Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-01 / 69. szám

Az amsterdami nemzetközi kongresszusok. * A nemacetkusi munkásság a jóvátétel afgas csaksos és méltányos elintézéséért. (Amsterdam, március 31. — Wolff.) Amster­damban ma három nemzetközi kongresszus kez­dődik meg, úigy mint a nemzetiköz szakszerve­zeti kongresszus, a II. Internacionále és a bécsi munkaközös­ség kongresszusa. Mind a három kongresszus ugyanazzal a témával, a német jóvátételi teljesítmények kérdésével, foglalko­zik. A Ret Volk kijelenti, hogy a munkások Amsterdamba érkezett képviselőinek szándékuk az, hogy azokban az országokban, amelyekben a hábo­s állapot valóban még nem szűnt meg, a munkásságot egységes cselekvésre bírják. A nemzetiközi munkásság együttműködése nem­csak a többi politikai pártra lesz befolyással, hanem ny­or­lást fog gyakorolni azokra a kor­mányokra is, amelyek a jóvátételi kérdés igaz­ságos és méltányos elintézéséről hallani sem akartak. Lm. T. I.") (Amsterdam, március 31. — Wolff.) A nemzet­közi szakszervezeti szövetségnek ma kezdődő­­kongresszusa a jóvátételek és szankciók kérdé­sén kivü­l Északfranciaország és Belgium újjá­építésének problémáját is fogja tárgyalni. Németországból Wissel, Rasmann és Paeplet, az Építőmunkások Szövetségének elnöke, je­lennek meg a kongresszuson. Franciaország képviselői Dumoulin, Merrin­ és Barthul; Bel­gium, Fläming, Gryson, Lombart, Mertens és Polau. Angolországi képviseletében Thomas a Ruhr vidékéről, ahol a német szakszervezetek vezetőivel folytatott tanácskozásokat, érkezett a kongresszusra. („M. T. I.") (Amsterdam, március 31. — Wolff.) A II. Internacionálé ma kezdődő kongresszusára eddig a következő szocialista vezéreik érkeztek ide: Angolországból Wels, Henderson, Mac Irimald és Shaw, Belgiumból de Troucker és Huysmanis és Hollandiából Troelstra. („M. T. I.") ^mmiMgig^^-w^^ m­ mm ••« em^mmmmm Összeomlik a németországi kommunista mozgalom. * Nem sikerült az álalános sztrájk. — „Ki-józanodnak a félrevezetettek." — Véres SsszszSMx és KarSsrufoeban. — Csend­háboru­ítért és felségáruláséd ítélik el a letartóztatottakat. (Berlin, március 29.) A reggeli lapok majd­nem egybehangzóan azt írják, hogy a zavargó vidékeiken enyhült a helyzet és a kommunis­ták sztrájk felhívása hatá­stalan maradt. K­ö­zépnémetországban, a Rajnavidékien és West­fáliában sehol sem volt nagyobb összeütközés, csak a renscheidi völgyzárónál volt tűzharc, ahol a rendőrség­ mintegy 400 embert tartózta­tott le. Gröbers vasútállomását a Lipcse— Halle-i vonalon a kommunisták tegnap skitilitot­­ták. Erfurtban a rendőrség kinyomozta a kom­munistáik egyik vezérkarát. A Freiheit mai cikkének ez a címe: Kijóza­nodnak a félrevezetettek. A lap Halléból azt a jelentést közli, hogy a munkásság felelős ve­zetői az általános sztrájk sürgős megszünteté­sét követelik. A nagyberlini üzemekben szer­dán megtartott szavazás eredménye az, hogy a munkásság majdnem egyértelműen szembe­szállt a kommunista sztrájkfelhívással és el­határozta, hogy azt nem teljesíti. A Weser­részvénytársaság üzemét a kommunisták be­avatkozása majdnem lehetetlenné tette.