Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-12 / 61. szám
1919 március 12. NÉPSZAVA Elismerem, hogy a semleges államok érzékeny károkat szenvednek.De őket megkérdezni és ő állásfoglalásuktól lépésünket függővé tenni illuzórius dolog lett volna, miert előre tudhattuk, hogy nem egyeznek bele. A búvárhajóharcpedig erkölcsileg teljesen igazolt, mert egy ilyen élet-halál küzdelemben, mint aminő a mienk, egy ilyen fegyverhez nem nyúlni, ha az hatályos, egyenesen bűn volna. A ruszka-krajnai kormányzótanácsszerdán alakul meg Munkácson. Ez alkalomból Szabó Oreszt ruszka-krajnai miniszter, Munkácsra érkezett. A ruszka-krajnai kormányzótanács tagjainak választásáról a nagyszőllősi szociáldemokrata pártszervezet részéről a következőket írják a Népszavának: : * Itt meglepetést keltett a munkácsi kormányzóság eljárása a kormányzósági tanácsi választások kiírása körül. A választásokban eredetileg csak a ruszin nép vett volna részt, legalább is így hirdették ezt Munkácsról, akormányzóság székhelyéről. A ruszin nép már hetekkel ezelőtt készülődött is a választásokra. 24 órával a választások megejtése előtt aztán jött a távirati intézkedés, hogy a ruszka-krajnai lakosság minden rétege szavazhat. Természetes, hogy agitációról ekkor már szó sem lehetett és így pártunk is passzív magatartásra lett volna kényszerítve. Azok az elemek, amelyek itt Nagyszőllősnek Magyarországhoz való tartozásáért agitálnak, szintén tartózkodtak jelöltek fölállításától és híveiket arra szólították föl, hogy szavazócédulák helyett tiltakozó jegyzéket dobjanak az urnába. Pártunk azonban sürgősen tiltakozott a választások kiírása körül tanúsított eljárás ellen és a következő beadványt intézte Volenszky főispán-kormánybiztoshoz. . ..A nagyszőllősi szociáldemokrata párt vezetősége megállapította, hogy a ruszka-krajnai kormányzótanácshoz történendő választást oly hirtelenül írták ki, hogy minden agitáció lehe-tetlenné vált. A pártvezetőség ennélfogva egy, langúlag elhatározza, hogy a választás elhalasztását követeli, abban az esetben pedig, ha e követelése nem teljesülne, követeli a választás megsemmisítését." Volenszky kormánybiztos a választások megejtése előtt telefonérintkezésbe lépett Munkácscsal, ahonnan rövid úton visszautasító válasz jött. A párt ennélfogva táviratilag fordult, a miniszterelnökhöz , a ruszin miniszterhez, hogy a választást semmisítsék meg és újra írják ki. A tanítóság szerepe a választásokon. * Ilgifdtpunn a stpaHatáFCsardáloftbaiu A dicsőséges, vérnélküli forradalom politikailag is szóhoz juttatta a letűnt rezsim által csak éhbérért dolgoztatott s üres ígéretekkel, leereszkedő vállveregetésekkel narkotizált szellemi proletárhadat, a magyar tanítóságot, mely törhetetlen erejét eddig csak a nyomorúságok hősies elviselésével igazolhatta. A közeledő nemzetgyűlési választásokon végre nemcsak erejének, de hatalmának bizonyítékát is szolgáltathatja, ha megérti és megérzi e napnak a népkultúrára és saját sorsára kiható hogy jelentőségét. Ezer torokkal szeretném az össz tanítóság füleibe harsogni, hogy a leglelkesebb politikai agitációval vesse latba erejét a szociáldemokrata párt győzelmének biztosítására, mert az 1867 óta létezett és létező politikai pártok közül egyedül a szociáldemokrata párt az, amelynek a becsületes, jó népkultúra megteremtése nemcsak programja, hanem fundamentuma, hitvallása, létezésének sine qua non-ja. A polgári pártokat konzervatív, reakciós világnézetük akadályozza a jó népoktatás kiépítésében,mert nyilvánvaló, hogy a nép kulturális elmaradottságának és tudatlanságának megszüntetésével osztályuralmuk is öszszedől, ellenben a szociáldemokrata párt társadalmi, ipari, mezőgazdasági, katonai, szóval egész programja smagának a pártnak szervezete is csak a jó népoktatással megépített kulturbázison lehetséges. A polgári pártoknál politikai jelszó, kortesfogás az általános és jó népoktatás, a szociáldemokrata pártnak élet-, szükséglete, életérdeke, amely nélkül szocialista világot teremteni és fölépíteni nem is lehet. Ha tehát valóra akarja váltani a tanítóság a jó népoktatásra vonatkozó összes szépés üdvös gondolatait, és viszont, ha nem