Népszava, 1920. december (48. évfolyam, 283–307. sz.)
1920-12-01 / 283. szám
3 Bönköcsfj állam — milliárdokra menő magánvagyon.. .. Kési alSrvány a Péniiní&eH KSipontrfiS A1 nemzetgyűlés keddi ülése csöndesen indult, a teremben nyoma sem volt az előző nap izgalmainak. Rabovszky elnök délelőtt féli órakor nyitotta meg az ülést. Az irományok között fölolvastál: az Országos Orvosszövetség feliratát, amely ellene van a Benárd-féle munkásbiztosítási törvényjavaslatnak, s A napirenden a Pénzintézeti Központról szóló javaslat tárgyalásaszerepelt . . Az előadó ismertető beszéde után SzterényiJózsef szólalt föl elsőnek a javaslathoz A Pénzintézeti Központ ellen korábban táplált, aggályai, elismerte, alaptalanoknak bizonyultak. A 100 millió, amellyel az intézet tőkéjét emelni akarják, a mai viszonyok között kevés. (Friedrich István közbeszól: „Az állami autókkal kell spórolni, mindjárt lesz 100 millióval több!") .Úgy tudja, a minisztertanács 66-ra csökkentette a hivatalos autók számát (Friedrich István: „Századostól fölfelé mindenki autón járt") örömmel állapítja meg, hogy a javaslat az első oly intézmény, amelyben nincsen kereskedelemellenes tendencia. Az utóbbi időben elterjedt kereskedelemellenes irányzat katasztrófával fenyegeti az országot Budapest ennek az irányzatnak következtében a tranzitforgalom tekintetében háttérbe szorult és a kereskedelem Bécsbe terelődött. A kereskedelemellenes irányzattal már a keresztény nemzeti alapon álló Baross Szövetség is elégedetlen és ez a szövetség azt tervezi, hogy fölszólítja, a budapesti kereskedőket üzletüknek egy napon át való zárvatartására, tüntetésül a kormány kereskedelemellenes politikája ellen. A javaslat behozza a kötelező revíziót 1917 végén a mai Csonkamagyarország területén működő pénzintézetek 8 milliárd takarékbelélet kezeltek. Ebből 6 milliárd fővárosi bankoknál van. A vidéki pénzintézetek 3 milliárd magánvagyont kezelnek minden, lényeges ellenőrzés nélkül. A javaslat megfeledkezik azokrólaz intézményekről, amelyek többszáze millió állami pénzt kezelnek. Így a háborús gazdasági szervezetek nem állatnak ellenőrzés alatt, pedig a még fönnálló 15 háborús központnál 697 millió vagyona van, nem számítva a Haditerményt, a Cukorközpontot, a Sertésforgalmit és a Takarmányközpontot. 1919 augusztus óta ezekaz intézmények nem állanak rendszeres ellenőrzés alatt. A Haditermény elsőrangú intézménye volt az országnak. (Ellentmondások a kisgazdák soraiban.) Tessék összehasonlítani az Áruforgalmival! (Egy hang a kereszténypártról: „Ez még sokkal rosszabb!") Fejtegette azután, hogy a Pénzintézeti Központot egyesíteni kellene a Postatakarékpénztárral. Végül a háborúból visszatérő kisiparosok támogatását sürgette. A javaslatot elfogadta." Ernszt Nándor (kormánypárti) fölvetette azt akérdést hogy mi lesz a háorús központokkal Kérdezte, hová fordítják azok a befolyó óriási összegeket? A parlamentnek gyakorolnia kell ellenőrzését ezekre a szervekre, vonatkozóan is... (Gaál Gaszton: „Minden gazság ott van a háborús központokban!") Szterényi szerint a parliament kereskedelemellenes (Ereki Károly: „Persze, mert üldözd a panamákat!" — Szterényi Ereki felé kiált: „Magam is üldözöm a párnáimért!") Szterényi azt is mondotta, hogya kereskedelmet Bécsbe üldöztük (Gaál Gaszton: „Tisztességes úton a kereskedők nem kapnak engedélyt! Meg kell szüntetni a kivételes állapotokat!") A keresztfedők azért mennek külföldre, hogy idegen valutáiba helyezzék áruukat és így meneküljenek az adózás