Népszava, 1920. május (48. évfolyam, 105–129. sz.)
1920-05-01 / 105. szám
XL VIli. évfolyam. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: úgy ívr«..»..... neo kor. fél évre........ 140 kor. negyed évre ...... 70 kor. egy hóra......... 25 kor. EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA A MAGYARORSZÁG! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes számára 1 korona* SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) ájirs alsejs ünnepeljük! A szakszervez@tekts® márgyefteit e8égai3áisokas& nem tarajuk alleggg A szakszervezeti fasliságok zárva maraatoakS Az idén csak mwrifcasallnettel toKegsellIrekg A Magyarországi Szakszervezeti Tanács* A Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Május. A neemzeti közkincset legértékesebbjének kell tekintenünk a lakosság értelmiségét, céltudatosságát és önfegyelmet. A tudatlanság, cél nélkül való élet és fegyelmezetlenség kulturátlanságba ránt, amít értelem, céltudat és önfegyelem a világ kultúrnépeinek sorába emel. A szocializmus — bármit mondjanak is róla az ellenfelei és az ellenségei — hatalmas kultureszme, a népek nemzetközi megértésének és a valódi emberszeretet gondolatának hordozója és ha a világháború mindent megbomlasztó hatása rést ütött is a szocializmus sziklavázán, ezt a rést mihamar be fogja tömni a világ munkásainak megértése és egységes akarata! A szocialista gondolat nevelő és összefogó erejét komolyan ma senki sem tagadhatja és a szocializmus elől a világ egyetlen állama sem zárkózhat el anélkül, hogy kárát ne váltaná az ellene való hadakozásnak. Mint minden világeszmének, a szocializmusnak is megvan a maga fejlődési útja, ennek során vannak, kilengései is jobbra, balra, de az eszme maga érintetlen marad, miként a nap, amelyet köd, bora eltakarhatnak ideig-óráig, ámde fényét, melegét el nem veheti semmi sem. A kereszténység világeszméje is átment ezeken a kilengéseken, ezt is üldözték, védték, voltak apostolai, mártírjai, jámbor követői és erőszakos fanatikusai, mint végre az inga, a közép felé jut és normális állásba helyezkedik. A világháború a szocializmust sem hagyta érintetlenül Megindulásakor látjuk, hogy a szocializmus hívei az egész világon egyek abban a gondolatban, hogy ezt a veszedelmet el kell hárítani az emberiség feje fölül. Amidőn kitűnik az, hogy a háborút megakadályozni nem lehet, a szocializmus hívei sem maradhatnak passzivitásban és odaállanak nemzetenként védeni országaik "határait, nemzeti kultúrájukat az alacsonyabb kultúrfok népei támadása és veszedelme ellen. Ez az állásfoglalás disszonanciát visz be a szocializmus nemzetközi kapcsolatába, a második Internacionálé megbomlik, a balszárny megalkotja a harmadikat, a munkásság egy része megmarad a második Internacionáléban, egy része a harmadikhoz áll, míg egy harmadik csoportozat középen marad, elhagyván a másodikat, de nem csatlakozván a harmadikhoz sem. Mindezen álláspontok a jövőt várják, hogy tisztázódjanak és a széttagoltság között megtaláltassék a kivezető középút. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a világ munkásai ezt a középutat meg is fogják találni. Mi, magyarországi szociálemokraták, a demokratikus irányú fokozatos fejlődés alapján állunk. Nem akarjuk sem más osztályok uralmát, sem a magunk osztálya uralkodását mások fölüti hanem a dolgozó népesség együttműködését az ország, a város és község kormányzásában. Az osztályuralom mindien formájában csak az erőszak uralma tehet, ami ellenkezik a demokrácia gondolataival. Meggyőződésünk, hogy csak a demokrácia útján érhetnek el a nemzetek élő népeik a társadalmi élet magasabb fokára. A munkápáft májusi ünnepe e fokozatos fejlődés felé való törekvés szimbóluma. A népjogok kiterjesztését, a munka rabságának csökkenését, a dolgozó osztályok fokozott társadalmi védelmét követeli e napon az egész világon a munkásság, tehát a demokráciát, az osztályellentétek csökkentését és ezzel a társadalmi élet erősítését. Minden, igazi nagyságra törekvő nemzetnek érdeke az, hogy a munkásság ne törekvését elősegítse, mert a munkásosztály céljai nélkül nem tud fejlődni, nem tud a kultúrnépek sorába emelkedni. Múlt évi májusi ünnepünket elhomályosította a bolsevista kilengés. Éreztük, hogy ebből az ünneplésből hiányzott az erősség, a lelkek tükre. Az idei ünneplésünk sem zavartalan, de megvan a belső tartalma, megvan a lelkekben a szocializmus gondolatának komolysága, átérzése és ebben a szilárdabb talajra helyezett jövő biztosítéka volt a magyarországi szakszervezeteknek. Nem állunk tehát oly rosszul mint sokan hiszik vagy szeretnék. A munkások öntudatos része kitart a szakszervezetek mellett mert évtizedek óta élvezi a szakszervezetek áldásait. És bár a munkásmozgalmat tajtékzó hullámok csapkodják minden oldalról a szakszervezetek — mint erős sziklák — állanak itt, amelyeken a hullámok ereje megtörik! És aki építenni, nem rombolni akar, aki az új élet templomát szeretné fölépíteni e sokat szenvedett országban, az vesse tekintetét erre a sziklára, az, alapozzon erre az alapra és akkor nem épít homokra! A magyar szakiszervezetek( helyzete: 14 munkásscif) szikla, «melyen a .' i ,».'&»»« épül. A magyar munkásmozgalom legrégibb és — hozzátehetjük — legerősebb alkotásai a szakszervezetek. Jó és rossz időkben, a változó politikai helyzet bajai között, mindig megállták a helyüket és a munkásérdekek hatalmas védőbástyái voltak. Különösen a háborús és az azt követő években mentek keresztül sok viszontagságon. A Szakszervezeti, Értesítő utolsó száma történelmi visszapilantást vet, arra, hogy milyen hatással voltak a forradalmak a szervezetekre. Megállapítja, hogy az úgynevezett Károlyi-forradalom után sok százezer olyan munkás és alkalmazott csatlakozott a szakszervezetekhez, akiket nem erkölcsi, hanem inkább anyagi szempontok vezettek. A tagság akkor anyagi előnyökkel járt, így például a munkanélküliek állami segélyt kaptak. Az új tagok nem részesülhettek szakegyleti nevelésben, fegyelmezetlenek voltak és sok kellemetlenséget okoztak teljesíthetetlen kívánságaikkal. A három-négyhetes tagok új, radikális politikát követeltek a szakszervezetektől és nemcsak a nekik nem tetsző igazgatókat és üzemvezetőket kergették ki a gyárakból, hanem a szervezet régi, kipróbált embereit is pipogya frátereknek bélyegezték és majd hogy ki nem dobták őket. Megnehezítette a helyzetet az, hogy a forradalom a gazdasági helyzetet nem tudta megjavítani. A diktatúra sem változtatott ezen. Élelmiszerhiány és más bajok miatt a megélhetés folyton rosszabbodott, az elégedetlenség nőttön-nőtt és a tanácskormány összeomlott. A diktatúra alatt az alkalmazottak 98 százaléka szervezett volt és e kis országban másfélmillió tagjuk volt a szakegyleteknek. A diktatúra után a gyors sikerekre éhes „mitläuferek" voltak az elsők, akik hátat fordítottak a szervezeteknek. A nagy munkanélküliség is előmozdította a zajrcsökkenést. És mégis ma több a szervezett munkások száma, mint a háború előtt, 1913-ban volt. A háború és a forradalmi idők alatt a taglétszám a következőkén alakult: 1919 IV. ,. .. 212.408 „ Amint látjuk, 1913 december 31-én 107.488, a múlt év december 31-én pedig 212.408 tagjuk 1913-ban volt 107.488 tag 1914-ben „ 51.510 „ 1915-ben „ 43.381 „ 1916-ban „ 55.338 , 1917-ben „ 215.222 „ 1918-ban ., 721.437 „ 1919 T. negyedében volt 800.936 „ 1919 II. .. ., 1,432.420 „ 1919 III. „ „ 452.670 „ Millenand politikusra szítja a német revanseszmét. (Zürich, április 30.) Párisból jelentik: Az itteni politikai köröket élénken foglalkoztatja az úgynevezett Couturier-incidens, amelynek története a következő: (Zürich, április 30.) Párosból jelentik: Couturier cikket, irt, amelyben a francia csapatokat fölszólítja, ne engedjék magukat Németország megszállására fölhasználni Ezt a cikket a kamara jobboldali pártjai szóvá tették, amire a hadügyminiszter kijelentette, hogy Couturier ellen megindítja a büntető eljárást. Ezután a l'Humanité élén 60 szocialista képviselő aláírásával nyilatkozat jelenít meg, amely a többi között a következőket mondja: „Ifjú katonák.! Tudjátok meg, hogy behivástok célja, az új háború előkészítése. A frankfurti gyilkosságok és a semleges zóna megszállása, a német revamseszmének többet használtak, mint a nagynémetek húsz esztendei propagandája tehette volna. Csakis egy áruló kormány jöhet arra a gondolatra, hogy a német forradalmat elnyomja és a német militarizmust erősítse." A jobboldali sajtó elkeseredett hadjáratot iisít a cikk aláírói ellen és követeli, hogy azok közül mindazok, akik fontos közéleti hivatást töltenek be —az egyik a kamara alelnöke, egy másik a nemzetközi munkásbizottsági elnöke — nyomban mondjanak le állásukról („Bud. Tud.") (Zürich, április 30.) A „Zürcher Post" jelenti Párisból: Chateau Dun-ben egy csapat katota, éppen ugy, amint a múlt héten Párizsban, a hosszu szolgálat miatt tiszeteléseiket rendezett. A nyugalnat rövidesen helyreállították. („Bud. Tud.'") Ellentét a kormányzó pártok között. Ugy értesülünk, hogy az államtitkári és kormánya biztosi állások betöltése körül a két kormányzó párt között eltérések támadtak, ezért pénteken nem történt döntés az új államtitkárok és kormánybiztosok személyét illetően. Valószínűen pár napot fog igénybe venni, amíg megállapodás történik, úgy hogy a kinevezések csak a jövő hét elejére várhatók. Különbéke Magyarország és Amerika között? A „Newyork Sun" parlamenti tudósítója jelenti Washingtonból: A békeállapot bekövetkezése az Egyesült Államok és Magyarország között küszöbön áll. Az erre vonatkozó kezdeményezést az amerikai szenátus többsége helyesli. („Bud. Tud.") A Hapssawa félszázad ét® a pi B©£$n!in3c n?@g3