akarja, hogy a jövőben is százezrekre rúgjon az iskolába be ,iem itt tankötelesek száma, ha nem akarja, hogy 50—60 új iskola építésével szúrják ki a szemét a többi pedig maradjon lyukas tetejű, dobos, penészes falu, rothadt* padlójú börtönnek, amelyben (így tanító 11*1—150 gyerekkel senyved és küszködik, ha nem akarja, hogy kevés kivétellel a tanügyhöznem értő felügyelők társaskodjatak fölötte, a papság nagy része pedig egyházat és barangolót lásson benne, akikor minden tanitó kopogtasson be faluja proletárjainak ajtaján s a szocialista eszmék ellenállhatatlan erejével, ha lehet s forradalmi elszántsággal és lendülettel, ha kell, biztosítsa, hogy csak a dolgozó nép szószólói, csak a népkultura őszinte hívei, tehát szociáldemokraták jussanak be a nemzetgyűlésbe. Ahol van ilyen jelölt, ott támogatni minden erővel, ahol" nincs, ott gyorsan hozzálátni a talaj előkészítéséhez s gondoskodni a jelölésről. Ez legyen a fakötelesség. A múltban négy tényező döntött a választásoknál: a kormány, a közigazgatás, a földesurak és a papság. Az első tényező, a kormány, ma részben hordozója, részben fegyvertársa a szocializmusnak, innen tehátnemcsak védelmet, hanem támogatást is várhat a tanítóság. A másik három tényező természetesen nem tud megbarátkozni a gondolattal, hogy az ő idejük lejárt s így évizedeken át megalapozott hatalmas szervezetükkel s közismert fegyvereikkel (pénz, pálinka) bángára erős harcra készülnek. De a tanítóságnak ezektől sem kell tartania, nemcsak, mert hatalmukat a forradalom, a néptörvények s a szervezett munkásság öntudatos föllépése alaposan megtépázták, hanem mert az általános választójog,éppen a legszegényebb, legelnyomottabb néposztályt is politikai jogokhoz juttatta, amely néposztály lelke legfogékonyabb a szocialista tanok befogadására s amely inkább fog bizalmával a békét a népjólétet, a jogi és gazdasági egyenlőséget hirdető néptanítóhoz fordulni, mint az elnyomás és kizsákmányolás levitézlett hőseihez, íme. Így lesz a tanító, ami eddig nem lehetett, politikai tényezővé, nem gazdasági, nem is hivatali hatalmával, hanem a szocialista eszmék megkapó igazságaival, szépségeivel, a dolgozó népre hatni tndó idealizmusával, a néplélek tapasztalati ismeretével. Föl, tehát a küzdelemre azon sarkigazság tiszta és világos átlátásával, hogy a szociáldemokrata párt győzelmével biztosítva lesz a jó népoktatás, a tömegek igazi munkaiskolája az emberré nevelés célkitűzésével, a tanítóság erkölcsi és anyagi föllendülése, szóval, minden óhaj és vágy —, ellenben bukásával megint visszatér az osztályuralom előtti meghódolásra, az imperialista, militarista eszmék dicsőítésére, újabb háborúkra és mészárlásokra nevelő kapitalista népiskola. Párvy Endre, áll. tan.-képző int. igazgató. Szeged munkássága a Kommunistáit ellen, * M Ixszersit' imozsavita. — ›F ›?.a@0 ntunMs ithn£etäsztr›dffofa, — öeszesítünzéses kommunistákkal. Az úgynevezett kommunisták ismét megkísérelték, hogy pártunk-) egységét megbontsák. Ez alkalommal Szegeden próbálkoztak hangzatos jelszavaikkal. Ott,is a régi kipróbált módszerrel dolgoztak. Egy kommunista gyűlés, azután egy leszerelt katonagyűlés, ha az egyik bajba kerül -a akkor letagadja a másikat. A kommunisták gyűlése. Vasárnap — mint Szegedről "jelentik — népgyűlést tartottak az ottani kommunisták, amelyen a proletárdiktatúra mellett foglaltak állást Hétfőn délelőtt pedig a lézereit katonák szövetsége, tartott gyűlést amelynek végeztével a városháza elé vonultak és fölszólították Somogyi Szilveszter dr. polgármestert, hogy adjon nekik fejenként 5-100 korona végkielégítést és ezt az ö összeget a hadimilliomosokra kivetendő egyszeri vagyonadóból teremtse elő. A polgármester azt válaszolta, hogy a kormány elvileg elutasította a végkielégítés követelését és ő a kormány döntését nem másíthatja meg. Kétségtelen azonban, hogy sokan a leszerelt katonák közöl szorult helyzetbe jutottak, mert hadisegélyük megszűnt, munkát pedig az anyaghiány miatt nem kaphatnak. Ezen segíteni kell és ő hajlandó is segíteni. A polgármester ebből a célból össze is hívta szerda déli12 órára a város vagyonos polgárait akikkel a gyorssegély-akció kérdését meg