Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)
1921-02-01 / 25. szám
I talmi,mond«s„ hossm emktt” át, tartó éíiandó tanulással jzított fit'íl oda, hogy a mámásságnak és a nagy közönségnek olyan élvezetes swillitt szerelhessenek, mint amilyenben része volt a hangverseny hallgatóságának. A siker és a hallgatóság zajos tapsokban kifejezett hálája és elismerése buzdítsa és bátorítsa őket nemes feladatuk további sigyelésében, az élet többeivel küzdő munkásosztály örömére és riicses igévé. ''I Versek (Petrickevich Horváth Emil költeményei.) 'A költőnél az a hivatása, hogy estével, szivével, testével nekifeküdjön az élet zúgásának és ebből a nagy szimfó TiálVit kihallgassa tu emberi sorsok dsilwnaífc. . öröm, bánat és elmúlás, de legfőképen szeretem az pjfft eserhvín hangszerének örök dallama és hangulatokkal való küzködésben. a szavak zenéjén és a rímek eleikszésén keresztül születik meg a vers. Hogy a versek Bjjlynnek, a költő tehetsége és egyénisége szabja meg. A tehetség néha mint forrás buzog föl, máskor meg csak fáradságos munkával lehet a fölszínre hozni, de az eredete mindig egy, a születés titka. Vannak ugyan nyerészkedva utjazók, akik egy enoimó versnek a letegelése után másoktól ellesett készséggel faragják rímeiket, de ezek csak mesteremberei lehetnek a költészetnek, művészei soha. Az egyéniséget a külső körülmények szabják meg. Szegénység és gazdagság az élet nagy ellentétele az egyikhez vagy másikhoz való tartozás meghatározója a költő hitének 'S« világnézetének. Küzdelmes fiatalság, érezni a szegénység korbácsütéseit és TCE.ilAdottságát, fájdalom és lázadozás lehet a visszhangja. Aki pedig a Jólét pub.i. szőnyegén sétálja át az élet útját, távolesőnek érzi magát, a nagy küzdelmektől és a keserű csalódásoktól. Perichevich Horváth Emil költő, a szó igazi értelmében. Versei nem lázadó szavak, inkább szomorú kissé, de nem dacosan és átkozódva, magasra csapóan és tépelődve, hanem a sima után járó ember szemlélődésével. Szerelmi tájképek ezek, telve hangulattal és értékes költői szépségekkel, mint valami szépen gondozott kert, nyírt pázsittal és pompázó, kényes virágokkal. Csöndes, langyos ,szerelmeken való elmélázás, itt-ott a fáradság enyhe szomorúságával, mint ahogy mondja: „Óh, ha élne bennem a merész ifjúság büszke disze, a merée.És nem mer. Szereti a csöndért, és az élet dübörgésétől éppen úgy távol van, mint a halál komor gyászától. Amint az ember olvassa ezeket a nemes zengésű verseket, önkénytelenül is fájlalja, hogy miért ez és miért nem az élet diadalmas harsogása vagy könnyes, valudó sorsunk bánata, zokogása. Egyes versei, mint Attila násza, A testőr, Vajk, különösen szépek. Egy költő, aki a világok omlásának tetején a tavaszi hóról énekel. A könyvet a „Táltos" adta ki. a. mostani viszonyok között szokatlanul finom ée izléses kivitelben. b.jy. (*) A munkásság Beethoven-Qririssége a Jövő vasárnap délelőtt pontban féli órakor beadódik a Zeneakadémia nagytermében. Az érdeklődés olyan nagy a munkásság körében, hogy a hangversenyirodáknak nem is tud rítt jegyeket adni a M. 1. M. 0. Sz. A még meglevő néhány jegy csak a Népszava könyvkereskedéseiben kapható. (*) ,,A Nyugat" február 1-i száma gazdag és változatos tartalommal. Jelent meg. A folyóirat közli tübbek között Prich Jenőnek a-i öti.,yill.úrságról tartott akadémiai székfoglalóját, Bartók Trólsnékét Kodály Zoltánról, SchöpflinViadár emlékezését Tóth Béláról, továbbá Tensánsssky J. Jenő regényét, és Gellért Oszkár, Ucbrerzeny Lálá verseit. „A Nyugat" elöfizeténi ára negyedévre lit) korona. (") l'l Bodrogi-nóták. Megjelent tét uj Bodrogi-nóta^ 1. Hajh. Sors or! 2. Saip, tavasai almok ... Irta és zenéltette Bodrogi Zsigmond. Kapható a trépesava könyvkerskedésben, Erzsébet-kurut 35. Ara 20 korona. Igazait szervezett munkásnak 10 korona. * *. Tél. Hatott a föld, hideg halott, Halotti takarója hó. Az ősz gyümölcsöt nem hagyott: Ki élni vágy most, mind. bohá Be jó a holtaknak, de jól Az ágyam szörnyű csatatér És rajta ezer holttetem. Szomorú arcuk csupa vér.Egytől-egyig jól temerem: Az álmaim, as életem... Mi él, halotti rolndba kezd, — Óh, végtelen gyászkarnevál! — Mint túlérett szölögerezd, Lehullt az Élet s győzten áll A Tél* — a néma* nagy Halál... Kósa Lajos. $ ¥ * A „társadalmi béke" Amerikában * Az Egyesült Államok kapitalizmusának példátlanul gyors és példátlanul hatamas kibontakozása rányomta bélyegét az északamerikai állami és társadalmi berendezkedésre. Megtöltött mindent az üzlet legridegebb szellemével, amelyet az európai divat módjára még a jelzaavak szenti mental imáusa sem enyhít. Az állam maga, amenyikent nem támogatja, a dollárkirályokat és trösztcsászárokat, biztosítja részükre a használt eszközökre való tekintet nélkül a vagyonszerzés korlátlan szabadságát Más szabadságot azután, amely ezzel ellentétbe helyezkedhetnék. Északamerika nem ismer. Sehol a világon a tőke oly kényuralmat nem gyakorol és nem gyakorolhat, mint ott. Egyetlen, még mindig meg nem felelő, de a viszonyok kényszerű hatása következtében egyre számottevőbb, egyre hatalmasabb ellensúlyozója a kapitalizmus eme korlátlan uralmának a munkásság szervezkedésében regió erő. Az ipari föllendülés évtizedei a munkásságnak egy jelentékeny töredékét az életviszonyok tekintetében magasra föléje emelték a tanulatlan munkások nagy tömegeinek- az előbbiekből valóságos munkásarisztokráciát neveltek, amely szervezkedett ugyan, sokszor a céhek legkorlátoltabb szellemében és amely a politikai gondolkodás tekintetében a kapitalista pártok uszályhordozójává lett Az amerikai nagytőke azonban a szervezkedésnek még az ilyen politikamentes és letompított formáját sem nézte soha jó szemmel és nem egy bérmozgalom letörésére, mozgósítottak olyan brutális eszközöket amelyek még Európában is ismeretlenek. Nem egy ízben írtunk már hatalmas sztrájktörővállalatokról, amelyekben üzletszerűen foglalkoznak bizonyos szakmára kiterjedően sztrájktörő hadak fölvonultatásával. Nem egyszer írtunk olyan „merényletekről" és „összeesküvésekről", amelyeket a nagy kapitalisták ügynökei szerveztek avégből, hogy a munkásokba belekötni lehessen. Nem egyszer adtunk kint nagyarányú kémhálózatokról, amelyek a munkásosztály mozgalmainak megfigyelésével hivatásosan foglalkoztak. Az idők folyamán az amerikai munkásság szervezkedése egyre tartalmasabbá vált osztálytudatosság tekintetében. Ezzel a munkásság érdekképviseletei és a tőkések között az ellentétek annál is inkább kiéleződtek, mert a munkásosztály öntudatra ébresztése tekintetében nemcsak a tőke és a munka harcában megnyilvánuló kíméletlenségnek növelő hatása játszott szerepet, de sok tekintetben az egyre inkább észrevehető lassúdás a kapitalizmus szinte korlátlannak tetsző kibontakozásában. Amerikai tudósítások egy most lejátszódó, hatalmas küzdelemről számolnak be, amelyben az ellenfelek Nyugatvirginia bányatulajdonosai és bányamunkájai. Nincs az az eszköz, amit a bányatulajdonosok igénybe ne vennének és ne vehetnének a magasabb munkabérekért, küzdő munkások és családjaik ellen. A bányatulajdonosok e hónapok óta tartó harc folyamán csapatokat fegyvereztek föl, amely csapatok véres harcban állanak a kenyerükért küzdő munkásokkal. A munkások családjait kidobálták a bányatelepekről. A gyermekek és asszonyok ezüstt hónapok óta sátrakban tanyáznak a legképtelenebb nyomorban. Ezen amerikai arányos harc megmozgatja a, egyrészről a hatóságokat, amelyek katonasággal akarnak beavatkozni a küzdelembe. Hosry kiknek az oldalán, azt mondanunk sem kell A másik oldalon a munkásokat támogatnák a hatalmas bányászmaió és az „American Federation of Laibor", ezek a tipikusan „politikamentes" munkásszervezetek. Ez a küzdelem, amelynek