Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)
1921-04-01 / 69. szám
Az amsterdami nemzetközi kongresszusok. * A nemacetkusi munkásság a jóvátétel afgas csaksos és méltányos elintézéséért. (Amsterdam, március 31. — Wolff.) Amsterdamban ma három nemzetközi kongresszus kezdődik meg, úigy mint a nemzetiköz szakszervezeti kongresszus, a II. Internacionále és a bécsi munkaközösség kongresszusa. Mind a három kongresszus ugyanazzal a témával, a német jóvátételi teljesítmények kérdésével, foglalkozik. A Ret Volk kijelenti, hogy a munkások Amsterdamba érkezett képviselőinek szándékuk az, hogy azokban az országokban, amelyekben a hábos állapot valóban még nem szűnt meg, a munkásságot egységes cselekvésre bírják. A nemzetiközi munkásság együttműködése nemcsak a többi politikai pártra lesz befolyással, hanem nyorlást fog gyakorolni azokra a kormányokra is, amelyek a jóvátételi kérdés igazságos és méltányos elintézéséről hallani sem akartak. Lm. T. I.") (Amsterdam, március 31. — Wolff.) A nemzetközi szakszervezeti szövetségnek ma kezdődőkongresszusa a jóvátételek és szankciók kérdésén kivül Északfranciaország és Belgium újjáépítésének problémáját is fogja tárgyalni. Németországból Wissel, Rasmann és Paeplet, az Építőmunkások Szövetségének elnöke, jelennek meg a kongresszuson. Franciaország képviselői Dumoulin, Merrin és Barthul; Belgium, Fläming, Gryson, Lombart, Mertens és Polau. Angolországi képviseletében Thomas a Ruhr vidékéről, ahol a német szakszervezetek vezetőivel folytatott tanácskozásokat, érkezett a kongresszusra. („M. T. I.") (Amsterdam, március 31. — Wolff.) A II. Internacionálé ma kezdődő kongresszusára eddig a következő szocialista vezéreik érkeztek ide: Angolországból Wels, Henderson, Mac Irimald és Shaw, Belgiumból de Troucker és Huysmanis és Hollandiából Troelstra. („M. T. I.") ^mmiMgig^^-w^^ m mm ••« em^mmmmm Összeomlik a németországi kommunista mozgalom. * Nem sikerült az álalános sztrájk. — „Ki-józanodnak a félrevezetettek." — Véres SsszszSMx és KarSsrufoeban. — Csendháboruítért és felségáruláséd ítélik el a letartóztatottakat. (Berlin, március 29.) A reggeli lapok majdnem egybehangzóan azt írják, hogy a zavargó vidékeiken enyhült a helyzet és a kommunisták sztrájk felhívása hatástalan maradt. Középnémetországban, a Rajnavidékien és Westfáliában sehol sem volt nagyobb összeütközés, csak a renscheidi völgyzárónál volt tűzharc, ahol a rendőrség mintegy 400 embert tartóztatott le. Gröbers vasútállomását a Lipcse— Halle-i vonalon a kommunisták tegnap skitilitották. Erfurtban a rendőrség kinyomozta a kommunistáik egyik vezérkarát. A Freiheit mai cikkének ez a címe: Kijózanodnak a félrevezetettek. A lap Halléból azt a jelentést közli, hogy a munkásság felelős vezetői az általános sztrájk sürgős megszüntetését követelik. A nagyberlini üzemekben szerdán megtartott szavazás eredménye az, hogy a munkásság majdnem egyértelműen szembeszállt a kommunista sztrájkfelhívással és elhatározta, hogy azt nem teljesíti. A Weserrészvénytársaság üzemét a kommunisták beavatkozása majdnem lehetetlenné tette. A hamburgi kommunisták körében az általános sztrájk kudarca miatt nagy a csalódás. Sok munkás, különösen a szakszervezetek tagjai, otthagyták a kommunista pártot. („M. T. I/O (Magdeburg, március 31.) A kormányfhatóság a következő jelentést teszi közzé: Halléban a gáz- és villaanosművek még nem működnek. Az éj nyuszodtan telt el. A múlt éjjel egy kommunista gyűlést leptek meg. Erfurtiban bandák garázdálkodnak. Rendzavarás nem történt. Mannstfeldban, csönd vsan, Weissenfeldben kimondták az általános sztrájkot, de sikertelenül. A bornai kerületben a básnyamunkásoik egy része sztrájkba lépett. („M. T. I.") (Karlsruhe, március 30.) Tegnai este a rendőrséget, amikor a vásárteret a tüntető főommunistáktól meg alkarba tisztítani, sézigránátokkal és revolverlövésekkel fogadták. A rendőrség viszonozta a tüzelést, a kommunisták közül egy ember meghalt, öt megsebesült. Egyéb rendzavarás nem történt („M. T. I. ) (Berlin, március 31.) A rendőrség riadókészenlétiben marad. Eddig mintegy 200 embert fogtak el, akik fölött már a legköreken napokban rendkívüli bíróság fog ítélkezni Azokat a rendzavarokat alkk az üzemekbe behatoltak és szabotázst végeztek, csöndháborításért, az Eschenich-féle röpcédulák osztogatóir pedig felségárulásért fogják elitelni. gl. T. L") . 