Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)

1920-10-01 / 232. szám

A I jövő hétre várják az orosz-renf$y@l fegyverszünet megkötését. * Rigában hQISn bizottságok tárgyalnak a fegyverszünet és a béke­fek­ete­Qlről. A mosarkwai központi végrehajtó bizottság a béke mellett döntött. — A békekötés után Anglia megkezdi a kereskedelmi forgalmat Oroszországgal. A bécsi „Neue Freie Presse"-nelk jelestü­lt Rigáiból. Az orosz-lengyel tárgyalások harma­dik napján­ D­omszki, a lengyel béke­k­üldöttség elnöke, nyilatkozatot tett, amelyben válaszolt a legutóbbi orosz nyilatkozatra. Kijelentette, hogy az orosz nyilat­k­ozat olyan ügyeket is óriáit, am­elyek kív­ül esnek a béketárgyalások anyagán, min­t­­például a keletgaliciai faércfés. "Az orosz nyilatkozat első része csa­k elméleti, másod­­k része azonban gyakorlati alap­elveket ta­­talmaz, amelyeiket megfontolás tárgy­áivá kell tenni. A lengyel küldöttség megjegyzi, hogy amikor a válasz megadására tíz napon határidőt tűztek­­ki, ezzel olyan ultimátum­szerű kikötést tette­k, ami a b­alk­otárgy­alásokkat bizonyára ne­m fogja sem megkönnyítetni, eelt pedig siettetni. Joffe, az orosz küldöttség el­nöke, kijelentette, hogy minden pontjában egyetért az előző ülésen előterjesztett lengyel nyilatkozattal és egyben javasolta,­­hogy a nyolcadik pontot változtassák meg olyiképen, hogy az amnesztiáit olyan lengyelekre is ki kell terjeszteni, aláik Lengyelország ellen, valamint oly­an oroszokra, akik Oroszország ellen­­követ­tek el bűncselekményeket. Domszki erre java­solta, hogy négy bizottságot küldjenek­ Id­. Joffe indítványoztta, hogy egyelőre csak egi­ fegyverszüneti bizottságot alakítsanak. Rövid­­vita után az ülést beckapták. (,,M. T. I") Rigából jelentik. A békedelegációk főbizott­ság­ának szerdai zárt üléséről az „Ost-Express" tudósítója a következő részleteket tudta meg: Joffe fölolvasta az orosz fegyverszüneti és békefeltételeket, amelyek abból indulnak ki, hogy Ukrajna­­és Fehéroroszország független államoknak ismertessenek el, Keletgaliciá­ban népszavazás legyen. rA határ Grodnóból induljon ki egyenes vo­nalban Brest-Litovskéig (amely Lengyelországé marad), onnan a Bug mentén Brodyn át a Zbrucig húzódjék. Wladimir­ Kitowsk orosz kézre jutna. Lengyelország a határvonalnak ezt a nyugat felé való kitolását nem fogja el­fogadni A keletgaliciai nemzeti .fcanácis kül­döttsége Rigába érkezett, ahol az önrendelt­­kező jogra hivatkozva, leéri a tartomány, füg­gettlenségének elismerését. Land. „Tud.") -'.••-.­Rigából jelentik: Az oroszok elfogadták­­a lengyel küldöttsé­g javaslatát, hogy egyes bi­zottságokat alakítsanak. A munka jelenleg ezekben a bizottságokban folyik. Arra szá­mí­tanak, hogy, a fegyverszünetet október 5-ére megkötik. "A JZT Havas-ügynökség jelenti Varsóból. El­telt érdemlő forrásból nyert fölvilágosítás sze­rint Joffe Moszkvából azt az utasítást kár­hogy a lengyelek által fölállított föltételeket fogadja el, de utasítsa vissza azt a föltételt, a­mely a Szm­­jetoroszországot arra kötelezi, hogy a vörös hadsereget egészben vagy részben le­fegyverezze. LM. T. I.") „ .