Népszava, 1919. június (47. évfolyam, 130–153. sz.)

1919-06-14 / 140. szám

›UM› ›«MIM érté atwn t&fő* Mdolgossal a exakstgm m&Io- J tításokat. Ma®ásse3t m nj párt«..i3rvcs»ti PBaMUyiatistiofc aa isroc­rtetésére legközelebb ugyanioerik: Bort kerítünk majd. A pártvezetőség megVálasztásSRIC a párt­gy­ülést a proletariátus egységének szem­pont­ja­i revették. Ez a tampont érvényesült, ami l­ép a p-Arírtyól a s­portvezetőségbe Bokányi Dezső, Bajárd Ferenc, Böhm Vil­mos, Garbai Sándor, Komil Zsigmond, Éten­i Béla, Landler Jenő, Nyisstor György, Pór Ernő, Rudas László, Vágó Béla, Vántza Ká­roly 63 Weltner Jakab elvtársakat küldte ki, az ellenőrző bizottság tagjai Harbrich József, Borovitz Gábor, Pogány­i József, Von­tzák János és Wermr Jenő elvtársak lettek. E pártgyűlés nevezetes és hatalmas tanul­ságokat hozott a magyar sorszász proletariá­tus számára. A kétnapos emelkedett isin­yt falú, tartalmas vita új utakat, új irányo­kat jelöl , a párt számára és a pártprogram új alapokra helyezi a l­egro a párt életét, mű­ködésát, taktikáját. A SaocL­ilista­ Kom­munista, Munkások Magyarországi Pártja c­­fl. Internacionálé, a forradalmi cselekvés szellemében indul útjára, hogy előcsapata legyen a magyarországi proletariátusnak és a ncirk­üiszi forradalomnak. * A pirigyónos lanfreskózáraib­ól szőlő rsend­es tudósításunkat pénteki lapunkban a hely ez­ék volta miatt kénytelenek voltunk megszakítani; a folytatással — Migray József elvtárs föl­szólalás­ával — kezdjük a mai tudósításunkat; a pénteki napról szóló tudósításisakat sor­rendben, cs­atára közöljük: A pártprogram vitáját tali folytatása, Migray Jemeti Legfontosabb föladata az lehet a proletariátus pártjának, hogy kritikát gyakorolon afölött, hogyan és miként akarja megvalósítani céljait, törekvéseit A forrada­lom a történelemben mindig teremtő erő volt. Azzal azonban tisztában kell lennünk, éppen a marxi­zmus­t:initába derült, hogy az emberi­ség történetében a forradalmak sohasem te­remtettek többet, mint amennyire az emberek gazdaságilag és kulturálisan érettek voltak. Prof .­rvunk elvi­ ré­sében valamennyien egyetértünk. Egyetértünk abban, hogy az egyetlen mód, az egyetlen eszk­öz azm, hogy a proletariátus történelmi feladatot teljesíteni tudja, a­hogy a diktatúra eszközeivel és mód­szerével törekszünk a kommunista termelés megvalósítására. Az itt a kérdés, kik gyako­rolja... a diktat­úrát és ha arról van szó, kiknek a kezébe adjuk a végrehajtó hatalmat, akkor egy dolog döntő: azok kezébe, akik szocialista szempontból a legképzettebbek, akik a prole­tariátus osztályharca szempontjából a leg­megbízhatóbbak. (ügy van! Taps.) Ha a IIL Internacionale arra az álláspontra helyezkedett, hogy a termelés bizonyos foko­zatait nem szocializálja, afik­or nekünk is vilá­gosan ki kell fejeznünk a programunkban 0­ meg kell állapítanunk, hogy az ipari és mező­gazdasági fejlődésién melyik úi a szociális termelési fok, amely szociális termelésre al­kalmas. A termelés szocializálásánál kinőtt egy olyan új bürokrácia, amely a szociális termett, kiépítését akadályozza és veszélyes­tett. Sokan kimentek vidékre „földmünk,"­sok", de olyanok, akik abszolút nem tudják, mi a szocializmus és fölborították a hleyzetet A földmunkások szövetségére hárul azonban a felelősség és ezért tiltakozott a földmunkások szövetsége mindenkor az ellen­, hogy az ő tudta és beleegyezése nélkül kimenjenek az emberek és felbőszítsék a szociális termelés szempont­j­ából legnehezebben megnyerhető társadalmi réteget Már­pedig ez baj, mert ha a mezőgazdasági termelést nem tudjuk meg­­szervezni, ha a városok lakosság­át nem tudjuk kellő mennyiségű élelemmel ellátni, ak­­or