Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-26 / 72. szám
2 lönválva élnek. Ilyenkor és a régi házasság az új házasság megkötésével megszűnik. 2. Ha a korábbi házasság ily módom megszűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezésért is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja, szabályozni. 3. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A bírákat és ügyészeket rendelkezési állapotba lehet helyezni. A Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete. Addig is, amíg az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van- ítélőbíráikat, és ügyészeket rendelkezési állapotba helyezni és a bíróságok és ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni Az igazságügyi népbiztos az ügyvédi és közjegyzői kamarák önkormányzatát fölfüggesztheti és ezeknek a kamaráiknak ideiglenes vezetésével bárkit megbízhat Budapest. 1939 március 20. A Forradalmi Kormányzótanács. A Vörös Hadsereg. A Forradalmi Kormányzótanács dekrétumát a Vörös Hadsereg fölállításáról már olvastátok. Tudjátok tehát milyen lesz az új hadsereg szervezete, fegyelme, szelleme és megértettétek, hogy a proletárállam védő csapatainak a szolgálati szabályzata egyetlen szóban komprimálódik: forradalom. A rendelet megmondott mindent ami a szervezéshez szükséges. Világosan és röviden: milyen hadsereget akar a proletárállam. Most hallgassatok ide és érteétek meg: minek kell a Vörös Hadsereg!! Akik szenvedtünk börtönt a szocializmusért tartünk megaláztatást és koptattuk az öklünket a gúnyolódás pofáján, mi nem áradozunk, nem pengetünk toborzó rapszódiákat, nyersen és érthetően azt akarjuk megmondani, minek kell a Vörös Hadsereg? Meg kell menteni a forradalmat és csak a Vörös Hadsereggel menthetjük meg; meg kell valósítanunk a szocializmust és csak a Vörös Hadsereg nyújthatja a biztonságot amelyben a teremtő munkát meg lehet indítani és be lehet fejezni. A társadalmi forradalom, a politikai hatalmat gyakorló proletárdiktatúra az épstég legelső lépésével, a rombolással nyúl mindamaz intézményekhez, amelyeket századok és évtizedek során a feudális és a kapitalista állam alkotott. A megriadás és a kábultság, — ami a proletárdiktatúra proklamálása és gyakorlása nyomában a hatalom, az öröm és a szép élet régi élvezőit elfogta —, a tegnap még uralkodó osztályok látszólagos összeroppanása nem biztosíték arra, hogy a szocializmus megvalósítása kártékony intrikák és ellenforradalmi kitörések zavaró hatásai nélkül hajtható végre. A történelem azt mutatja, hogy a társadalmi forradalmak első napjaiban a hatalom régi birtokosainak magatartása ugyanazokat a jelenségeket produkálja: először csönd, azután véres kísérletek a hatalom visszaszerzésére, mert az elbuktatott hatalmasok még sohasem és sehol sem adták át kardcsapás nélkül hatalmi pozícióikat A fegyverek ellen, amelyek a sötétben kovácsolódnak, a forradalomnak is erős és hatékony fegyverekkel kell magát fölszerelnie. A szervezés alatt álló Vörös Hadseregnek befelé is megvannak tehát a maga életbevágóan jelentős feladatai. Azonban az országnak, a magyar proletárforradalomnak olyan a stratégiai helyzete, hogy kifelé mindennél fontosabb feladatok várnak a Vörös csapatokra. A magyar proletárforradalom lángoló, vörös sziget egy mérhetetlen étvágyú nacionalista-imperialista tenger kezepében. Ne ámítsuk magunkat hanem mérlegeljük a helyzetet a harcbaindulás rideg számításával. A szövetséges nyugati kapitalizmus, amely már megdöbbenve szárhítgatja a tanácsok magyar köztársaságának hatását és esélyeit, az