„_ 11 A .Neues Wiener Abendblatt" jelenti Var­sóból. A lengyel –orosz fegyverszünet és béke­szerződés körvonalai máris kezdenek ki­bontakozni. Az „Ost Express" jelenti Rigából, hogy az orosz békedelegáció a tárgyalások siettetésére vonatkozó utasítást kapott Moszkvából. A moszkvai kormány értesítette továbbá Jeffet, hogy a lengyeleknek október 5-ig adott határ­időt, ameddig válaszolni kell az orosz béke­javaslatokra, meghosszabbítja 15 nappal. Nyil­vánvalóan moszkvai utasításra szeptember 28-ára egészen váratlanul teljes ülésre hívták össze a békekonferenciát, amelyen Joffe telje­sen kész fegyverszüneti és békeszerződést mu­­tatott be. Az orossz javaslat 15 pontból áll. A fontosabba­k a következők: , Miind a két kormány föloszlatja­ a terüle­tén mű­ködő katonai segédala­k­ulatokat. Ez a megállapítás Petr Jura ukrán csapataira és­­ Balachovics tábornok orosz osztagaira vo­natkozik. Az orosz kormány hajlandó len­gyel kommunistákból álló ezredeit fölosz­latni. Mind a két harcoló fél semlegességre kötelezi magát harmadik állammal való háború esetén és nem fogják megengedni idegen csapatoknak területükön való át­vonulását. A legsúlyosabb pont az oroszok­nak az a követelése, hogy­­Petl­jura és Balachovics csapatait föloszlassák. Petljura csapatai Keletgaliciát már elhagyták és jelenleg Podoliáiban vannak. Kérdés, hogy a lengyel hadsereg vezetősége képes lesz-e eze­ket a csapatokat, ha valóban ez lesz a szán­­­déka, lefegyverezni. (JVC. T. I.") Kopenhágából jelentik. Moszkvai fin­mek sze­rint a központi végrehajtó bizottság kétharmad többséggel elvben a Lengyelországgal való békekötés mellett döntött A „Berliner Lokalanzeiger" jelenti Hágá­ból. A lengyelek benyomultak Kamenev-Po­dolszkba, Podolia fővárosába, ahol az ukrán kormány székel. A bolsevisták visszavonulá­suk alatt a pályaudvart, az összes hadakat és a várostól­­keletre eső vomtvonalat elpusztítot­ták, más egyetemet, a könyvtárakat és a levél­tárakat tűz pusztította el. LM. T. I.") Genfi tudósítónk jelenti, hogy, a irom­án sajtóiroda a következő jegyzéket közli: Rigá­ban a szovjetik­ü­ldiettek egyike kijelen­tette, hogy a szovjet köz­társa­ság szívesen békét kötne Romániával, ha Besszarábia kérdését népszavazás alá bocsátják. A román sajtó­iroda így van hatalmazva annak bejelenté­sére, hogy soha semmiféle román kormány nem fo­gadná el azt, hogy Besszarábiának Romániái­val való egyesülését vitássá tegyék. A román cs­apatoknak Besszará­biából­­való visszavono­lása pedig lehetetlenség. Bécsből jelentik. A lomdoni lapok jelentés­e szerint az angol-orosz kereskedelmi siseraodiesek készen állnak. 0­1­ ­ M memorandum* írta José Canovas y Vartejo. 'Amikor Don Manutet miniszterré tette, vala­mennyi elődjét fölül akarta múlni buzgóságaiban, előrelátásban és reformok dolgában. Figyelembe vette a sajtó tanácsait, valamennyi kárvényit gondosan elintézett, minden jelentést és figyelmeztetést meghallgatott és szigorúan ü­ld­özite a közigazg­atási visszaéléseit. A lapok hosszú cikkekben foglalkoztak az országban uralkodó nyomorúsággal, amely már némely vidékem veszedelmeket rej­tett magában a nyíl­­lvános rendre nézve. A miniszter tehát kör­levelet intézett az ínségtől leginkább megláto­gatott vidékeik kormányzóihoz, hogy küldjenek memorandumot a nyomorság okairól és azok­ról a módokról, amelyekkel m­eg lehetne szün-teíran­­ ! !