Népszava, 1920. május (48. évfolyam, 105–129. sz.)
1920-05-28 / 127. szám
XLVII. évfolyam. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre......... 200 kor. | negyed évre...... T0 kor. fél évre 100 kor. | egy hóra SS kor. EGYES SZÁMÁRA 1 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Budapest, 1920 május 23. péntek. 'HM' ' K. 127. szám. i Tárgyalák a fővárosi törvényjavaslat részleteit. — Memzetgyűlés. A folyosón valamelyik ismertebb politikusnak a véleményét terjesztették a szerdai ülésről. E szerint hiba volt Friedrich fölszólalását megakadályozni és így a békeszerződés aláírása ellen való tiltakozást is elhallgattatni. Lehet, hogy ez hiba volt vezették ellene az elnök hívei, de majdnem olyan hibaaz is, hogy ki az, aki ezt a tiltakozó beszédet el akarta mondani. Ilyen hangulatban mondta el a csütörtöki ülésen tiltakozó beszédét Friedrich István, aki csütörtökön mégis csak megkapta a napirend előtt való fölszólalásra az elnök engedélyét Beszélt sokat beszélt , és igazuk lett azoknak, akik a tiltakozó személyi értékeivel kapcsolták össze azt, hogy a tiltakozás maga milyen súllyal nyomhatja le a mérleget Ez a tiltakozás valóban nem győzhette meg a nemzetgyűlést arról, hogy az aláírás ellen való tiltakozásban szolidárisnak kell lennie, mert az aláírás megtagadása ilyen és ilyen haszonnal járhat. Sőt. Úgy látszott, hogy a nemzetgyűlés nem is vette komolyan a tiltakozást és legkevésbé a tiltakozót mert állandó és csipkelődő közbeszólásokkal és gyászos politikai múltja kellemetlen momentumainak emlegetésével zavarták beszédét. A végén pedig a folyosó egyhangúan megállapította, hogy ez a tiltakozás valóban nem használt semmit Beszéde végén egyébként Friedrich azt ajánlotta, hogy a már megalakult népszövetség ellenében egy ellen-népszövetséget kell alakítani, a legyőzött államok szövetségét majd annak a reményének adott kifejezést, hogy nem lesz nemzetgyűlés, amely ratifikálni fogja a békeszerződést. — Friedrich után Zákány Gyula, az ébredő magyarok egyik vezéralakja szólalt föl az aláírás ellen, hangoztatván, hogy falnak menő politikát nem lehet folytatni, viszont azonban a magyar nemzetnek e tragédiában dacot is kell mutatnia. Az elnök ezután szünetet adott majd a fővárosi törvény részleteinek a tárgyalásakerült sorra. Az első és második szakasznál Ruppert Rezső (kisgazda szövegmódosításokat ajánlott, de Dömötör belügyminiszter és Haller előadó kívánságára azokat elvetették és a szakaszokat az eredeti szövegben fogadták el. A harmadik szakasznál Huppert Rezső és Pető Sándor (demokrata) állottak elő módosítási indítványokkal, de Dömötör belügyminiszter felszólalása után ezt a szakaszt is változatlanul fogadták el. A negyedik szakasznál Rassay Károly (ker. nemz.) nyújtott be módosítást és a belügyminiszter hozzájárulása után a szakaszt a módosítással szavazták meg. A módosítás abban áll, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a városi középítkezési, kisajátítási és ingatlanvásárlási vagy más közszállítási ügy kivételével, magánügyeikben eljárhatnak. Az ötödik szakasznál Rassay olyan értelmű módosítást ajánlott hogy szavazójoga csak annak legyen, aki legalább 3 éve lakik Budapesten. Ezt a módosítást Pető Sándor és a belügyminiszter fölszólalásai után elvetették. A 6., 7., 8., 9. és 10. szakaszokat változatlanul fogadták el. A tizenegyedik szaksznál Bárczy István (demokrata) azt javasolta, hogy a 22 nemzetgyűlési választókerület szerint tartsák meg a választásokat; ha azonban a nemzetgyűlés úgy határoznna, hogy közigazgatásikerületek szerint választó, akkor változtatni kell a törvényjavaslaton olyan értelemben, hogy minden kerület a választók számához képest választ megfelelő számú bizottsági tagot. Pető Sándor, Ernszt Sándor (ker. nemz.) és Rassay Károly felszólalásai után a vitát berekesztették. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délelőttre tűzik ki és azon elsősorban folytatják a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását ha idő marad, sorra veszik a kiviteli és vámillértékekről, úgyszintén a közszolgálati alkalmazottakról szóló törvényjavaslatokat, 112 órakor pedig nagyatádi Szabó közélelmezési miniszter válaszol több hozzá intézett interpellációra. Az ülés délután 2 órakor ért véget. A szakszervezetek Már négy cikk látott napvilágot e lap hasábjain erről a kérdésről. A négy cikk közül háromnak az írói a gyakorlati szakszervezeti emberek szemeivel nézték a kérdést, míg az első cikk szerzője — aki a lavinát megindította — nagyon hiányos szakszervezeti hozzáértésről tesz tanúságot. Időszerűtlennek és tárgytalannak, tartom, hogy a szakszervezeti alkotmány revíziójáról beszéljünk akkor, amikor mindegyik cikkíró (az első is) elismerte, hogy a szakszervezetek tisztségeinek betöltése ma a legnagyobb demokráciával történik. Hiszen minden tag választó és egyúttal választható is. Ez csak elég nagy demokrácia és ezt igazán nem lehet megreformálni a kérdés javára, hanem csak hátrányára. Az eszme megpendítője úgy tett mint a sanda mészáros, nem oda ütött, ahová nézett Cikkéből az olvasható ki, hogy a megválasztott szakszervezeti vezetőségi tagok nem eléggé intelligensek, nem eléggé megfontoltak és kevésbékörültekintők, márpedig ez az ügy rovására megy. Abban, hogy a közelmúltban valóban olyan elemek kerültek a vezetőségekbe, akik nem rendelkeztek kellő megfontoltsággal, igaza van az első cikkírónak, de ezt kiküszöbölni csak úgy lehet, ha állandó utánpótlásról történik gondoskodás, hogy ne történhessék meg az, hogy ha egyes tisztségek birtoklói meghalnak vagy más körülmények között eltávoznak, helyükre megfelelő ember ne akadjon a szervezetben. Ez a baj nem új keletű. Ezen a bajon e sorok írója is sok-sok társával együtt már évtizedek óta kesereg és szóvá tették párt- és szakszervezeti kongresszuson egyaránt. A formula k ez: iskolát a szervezett munkásságnak, iskolát a szervezetek vezetőinek, mert továbbképzés nélkül nem lehet valaki jó szakszervezeti vezető, valamint hogy alapismeretek és tudás nélkül sem választható meg valaki szakszervezeti vezetőnek. Vannak szervezetek, ahol szabályhoz van kötve, hogy ki választható meg bizalminak, valamint az is, hogy hány esztendős szakszervezeti tag lehet csak szervezőbizottsági vagy vezetőségi tag, valamint szakszervezeti alkalmazott Természetes és ebben minden cikkíróval egyetértek, hogy az intelligenciát, a rátermettséget nem lehet a tagsági esztendőkhöz kötni és épp azért arra kell törekedni, hogy minél több intelligens, a szakszervezeti és pártiügyekben teljesen jártas tag álljon rendelkezésre, hogy bármilyen tisztújítás alkalmával módjukban legyen a tagoknak olyan embert választani — tekintet nélkül annak tagsági idejére —, aki a közbizalomnak meg is tud felelni. Teljes mértékben osztom azoknak a fölfogását akik azt mondják, hogy a ma nem alkalmas a nevelő munkára, de itt mégis meg kell állnunk egy szóra: hát mikor volt alkalmas idő erre és mikor volt meg eddig a szak- és pártmozgalom vezetőiben az akarat ahhoz, hogy áldozatok árán is fölállítsanak ilyen iskolákat? Az, hogy időközönként egyes szervezetek erejükön fölül is áldoztak tagjaik szellemi nevelésére, nem sokat jelentett, mert hiányzott a rendszer és hiányzott az oktatókból, vagyis az oktatni tudókból az akarás. Ne beszéljünk reformról, mert arra ma nincs szükség. Ellenben mondjuk meg egész őszintén: a szak- és pártmozgalom csak részben teljesítette kötelességét az oktatás terén. És ami- kor erről beszélünk vagy írtunk, meg kellene írni mindazokat a hibákat, amelyeket ezen a téren nemcsak a párt és szakszervezetek, de maga a Szaktanács is elkövetett Ne cikkezünk tehát reformról, amikor kötelességteljesítés elmulasztásáról van szó, ne igyekezzünk szápabbak lenni a pápánál, hanem lássuk be, hogy hol a hiba és azt ne reformokkal, hanem cselekedetekkel pótoljuk. 