2 NÉPSZAVA 1921 április 1. k francia kormárcy a német ajánlat ellen. * A francia munkásszövetség megállapodott a német szakszervezetekkel. — Az ántamsícsapatok Németországban. — Németország tiltlakozása. — Csehország nem akar bevonulni német területre. (Páris, március 31. — Havas.) A kamarában az április havi ideiglenes budget tárgyalása közben egy képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy mi igaz ama híresztelésekből, hogy a német kormány ajánlatot tett volna Északkeletfranciaországnak német anyaggal és német munkaerőikkel való fölépítésére. Loucheur, a fölszabadított vidékek minisztere, azt válaszolta, hogy a német kormány ezideig német munkaerőknek rendelkezésre bocsátása ügyében nem kezdeményezett semmit és a francia kormány által összehívott szakértői értekezleten a német szakszervezetek kiküldötte meg nem engedhető igényekkel lépett föl, amennyiben a sztrájk jogát és az általános francia munkásszövetséghez való csatlakozást követelte. Folyó évben az Általános Munkaszövetség (Confédération Générale de Travail) és a német szakszervezetek között lefolyt tárgyalások ugyanazon követelésekre vezettek. A francia kormány nem írhatott alá ilyen feltételeket. A miniszter kifejtette, hogy anyagszállításra irányuló fáradozásaik passzív ellenállásra és rendszeres rosszakaratra találtak. Németországgal szemben fölállított követeléseik 5 milliárd márkára rúgnak. Az eddig teljesített szállítások ellenben csak 4 millió márkát értek el. A német kormány állandóan kétszer olyan magas árakat szabott meg, mint a német belforgalomban. Németország úgy a munkaerők rendelkezésre bocsátásával, valamint az anyagszállítással nem akar az elpusztított vidék helyreálllításában résztvenni. A miniszter ezután dr. Simons külügyminiszternek a német birodalmi gyűlésen mondott beszéde ellen fordul, amelyben ez utóbbi kijelentette volna, hogy Németország az elpusztított vidéket helyre akarja állítani és kijelentette, hogy a németek csupán arra szorítkoztak, hogy tervet dolgoztak ki az elpusztított vidék sorozatos kiépítésére, amelyet a francia építési tervbe kellett volna illeszteni. Spanban a németek azt ajánlották, hogy nemzetközi szindikátus venné át az elpusztított vidék rendbehozatalának és fölépítésének a munkálatait Ezek, úgymond a miniszter, a német kormány úgynevezett konkrét javaslatai Minden egyes alkalommal, amidőn a német kormányt kényszerítették, hogy precíz javaslatokat tegyen, mindig csak rosszakaratának adott kifejezést Loucheur csodálkozott azon, hogy a Comfédéraion Générale de Travail képviselői Genfbe mentek, hogy a németekkel egyezményt írjanak alá anélkül, hogy előzően a kormány álláspontját ismerték volna. Ez az egyezmény Franciaországra nézve elfogadhatatlan pontokat tartalmaz. Végül kijelentette, hogy a németek Londonban és Spaaban tett gyerekes javaslatokon kívül semmiféle ajánlatot nem terjesztettek elő. („M. T. I/O (Berlin, március 31. — Wolff.) A népszövetség genfi főtitkárságához tegnap az elfoglalt német területek kiterjesztéséről a német kormány este újabb irata érkezett, amelynek tartalma a következő: A szövetségesek csapatai Duisburg és Düsseldorf elfoglalása után tovább nyomultak előre és elfoglalták Walsiumot, Ratinget, Verberget és Marloht, úgyszintén Mülheim-Speldorf és Oberhausen pályaudvarát. A csapateltolásokról beérkezett jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a megszállást tovább ki fogják terjeszteni. A német kormány tiltakozik a jog és a szerződés további megsértése ellen és azt követeli, hogy a népszövetségi akta 12—17. cikke értelmében az általa kért egyezkedési eljárást kiterjesszék a szövetségesek ez újabb intézkedéseire. („M. T. I) (Prága, március 31.) A „Prager Tagsblatt" szerint a külügyminisztérium az antant-kormányok egy jegyzékét kapta, amelyben Csehországot fölszólítják, horgy vegyen részt a Németország ellen irányuló megtorló intézkedésekben. A jegyzék nyilván azt kívánja, hogy, Csehország is vessen ki 50% -os adót- a Németországból behozott árukra, ellenben Cseországnak katonai szankciókban való részvételére nem gondolnak. A prágai kormány még eddig nem vállaszolt az antantnak. Ugyanennek a lapnak jelentik Maerisch-Osterauból, hogy a lengyel lapok szerint a varsói kormány Páriából szintén felszólítást kapott, hogy vegyen részt a Németország elleni szankciókban, különösen pedig 100%-os vámmal sújtsa a német kivitelt. („M. T. I/O Oroszország kereskedelmi tárgyalásai. Moszkvai lapok jelentése szerint a X. kommunista kongresszuson Japán, Olaszország és Németország megbízottai kijelentették, hogy az Angliával kötött kereskedelmi szerződéshez hasonló szerződés kormányaik és Szovjetoroszország között is létre fog jönni. Anglia két konzult küld Szovjetoroszországba, akik közül egyik, Grove, már működött, ilyen megbízással Moszkvában. — A „Matin" jelenti, hogy az orosz kormány az ország természeti kincseinek külföldi tőkesegélyével leendő kihasználására tervezetet dolgozott ki és most azon van, hogy ezt a tervezetet végrehajtsa. A sajt a®t állítja, hogy ennek a rendszabálynak orca a kormány súlyos pénzügyi helyzete és a komcessziók engedélyezésében annak a bevallását látja, hogy a kormány képtelen Oroszország termelését kommunista alapon fokozni. bj|| gw kötelessége mindenkinek agi* Gri$Jai9 I talul a magyarországi sxo-II " " ciáldemokráciaközponti napi-KUlySlSSSn lapja, a NapSzava érdekében. V * * * Gúzsban. Valami a mellemre ült, Valami követ mindenütt, Valami fogja torkomat. Kiáltanék, Hogy hallja, még Az is, aki már elrohadt. Nagyot, amit meghallana A Nappal és az Éjszaka. A Föld, a Nap, a Csillagok S figyelve rá Szórnák alá, A fényüket, hogy ki vagyok? Hogy ki vagyok? Mi Scelli Minek? S elmondanám mindenkinek. Mi az, ami ki eltemre ült És fojtogat, A sajtomat Elnyomja mindig, mindenki. De még pisszenni sem lehet. Ajkamra fagy a lehelet, A kin forgatja szemfehérem, Húsomba vág A némaság És lassan elfolyik a férem. Bujdosó Péter. W * . Muther Richárd: A festőművészet története. Muther Richárd (1860—1901) a mémetek nagy hitű, népszerű és tudas írója nevmetes volt arról, hogy mi rejtette véka alá a tudományát, hanem gazdag tudását, tolatásainak eredményét megosztotta a nagyközönséggel. Termékeny, egyben termékenyítő iró volt, életének Jobbik fele tanításban merült ki. Tanításban és harcban, naiv volt, a Hiegertfi Utasért ellen és nyilait sokszor támadó társaira is irányította, féltékeny szaktudósokra, akik Jenőt, fék, lekicsinyeltiák öt nagy és megérdemelt népszerüségéért. Nyitott «somit, eleven tolán iró volt, akit megtudta szerettetni » céhen kívül álló laikusokkal, szélesebb pfttberrétegekkel a művészetet. Tárgyát mindig érdekessé tudta tenni, holt adatot, faárai dátumok az" értelmezésében eanesen, Taigyogó sziporkásárssal kivirultak; az élet ezer véletlenjét, amely az avatatlanok előtt ködös káosszá wyriösödik össze, rendszerekbe tagolva, formás egésszé tudta kovácsolni, meglátta a jelenségek összefogésát, a történet törvényszerfiségét és nemcsak meglátta, hanem olvasói előtt is szenléletessé tette. A művészet múltja és jelene mögé mesékre nyúló távlatot feszített. Oktató — calwel, veretettel oktató —sékes tudós volt, akinek írásait duzzasztja a mondanivaló. Most lefordított műve az író minden erényét egyesíti magában és méltán megérdemli, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Különösen, ha figyeleimbe vennsát, hogy magyar nyelven nagyon kervée könyv íródott a művészet történetéről és a Beöthy-féle csonka művészettörténelmen kívül nagyobb szabású mű alig jelent meg, it Muther-könyv közrebocsátása valóságos kulturális eseményt jelent. A könyv a római birodalom, holtpontra jutott római kultúra bukása után bekövetkező művészeti sérülsét ismertetésével kezdődik és a XVIII. század végén uraslkodó művészet leírásával fejeződik be. Muther nem elégszdik meg az egyes művészeti törekvések, elért eredmények időrendbeli fölsorolásával, mindenkor kikutatja azt a talajt is, a társadalmat, amelyből a művvészet ezer gyökérszállal, a tápláló nedvet sziva, kiterebélyesedett. Ez különös erénye a könyvének, amely nem csak művésett mtiátelem, hariem történelem is egyúttal. A való élettel való kapcsolata sohasem lazul meg. Nem téved a metafizikai azőrszálhasogatások útvesztőjébe. Részletesen ismerteti az egyes korszakokat, fejlődési ál-, forrásokat, ahol valamely kimagasló művész munkássága jellemzi a kort, ott bőségesen foglalkozik a művész szeemélyével, néhány markáns vonással megrajzolja a képét, a kevésbé fontos és a művész alkotó tevékenységére nem tartozó mozzanatokat nellőzve, nyomon kíséri fejlődd