fogja beszélni. A "polgármestertől a leszerelt katonák a kommunistákkal együtt a szociáldemokrata párthoz mentek és követelték, hogy 1r pártvezetőség azonnal adja át helyét a kommunistáknak. A munkásság a kommunisták ellen. A szegedi munkástanács *— amit ugyancsak a fenti távirat jelenti — hétfőn este foglalkozott a kommunisták és a leszerelt katonák akciójával. Megállapították, hogy a kommunisták alig vannak néhány százan, főként lesae- rett katonák, akiket bőkezű ígéretekkel vezettek félre. Hogy a valódi erőviszonyokat demonstrálja, elhatározta a Munkástanács, hogy kedden délelőtt tíz órától délután két óráig munkaszünetet hirdet és erre az időre nagygyűlésre hívja össze a szociáldemokrata párt tagjait, s hogy a párt hatalmas tömegével tüntessen a kommunisták és a, leszerelt katonák" rendbontó kísérlete ellen. A munka beszüntetéséről szóló felhívás kedden reggel az összes reggeli lapokban megjelent és délelőtt tíz órakor megállt minden munka, nemcsak a műhelyekben, hanem valamennyi hivatalban is. A forgalom teljesen megszűnt, az üzleteket bezárták, még kávéházakat és vendéglőket is. Negyvenezer ember tüntetése. A Klauzál-térre, a nagygyűlés helyére a viseres mindenrészéből özönlöttek vörös zászló alatt a munkások, de a lakosság minden rétege részt vett a kommunisták elleni tüntetésben. Mintegy negyvenezer ember vett részt a nagygyűlésen. A gyűlést minduntalan megzavarták a tömegben elszóródott kommunisták. Az előadók meghallgatása után a népgyűlés a következő határozati javaslatot, fogadta el. A szegedi munkásság mai tüntető gyűlése ünnepélyesen és egyhangúan kijelenti, hogy szervezettségében és a forradalom vívmányaiért kifejtett küzdelmében magát megtántorítani nem engedi, bármily oldalról történik is kísérlet a munkásság fegyelmének megbontására. A szegedi szociáldemokrata párt erélyesen ,tiltakozik az utóbbi időben fölmerült rendbontó kísérletek ellen, elítéli azokat a legerélyesebben, de a proletárság ellen irányuló merényletnek, sőt ellenforradalmi cselekvésnek minősíti azokat. A szervezett munkásság, amely eddig a legnagyobb türelemmel tűrte az ellene indított aknamunkát, elérkezett a türelem legvégső határához és innen figyelmeztet mindenkit hogy hagyjon föl eddigi üzelmeivel és ne hintsen tovább is konkolyt a szervezett munkásság soraiba, mert ellenkező esetben érezni fogja a munkásság igazságosan sújtó öklét. A gyűlés a legnagyobb rendben véget ért Azonban a gyűlés után a kommunisták a röpiratok ezreivel árasztották el az utcákat, amely az egész város nyugalmát újból fölkavarta. Tüntető fölvonulásokat és gyárhelyiségük előtt gyűlést tartottak a kommunisták, összeütközés történt a Kossuth Lajos- és a Tisza Lajos -körút sarkán, amelynek során egy huszárt agyonlőttek, három embert súlyosan, hetet könnyen megsebesítettek. • A tengerészek rendet csinálnak. Budapestről tengerészkülönítmény érkezet. 150 ember 11 gépfegyverrel, Neuberger Frigyes parancsnok vezetésével. A parancsnok bevonásával Detre kormánybiztos, Somogyi polgármester és a szociáldemokrata párt vezetősége arra a megállapodásra jutottak, hogy ma éjjel kihirdetik a statáriumot. A statárium lényeges pontja, hogy mindenki köteles fegyverét beszolgáltatni, célja pedig az, hogy minél előbb le tudják szerelni a katonákat Kilenc óra után tilos az utcára, lépni. Neuberger átvette a város parancsnokságát és Kiskunfélegyházáról a tengerészeket egy szakasz kivételével Szegedre rendelte. Dr. Temesvári Géza főkapitány azt az értesítést kapta egy bizalmi férfitől, hogy a kommunisták esti értekezletükön elhatározták, hogy megtámadják az állami kereskedelmi iskoláiban elhelyezett katonaságot A rendőrség föl mi járt tartóztatni egy munícióval megtelt kocsit, amely azonban elmenekült. A 46-os kaszárnyában levő katonaság megtudva, hogy a temgerészkölönítmény megérkezett, védelezi állást foglalt el és fölfegyverkezett abban a hitben, hogy őket is le alkarjait fegyverezni. Egyúttal azonban üzenetet küldtek Neubörger városparancsnoknak, hogy amennyiben a lefegyverzésük nem történik meg, hajlandók az együttműködésre. Neubörger városparancsnok éjjeli 11 órára rendelte romrahoz a főbizalmi férfiakat