elől. A törvényjavaslatban érvényesül az állami monopólium elve és ezt helyteleníti, ísy állampolgárok már alig mozdulhatnak miniszteri engedély nélkül. Sürgette a költségvetés beterjesztését, mert az államháztartást tételről-tételre ismerni kell. (A pénzügyminiszter ezzel szemben éppen a minap jelentette be, hogy decem-Iberben beterjeszti... az indeminitást — 1_ szerk.) Minden ötödik ember az államtól kapja a fizetést, vagyis az összes háztartások egyötödét az állam tartja fönn. Ezt az állam nem bírhatja ki, tehát alapos söprésre van szükség. Megdöbbentő, hogy eddig a kereskedelmi miniszterek egyetlen kereskedelmi expozét sem terjesztettek a nemzetgyűlés elé. (Szterényi József: „Ebben igaza van!" — Friedrich István: „Tizennégy miniszter és államtitkár van!" — Bubinek István Friedrich felé: „Te hoztad a tizenötödiket!" — Friedrich: „Sokorópátkait Bulbinek Gyula hozta nagyatádi ellen és most azt mondja, hogy én hoztam!") Azzal végezte Ernszt, hogy a kormánynak tájékoztatnia kell a nemzetgyűlést kereskedelmi politikájáról. Az előadó zárószavai után Korányi pénzügyminiszter beterjesztette az angol érdekcsoporttal a földgáz kitermelése ügyében létrejött szerződésről szóló javaslatot, azután reflektált a Pénzintézeti Központtal kapcsolatban tett észrevételekre. Kijelentette egyebek között, hogy a ház,boros központok revízióját ő is szükségesnek tartja, a kormány el is rendelt ilyen revíziókat A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. Elhatároztákmég, hogy a legközelebbi ülést szerdán délelőtt tartják s azon, folytatják a Pénzintézeti Központ javaslatának részletes tárgyalását, majd előterjesztik az interpellációkat Ez után Pálffy Dániel (kormánypárt) sürgős interpellációban tette szóvá, hogy a kormány a köztisztviselők részére Csehszlovákiában nagyobb cipőmegrendelést eszközölt. Elítélte, hogy a magyarországi nagy munkanélküliség idején a kormány százmiliónyi értékű munkát rendel külföldön, holott a magyar iparosság olcsóbban is vállalta volna a munkát A postaigazgatókság 4000 pár cipőt rendelt egy Teller Samut nevű kereskedőnél, aki annak idején részese volt a papírbakancsszállítási botrányoknak. Teller ur— (Fölkiáltások: „Nem ur!") Dei igenis ur, mert a zsidók ma is urak Magyarországon. Ez a kereskedő más cipőket szállított mint amilyen a minta volt és a később, szállított cipők is teljesen hasznavehetetlenek. Támadta meg az Iparosok Országos Hitelszövetkezetének vezetőségét és a kormánytól a fölhozott sérelmek orvoslását követelte. Rubirtek kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy a külföldi cipőrendelés és a többi panasz dolgában vizsgálatot indít Úgy tudja, azért történt külföldi rendelés, mert a magyar iparosok nem tudtak volna a tél beállta előtt cipőket készíteni a szükséges mennyiségben. A választ tudomásul vették. Az ülés délutánlg 43 órakor ért véget. 1920 decembere a-amiért nincs feirpifsfl« * * knafo vara burgonyása., a városi széjtességMak «Incsen«'— drágáteb 9esx 12 teGaesffuvaroaao A decemberi liszt és a cukor. Alig múlik el hét, hogy a burgonyáról, erről a nélkülözihetelen elemicikkekről ne kellene írnunk. A nyáron, az ősz elején arról szóltak a híradások," hogy az idén bővenlesz burgonya, mert nagyszerű termés volt és a kormány a legnagyobb burgonyatermő vidéket — a Nyírséget — zár alá helyezte, onnan csak a Burgonyaközvetítő Iroda vihet a burgonyát Teltek a napok, ahetek és itt a tél, a tüzelőhiány mellett teljes a burgonyahiány is. Hogy miiért nincsen burgonya?— ez olyan kérdés, amelyre röviden aligha lehet felelni, mert ebben sebesei, éppen olyan könnyelmű, helyrehozhatatlan hibát követtek el, mint az az altruista, állalmi szerv, amelyet O. B. K. I.-nak neveznek.. Most, hogy itt a baj, ellenben burgonya még nincs, megmozdul végre a lomha, nehézkes bürokráciia és egyik a másikra igyekszik áthárítani a felelősség súlyát Tény azonban az, hogy Ausztriába zavartalanul és nagy mennyiségben szállítják ki a krumplit tényt az is, hogy a szeszgyárak nagymennyiségű burgonyával rendelkeznek, továbbá tény, hogy burgonyadara is készül — állítólag — a, fagyott burgonyáiból, valaminthogy tény az te, hogy a szabolcsi gazdák vermeiben óriási kvantum burgonya tárol és legvégül, hogy minidezek elleném arra, szomorú igazság, hogy Budapesten nincsen burgonya. Aki ezek után még mindig azt kutatja, hogy ki követett el mulasztást a burgonyaellátás körül, az nem az igazság földerítésére törekszik. (A fuvarosok is kfelemelést kérnek.) A fvarosi fuvarosok egyesülése még hónapokkal ereatt arra kérte az Arvizsigáló Bizottságot, hogy a kétfogatú teherfuvarozó árait napi 500 koronáról 720 koronára, az egyfogatuét pedig 380 koronáról 480 soronára emelje föl. Eddig még nem teljesítették a fuvarosok beadványát, akik most arra kérik a 7 Arvizzsgáló Bizottságot, hogy most már 800, illetően 600 koronában állapítsa meg a fuvarárakat. Az ipartársulatt azzal fenyestetezteik, hogyha ismét ólam érik azok a 7 ő beadványukat, 1200 fuvaros beszünteti az üzemét. Vagy ha drágának találják a kért árakat, tegyék szabaddá a fuvarozó díjakat. Értesülésünk szerint az Arvizsgálló Bizottság megengedte a fuvarosgazdáknak, hogy a régebben kért magasabb fuvardíjakat szítmitsák. Az ügyre egyébként még hsszatérünk. (Most az artisták ígérik a záróórarendelet megvizltoztatását.) A kávésok sikeres mozgalma után most az artisták kériik a belügyminisztériumot, hogy engedjék meg a Méhánakban föllépő artistáknak a 12 óráig való játszásit. Eredetileg éppen az volt a belügyminisztérium intenciója, hogy az állás nélkül levő artistáik foglalkozáshoz jussanak és ezért engedték meg a kávéházakban az artisstaelőadásaikat. Most azonban az a fura helyzet állott elő, hogy a kávéházak 12 óráig maradnak ugyan nyitva, ellenben a kávéházban leírti artistaelőadásokat 10 órakor kell befejezni. Egy artistákból álló küldöttség kedden arra kérte a belügyminisztert, hogy az amúgy is fűtött és világított helyiségekben való játszási engedélyt 12 óráig hosszabbítsa meg. * (Liszt és cukor.) A decemberi lisztjegyek havi 6 kilogram fejkvóta szerint kerülnek kiosztásra. Ennélfogva a december 1—10-ig szóló kenyérszelvényre 10 dekagram, lisztet vagy 13 Wa dekagram kenyeret adnak. December 11-től 31-ig szóló szelvényekre 20 dekagram lisztet vagy 27 dekagram kenyeret lehet kapni. A nehéz testimunkás-pótjegyek szelvényei ugyanígy válthatók be. Azonfelül december 21-től kezdve a pótjegyek fejlécei is érvényesek, mégpedig a nappali nehéz testi munkások 55 dekargam lisztet vagy 61 dekagram kenyeret, az éjjeliek pedig 80 dekagram lisztet vagy 168 dekagram kenyeret kapnak. A novemberi cukorszelvények érvényességét december 11-ig meghosszabbították. Igy jegyre 30 deka belföldi kristálycukor vásárolható, kilogramonként, 89 koronaértékben. (Meghosszabbították a lisztjegyek érvényességét.) A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A főváros közélelmezési ügyosztályának közlése szerint a tanács a novemberi lisztjegyek érvényét december hó 4-ig bezáróan meghosszabbította. * Kilépések és kiléptetések a kormánypártból. Drezsdy Győző nemzetgyűlési képviselő a kormánypárt elnökéhez intézett levelében bejelenti, hogy a pártból kilép. Ezt az elhatározását hosszasabban indokolja és válaszol arra a kérdésre, hogy miért tartják őt „szélsőséges elem"-nek azok, akiket „az inga annyira jobbra hajlított, hogy még a középút is túl esik politikai és etikai horizontjukon". Indokoló sorai után megállapítja, hogy „azoik a kurzmelegények a szélsőséges elemek", akik őt az ország érdekében való „munkája közben állandóan brutalizálták". A kormánypárt vezetősége, amely féltékenyen őrködik, a többség kormányképessége fölött nem éri be az önkényes kilépésekkel, amelyeknek sorát Drózdy Győző nyitotta meg és Kerekes Mihály fogja folytatni, hanem maga is ki akar léptetni egyes képviselőket, akik szigorú fölfogás szerint vétettek a pártfegyelem ellen. A párt intéző bizottságának ülésén, hír szerint, meg is bízták volna Meskó Zoltán ügyvezető elnököt hogy Szilágyi Lajost és herceg Windischgraetz Lajost szólítsa föl a pártból való távozásra. Szilágyi ellen az a kiídás, hogy az állami rend védelenét :") szóló javaslattal szemben táplált aggályait nem rejtette véka alá, meg hogy mentelmi jogsérelmének bejelentésénél kíméletlen volt a honvédelmi miniszterrel szemben. Windischgraetz azzal vétett volna a pártfegyelem ellen, hogy a cukorügyben nem vette tudomásul Korányi pénzügyminiszternek Ereki interpellációjára adott válaszát. Úgy Szilágyi, mint Windischgraetz kedden kijelentették a képviselőház folyosóján, hogy nem engedik magukat a pártból kitessékelni, hanem, ha a pártnak úgy tetszik, zárja ki őket .A többségi pártot egyébként a királyi kérdés foglalkoztatja és ámbár a miniszterelnök óhajára történt, halasztás folytán a kedélyek egyelőre lecsillapodtak, bizonyos, hogy ha ez a kérdés az új évben ismét föl-, színre kerül, meg fogja bontani az egységesnek nevezett kormánypárt sorait. A nemzetgyűlés bizottságaiból. A nemzetgyűlés munkássügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottsága december 3-án délután 5 ómkor együttes ülést tart A munkásbiztosítás államosításáról szóló népjóléti minszteri javaslat tárgyalását kezdik meg. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésén a Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő által bejelentett mentelmi jogsérelmet tárgyalta. A bizottság a mentelmi jog megsértését látta abban, hogy Klobusiczky Lenes alibiakinagy Szilágyi Lajos magánlakásán megjelent és ott a képviselő parlamenti és politikai szereplésére nézve fölvillágositást kért. A bizottság elhatározta, hogy a nemzetíreglésnek azt javasolja, hogy az ügy iratait tegyék át... — a honvédelmi miniszterhez, az eset megtorlása céljából... A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A nemzetgyűlés pénzügyi, igazságügyi és közoktatásügyi bizottsága kedden délután 5 órakor Beöck Iván elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta az adótól való menekülés meggátlásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a ja-vaslatot úgy Általánosságibtam, mint a részletei-* ben letárgyalta és elfogadta. A jugoszláv választások eredménye. A „Wiener Stimmen" tudósítást közöl a jugoszláv •választások eredményéről. Megválasztottak 103 radikális, 94 demokrata, 42 kommunista, 51 Radics vezetése alatt álló parasztpárti, 25 szerb parasztpárti, 25 jugoszláv muzulmáns szövatségi, 25 katolikus néppárti Korosecz-csoportbeli, 4 horvát uniópárti képviselőt („MTL 1")