­­ Az­ a. .... i kormányzó, akinek éppen a 1i-Lott szerencsejáték üldözése volt a főgondja, az átiratot, amelyet nem tartott fontosnak, ad acta tette. Néhány hét múlva azonban sürgető irás érkezett a minisztériumból. Nagy volt a kormányzó zavara. Memo­randu­most írjon? Ő, aki az egyetem­i nép fiai közül, kemberkötél­bocskorból és báránybőrön szűrből került a [képviselőház padjaira! ", akit csak nem rég neveztek ki kormányzóvá és nem volt sean ügyvéd, sem iró, sem költő! A paupenzmusról értekezzék! , . . ...­­ .­­ De hát mirevaló a korai sayzosagi titkár? A.­­tisztes gubernátor tehát megnyomta az elek­­tromos csengő gombját és igy,­szólt a belépő ajtónállóhoz: — A titkár urat kérem. És jött a titkár. — Ízé úr, kérem — szólt a kormányzó —, ön lesz szíves stáb­yram­.Ta, egy nehéz munkát­­ elvé­gezni. E­mlékiratról van szó, a mi vidékünk pauperizmussám vonatkozóan. A­ miniszter ur ő kegyelmese­kének van szüksége rá és nekem nincs k­időm­, hogy megcsináljam. Senki sem al­kalmasabb erre a munkára, mint ön, a fel is­mert a klépes­ségeiről. Kérem­, szenteljen rá né­hány napot, majd én ailáírom, ha kész lesz. — Igenis. Egy hét múlva meglesz. Parancsol még valamit.­ — Nem, köszönöm­. . . . Amikor a titkár elh­agyta a főnöke szokáj­át, igy dohogott magá­ban: : — Hogy az ördög bújjék belé! Most a nya­kamba sózta ezt a kellemetlen ügyet is! Ada­tokat­­böngészek, azután irjak, irjak, irjak! Nem, ebből nem lesz semmi. Becsöngette az irodaiszolgát: — Dominguez úr jöjjön be. És jött Dominguez úr. — Mi f­öll? — A komlánynő ur­i megbizott, hogy a pass­perizmiusról emlékiratot csináljak. De, hogy őszinte legyek, nincs sok kedvem rá Legyen Kai vel,­­csinálja meg helyettem, hisz ön oly ékesszólóan tud beszélni. Azután meg kitalál­hat, amit akar. Néhány napig nem kell a hiva­talba jönni«. — Nem éppen kellemes föladat, de ha szíves­séget tehetek vele, elvállalom. És a jó szenyor Dominguez busán lógatta fejét és gondolkodott gondolkodott, mit irhat a memorandumba. Egyszerre azonban eszébe jutott: — Végre is: miért kell nekem lennem az ál­dozatnak? Átadom az egész ügyet don Luiz­nak, a fogalma­zón­ak, az majdnem elvégezte az orvosi tanulmányokat, az csak ismeri a közny­omort?! És a derék szenyor Dominguez, elektromos csengő nél­kül egyszerűen kikiáltott a szolgá­nak: — Elment már don Luiz? — Nem, szenyor, az imént m­eg­tanutom Kör­mölt valamit. — Hát jöjjön be. — Igenis. És jött don Lu­iz. . . • . — Halló! Lépjen be, don. LULZ. — Mit kíván az én barátom­, Domingaea! — óriási nagy szívességre kérem! — Parancsoljon velem! .­­— Elvállalná-e, hogy emlékirtak­ot ezértess­­zen arról, amit a titkár úr itt följegyzett nekem? ! — Nem rossz! Hogy elVállalom-e!Hát miről van mól­d . " — ugyiaai! A titkár valami bogara! Engem bízott meg, de én nem értek az ilyesmihez, ön azonban íróember..­. — De nézze kérean, oly sok munkám v­an. • Hagyja azt néhány napra. Senki isam fog iszólni miatta. Nahát! Három nap alatt elké­szülhet vele. .­­ — Megteszem, hogy önnek szolgáljak vele. De nem vállalok felelősséget azért, ami majd benne lesz. — Ugyan! írja csak, ami jól esik. — Nos, hát megadom magam. — Nagyon hálás leszek. . — Én pe­dig mindig az ön szolgálatára,­artok. — Ezer ördög — mormogott don Luiz magá­ban, amikor elhagyta senior Dominguez szo­bádat. — Ez az öreg gazember ugyan kifogott rajtam. Most dolgozhatom helyette... De majd adok én neki! Juajiltóra bizoon. Meghívom egy eséssé kávéra és megcsinálja az egés­set Tamás! Tamás! Nem halljál — Mit parancsol, don Luizom! Most­­már Town adhat dol­got nekem, mert vége a hivatalos órának. — Elmentek a dijnekel­? NÉPSZAVA 1920 pEISBer % , szerződések aláírása a megyel-orosz béke­kötés után fog megtörténni. — A „Neue Freie Presse varsói jelentése szerint lord Curzon angol külügyi államtitkárt a legközelebbi na­pokra Rigába várják. LM. T. L"J (Itt is egy 76 soros cikket törölt a cenzúra.); A brüsszeli gazdasági konferencia. :*; Csak az országok és társadalmak együkttmunkálkodása hozhat orvos­lást. — x xxx x x x x x x x x x x x x x X X X X X X X A nemzetközi brüsszeli konferencia keddi ülésén Chalmer lord, angol delegátus beszá­molt Anglia pénzügyi helyzetéről. Kijelentette, hogy Anglia elsősorban saját adósságainak törlesztésére törekedik és­ ma már közel 100 millióval kevesebb az adóssága, mint 1917 már­ciusában. Az angol hivatalos körök a szabad­­kereskedelem hívei és Angliáiban ma már csak az élelmiszerfogyasztás terén állnak még fönn a korlátozások. A szerdai ülésen áttértek a váltóárfolyamok kérdésének tárgyalására. Az olasz megbízott hangoztatta, hogy egyes elvek folytonos ismétlése helyett inkább­ások meg­valósítására kellene törekedni és meg kellene kísérelni a nemzetek kölcsönös lébi­­setését. Ezután Urbitz német delegátus beszélt. Kije­lentette, hogy véleménye szerint csak a komoly gazdasági munka hozhatja meg a válság eny­hülését. Úgy a tőkéseiknek, mint a miaskusok­nak, úgy a győzőknek, mint a legyőzötteknek egyaránt áldozatot kell hozniok és egymásra tekintettel kell lenniök, mert a kívánt orvos­lás csupán az egyes államok és társadalmak közös együttmunkálkod­ásától várható. A kon­ferencia egyébként nyolctagú bizottságot kül­dött ki az állami pénzügyek kérdéseinek meg­vitatására. Boyden, amerikai fkiküld­ött egy újsáfelnyilat­kozatban kiijelentette, hogy, Amerika tisztá­ban van azzal, hogy pénzét majd a külföldön kell elhelyeznie. „Mi — mondotta Boyden — mindenkin segítünk, aki nyugodtan és béké­ben dolgozni akar." Most azonban Európában politikai bizonytalanság van és mi ,nem helyez­hetjük el tőkéinket. Alakítsák" Ittól önök az Új Európai Egyesült Államok"-­t és mindenre lesz majd­ megoldás." NŐST EMIKJE ZOLA! JELENT­I MEG! FORDITOTTA GERCFEI­Y GYŐZÖ­S AKA 60 KORONA. KAPHATÓ A­­ NÉPSZAVA - KÖNYVKERESKE­­­DÉSBEN (ERZSÉBET-KÖRÚT 85) !

Next