Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-25 / 71. szám

3519 i¥ Daraas SS. ^Trifcások­, elk­érik! A Vörtös Újság­nak, a Magyar»Issói Szocialista Párt hi­vatala« «sö Itwpmnk legközelebbi szám­a, holnap, sszrdán délután 4 órakor jelenik m«??. A V&rm Újság szerke­stő bizottsága. A kapltaHsta toperiallzimis * p&eaS. — ffi* arasz — B-'irfflstcSa «SrSs had- A peo&t&fflégi harci tábora egyre növekvő­ben, minajcUhen végső pwHKaakláfs­al fenye­geti a kizsákmányolók bitorolt wcalmát. Az eddig győzebai n^VnKyrekben gőgös rablók rémülten meresztik tekintetüket a fejük fölé tornyosuló fentöfűre, amelyek hatalmas vi­hara mindörökre times­aa őket a föld szí­néről. Már Párisban is meg merik mondani, hogy az imperialisták népszövetség® ivem egyéb) jámbor csalásnál is waíkek mér francia csa­patok és anakonautk­as orosz verce hadsereg­hez, azon siránkoznak, hogy a válság most már teljes gazdasági, pénzügyi és társasal­mi összeomlással fenyegeti a világot. SüBftSn IsSse^f tftawäte« gfisot. (Genf, március 21.) Lenin­ nyilatkozott Mino amerikai újságíró előtt a bolsevizmus jövőjé­ről Azt mondotta, ahogy a bolsevikiek bércésen akarta­k célt ér­ni, de kéntfszeritették őket a harcra. Fölveszik az eléjük dobott keztyű­t és meg vannak győződteve­lóla, hogy nincs az az te m v­ mrhaénének. Az orosz • v­ágaik és röSs'­wt$ts pexfftB iSmMaM aratott. A ar. laepesáetfisiák «•ftvetségc. Est QtKxtTxirinikr»**. fdtejrftariu ácSfittaBc. A Iboiae­vfta»k­ean)'«nflit*SE a um—nilkl­akkeit, ezeknek képviselőit fcweftf^E a bmi/i iirtmni f­­tij'lia és ha Asterika jmvgessg&ai hegy m­ántánt Oroezor­iftiw fasyrapaHHEL légítinék fői vagy ha te vmpeádfcM* hm o. baiamatek a iMi laewbereg, amely a leg­nagyszerűb Ioan f&ít megversett és fegyelmezett sereg, minden ellenséggel fölveszi a harcot. Lenin meg van a ssytoldve arról, hogy rövid időn bál kl az ásalánt-dRamoszban is diadalmas­kodni fog a bolsevizmus és hogy Amerikát fent fogja megkímélni a praketárforradalom. Egy szép xmpan Was­sington kongresszusi há­zán te a vörös zászló fog lengeni. Bot sr»t£ vSros hadsereg győzelme a galíciai határmál. (Ki*e. március 26) Az oro*® bolseviki hadse­reg rendkivüli jelentősége győzelmet aratott a Podvol­eiska—Odessza­i vasút mentén. Csa­pataink Proskurov előtt állanak. Ezzel a hadi­ténnyel a legfontosabb vonalak egyike, ame­lyek az antant oroszországi haderejét Közép­európával összekötötték, meg van szakítva. (Proskurov 60 köbm­éterre keletibe van a ga­zikiai határtól és körülbelül 100 kilométerre Trrnopoltól) l­­ss:‹?vle&csapp‹&3¡3c a krimi •filexigieten is gySztek. fHels&igfors, március 24.) Oram: lajfox jelan­! « : a szovjet csapatok elfoglalták Meli­topolt (Tauria), a krimi félsziget nyugati része. Lisrannál már megkezdték a Volga nagy tód­jisnak helyreállitásait és r«»láSik, hogy április elejére eBcéasfik vefe vele. Kás­erweser foaneSa «satäaSa®*»« a tröräs haifcerGSShex. (Berlin, március 23.) A „Berliner TageMats-t jelentik Stoclvholmből, Heleingforsból táv­iratozzák. Állítólag megbízható pétervári ma­g.-injelentés szerint az Odesszában levő francia cs­a­patok háromezer k­atonája csatlakozott a bolsevikiekhez. Egy ré­jüket már látták is Moszkvában a bolsevik c csapatok kötelékében. E£í»trigáf*3a regfcSBtíleisa» csasMöSeoxifau ! / Herdati, márc­is 24.) A „Daily Mms-nek jelentik Stockholmból. A Pravda jelentése sze­rint a percervéari szovjet­ kormányletet m tradatta, hogy a bukaresti prowz égieajs^ k^'ése szerint Romániának az orosz szovjet­ kormányhoz való csatlakozása közvetlenül megvalósulás előtt áll, Vatemennyi népet élelmezni ken! Baros, március 13. (A Népszava kiküldött munkatársától.) Lord Robert Ceca brit küldött a párisi érte­kezleten francia ás olasz lapok tudósítói előtt a következő kijelentést tette: Valamennyi né­pet megkülönböztetés nélkül élelmezni kell és biztosítani neki a munkalehetőséget­, ha el aka­runk kerülni egy még a világháborúnál is ször­nyűbb katasztrófát. Most több mint százmillió ember munkája szünetel. A munkanélküliség egészen a szövetséges országokig terjed. Az ér­tekezletnek kielégítő megoldást kell találnia, amellyel biztosítják a hiányzó anyagok szállí­tásét ARalfinos Istrijfr. Stuttgartban. (Berlin, márc­us 21.) A „Vossische Zeitung" értesülése szerint a stuttgarti egyeztető bizott­ság, mivel a kormány megtagadta a letartózta­tott spartacu­svezérek szabadonbocsátását és a szabad ég alatt rendezendő gyű­lések megtartá­sát, elhatározta, hogy általános sztrájkot ren­dez. Az általános sztrájk kezdetének napját és óráját bizottság fogja megállapítani. Röpiratot terjesztenek az egész országban, amely harcra szólítja föl a rotokásokat­. "­­ Az angol vasutasok sztrájkmozgalm­a. (Majnafrankfurt, március 24.) A „Frankfurter Zeitung" jelenti Hágából. A­ londoni holland jelentések azt mondják­, hogy a vasutasok ve­zetői megbeszélést folytattak Bonar Law-val, amelyen arról tárgyaltak, hogy a sztrájkot a tárgyalások befejezéséig halasszák el. HÉPSZAVA M prpotetáwdiMaewE*^ * * Carba»­efartárs a Kormánye&anae* tiratikaráfcoe. rA Forradalmi Korm­ányzótanées em­efésé­gén hétfőm délelőtt 11 órakor fogadta Gocz­bai Sándor, a Forradalmi Korrmányzót? náes efafike a Össfíkart és m alkatommal a tiszt­viselők sz­ón­okának film­­felésére a követke­zőképen válaszolt: FS&datom Bsaralaer eara str&xynl és az njlnd«amyknink föladata, hogy a® nj állami rendet megalkossuk. Erre az óriási fRackaira váladkoztun­k. Fizikai és szellemi munkaerőre van szükségünk minden irányban és nincsen olyan szellemi és fizikai munkaerő, amelyet nélk­ülö­rhe­ttünk. Természetes azonban, hogy aki lelkileg nem tudja magát beleélni az új rendbe és az új fölfogásba, az vonja le ebből a konzekvenciát. Annak szabad elvonulást biztosítunk, aki az új államrendet nem érti meg és azt támogatni nem hajlandó. Mondja meg nyíltan és férfiasan és hagyjon el bennün­ket, mert képtelenség, hogy olyan tiszt­visel­ők­­kel dolgozzunk egy­ütt, akik a proletárdikta­túra szellemét nem értik meg, akik­­lelkileg n­em tudnak alkalmazkodni azokhoz az új feladatok­hoz, amelyek ma reánk hárulnak. Én azt vissza nem tartom, azzal nem is tudnánk mit csinálni, akinek a lelke nincsen itt a m­un­kánál Azt azonban, aki lélekben belehelyezke­dik a proletárdiktatúra szellemébe, azt szíve­sen üdvözlöm és annak az odaadó szorgalmára és munkáj­ára számítok én és issámlit a Forra­dalmi Kormányzótanács. Azt azonban kijelen­tem, hogy nem fogjuk megtűrni, hogy bárki itt maradva ne adja munkájának jegyűrvét az új alakulás érdekében. Az új alakulásnak igen­ nagy föladatai van­nak. Legnagyobb föladata az­ eddig elnyomott dolgozó egységek fölszabadítása. Új államot kell berendezzü­, ahol a dolgozók eddig el vol­tak nyomva, ki voltak zsákmányolva, de ahol most az eddigi születési előjogok és kiváltsá­gok megszűnnek és csak a munk­a marad meg egy olyan piedesztálon, amelyre mindenki tisztelete terlent föl. Az a külügyi, poparca, amelyet az októberi forradalom óta folytattunk, sajnos, nem iga­zolta magát, mert azok, ajkuk felé nyugati irány­ban tekintetünket fordítottuk, hurkot készültek fonni Magyarország ntyakára. Azért, kellett ne­künk keleti irányban új eszméket keresni, és ezek az új eszmék­ teremtették most nálunk is a proletárság diktatúráját Ismétlem, aki nem tudja összeegyeztetni sa­ját lelki világával az új rendet, vonja le a hely­zetből a konzekvenci­á­t, de ak­i aztán­ itt marad, az szívvel-lélekkel a mi szolgálatunkba álljon és teljesítve kötelességét becsületesen, meggyő­ződéssel, abban a­ reménybe­n, hogy ez az állam a dolgozó jn­oukis-­ág állama lesz. Köszönöm megjelenésüket. Károlyi dolgozni akar mint közkarwic­ke. A Berlakey-kabi­net tagjai vasárnap dékutre bucsuntak el Károlyi Mihálynól és kijelentették, hogy bizalommá és swiftot M vfeeltefe** Ma­mélye irámt Károlyi Mihály megfeőszöinte ay. üdvözlért én kijelentette, hogy mindan, a mi törtánt, mérnek kám­ elhatetlesn tetóujfawk ké­m­énye, Ceama és Betsa eírü fejlődés, asra elyet tett a s­ántánt vaksága minket meg akart fojtani. Az idők va és győz az uj politika. Azoknak, akik az előző politfika vezetői voltak, át kell adniok a vecerént azoknak, ak­ik a győzelme a politikáért reméawk mától fog­va, hanem már régen küzdöttek és szenvedtek. Az eszme győzelme legyen az ő győ­zelmük is. _t­n magam — folytatta Károlyi — nem tehe­tek mást az új helyzetben, mint hogy minden módon, egész erőmmel támogassam és segít­sem. Dolgozni fogok mint közkatona, mert úgy látom, hogy ma már Magyarország csak az Internacionálén, keresztül menthető meg. Magyarországnak az az érdeke, hogy világ­szerte bukjék el a fehér forradalom és söpörje el a vörös forradalom az imperialista és kapi­talista rendet, amelynek képviselői íme Páris­ban készek koldusbotra juttatni a magyar nép ártatlan millióit Bele akarok és bele fogok he­lyezkedni az új politikai és gazdasági rendbe, nem kényszerből és nem keserűséggel, hanem öntudatosan. Nem kell feledni, hogyha egy-két ek­eztemcia vagy vagyon tönkre is megy, hogy­ha az új rend kialakulásánál egyesekkel talán méltánytalanság is történnék ezt az ország ér­dekében el kell viselni. Enn­ek a rendszernek helyzete sokkal nehe­zebb, mint a mienk volt és ezért odaadóbb munkával kell támogatni. A mi kormányunk­nak az volt a legnagyobb baja hogy azok, akik nem tudtak megbarátkozni az új rendszerrel, esküdt ellenségekként viselkedtek az egész kormánnyal szemben, intrikáikkal és rágal­maikkal, földalatti aknamunkával kifelé és befelé megmérgezték a helyzetet és mindent el­követvén a kormány bilffc-twfoltce­ére, tulajdon­képen az országot feketítették be és az ország számára tették lehetetlenné a kibontakozást. Ne utánozza közülünk senki ezt a gonosz pél­dát, öntsünk olajat az új kormányzat kerekeire és kövessen el mindenki mindent, hogy vál­lalkozása sikerüljön, mert ez a magyar faj ér­deke. A Magyarországi Német Nép­tanács végrehajtó bizottsága vasárnap délután Kal­már Henrik elvtárs német népbiztos elnöklésé­vel rendkívüli ülést tartott A tanács egyhangú határozatot hozott, amelyben a legszívél­yeseb­ben üdvözli elnökét Kalmár Henriket­ mint német népbiztost Kalmár Henriknek az új szo­cialista kormányba való belépése biztos garan-­­cia a magyarországi német nép szempontjából 7 pAptyj,' As a wBS*j^ssrcwp*BAfll k^cíwnwjreJE. (Berlin, március­ 24.) A nemzetgyűlés szociál­demokrata pártjának Webnarban tartott ta­nácskozásán nagy többséggel fogadták el azt a javaslatot, hogy a pártot június 10-ikére újabb gyűlésre hívják össze. Müller Herman szerint még nem lehet tudni, vájjon az ellenség erőszakos szándékai nem hajtják-e Németországot is a végletekig, mint Magyarországot. Scheidemann miniszterelnök a vita folyamán a következő nyilatkozatot tette: A kormány el­utasította a munkások és katonák tanácsainak azt a követelését, hogy minden hatalom az ő kezükbe menjen át. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány elutasítóan viselkednék a munkásta­nácsokk­al szemben, sőt határozottan előzékenyen fogadta a közreműködésüket az ország gazda­sági életének újjáépítésében és az üzemek de­mokratizálásában. A gazdasági életet demo­kratizálni fogjuk és a szocializálás is komolyan foglalkoztatja a kormányt. Ebben maguk a munkások is részt vesznek. A munkástanácso­kat belefoglaljuk az alkotmányba, a róluk bí­zott törvényt pedig végre fogjuk hajtani A magyarországi eseményekről ezt mondta a miniszterelnök: A bolsevista magyar kormány az ántánt imperialista politikájának ered­ménye. A tűzzel játszik az ántánt, ha nem adja meg nekünk gyorsan a békét, még­pedig Wil­­son elveinek alapján. A megpuhított Német­ország érett, lenne a bolsevizmusra, amely in­nen egész Európában elterjedne. A konferencia végül elfogadott, két határozati javaslatot. Az egyik­­ választójog sürgős de­mokratizálását követeli a kormánytól, a má­sik tiltakozik a népek önrendelkező jogának elnyomása ellen, és minden olyan kísérlet ellen, amellyel a német népet gazdasági szolgaságba akarják hajtani és az ország helyreállításában meggátolni. A javaslat szöveteti végül, hogy Né­metországot is vegyék föl a népek szövetsé­gébe, amire kulturális munkájával és őszinte­ békés hajlandóságával teljesen rászolgál.

Next