­ A hamburgi kommunisták körében az általános sztrájk kudarca miatt nagy a csalódás. Sok munkás, különösen a szakszervezetek tagjai, otthagyták a kommunista pártot. („M. T. I/O (Magdeburg, március 31.) A korm­ányfhatóság a következő jelentést teszi közzé: Halléban a gáz- és villaanosművek még nem működnek. Az éj nyuszodtan telt el. A múlt éjjel egy kom­munista gyűlést leptek meg. Erfurtiban ban­dák garázdálkodnak. Rendzavarás nem tör­tént. Mannstfeldban, csönd vsan, Weissenfeld­ben kimondták az általános sztrájkot, de sik­er­telenül. A bornai kerületben a básnyamunká­soik egy része sztrájkba lépett. („M. T. I.") (Karlsruhe, március 30.) Tegna­i este a rend­őrséget, amikor a vásárteret a tüntető főom­munistáktól meg alkarba tisztítani, s­ézigráná­tokkal és revolverlövésekkel fogadták. A rend­őrség viszonozta a tüzelést, a kommunisták közül egy ember meghalt, öt megsebesült. Egyéb­ rendzavarás nem történt („M. T. I. ) (Berlin, március 31.) A rendőrség riadó­készenlétiben marad.­ Eddig mintegy 200 em­bert fogtak el, akik fölött már a legköreken napokban rendkívüli bíróság fog ítélkezni Azokat a rendzavarokat alkk az üzemekbe be­hatoltak és szabotázst végeztek, csöndháborí­tásért, az Eschenich-féle röpcédulák osztoga­tóir­ pedig­ felségárulásért fogják elitelni. g­l. T. L") . 2 NÉPSZAVA 1921 április 1. k francia kormárcy a német ajánlat ellen. * A francia munkásszövetség megállapo­dott a német szakszervezetekkel. — Az ántamsícsapatok Németországban. — Né­metország tiltlakozása. — Csehország nem akar bevonulni német területre. (Páris, március 31. — Havas.) A kamarában az április havi ideiglenes budget tárgyalása közben egy képviselő azt­ kérdezte a kormány­tól, hogy mi igaz ama híresztelésekből,­­ hogy a német kormány ajánlatot tett volna Észak­keletfranciaországnak német anyaggal és né­met­­ munkaerőikkel való fölépítésére. Lou­cheur, a fölszabadított vidékek minisztere, azt válaszolta, hogy a német kormány ezideig né­met munkaerőknek rendelkezésre bocsátása ügyében nem kezdeményezett semmit és a francia kormány által összehívott szakértői értekezleten a német szakszervezetek kikül­dötte meg nem engedhető igényekkel lépett föl, amennyiben a sztrájk jogát és az általános francia munkásszövetséghez való csatlakozást követelte. Folyó évben az Általános Munka­szövetség (Confédération Générale de Travail) és a néme­t szakszervezetek között lefolyt tár­gyalások ugyanazon követelésekre vezettek. A francia kormány nem írhatott alá ilyen felté­teleket. A miniszter kifejtette, hogy anyag­szállításra irányuló fáradozásaik passzív el­lenállásra és rendszeres rosszakaratra talál­ta­k. Németországgal szemben fölállított köve­teléseik 5 milliárd márkára rúgnak. Az eddig teljesített szállítások ellenben csak 4 millió márkát értek el. A német kormány állandóan kétszer olyan magas árakat szabott meg, mint a német belforgalomban. Németország úgy a munkaerők rendelkezésre bocsátásával, vala­mint az anyagszállítással nem­ akar az elpusztított vidék helyreálllításában részt­venni. A miniszter ezután dr. Simons külügy­miniszternek a német birodalmi gyűlésen mondott beszéde ellen fordul, amelyben ez utóbbi kijelentette volna, hogy Németország az elpusztított vidéket helyre akarja állítani és kijelentette, hogy a németek csupán arra szorítkoztak, hogy tervet dolgoztak ki az el­pusztított vidék sorozatos kiépítésére, amelyet a francia építési tervbe kellett volna illeszteni. Spanban