el­vesztettük a forradalmat. (ügy van!) Szamuely Tibor: A proletárdiktatúra alkal­mazása és annak módszerei tulajdonképpen az egész pártprogramus vitájának ütköző pontja. Azt hiszem, azoknak az elvtársaknak van iga­zuk, akiik­ a módszerek körüli aggodalmaskodást tulaj­donkééppen a proletárdiktatúra alkalmazá­sának terhére ír­ják. A kritika kétségtelenül jo­gos, de a kritikának két éle van. Ugyanazok az elvtársak, akik Budapesten bírálnak, akik Bu­dapesten humanizmust hirdetnek, nem is tud­ják, hogy az ő bírálatuknak, az ő humanista hitvallásuknak a torzképe miként tükröződik vissza a vidék naiv lelkeiben. (Úgy van! Vágó Béla: Jöjjenek csak ki oda a humanisták!) Nem tudják az elvtársak, hogy ugyanakkor, mikor Budapesten kiadták a humanizmus jelszavát, akkor a vidéken ez a jelszó „üsd a kommunis­tát" jelszóvá változott át. Ugyanakkor, mikor sex el­vtsimik a poletárdikta­túrának enyhébb alkatbazáljái­ól beszélnek Budapesten, akkor Sopron- és Vas megyében az ellenforradalom a proletárdiktatúra enyhébb alkalmazása mellett foglal állást olyan formában, hogy a kommu­nistákat agyon kell ütni, éljenek a sz­exuálde­mo­kraták. Ma érkeztem meg a dunántúli volt ellenforradalom frontjáról és így aktákkal, ille­tőleg eredeti plakátokkal és fölhívásokkal is bebizonyíthatom, mit vált ki a tömegből a vi­déken annak óhaja, hogy a proletárdiktatúra elvét enyhébben alkalmazzuk Magyarországon. Csornán, ahol fegyveres lázad.­.­. -mif új­ult e­gyes elvtársaknak ez a jámbor óha.Ez az ellen­forradalmi bizottság fölhívásában, már ekként beszél (Olvassa): „A csornai járás lakossága nem hajlandó tovább tűrni a kommunista ban­dáik garázdálkodását azt a rémuralmat, ame­lyet az emberi jogok fe a szabadság ürügye alatt folytatott és amelyben hazug jelszavak alatt minden szabadságot elfojtani igyekezett a valódi népuralom helyébe mindenféle munka­kerülő csirkefogó népt­ág uralmait ültette és az országot a teljes gazdasági csőd szélére jut­tatta­ Terminplasen revonni a koncekvenelállat 1b. Azt mondja: „A szociális szakszervezetek és a szociáldemokrata pártszervezetek fennállása biztosítandó. Azok ellen semmi kifogásunk nincs." Megjegyzem, hogy ug­yanak­kor, amikor kimondották, hogy a szociáldemokrata párt­szervezetek ellen nekik semmi kifogásuk nincs: összes volt szociáldemok­rata elvtársainkat le­tartóztatták, közöttük Vajdics Béla elvtársat, Hollós elvtársat és még többeket halálra ítéltek. Meg vagyok arról győződve, hogy ha mi ezt a pártot szocialista pártnak fogjuk elnevez­­tetni, a naiv vidék tükrében olyan torzképként fog visszatükröződni, hogy igenis ez visszatérés a­ múlthoz, ez a kommunistáknak a leigázása Ugyanakkor, amikor a­ sopron megyei 63 vas­megyei élenforradalmárok a diktatúra eny­hébb alkalmazásának és a szocializmushoz való visszatérésnek jelszava alatt ellenforra­dalmat csinálnak, akkor­­ nekünk egy pilla­natra sem szabad még csak­­gondolni sem arra, hogy a diktatúra módszerein bármilyen tekintetben is változtassunk, ha csak nem olyan értelemben, hogy még eré­lyesebben, még kiérlelhetetlenebbül járjunk el a proletariátus minden ellenségével szemben. A párt elnevezésének kérdésében a föl­hozot­tak igazán jogászi színezetűek. Van szerencsén bemutatni a IIL Kommunista Internationale hivatalos lapját, amelynek címe is: Kommu­nista Internationale. Ebben benne van a kom­munista internationale végzése arra vonatko­zólag, hogy a magyarországi egyesült szociál­demokraták és kommunisták pártját­­hogyan kell elnevezni. Nagyon rövid, ha megengedik föl fogom olvasni a vonatkozó passzust­is A kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága teljes határozottsággal elvárja, hogy az önök