10- KÜLFÖLD * * * Szlovén szociáldemokraták a belgrádi „klikkdiktatúra" ellen. A „Südslawische Korrespondenz" jelenti Laibachból. A Napról, a szociáldemokraták lapja írja: Egy államunk van, amellyel mindnyájan, kivétel nélkül elégedetlenek vagyunk. A kenyér mindig drágább lesz és már nem is kapható. Nekünk nincs ruhánk, de a kereskedőknek nagy raktáraik vannak. Egyes üzérek nagyon jól élnek, a nép azonban napról-napra mélyebbre sülyed. Ami ma Belgrádban történik, nem más, mint klikkdiktatúra, amely az államot és a népet rendszeresen kizsákmányolja. Az általános elégedetlenség tehát mindenkép megokolt. A centralizmus államunknak a legnagyobb kárt okozta. Olyan állásokban, ahol a legfontosabb ügyeket intézik, tehetetlen és korrupt hivatalnokok ülnek. A közigazgatás központi szerveiben olyan emberek foglalnak helyet, akiknek egy nagy modern állam igazgatásáról fogalmuk sincsen. Ez a tehetetlen közigazgatás államunkat koldusbotra fogja juttatni. Meg kell szüntetnünk a centralizmus rendszerét és föderális közigazgatást kell a helyébe hoznunk. Mi szlovének országunkat sokkal jobban fogjuk tudni igazgatni, mint ahogyan eddig a belgrádi kiküldöttek igazgatták. Föderalista alapuak állunk, mert az állam egyes népfajai között túlságosan nagyok a gazdasági, kulturális és politikai különbségek. _ A szerb centralizmus a szlovének számára viszszaesést jelent, mert a régi államban mindenkor jó és igazságos közigazgatás volt A „Renesterea Romana" vezető helyen foglalkozik a jugoszláviai eseményekkel, amelyek szerinte a legsúlyosabb mértékben fenyegetik az S. H. S. állam integritását. Jugoszláviában erős szeparatisztikus harcok észlelhetők. Bosznia, Hercegovina, Horvátország és Szlavóniia nyíltan hirdeti a belgrádi fenhatóság alól való elszakadási szándékát. Jugoszlávia új provinciái magasabb kulturális nívón állanak, smiint Szerbia és ez a körülmény jelentős erőt ad szerbellenes törekvésüknek. A kommunista propaganda is erősen dolgozik Jugoszláviában, a sztrájkok egyre szaporodnak és sok dolgot ad a szerb kormánynak a fegyveres forradalmak elnyomása („Wieni Tel. Comp.") A sinnjeinek mozgalma. A „Zürcher Post" jelenti Londonból: A múlt héten Írországban összesen 50 rendőrlaktanyát és 20 adóhivatalt pusztítottak el a finnjeinek. Az excesszusaik egész Írországban, a sziget északi részein is folytak. A Daily Herald szerint sir Nevil Mac Ready, az új ir főbiztos a kormánynak javasolta, hogy további csapatokat küldjön az ír kikötőkbe. Londonderryből jelentik: Szerdán a kormány több hivatalos épületét fölégették. Londonderry állomását megostromolták a fölkelők és az ott levő fegyvereket az őrök heves ellentállását leküzdve, magukhoz ragadták. („M. T. L") A cseh nemzetgyűlés az egyház és állam szétválasztásáért. Prágából jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén a cseh nemzeti szocialisták és a szociáldemokraták közt« indítványt terjesztettek elő az egyháznak az államtól való szétválasztására vonatkozóan. Az indítvány értelmében a cseh köztársaság nem ismeri el a felekezeti egyesüléseket és azokat nem támogatja. A felekezeti ügyek tételét törlik a költségvetésből. Az egyház egész vagyona az állam tulajdonába megy át. Az egyházi birtokok 6 hónapon belül összehrandók. Az egyházi ünnepek a vasárnap kivételével megszűnnek. Csak az a munkás nem szocialista, aki a szocializmust nem ismeri!