országnak minden oldalára odaállította az elámított és félrevezetett népek fegyveres erejét A madagaszkári néger és a tonkini kínai francia egyenruhában és angol fegyverekkel épp úgy a magyar proletárforradalom lelkébe akar taposni, mint a nacionalista maszlagtól még mindig kábult és még mindig szendergő elméjű csehi, délszláv és román proletártömeg. Az antant megriadt imperialistái egyelőre diplomáciai ravaszkodásokkal dolgoznak, hogy időt nyerjenek az erők nagyobb összegyűjtésére, hogy zavart és ingadozást támasszanak a letiprandó országban és hogy időt nyerjenek annak megvizsgálására is, mire mehetnek a maguk hadseregével és várjon mennyire szivárgott be csapataikba a bolsevizmus mérge? Óvatosak, mert biztosra akarnak menni; szíveskedve és udvarias mosollyal csinálnak diplomáciai demarsokat de ugrásra állanak készen és tört rejtegetnek a diplomáciai aktákban. Titkon és nyiltan halálos ellenségek lesnek a magyar proletárok forradalmára. Belülről a feudális-burzsoá állam elnémított tulajdonosai és kitartottjai állanak lesben, kívülről pedig az imperialista győző akarja teljessé tenni győzelmét a forradalom leverésével. A fegyveres támadással szemben csak a fegyveres védelem segít s a fehér hadsereg ellen csak a Vörös Hadsereg mentheti meg a forradalmat és a forradalom által a szocializmust A kérdés adva van minden irányban és a válasz nem lehet más, csak az: be a Vörös Hadseregbe! A forradalom nyissa meg az elméket és a nagy jövendő vigye a proletariátust a harc viharos útjára. Mindenki vizsgálja meg a múltját, nézzen a lelkébe és döntse el: mi a teendő? Ha nem akarjátok, hogy a nyomor megint kapitalista intézmény legyen, be a Vörös Hadseregbe!Ha nem akarjátok, hogy a kizsákmányolás visszatérjen, hogy a tudatlanság az égig érjen, a szenny és a szesz mérgezzen és gyilkoljon, be a Vörös Hadseregbe! Ha utáljátok a test és a lélek ínségét a megalázó koplalást, az egész mocskos és koldus múltat, be a Vörös Hadseregbe! Lépjen be mindenki ide, aki az embert emberré akarja nevelni, aki világosságot és derűt akar és örömetés az élet nemes élvezését a vagyon eddigi élvezőinek zabáló orgiázása helyén. A forradalom hadserege a forradalom magyar szigetén csak ideig-óráig áll izolálva, egyedül. Keletről hatalmas társaksegítségét hozza az órának minden múlása és nyugat felől a proletárforradalmak földrengésének jeleit mutatja az idő ingája. Olvassuk egy szikratáviratban, hogy nyugaton nagy a burzsoá aggodalma, mert a bolsevizmus gyorsan halad nyugat felé. Isteni járvány, amely a forradalom tüzét szórja el a világban és fölgyújtja a régi istenek oltárait. A történelem világmozdító föladatokat parancsol reánk. És boldogak lehetünk, hogy a forradalom erejével és a proletárlelkek elszánt bátorságával hajthatjuk végre az idő parancsát N't, PB 25 AVA 191.9 március 26. Sk ny&mo^Esgyss'orshága BOKN Vn.WO¥ elvtára beszéde a budapesti Munkfistanács 1919 febr-drár 21-ihi nésen. Ára fin fillér Kapható a Népszava-könyvkereskedés bor. Budapest, VITErzsébet-kiirut 35 és az. nssaes szervezeti könyvárusnál. Foldozás és alkotás. Sokan vannak, akik nem tudják megérteni: miért kell proletárdiktatúra, miért kell erőszakosan, rombolások árán is keresztülvinni bizonyos alkotásokat, miért nem választják inkább minden esetben a fokozatos reformok útját? Az illetőknek — nehéz elméleti fejtegetések helyett — egy kis szemléltető leckével kívánunk szolgálni és azt ajánljuk nekik, olvassák el mindenekelőtt a Forradalmi Kormányzótanács három rendeletét: a VI., VII. és VIII. számút. Az első megszünteti a címeket és rangokat, értéküktől megfosztja az érdemrendeket rendjeleket és más ilyen haszontalanságokat. Gondoljanak csak vissza: liberális és radikális reformerek időtlen idők óta mennyit „küzdöttek", mennyit beszéltek és milyen nagy könyvtárravalót írtak össze a nemesség, a rangok és címek ellen, amelyek az ujság-szolgaság, az elnyomás és elnyomatás rendszerének nemcsak külső jelei, de sokszor eszközei is. És hiába volt minden „küzdelem", maradt minden a régiben. Most a proletárdiktatúra végrehajtó szerve egyetlen kemény rúgással széjjelszórta az egész ócska lim-lomot A másik rendelet a gyermekek egy részének „törvénytelen"-né bélyegzését szünteti meg. A magát kereszténynek, humánusnak, fölvilágosodottnak és miegyébnek hirdető polgári társadalom a papi és anyakönyvesi előzetes engedély nélkül született gyermekeken rajtahagyta a „törvénytelen"-ség, a fattyúság középkori szégyenbélyegét Voltak ennek a kérdésnek valóságos apostolai, akik mindent megmozgattak a megbecstelenítő és egyben jogfosztó megkülönböztetés eltörléséért. Hasztalan. A „törvényes" gyermekek örökösödési érdeke, az egyház ócska dogmái azt kívánták, hogy a gyermekek nagy része (Magyarországon körülbelül 10 százaléka) a becstelenség bélyegével szülessék a világra és azt a sírig hordozza, közben viselve a megbélyegzés gazdasági következményeit is. És ez így maradt a mai napig. Alapjában véve egyáltalában nem elsőrendű ügy, de jellemző arra, hogy a polgári társadalom milyen konokul ragaszkodott a kiváltság és szolgaság elvével összefüggő minden intézményéhez és hogy ezzel a konoksággal szemben milyen meddők voltak a reformtörekvések. Most, a proletárdiktatúra idején, elég egy kézmozdulat és százezrek homlokáról le van törölve a szégyenfolt, amely a keresztény-kapitalista civilizációval oly kitűnően összefért. A harmadik rendelet az úgynevezett vadházasságok útjából elhárítja a törvényesítés minden akadályát A férfi és a 110, akik legalább egy év óta állandóan együtt élnek, törvényes házasságra léphetnek még abban az esetben is, ha egyiküket vagy mindkettőjüket régebbi házassági kötelék fűzi más személyhez. Ilyen esetben a valóságos házasság válik törvényessé, a valójában megszűnt régebbi házasság pedig forma szerint is megszűnik. A kapitalista rend erkölcsével nagyon jól összefért az, hogy egy ember, akit elhibázott tűrhetetlen házassági kötelék fogva tartott, kénytelen legyen „törvénytelen" házasságban élni és „törvénytelen" gyermekeket produkálni. Ezen is hasztalan akartak változtatni a reformerek. Most ez is elintéződött egyetlen tollvonással. (Ráadásul láthatják az őrült újságcikkeknek bedűlő naiv emberek: a kommunizmus egyáltalában nem jelenti a nőközösséget, sőt nálunk első beavatkozása a férfi és nő viszonyába az, hogy együttélésüket még formai tekintetben is erkölcsösebbé segít tenni.) Itt van aztán a főváros népbiztosságának egy ugyancsak keddi intézkedése, amely biztosítja a proletárgyermekeknek a minden héten való meleg fürdőt A világrengető eseményekhez képest ez is törpe ügynek látszik és mégis, ezt sem tudták megoldani a kapitalista társadalom reformerei. Végtelen egyszerű és természetes az a megoldás, amit a proletárság megbízottjai az első héten megtaláltak, de a kapitalista társadalom — amelynek volt ideje más megoldási módokról is gondoskodni — mégsem tudott ezzel a kérdéssel megbirkózni. Persze, nem is akart, íme ilyen aránylag kicsiny dolgokban sem tudott és akart a kapitalista rend a dolgozók érdekeinek megfelelő reformokat alkotni. Pe-