Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-26 / 72. szám

AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ®ty Wn • • • • • I«— ] • «*• •. n — k«. • SS." Wc. EGTFZ SZÁM ÁRA 34 FILLÉR, Bvtepttt, 1WS m&rphis SSO, imdn« 71. száa. A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐ SE­Q: VINI» OOOTX­ UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és Jóssef 3-30.) KIADÓ HIVATAL: VUL, 009TMZT0R 4. Sí. (Telefon:­­Jóssef S—SJ és József 3-32.) Jön az öcsém. Valami csoda "készül, nagy csoda: "Az ajtóm néha magáltul kitárul, Csörög a szar­ka a hátunk előtt... Tán megjön a* Öcsém Szibériában. "Ahol négy éve hallgat hófehéren, Onnan hazatér hangos-piroson. Vöröst lobogtat s az útja Mérföldet lépő csizmákkal rohan.*. Siess, öcsém, siess! Ma még ott van, estére már a Kárpát Ormáról kürtöl ide riadója: "Hajnalra talpra állanak a völgyek. Bélben fölugrik a nyugalmas róna ,­a, délibáb vöröset játszik egyre. Hogy a vén pásztor nézve nézi, ámul: Mióta él, nem látott ily csudát -!-Megjött az öcsém, meg Szibériából... Siess, öcsém, siess! 'Mikor odament — mert odáig verte 'A hatalomnak ólmos kancsukája —, Szomorkodott, fehér volt, vérfolyását Elnézegette, tán meg is­ csudálta; Szava alig volt, szeme lecsukódott, Friss hó hullott rá síri tokárául... Ki hitte volna, hogy még talpra ugrik. Ki hitte volna, hogy még így kigyógyul? ... Siess, öcsém, siess! 'Hallod a hangját? Mint a menny dörgése! Nézd a szemének mérges villanását! Nézd csak, a karja sziklákat gurít és — És ezt az erőt tiporták, gyalázták? Csak rajta hát, mutasd meg, hogy ki vagy! 'Jártál elégszer gyáván, óvakodva — !'A lépésedtől dobbanjon a föld, Sáros csizmával lépj az aranyokra!.... Siess, öcsém­, siess! Csókolja le mérföldes­ csizmáidrat Észak havát a forró déli nap, Nyugatnak kincsét add az asszonyodnak, Kelet gyöngyével játsszék a fiad. Legyen tiéd mind, ami sohse volt még. Te rongyos óriás, te koldus-árva! Siess vörösre vált Szibériádból, Siess vörösre vált Szibériádba!... Siess, öcsém, siess! Farkas­­Antal. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletei. * * A forradalmi törvényszék milliódéte. A Ponadafaal KormánywHanaai lt. mimm rendelete. 1 V Forradalmi törvényszékek állíttatnak föl a szükséghez képest IVA forradalmi törvényszék stocklefil­éa ezenfölül két tagból áll A forradalmi törvén­yszék elnökét és tagjait úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyv­vezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. Forradalmi törvényszék, hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljá­rásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogása után azonnal a forra­dalmi törvényszék elé kell állítani. 5. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanúkat és a szakértőket, ha szük­séges, közvetlenül megidézni vagy elővezeté­sük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely árában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6.­­ A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt a jogával nem él vagy ha a válasz­tott védőt a tárgyalásra azonnal m­eghívni le­hetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendel­het védőnek. 7. A forradalmi törvényszék előtt a tár­gyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a ter­helt ellen fönforgó tényeket előadja A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát meg­teszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határos­. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szava­zással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egy­hangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azon­nal írásba kell foglalni. 9. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslat­nak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs fölfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. %. A forradalmi törvényszék által kisza­bott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919 március 25-én. A Forradalmi Kormányzótanács. Hamu hirek terjesztői halállal is bün­tethetők. A Forradalmi Kormányzótanács V­­astana rendeletei Aki oly híreket terjeszt amelyek a köznyu­galom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. ..­!•­ Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a for­radalmi törvényszék halálbüntetést is kiszab­hat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha­ a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyu­galom megzavarására ir­ányuló célzat nélkül történik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A eszméket eltörölték. A Visstelá Abd »oruitogtóiaaárs VL «uuuu rendelete. A magyteron­aági Tsnáe«sszörtár'd»»átír,jtt nin­csen nemességi rang és aim: nincsenek rend­jelek, érdemren­dek és más hasonló kitünteté­sek. Nincsenek továb­bá olyan csínyek sem, ame­lyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pL államtitkár, miniszteri tanácsotó, titkár, stb.) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött mű­ködés szakszert­ föltüntetésére szolgál (pl. cso­portvezető, osztályvezető, könyvtáros, irógép­kezelő, stb.). Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos hatá­rozza meg. Budapest, 1916. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács, „Törvénytelen" gyermek nincs többé. A Forradalmi Kormányzótanács VII. számú rendelete.­­ A magyarországi Tanácsköztásaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyeik a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pót­lék, st­b.), csorbi­tatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül szü­lettek. 2. Ha a­ gyermek anyakönyvéből nemy tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérel­mére hatósági úton külön eljárással kell meg­állapítani. Ha az, atya közhatóság előtt élesséval elis­merte az atyaságot, vagy ha erről az elisme­résről közokiratot vagy magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegy­zőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyv­vezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés el­len kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a­­szü­letési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be­ kell jegyezni azt aki ellen a gyermek javéra jogerős birói ítélet azért állapított m­ár tartási kötelezettséget, mert az anyával némileg érint­kezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kö­telezettség megállapítása többekkel szemben történt­­. Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak ad kivonatot szabad kiállítani, amelyből nem tű­nik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 1. Ezt a rendeletet az igazsáágü­gyi népbiz­tos hajtja végre. Budapest 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzatatkrcs. Az együttélést törvényes házassággá lehet nyilvánítani. A Forradalmi Kormányzótanács Vil­.­h­ámu rendelete Lapnak mai aláma 8 oldal. ­ Azok, akik között legalább egy ,ab­­óta házasságon kívüli állandó együttélés (vadhá­zasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérro­konok vagy testvérek, a házasságot mindi­n házassági akadályra való tekintet nélkül meg­köthetik. E célból lakóhelyük anyakönyvve­setőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentés­ről jegyzőkönyvet vesz föl, a feleket házastársak­nak nyilvánítja és a házasságot az anya­könyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is meg­köthetik, akiknek van házastársuk, akitől kii

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék