Népszava, 1920. február (48. évfolyam, 28–52. sz.)
1920-02-01 / 28. szám
XLVI. évfolyam: egy évre 160 kor. fíll évre 80 kor. IB cmsWestmanfest, tras.feoruari, vasárnap. AZ ELŐFIZETÉS ARA: negyed évre...... 42 kor. egy hóra is kor. EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: Vili, CONTI-UTCA 4*1, (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4 S1! (Telefon: József 3-31 és József 3-32) IS szegény ember igazsága, joga és kenyere nem olyan portéka, amelyet ez a . I. társadalom ingyen vagy akárcsak olcsón is vesztegetne. Dolgozni, tűrni, szenvedni és harcolni kell érte, mint mindenért, aminek igazi értéke van; hinni és bízni kell olyan igazságokban, amelyek valóban igazságok, harcolni kell már azért is, hogy harcolhassa , tanulni kell, hogy azt, amit egyszer helyesnek és igazink fölismertünk, ezer és millió poklokon keresztül a magunkénak.l ihassunk és ha kell, akár az egész világ ellenségeivel dacolva megtarthassunk. A történelem, az emberiség küzködésének és örók harcainak írásos összefoglalása, nyitott könyv nenik az írástudók és farizeusok számára, de mindenki számára, aki abba belenézni vágyik. Az élet, a mindennapi nyomorúságos, véres küzködéskkel teli élet: ez valójában a té télein, hosszú, hosszú évszázadok óta, amióta úgy rendezkedtek be az emberek, hogy ami az egyiknek nélkülözés és nyomorúság, a máiknak jólét és gazdagság. Tetézték és fokozták a segény ember nyomorúságát az idők folamin, mert elhitették vele, hogy az igazságailanságnak és a kenyörtelenségnek ez az állapota a természet követelése, mert vakították olyan jelenségekkel szemben, amelyekből tamás és látás fakadt volna, • , » r f - , n V T » * t ' * V.' i _ • . • • • . -, " i . ' . , De az igazságot még így sem sikerült elhomályosítani. Kiütközött az az évszázadokon keresztül ráhengerített hazugságok terméketlen sziklatömbjei alól és ma, a fölszabadító szocializmus eszméjének kövében, ott vagyok már az egész világ szenvedő emberisége előtt, hogy valóra váltsa mindazt, ami eddig csak öntudat nélkül való vágya volt annak a megszámlálhatatlan millió és millió szegénynek, aki csak azért született, hogy másokért dolgozzék, szenvedjen és meghaljon. Soha még nem élt nemzedék, amelynek annyira módjában állott volna a történelemnek e nyitott könyvébe úgy bepillantani, mint ahogy ezt megteheti ez a mai generáció, . . . i ksratiir Jam % asm pewr -ükm> u-MM&MM*- JMMJÍTJJ W » ki latrffcvras««*^ i«űwx*». *A góp szörnyetegekhez odaláncolt gép, akarat nélkül való munkásszerszám lett az élő ember, iv.* »jtt .? \v.m' . -1« w-n 4» "toiuft". £ i?At**"&ii, m % *s &!V«i ** HM" iit BT f- ~*.atmj fesjé % am*! s lí? -m*ir JKTÉ 4TU X tmtuám m vmk* — fzrt-grr. hite vi Su * kuaL- ~ —rfaamMt rma»" j^n m atj«s kas xAwol toftum"! «MS < JdÜfW**»* M itt. ».JÍM tL&t «P- * • -täh. M~m mtannia* - (IS*-* m re»»* hatr-«. Európaszerte, de az egész világon, a történelem mostani fejezetének az az egyetlen tartalma, hogy miként lehessen a háborúokozta nyomorúságnak tengeréből és viharából kimenekülni. Hogy miként? A régi rend, a munkának, a vagyonelosztásnak, a tanításoknak régi rendje alapján nincs menekvés! Olyan rendszer, amely mellett ennyi szenvedés lehetővé vált, nem menthető meg, nem is érdemes arra, hogy megmentsük. Olyan országok és népek fognak csak megmenekülni és azok fognak leghamarább véres sebeikből kigyógyulni, amelyek ezt az igazságot — a szocializmusnak igazságait — belátják és tehetségük szerint minél alaposabban és minél gyökeresebben alkalmazni fogják! Rendületlen hiszünk és bízunk ebben az igazságunkban és csak ennek megvalósításától reméljük a szegény ember kenyerét, jogát és igazának diadalát. Ebben bízunk és ebben hiszünk, ezért küzdeni akarunk. Ezért harcolni fogunk és ennek a harcnak szolgálatába állítjuk lapjainkat, könyveinket, szakmai szervezeteinket, politikai összejöveteleinket, minden egyéni erőnket, buzgalmunkat és tudásunkat. Dolgozni és ha kell, szenvedni akarunk érte és a világ minden tájáról és országából felénk csillogó jelek azt mutatják nekünk, hogy a szocializmus napja — mindenek ellenére — fölkelőben van és győzni fog!s hi orríí f W? hra »w iűmutég X . •tóWwfw, ma Ut&aWk i W, e mB^me^p- ft«» BRÍW" S. feiojo „t* 6 «B»^ ( ^ > ^«tlfe g «ritef* Wc^ «a^j " ^ &0OOT ír ifl&aliaf IM ** I wiwae W nnrim» ""•fc ÍWM* % IUÍ « !á.ttás -Äfa»ai e " «»rtf SR*!, a»«««? * < « aj«.warn ..A *mk {fovtosW.tr # '««í»« M« íl ite - j ^yaafcwiMij ja« c orfRJ < matekrrét. ^ N * Wk xmfcrub IfcT^ WWVMVWUWVVUVWWUVWVWVWVVVWVWMWVIA^WWM/VWVWWA I Románia követeL A londoni „Daily Mail" jelenti, hogy Vajda Vojvoda román miniszterelnök az antanthoz öt követelést intézett, amelyeket Párisban szorgalmazott és ezidő szerint Londonban akar keresztülvinni. Románia követelései eszerint a következők: 1. Hosszúlejáratú kölcsön. 2. A magyar béketervezetben megállapított román határok föntartása. 3. A bánsági kérdésnek Románia javára való megoldása és a délszláv követelések visszautasítása. 4. Segélynyújtás a bolsevikiek ellen való harcban. 5. A népszavazás visszautasítása a Romániának odaitélt területeken. Az első pont kivételével az antant eddig az említett követelések egyikét sem teljesítette. („Bud. Tud.") / A nők az árnák előtt Minden európai állam parlamentjében ot ülnek már évek óta a munkásság hivatal képviselői és bevonultak, a legutóbbi választások eredményeképen, a képviselőnők is Anglia parlamentjében 1, Hollandiáéban 1 Dániáéban 4, Ausztriáéban 9, Németországéban 36 nőképviselő védi a nők különlege érdekeit és most — túl a választásokon -megállapíthatjuk, hogy a többségben lev nőszavazóknak nőképviselet nem jutott a magyar parlamentben, igaz, nem jutott képviselet a szociáldemokrata választóknál sem. Újszerű választás volt mindenképen a január 25-iki választás, mert a nők első izbei élhettek szavazati joggal Magyarországon örülünk annak, hogy végre idáig jutottunk hogy a nők, akik épp oly részesek a bajok a szenvedések elviselésében, mint a férfin " „politikai tényezőkké" léptek elő. Nem tudjuk számszerűen megállapítani hány nő szavazaja van az országnak, de minden bizonnyal több lesz a szavazónők száma a szavazó férfiak számánál. Nem tudjuk számszerűen kimutatni azt sem, mennyire befolyásolta a nők szavazata az egyes pártok jelöltjeinek győzelmét, de azt hisszük, a nők szavazata vitte diadalra a keresztény-szociális pártot. A nők döntő befolyását állapítja meg a „Budapesti Hírlap" is, amely így ír: „Az asszonyok most először nyomultak be a politika sáncai közé és mindenfelől azt a jelentést vesszük, hogy a nők többet buzgólkodtak, hevesebben agitáltak és tüzesebb nekibuzdulással korteskedtek, mint a férfiak. Egyik-másik kerületben az alsóbb rétegekhez tartozó fehérnép, sőt éppenséggel a cselédek, döntötték el a választás sorsát." A „fehérnép" és különösen a „cselédek" bevonulása dolgán nem ment el szótlanul a többi lap sem. „Az Újság" ezt írja: „Nem is volt az kis dolog, hogy az egyszerű cselédleány most a kezébe kapott egy cédulát és azt mondották neki: Te szavazópolgár vagy és éppen ugy kiválaszthatod azt, akit a legméltóbbnak tartasz a te képviseletedre, mint akár a nagyságos úr, akinél szolgálsz, Így írnak a lapok. Egy szó sem hangzik el azonban a nők politikai iskolázása érdekében, pedig mindenki érzi és tudja, ha nyugodtan gondolkodik az eredményeken, hogy komolyan kell a női nem politikai nevelésével foglalkozni. Nem elégséges annak megállapítása, hogy döntő szerepük volt a nőknek, hogy a nők milyen nagy érdeklődést fejtettek ki, tovább kell mennünk és követelni kell a nők politikai iskolázását! Igaz, a legjobb nevelő lesz a szavazólap, de ne várjunk csupán erre, mi is tegyük meg a magunkét, saját érdekünkben. Egyik politikai párt sem foglalkozott a nők politikai iskolázásával intenzíven. Csupán a szociáldemokrata párt nevelte a munkástnők táborát és ma, pillanatnyilag, egy politikai párt sem rendelkezik nagyobbszámú politikai és általánosan művelt, szellemileg kimagasló asszonyokkal Mert a nők eddigi politikai jogtalansága, a politikai tevékenységével szemben fölállított előítélet, amely még a nők között is megvolt, a4t állta az ilyen irányú tehetségek kifejlődésének. Ma még nem lehet megállapítani, hogy a politikára való rátermettség a női nemnél kevesebb lenne, mint a férfiénél. A törvényhozásnál kétségtelenül szükség van a nők tevékenységére: a házasságig, a törvénytelen gyermekek joga, a prostitúció kérdése . A Népszava a munkásságért! M nmunfvásság a Népszaváért!