ismertek el önálló államnak. A magyar kormány csak addig hagyhatta figyelmen kívül ezt a jogi állapotot arany hadiállapotban volt az ántánttal. Amint azonban letette a fegyvert, fegyverszünetet kért és fogadott el, alávetette magát annak a döntésnek, amelyet az ántánt a tótokra nézve jogérvényesen tett. A fegyverszüneti szerződés 3. és 17. cikkelyének okfejtése tehát a cseh-szlovák köztársaságra és a tőt területre nézve semmi esetre sem kötelező, mivel nem vonatkozhat Magyarországnak olyan részeire, amelyek a szövetségesek döntése alapján már nem tartoznak Magyarországhoz. Ezenkívül a régi magyar állam már megszűnt, mivel a magyarok az új rendet a többi nemzetiség résztvétele és képviselőinek megválasztása nélkül, főképen a tótok képviselete nélkül proklamálták. Olyan magyar embereket akiket magyarok választottak meg, természetesen sem itt, sem másutt nem ismerhetünk el a tótok képviselőiül. A békekonferencia, amelynek döntését bizalommal várjuk, határozni fog államunk pontos elhatárolása felől, míg az állam belső kérdéseiről és arról, hogy a tót terület hozzátartozik, az ántant a csehszlovák állam elismerésével már jogérvényesen határozott. Minthogy a cseh-szlovák köztársaság a hozzátartozó tőt területeket csak ott száma meg, ahol a magyar csendőröktől és hivatalnokoktól elhagyott helységek népe segítségül hivta, amit Supka dr., a magyar kormány prágai képviselője maga is megerősített és minthogy ennélfogva csupán, a nyugalom helyreállítására törekedett azon a területen, amely kétségtelenül hozzátartozik, a legvilágosabb bizonyítékát adta annak, hogy mindent elkövetett az öszeütközés elhárítására, amennyiben ragaszkodott Wilson elnök utasításához, hogy a rendet mindenütt fönn kell tartani és nem szabad vért ontani. Ha a magyar köztársaság kormánya jóváhagyta, közvetett vagy közvetetten parancsokkal megengedte, hogy csapatai rendcsináló őrségeinket elűzzék, amelyek az általuk megszállt területen csupán a nyugalom fatonainktól olyan súlyos áldozatokat követelt emberéletben,,akkor a tőt nég bántalmazásáért, a kiontott vérért és a tátjainkat ért csapásokért a magyar köztársaság kormányát tesszük felessé. Ha igaz egy magyar lapnak az a jelentése, hogy Dula Mátét, a cseh-szlovák nemzeti gyűlés tagját, akinek ebben a minőségében mentelmi joga van, valamint a tót nemzeti A cseh törekvések. * Kramarz válasza Károlyinak: a Tótföld a cseh-szlovák állam része. Prágából jelentik. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága Nemetz elnöklésével ülést tartott. Kramarz dr. miniszterelnök bejelentést tett a lét kérdésben folytatott diplomáciai tárgyalásokról és közölte annak a jegyzéknek a szövegét, amelyet Károlyinak, a magyar köztársaság miniszterelnökének küldött A jegyzék szövege ez: i nyugtázom november 17-iki táviratának átvételét A miniszterelnök úr elvileg tévesen ítéli meg a cseh-szlovák köztársaság jogi állapotát. A cseh-szlovák államot az ántant valamennyi állama, kifejezetten elismerte hivatalos állami okiratokkal, elismerte Parisban levő kormányát is, amelynek elnöke a