a németek azt ajánlották, hogy nem­zetközi szindikátus venné át az elpusztított vidék rendbehozatalának és fölépítésének a munkálatait Ezek, úgymond a miniszter, a német kormány úgynevezett konkrét javas­latai Minden egyes alkalommal, amidőn a német kormányt kényszerítették, hogy precíz javaslatokat tegyen, mindig csak rosszakara­tána­k adott kifejezést Loucheur csodálkozott azon, hogy a Comfédér­aion Générale de Travail képviselői Genfbe mentek, hogy a németekkel egyezményt írjanak alá anélkül, hogy előzően a kormány álláspontját ismerték volna. Ez az egyezmény Franciaországra nézve elfogadhat­­atlan pontokat tartalmaz. Végül kijelentette, hogy a németek London­ban és Spaaban tett gyerekes javaslatokon kívül semmiféle aján­latot nem terjesztettek elő. („M. T. I/O (Berlin, március 31. — Wolff.) A népszövet­ség genfi főtitkárságához tegnap az elfoglalt német területek kiterjesztéséről a német kor­mány este újabb irata érkezett, amelynek tar­talma a következő: A szövetségesek csapatai Duisburg és Düsseldorf elfoglalása után to­vább nyomultak előre és elfoglalták Walsiu­mot, Ratinget, Verberget és Marloht, úgyszin­­tén Mülheim-Speldorf és Oberhausen pálya­udvarát. A csapateltolásokról beérkezett je­lentésekből arra lehet következtetni, hogy a megszállást tovább ki fogják terjeszteni. A né­met kormány tiltakozik a jog és a szerződés további megsértése ellen­ és azt követeli, hogy a népszövetségi akta 12—17. cikke értelmében az általa kért egyezkedési eljárást kiterjesszék a szövetségesek ez újabb intézkedéseire. („M. T. I­) (Prága, március 31.) A „Prager Tagsblatt" szerint a külügyminisztérium az antant-kor­mányok egy jegyzékét kapta, amelyben Cseh­országot fölszólítják, horgy vegyen részt a Né­metország ellen irányuló megtorló intézkedé­sekben. A jegyzék nyilván azt kívánja, hogy, Csehország is vessen ki 50% -os adót- a Német­országból behozott árukra, ellenben Cseorszá­g­nak katonai szankciókban való részvételére nem gondolnak. A prágai kormány még eddig nem vállaszolt az antantnak. Ugyanennek a lapnak jelentik Maerisch-Osterauból, hogy a lengyel lapok szerint a varsói kormány Páriá­ból szintén felszólítást kapott, hogy vegyen részt a Németország elleni szankciókban, külö­nösen pedig 100%-os vámmal sújtsa a német ki­vitelt. („M. T. I/O Oroszország kereskedelmi tárgyalásai. Mosz­kvai lapok jelentése szerint a X. kommu­nista kongresszuson Japán, Olaszország és Né­metország megbízottai kijelentették, hogy az Angliával kötött kereskedelmi szerződéshez hasonló szerződés kormányaik és Szovjetorosz­ország között is létre fog jönni. Anglia két konzult küld Szovjetoroszországba, akik közül egyik, Grove, már működött, ilyen megbízás­sal Mosz­kvában. — A „Matin" jelenti, hogy az orosz kormány az ország természeti kincsei­nek külföldi tőke­segélyével leendő kihaszná­lására tervezetet dolgozott ki és most azon van, hogy ezt a tervezetet végrehajtsa. A sajt a®t ál­lítja, hogy ennek a rendszabálynak orca a kormány súlyos pénzügyi helyzete és a kom­cessziók engedélyezésében ann­ak a bevallását látja, hogy a kormány képtelen Oroszország termelését kommunista alapon fokozni. bj|| gw kötelessége mindenkinek agi* Gri$Jai9 I talul a magyarországi sxo-I­­­I " " ciáldemokráciaközponti napi-KUlySlSSSn lapja, a