Népszava, 1919. június (47. évfolyam, 130–153. sz.)

1919-06-12 / 138. szám

5 ­­ár­ban elszánták magukat. A vezércikk így végződik: Az ultimátum föltűnést kelt a meg­hívás folytán. Kun Béla ezt nagyon melléke­sen kezeli. A konferencia-hatalmaknak nincs diplomáciai egységfrontjuk s a határozatok vé­letlen esetek, határozott és biztos akarat nélkül. Kifüstölik a bécsi ellenforradal­márokat­ Rossz napok járnak azokra a Bécsbe mene­kült magyar honhazafiyakra, akik a legalja­sabb aknamunkát­­ folytatták a Tanácsköztár­saság ellen. A bécsi lapok közlése szerint a német-osztrák kormány a múlt héten elren­delte, hogy a magyar ellenforradalmi mozga­lom vezetői, akiknek főfészke tudvalevően Bécsben van, megfosztassanak Bécsben tar­tózkodási joguktól. Az ellenforradalmárok közül már sokan el is utaztak Bécsből. Az ántántnak sem kell a szegedi operett-kormány. Bécsből­ jelentik: Károlyi Gyulának úgyne­vezett ellen­kormánya súlyt látszott helyezni arra, hogy­ a közvéleménnyel elhitesse, hogy megalakulása az ántánt támogatása mellett jött létre.­­Erre a híresztelésre ugyan alaposan rácáfolt m­ár az a tény, hogy a legutóbbi na­pokban a­, románok néhány napra Károlyi Gyulát letartóztatták, ami semmiesetre sem valami hathatós támogatásnak jele. Egy Si-Germain-i távirat szerint most a csehek foglalnak álást félhivatalosan az úgynevezett ellenkormány ellen a francia külügyminiszté­rium lapjában, a „Temps"ben. Ez az állásfog­lalás annál fájóbban fogja érinteni azt a ma­roknyi társaságot, amely az úgynevezett el­lenkormány körül csoportosul, mivel a „Temps" elevenére koppint Károlyi Gyula ak­ciójának és nyiltan kimondja, hogy egy vesze­delmes reakcionárius mozgolódással állunk szemben. A „Temps" ugyanis tegnapi számá­ban félhivatalos cseh-szlovák forrásból nyilat­kozatot tesz közzé, amelyben óva inti az an­tantot, hogy a reakcionárius magyar ellenkor­mánnyal szóbaálljon. Czóbel elvtárs­ átadta megbízólevelét Bécsben. A bécsi „Ungarische Post" jelenti: Czóbel Ernő, a német-osztrák köztársaságnál megbí­zott magyar követ szerdán délben nyújtotta át Bauer államtitkárnak megbízólevelét. A pest megyei termés állása: Pest vármegye Munkás- és Katonatanácsa szerdán délelőtt 9 órától kezdődően Joanovics Sándor, majd Urbán Pál elnöklete alatt ülést tartott. A közművelődési osztály előterjesztései fö­lötti vita utá­n, amelyben részt vettek Gelen­csér Géza,Hibó Sándor (Kiskunhalas), Fischer Géza (Dunaharaszti), Bernát Lajos (Kiskun­halas), Kristó Anna (Csepel), Sallós Ágost (Kecskemét), Bakodi Ferenc (Abony), Héderi Antal (Kiskunfélegyháza), Kaputa János (Aszód), Kovács-Szabó Ferenc (Üllő), Navara József (Dunapentele) és Porcsó István. Gyárfás József beszámolt a termés állásáról. Pest vármegyében őszivel 257.542, tavaszival 82.989, tengerivel 80.230, burgonyával 20.556 katasztrális hold van bevetve; konyhákért f­ezet 9415 kat. holdon folyik a legelő és takar­mánnyal bevetett terület nagysága 153.772 kat. hold. Parlagon tehát mindössze 19.999 kat. hold maradt, de ez is részben a tavaszi esőzések utáni áradások által elöntött terület, részben egyébként is állandóan mocsaras vidék, úgy­hogy lehet mondani, hogy a vármegyében az idén egyetlen katasztrális hold sem maradt meg mi véletlen. Általánosságban közepes jó­minőségű termésre van kilátás. Kiemeli a földmunkásság becsületességét, akik nem tű­rik, hogy a régi nagybirtokok magtáraiban még ma is eldugott készletek heverjenek és így elvonassanak a városi proletároktól. Je­lenti, hogy a gazdasági épületeket lehetőség szerint átalakítják munkáslakásokká és min­den erővel rajta lesznek, hogy, a földmíves proletárok ruhaigényeit is kielégítsék. Teljes erővel folyamatban van az árvizek levezetése, a csatornák építése és az átrendezés. Bejelenti, hogy az újpesti Szúnyog-szigeten nagyobb ará­nyú baromittenyésztelepet létesítettek, ame­lyet a földmivelési népbiztosság a vármegye hatáskörébe utalt át. Fischer Géza, Csordás István, Villány Ist­ván, Stark Péter, Varga József, Kovács Fló­rián, Hajas Lajos, Varga József (Soroksár) és László Arnold fölszólalása után az elnök az ülést délután 3 óráig felfüggesztette. A délutáni ülésen jelentette az elnök, hogy a kedden elküldött üdvözlőtáviiratokra Böhm Vilmos hadseregfőparancsnok, Julier Ferenc elvtárs a Vl-ik hadosztály vezérkari főnöke és Stromfeld Aurél elvtárs hadsereg vezérkari fő­nöke táviratilag válaszoltak és üdvözölték a megyei tanácsot. Majd a különböző osztályve­zetők tették meg jelentéseiket. Ezután a beér­kezett indítványokat tárgyalták le. NÉ­PS­Z­AVA A Tanácsköztársaság gazdasági helyzete. * A budapesti központi Munkás- és­­ Katonatanács ülése. A budapesti központi forradalmi Munkás- és Katonatanács Barna Jenő elnöklete alatt szer­dán, június hó 11-én délután 4 órakor ülést tar­tott. Az ülés elején az elnök bemutatta Böhm elvtárs, hadseregfőparancsnoknak azt a távira­tát, amely a szombati ünnepélyes ülés után ér­kezett. A táviratot lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután Lengyel Gyula elvtárs ismertette a gazdasági helyzetet. Kifejtette, hogy a gazda­sági helyzetet pénzválság, aprópénzválság jel­lemzi, ezt megelőzte a készpénzválság. Ebben­ a tekintetben a legnehezebb részen már túl va­gyunk. De ha kedvezőbb is a helyzet, meg kell mondani, hogy pénzügyi válságban vagyunk. Ami három milliárdba kerül, azért egy mil­liárdot kapunk. Igazságos elosztásról alig le­het szó, mert egyrészt áruhiány van, másrészt nincs kellő szervezet, harmadszor pedig az árak helytelenül vannak megállapítva Hiszen egy csomag gyufát­ 16 fillérért adunk, holott a gyárnak 23 fillérjébe került és a gyár csak 12 fillért kap. A most fönnálló pénzügyi válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az árakat fölemeljük a társadalmi önköltségi árra. Ez az áremelés azonban egy igazságos elosztási rendszert ered­ményez és ezzel senkit meg nem károsítanak, mert a jövőben, amikor a termelés fokozódni fog, szabályos árcsökkenés fog beállani. Hatá­rozati javaslatot terjeszt elő, amely azt kí­vánja, hogy a forgalomba kerülő javak a tár­sadalmi önköltségi árban szabassanak meg. A proletariátus egyetlen mentsége a termelés fokozása, mert csak ennek révén juthat több jószághoz. Ennek útjában áll még mindig az üzemek egyesítésének késlekedése. Meg kell szüntetni azt a felemás rendszert, amely még mindig elismer magánüzleteket. A gazdasági intézkedésekben habozás nélkül és határozottan követni kell azt az irányt, amely végleges. Varga Jenő, Király Albert, Goldberger Ja­kab, Kun Béla, Hubay János, Schön Vilma­, Haas Dezső, Rákos Ferenc, Kelenné Fried Jo­lán, Sáfrány Rezső, Heimann Béla, Galambos Zoltán és Singer Vera elvtársak fölszólalása­­után a beterjesztett határozati javaslatot­ elfo­gadták. • H •ji i­­lt inni­téznek a munkás-, katona- és­­földmivesszegé­nyek tanácsának országos kipargresszusához, amelyben bejelentik, hogy a magyarországi német nép országos tanácsa és annak intéző bizottsága a népek önrendel­kező joga és a