máris sok halottja, és sebesültje van, egyelőre eldöntetlenül áll és mindennél élénkebben tükrözi vissza az Egyesült Államok társadalmi viszonyainak jelenlegi állását. * # * (Törlés.) — A Honszeretet" egyesület és az ipar fejlesztése. Mostanában számtalanszor hallottuk már úgy egyesektől, mint a különféle társadalmi szervektől, hogy az országot csak a termelés megindításával lehet megmenteni. Legutóbb a „Honszeretet" nevű egyesület foglalkozott az ipari termelés kérdésével. Ez az egyesület ugyanis programjába vette az ipari termelés megindítását és fejlesztését Az ügy érdekében szerdán délután gyűlést tartottak, ahol a kérdésről beható eeszmecserét folytattak. Az eszmecsere soránt többen felszólaltak és kifejtettékkülönféle nézeteiket amelynek alapján ezt a fontos kérdést meg lehetne oldani. Mi is valljuk, hogy az ország újjáépítését csak az ipar fllendítésével, a termelés fokozásával lehet elérni. Kissé különösnek találjuk azonban, hogy ezen az ülésen olyanok szólaltak föl, akiket ebben a nagyon, fontos kérdésben semmiképen sem lehet szakértőknl elfogadni. A megjelentek nevei között nem látjuk nem az ipar, sem a kereskedelem, még kevésbé a munkások érdekképviseletét, akik pedig elsősorban volnának hivatva a kérdés megoldásához hozzászólni. — "A februári lisafalas S kae. & február 1—20-iki lisztszelvényekre a rajtuk föltüntetett mennyiséget, adják ki: szelvényenként 29 deka lisztet vagy 27 deka kenyeret, a február 21—28-iki szelvényekre, pedig ennek a mennyiségnek felét: 10 deka lisztet vagy 1300 deka kenyeret. A kenyérlisztnek kétharmada búzavagy rozsliszt egyharmada kukoricaliszt; ebből a keverékből tartoznak sürcal a pékek . »A föltámadás útja" címmel hosszabb közleményben számoltunk be azokról a technikai törekvésekről, amelyek a szénnel űzött pazarlást akarják kiküszöbölni és új, eddig atig vagy egyáltalán ki nem aknázott erőforrásokat kívánnak az emberiség szolgálatába áltani. Aszóbanforgó kérdéshez Palotai Annia gépészmérnök — a szerkesztőséghez intézett leveléből — az alábbi figyelemreméltó szempontokat fűzi: A föld belsejében levő melegnek fölhasználása kénessavas gőzzel dolgozó gépek felhajtóerő nyerése szempontjából, nagyon meglepő gondolat, a kivitelre azonban az említett kombinációban lenngjvn méter mély artézi kutakkal, itt, nem részletezhető technikai és financiális okokból majd csak akkor kerül a sor, ammikor a ket szén nagyon drága lesz és, a vízierők már ki lesznek hasznáilva. A vízierők kihasználása nem halad olyan mértékben, amint kellene. Ez nemcsak nálunk van így, hanem másutt is, mert sok helyütt a gőzgép még versenyezni tud a vizierővel. Pedig ez rövidlátás, mert ha akkor fognak a nemzetek a kőszénnel takarékoskodni, amikor már a szén elfogy, úgy a takarékosság már későn lesz. Tüzelőanyagot fogyasztani gépek hajtására addig, amíg a hajtóerő vizierőkből, szélmotorokkal előállítható, nagy bűn a természete ellen azért, mert. a gőzgépek ›t* ax össics hártépek a «›‚"• legnek csak csekély rés ft?adják vissza. A gőzgépek szénfogyasztása nem kisebbíthető már lényegesen, hanem a fáradt, gőzben levtt mélegség még kihaxztusttató állíttsol:. fűtésére télen, a lakások melegvíz szükségletének tüdősésére, fürdők melegvizének előállítására. Mosodukban, stb. Ha sikerül az összes fáradt gőzt elhasználni, a.kl.mz a szépben rejlő melegmennyiség 60%,a hasznosíthatít. Egy számszerű példában bemutatom a szénmegtakarítást. WOO lóerős gőzgép, évente 360 üzemnap napi 10 órai munkaidejét véve alapul, a fáradt gőz fölhasználásával évente 233.280.000 hőegység, ami körülbelül J/1M r.agov, 150 kakarids magyar szén megtakarításának, felel meg. Még jobban megvilágítja a helyzetet az, hogy 1000 lóerős elsőrendű gőzgép fáradt gőzével . nagy bérházat lehetne fűteni. Gyakran hallják és olvassák, hogy villanyos központokat kell létesíteni. Ez igaz. A villanyos központokat azonban úgy kell elhelyezni, hogy a fáradt gőz kihasználható legyen. A városok belsejében, elhelyezett villanyos központok, ha a fáradt gőz kihasználására berendezkednek, a befektetési tőke 10%-os amortizációját érhetik el és emellett nagy szolgálatot tehetnek a nemzeti vagyonnak. Ilyen villanyostelep lehet a Pálffy-téri, amelyhez elég közel fekszik a Császárfürdő, Lukácsfürdő és Királyfürdő és számos középület, valamint magánépület.. Ezen gondolattal foglalkozik a szénkormánybiztos is. A gondolat nem is uj, már ki is van próbálva, tehát hasznos volt, be is van bizonyítva. (Törlés.) — Ujabb fordulat a szolnoki gyermekgyilkosság ügyében, mesírtuk már, hogy Kis István és felesége, akiket a szolnoki gyermekgyilkosság elkövetésével gyanúsítottak, első vaslatásuk során beismerték, hogy ők gyilkolták meg és rabolták ki a szolnoki teheneályaudvarom talált gyermeket utóbb azonban visszavotíltak est a Ma.Vodiáiunkat és kijelentették, hogy csak assatt vállalták magukra a gyikosságot, mert féltek, hogy ellenkező esetben megverik őket. A rendőrség azóta valóban megállapította, hogy Kis Istvánték a gyilkosság idején nem is tartózkodtak Szolnokon. Kis Istvánt és feleségét vasárnap fölhozták Budapestire az ügyészsé fogdázába, hoszú a hazasgwkrt, itt még egyszer kihallgassák. Hétfőn reggel azonban váratlan fordulat állott be ebben a bűnügyben. A vizsgálat egyik vezetője, Radocsai Jemie rendőrkapitány ugyanis a hétfői postával „Egy hadiözvegy" aláirással levelet kapott amelyben a nevél irója elmondja, hogy nagy nyomokban volt, nem tudta eltartani mégy gyermeket éa ezért, elhatározta, hoggy vallamiennyiüket, megfiui, ezutáni magával végez. „De tervemet — irja a „lundiözvegy" — neon tudtam végrehajtani ,és csak 8 éves kisleányomat öltem meg, azután Szolnokon betettem egy teherkocsiba. De nem biroim soká véget vetek az életeimnek haszaakosan, mert meghasad a szivem drága, gyermekeimért. Szolnokon csak egy asszony látta, amikor ilyermekem holttestét elrejtettepa, de ezt az asszonyt megkérte én, ne üssön lártmlát mert akkor sok ellövöm magamat" Végül a levél írója felikéri a rendőrkapitányt hogy a gyermekgyilkosságból kifolyóan semkit se bánteannak, ímert ő a bűnös. Megállapították, hogy ez a levél kétségtelenül intelligensebb asszonytól származik, aki írásában szándékosan követett el helyesírási hibákat. A rendőrség most elsősorban azt akarja, megállapítani, hogy a levéllel nem akarják-e félrevezetni. — Kézrekerült betörőbanda. A detektívek igen karasett betörőbandát tettek ártalmatlanná. Egy éjszakai ra®zia alkalmával megtudták, hogy a József-körút 77. számú ház pincéjében a házmesterné tetten ért három idegen embert, akik a mennyezetfalat bontogatták abból a célból, hogy a házban levő Gerő Jenő üzletébe behatoljanak. A házmesterné albérlője, Zsebó István dulakodni kezdett a betörőkkel és az egyiket megszúrta. A betörők mégis megszöktek. A detektívek a pincében levő vérnyomokról megállapították, hogy a sérülés súlyos természetű. Ezen az úton elindultak és az összes kórházakat végigjárták. Végre a Telepi utcai kórházban nyomra akadtak, itt feküdt eniyott szúrt sebbel Komádi János, aki nem tudott alibit igazolni. A vallatás során kiderült azután, hogy a sebesültet nem Komádinak hívják, hanem Bálint Lajosnak és ő volt az, akit Zsebó megszúrt. A sebesültet szembesítették Zsebó Istvánnal, aki Bálintban fölismerte az éjszakai betörőt. Szembesítés után Bálint megtört ée bevallotta, hogy ő volt az, az három társával követte el a betörést. Társait meg is nevezte Bálint Árpád, Kocsis István és Bíró Sándor személyében, akik között még az öccse is szerepelt. A detektívek az egész társaságot elfogták, akik nem szevesebb, mint 18 falbontásai betörést ismertek be. A betört, eekből származó kár körülbelül 3 millió korona. SZÉFSZAVA •1921 február 1