NapSzava érdekében. V * * * Gúzsban. Valami a mellemre ült, Valami követ mindenütt, Valami fogja torkomat. Kiáltanék, Hogy hallja, még Az is, aki már elrohadt. Nagyot, amit meghallana A Nappal és az Éjszaka. A Föld, a Nap, a Csillagok S figyelve rá Szórnák alá, A fényüket, hogy ki vagyok? Hogy ki vagyok? Mi Scelli Minek? S elmondanám mindenkinek­. Mi az, ami ki eltemre ült És fojtogat, A sajtomat Elnyomja mindig, mindenki. De még pisszenni sem lehet. Ajkamra fagy a lehelet, A kin forgatja szemfehérem, Húsomba vág A némaság És lassan elfolyik a férem. Bujdosó Péter. W * . Muther Richárd: A festőművészet története. Muther Richárd (1860—1901­) a mém­etek n­a­gy hit­ű, nép­szerű és tudas írója nevmetes volt arról, hogy mi rej­tette véka alá a tudományát, hanem gazdag tudását, to­latásainak eredményét megosztotta a nagyközönséggel. Termékeny, egyben termékenyítő iró volt, életének Job­bik fele tanításban merült ki. Tanításban és harcban, naiv volt, a Hiegertfi Utasért ellen és nyilait sokszor támadó tár­saira is irányította, féltékeny szaktudósokra, akik Jenőt, fék, lekicsinyeltiák öt nagy és megérdemelt népszerüs­é­géért. Nyitott «somit, eleven tol­án iró volt, akit megtudta szerettetni » céh­en kívül álló laikusokkal, szélesebb pftt­berrétegekkel a művészetet. Tárgyát mindig érdekessé­ tudta ten­ni, holt adatot, faárai dátumok az­­" értelmezé­sében eanesen, Taigyogó sziporká­sárssal kivirultak; az élet ezer véletlenjét, amely az avatatlanok előtt ködös káosszá­ wyriösödik össze, rendszerekbe tagolva, formás egésszé tudta kovácsolni, meglátta a jelenségek összefog­ésát, a történet törvényszerfiség­ét és nemcsak meglátta, hanem­ olvasói előtt is sze­nlé­letessé tette. A­ művészet múltja és jelene mögé mesék­re nyúló távlatot feszített. Oktató — calwel, veretettel oktató —s­ékes tudós volt, akine­k írásait duzzasztja a m­ondanivaló. Most lefordított műve az író minden erényét egyesíti magában és méltán megérdemli, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Különösen, ha figyeleimbe vennsát, hogy magyar nyelven nagyon kervée könyv íródott a művészet történetéről és a Beöth­y-féle csonka művészet­történelmen kívül nagyobb szabású mű alig jelent meg, it Muther-könyv közrebocsátása valóságos kulturális ese­ményt jelent. A könyv a római­­ birodalom, holtpontra jutott római kultúra bukása után bekövetkező művészeti sérülsét ismertetésével kezdődik és a XVIII. század vé­gén uraslkodó művészet leírásával fejeződik be. Muther nem elégszdik meg az egyes művészeti törekvések, elért eredmények időrendbeli fölsorolásával, mindenkor ki­kutatja azt a talajt is, a társadalmat, amelyből a műv­­vészet ezer gyökérszállal, a tápláló nedvet sziva, kitere­b­élyesedett. Ez különös erénye a könyvének, amely nem­ csak művésett m­tiátelem­, hariem történelem is egyúttal. A való élettel való kapcsolata sohasem lazul meg. Nem téved a metafizikai azőrszálhasogatások útvesztőjébe. Részletesen ismerteti az egyes korszakokat, fejlődési ál-, forrásokat, ahol valamely kimagasló művész munkássága jellemzi a kort, ott bőségesen foglalkozik a művész szee­mélyével, néhány markáns vonással megrajzolja a képét, a kevésbé fontos és a művész alkotó tevékenységére nem tartozó mozzanatokat nellőzve, nyomon kíséri fejlődd

Next