tanácsrendszer elvei alapján mindazokon a vidékeken, amelyekből alakult, az állami élet egész vonalán átveszi a törvény­hozó végrehajtó hatalm­at. Egyben pedig kezet nyújt a magyarországi összes nemzeteknek a proletárok I­zs­­­ard szö­vetségéhez és indítványozza az előtaszító tár­gyalások megkezdését a magyarországi prole­tárföderáció végleges kiépítése végett . Kalmár népbiztos elvtárs ezután előterjesz­tette Magyarország németlakta vidékeinek al­kotmánytervezetét. A tervezetet az Országos Tanács az alkotmánybizottsághoz utasította. Végül a kijelölő bizottság javaslata alapján a Kormányzótanács elnökeivé egyhangú lelkese­déssel Kalmár­­népbiztos elvtársat választották meg, a bizottság tagjaivá pedig: Knaller Vik­tor, Leimeter András, Schwarz Richard, Kell­ner Márton, Mayer Frigyes, Schramek Alajos, Müller Henrik, Freihofer István, Leser Lajos, Lak­ner Ferenc, Sauer János, Till Ignác, Augusztin Antal és Schmid Mihály elvtársakat. Az Országos Tanács csütörtökön reggel 9 óra­kor folytatja az ülését. A németajkú proletárod átveszi le a kormányzást a németek által tartott vidészeken. * indítvány a proletárfederáció végleges kiépítésére, —­­ német országos tanács illése. A német országos tanács ma délelőtt tartotta első ülését a képviselőház delegációs termé­ben. A delegátusok valamennyien megjelentek. Kalmár Henrik népbiztos f£j 11 órakor nyi­totta meg az ülést és üdvözlőbeszédében többek között a következőket mondta: Az elnyomatás klasszikus országában azelőtt szociális és nemzeti okból is lehetetlen volt német néptanács megalakítása. Mind a két ok ugyanabból a gyökérből sarjadzott: a kapita­lizmusból. Azokat az akadályokat, amelyek miatt nem alakulhatott azelőtt német népta­nács, ugyanazzal a fejszével terítették le, amellyel a kapitalizmust­ a proletárság dikta­túrájával és a nemzeti uszítás megtört. Nagy feladatok várnak ránk Ma nem az a dolgo­tok, ami azelőtt volt: propaganda, előfizető­fogldosás, munkaidő és éhbér, mert a sorsotok a keretekben van. A német munkás előbb gondol­kozik, azután lát hozzá a munkához. Nekünk is így kell cselekednünk. Nekünk is előbb kell lát­nunk, hogy mi a tennivaló és azután kell mun­kához látnunk. Legelőbb is kell takarítanunk a bürokrácia és a sovinizmus maradványait. Legyen vége a megyei beosztásnak! A megyék helyett nyelvegységek szerint kell a terü­leteket föl­osztani, azután pedig áttérni a föderatív alapra. Kalmár napbiztosnak élénk helyesléssel fo­gadott beszéde után Schramek Alajos (Bony­hád) korelnök szólalt föl. A proletárdiktatúra kiváltása által — mondotta — Magyarország németjei szabadok lettek és most készek arra, hogy az ország más nyelven beszélő proletár­testvéreivel együtt vállvetve dolgozzanak a szociális tanácsrendszer föntartásán és annak az egész világban való elterjesztésén. A napirendre áttérve, elnöknek Knaller Viktor elvtárs párttitkárt választották meg. Ezután megválasztották­ a tisztikart, Knaller elvtárs az ülést újból megnyitotta és üdvözölte az időközben megjelent Haubrich és Stefán népbiztos elvtársakat. Haubrich és Stefán elvtársak válaszoltak az üdvözlésre, m­ajd az elnök indítványára az Országos Ta­nács kimondotta, hogy táviratilag üdvözli a diadalmas Vörös Hadsereget. Kalmár népbiz­tos elvtárs indítványára egyhangúan hozzá­járult az Országos Tanács, hogy feliratot in­ lát, június 12. A Vörös Hadsereg him. * * Gyakorló fogorvosok jelentkezésa az orvosi BJOStatstron­liozáson. A Budapesten tartózkodó összes fogorvosok 45 éves korig e hó 12-én délelőtt 9 órakor az A—H, e hó 13-án az I—M, e hó, 14-én az N—Z kezdőbetűsök a munkaügyi és népjóléti népbiz­tosság 3. osztályánál működő orvosi felülvizs­gáló bizottság előtt pótlajtsromozás végett meg­jelenni tartoznak. (Nemzeti palota, földszint 3.) Kiképző altisztek: jelentSeesése. Mindazok az elvtársak, akik a szakszerveze­tekben megtartott lajstromozások alkalmával „kiképzett alkalmatlanná" (III. kategória) mi­nősítettek és a harctéren voltak, kiképző kato­nai szolgálatra jelentkezzenek. A jelentkezés levelezőlap útján történik, mely a hadügyi népbiztosság toborzó osztályához (III. emelet 18) címzendő.­­ Megjelölendő: 1. mely szakszergeprésznek tagja, 2. mely napon lajstromoztatott, 3. a lajstromo­zás alkalmával kapott igazolvány száma, 4. a volt rendfokozat és fegyvernem (például tüzér­ség, stb.) és 5. a pontos lakóim. Budapest, 1919 junius 9-én. Hadügyi népbiztosság. A sorozások budapesti rensőrje. A budapesti központi forradalmi Munkás- és Katonatanács a Kormányzótanácsnak a soro­zásokról szóló rendelete kapcsán rendeletet adott ki, amely szerint az I—X. kerületben lakók a következő rendben kötelesek sorozó bi­zottság előtt megjelenni. I. kerület. Az 1. számú lisztbizottság területén lakók az I. Attila­ utca 1—3. szám alatt működő 1. számú sorozó­bizottságnál, a 2. számú lisztbizottság területén lakók az I. Krisztina-tér 4. szám alatt működő 2. számú sorozóbizottságnál, a 3. számú lisztbizottság területén lakók az I. Krisztina-tér 4. szám alatt működő 3. számú sorozóbizottságnál, a 4. számú lisztbizottság területén lakók az I. Attila­ utca 1. szám alatt működő L számú sorozóbizottságnál, az 5. számú lisztbizottság terüle­tén lakók az I. Fehérsas-tér 3—8. szám alatt működő 4. számú sorozóbizottságnál, a 7. számú lisztbizottság területén lakók az I. Városmajor-utca 59. szám alatt működő 5. számú sorozóbizottságnál, a 8. számú lisztbizottság területén lakók az I. Fehérvári-út 25. szám alatt működő 6. számú sorozóbizottságnál, a 9. számú lisztbizottság területén lakók az I. Váli-út L szám alatt működő 7. számú sorozóbizottságnál, a 10. számú lisztbizottság területén lakók az I. Váli-ut 1. szám alatt működő 8. számú sorozóbizottságnál, a 11. számú lisztbizottság területén lakók az I. Váli-ut 1. szám alatt működő 8. számú sorozóbizottságnál, a 12. számú lisztbizottság területén lakók közül azok, akik­nek vezetékneve A—L betűvel kezdődik, az I. kelen­földi vasúti állomás épületében lévő elemi iskolában működő 9. számu sorozóbizottságnál, a 12. számú lisztbizottság területén lakók közül azok, akiknek ve­zetékneve M—Z betűvel kezdődik, az I. kelenföldi vasúti állomás épületében lévő elemi iskolában mű­ködő 10. számú sorozóbizottságnál, a 13. számú liszt­bizottság területén lakók az I. Krisztina-tér 4. szám alatt működő 2. számú sorozóbizottságnál, a 14. számú lisztbizottság területén lakók az I. Krisztina­ tér 4. szám alatt működő 3. számu sorozóbizottságnál, a 15. számu lisztbizottság területén lakók az I. Fehérsas­tér 3—8. szám alatt működő 4. számu sorozóbizottság­nál, a 129. számú lisztbizottság területén lakók az I. Böszörményi­ út 22. szám alatt működő 11. számu so­rozóbizottságnál, a 130. számú lisztbizottság területén lakók az I. Krisztina­ tér 4. szám alatt működő 3. számú sorozóbizottságnál; II. kerület: a 16. számú lisztbizottság területén lakók a I, Szallay­utca 15. számú házban működő 12. számú sorozóbi­zottságnál, a 17. számú lisztbizottság területén lakók

Next