kongresszusa­­véglegesen megalapozza az önök kommunisa pártját annak határozottan körvonalazott kommunista programmot adja­nak és megállapítja, hogy a párt köteles magát kommunista pártnak nevezni. (Rónai Zoltán: A mai Vörös Újság sürgönye ezzel ellenkezik.) Nem­ tudom ki fordította azt a sürgönyt Ne­kem van szerencsém eredeti oroszban bemu­tatni. (Weltner Jakab: Egész nyugodt lehet az eredeti sürgöny is olyan!) A szovjetek kere­tein belül — mondja tovább ez a végzés — 10-hez két és több párt együttműködéséről szó, de kell, hogy minden államnak minden körülmé­nyek között meg­legyen a maga, céljaiban tu­datos kommunista pártja világos programmal és világos diszciplínával. Még csak annyit aka­rok közölni, hogy ezt a végzést a végrehajtó­bizottság nevében Zinovjev elvtárs írta alá Rudas Láss­.d. Fölvilágosításul csak "annyit mondok, hogy azt a határozatot amelyet Sza­muely elvtárs fölolvasott, én mint a IIL nem­zetközi iroda végrehajtói­izottságiána­k tagja, Moszkvából mag­ammal hoztam. Az ukránok azonban pőrére vetkőztettek és elvették a ru­hámmal a nemzetközi irodának ezt a határoza­tát is. Ezennel bizonyítom, hogy a­z iroda azon gyűlésén, amelyen én mint végre­hajtó bizottsá­gi tész jelen voltam, ezt a határozatot meghozta. (Taps.) Wojticzki Gyula: Kunfi elvtárs ma sok olyan dolgot mondott amivel a kongresszus minden egyes tagja egyetért, de olyanokat is mondott amivel a kongresszus minden egyes tagja szembehelyezkedik. Kunfi elvtárs akkor, ami­kor a diktatúra alkalmazását kívánja, tulajdon­képen a diktatúra reformistájaképen szerepelt A másik oldalon, elvtársaim, meg kell emlé­kezni a diktatúra alkalmazásánál arról is, hogy mennyi baklövést követtek el a ditkatúra alatt de ez nem jelenti azt, hogy maga a diktatúra mint intézmény volna rossz. Nem jelenti azt, hogy intézményes változásokat kellene csi­nálni, mint amilyeneket Kunó elvtárs óhajtott. A kishitűség, a csüggedés elhénítése éppen olyan­­ ellenforradalmi tény, mint amilyen ellenforra­dalmi tény, ha valaki nyíltan szembehelyez­kedik a diktatúrával. Ami a párt elnevezését illeti, az efölötti vita sem más, mint reformista vita, amelynek itt nincs helye. Ha már rálép­tünk erre az útra, járjuk meg ezt szocialisták­hoz, kommtudstákb©» méltó kCMeeségtudásMcaL (Éljenzés.) , r _ Pál Sándor a vkt@Td agitáció treer'/erértSről beszél, majd kijelenti, hogy a Vidék is kívánja, hogy a párt a kommunista nevet kapja, ha­nem maradjon meg a szocialista párt elnevezés. Weltner Jakab: (Hosszinn­tartó lelke? éljenzés és taps.) T. elvtársak! T. pártgyű­lés! Besides, normális viszonyok között nem volna nagy jelentősége annak, hogy a párt milyen elneve­zést nyerjen. A jelen viszonyok között azonban­ igen. Ami kell törekedni, hogy a teljes egyet­értés jöjjön létre Én ebből a menüpontból in­dultam id, ami­kor egy komp­rorm­isszumos javas­lathoz csatlakoztam. (Zaj: Elnök csönget) Ez olyan javaslat amely mindkét párt híveit illetve most már egy párt híveit kielégítheti. Ami a táviratot illeti, hiába olvasgatnak itt­ mindenféle iratokat egy konkrét távirat érke­zett és ebben a táviratban tul van, hogy indít­ványozzák, hogy vegyük föl az egyesült komr­munista párt nevet. Ez helytelen volna, sőt ez volna a leghelytelenebb elnevezés, mert ezen a­z alapon mi nem egyesültünk. Ez a távirat a vi­szonyok nem ismerésén alapsuk. Ellenben az van benne, hogy javasolja. Kétséget nem­ tűr, hogy ez van benne, ez pedig azt jelenti, hogy a N­L Internationale még nem határozott a párt nevére vonatk­ozólag. Ezt f­élremagyarázni nem lehet (Fölkiáltások: Még Bokányi­nak sem!) A javaslat az egyik oldalon az, hogy az elnevezés szocialista párt legyen, vagy kommunista párt, vagy pedig az a kommunizmus, amit én java­soltam. Az indokolásnál nem szabad azzal ér­velni, hogy az egyiket el kell vetni, mert a má­sik szélsőbb és jobb, és azoknak, akik azt mond­ják, hogy szocialista párt legyen az elnevezés, semmit sem lehet szemükre vetni, mert a­ szo­cialista párt elnevezés alatt lehet a legszélsőbb módon a proletárdiktatúra alapján állani. (Lel­kes éljenzés és taps.) Én a magam részétről tu­dom azt hogy mihelyt egy kicsit összemeleged­tünk, mihelyt tényleg erre egyszéres párt le­szünk, amire nagy szükség van, nekünk nem szabad mindent kihegyezni, nem szabad mindig arról beszélni, hogy ki melyik oldalhoz tarto­zik és ki van többségben, mert egységes dolgot csak egységes akarattal lehet megcsinálni. (Ií£­b-esléa.) Ez az fígyaóg fzermisztésen nem jelent kritikák h­alá. Nem 5 kapntt azt hogy n«m bíráltunk. Jdas® az egységet a célokban, az egységaz abban az akaratban, hogy nem térünk vissza a kapitaliz­mus jármába. Ebben a teremben talán nyugodtan vanni se tudom'—­ akár szocialista, akár kommin­sta volna az elnevezés, ellenben számolnunk kell kifelé azzal, hogy pro és contra nagy tömegek vannak, amelyek ha szocialista volna az elne­vezés, azt mondanák, hogy ez nem jól fejezi­­ a dolgot, viszont ha csak kommunista volna, a másik oldalon nagy tömegek volnának, amelyek azt mondanák, hogy is ne, most már teljesen sutba dobtuk a szocializmust. A nevek tényleg jelentenek valamit Ebből a szempontból kellett találni egy olyan formulát amely átmenetileg kisegít bennünket. Rövid időn belül. Azt hi­szem, hogy a III. Internacionálé bizonyos adott ,történelmi pillanatban, amely nagyon képi lehet össze­fesz­ülni és azon a magyarországi párt képviselői, is részt vehetnek. Ezen a kon­gressz­uson az elnevezés kérdése is megvitatásra kerül és eldől. Mindaddig használjuk ezt a ket­tős elnevezést mindenki megelégedhetik vele. A néven ne marakodjunk, ha a célokban, az akaratban egyetértünk, csináljuk meg a szük­ségszerűségtől parancsolt ezt a kompromisszu­mot és menjünk egy lépéssel tovább. (Élénk he­lyeslés, éljenzés és taps.) Waliisch Kálmán: Arra kéri­ az elvtársakat hogy ne fogadják el véglegesen a programot mert túl későn kaptuk és nem foglalkozhattunk vele olyan alaposan, ahogyan kellene. Ami a proletárdiktatúra kezelését illeti arra nézve utal arra, hogy akik Szegedről kiszorul­tak a tanyákra, éppen a legveszélyesebb helyre, volt alkalmuk tapasztalatokat gyűjteni. Min­dent szépen akartak csinálni és az eredmény az lett hogy fütyültek rájuk,­ (Mozgás.) de amikor az el­ső embert letartóztatták, akkor a legkisebb kérés is teljesítést nyert Esélyesein kell tehát, föllépni! A párt elnevezésének kérdésében azon a nézeten vagyok, hogy legyünk őszinték és mondjuk ki nyíltan, hogy mik vagyunk: kom­munisták. (Helyeslés.) Pogány József: Tisztelt elvtársak! Mindaz, amiről itt szó esik, azt mutatja, hogy nincs semmiféle nézeteltérés és véleménykülönbség köztünk a diktatúra mivoltáról, magáról a párt programjáról, ellenben vannak szükségszerű véleménykülönbségek köztünk a diktatúra ke­zelése tekintetében. A legtöbb kifogás, amely eddig elhangzott a Kormányzótanács vagy az eddigi kurzus működése ellen, úgy volna össze­foglalható, hogy voltak, akik sokalták a dikta­túrát. Ezzel szemben meg tudnám állapítani azt is és kívánatos is megállapítani, hogy a legtöbb hibának forrása, véleményem szerint, az, hogy­­ kevés volt a diktatúra a mi módszerünkben, kezelésünkben. Példa erre a Dunántúl, ahol ellenforradalmi jelenségek mutatkoztak és ahol az tapasztal­ható, hogy a rostély élete megy tovább, a maga 1519 Jimb­as sr.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék