Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-08 / 74. szám

Htttaki. A népszava M század óta a mi erős fegyverünk. Becsültük meg! Ettfife '* XLI­­. évf. 74. szám. Budapest, 1921 április 8. péntek. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 260 kor. I negyed évre 180 kor. fél évre 280 kor. | egy hóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 1 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap.­ ­­.­ex Mica scopona SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Kormányválság vagy miniszterválság? * * eset nem olyan veszedelmes mondja Teleki. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter és — a kisgazdák kívánságára — Tom­csányi igazságü­gymin­iszter és ideiglenes bel­ügyminiszter csütörtökön beadták lemondásu­kat. Tehát IV. Károly levele, amely a csütör­töki lapokban látott napvilágot, komoly vál­ságot idézett föl. Hogy kormányválság lesz-e belőle vagy csak miniszterválság, az gyor­san eldöntődik. A volt király, úgy beszélik, Szombathelyen tudtára adta a nála járt politi­kusoknak, hogy az országból való távozásakor nyilatkozatot akar intézni a nemzethez. Teleki miniszterelnök hozzájárult elvhez a kívánság­hoz s a legutóbbi minisztertanácson már föl is od­asta a IV. Károly levelének szövegét. A kisgazdapártban úgy tudják, hogy a miniszter­tanácson nagyatádi Szabó ellene volt a levél nyilvánosságra hozatalának, annál is inkább, mert pártjában már előre tiltakoztak a levél közzététele ellen. Gaál Gaszton azzal érvelt a levél ellen, hogy az nem ismeri el a nemzet­gyűlés törvényességét. Végül is oly értelmű megállapodás jött létre nagyatádi Szabó és a miniszterelnök között, hogy a levelet nem a kormány vagy annak valamely tagja fogja nyilvánosságra hozni. Csütörtökön délelőtt, amikor a kisgazda­párti képviselők már ismerték, a ta.pokból a levél szövegét, a nemzetgyűlés ülését megelő­zően összeült a kisdapárt intéző bizottsága, hogy a párt szerda esti határozatához képest eldöntse­, támogatja-e továbbra is a párt a kormányt vagy se. Az ülésen az a felfogás ala­kult ki, hogy IV. Károly levelének közzététele rontott a helyzeten, nagyatádi Szabó és Mayer János kisgazda­párti államtitkár pedig kijelentették, hogy lemondanak s nem maradnak benn a Teleki­kormányban. Az intéző bizottság hasonló eljá­rásra szólította föl a másik kisgazdapárti mi­nisztert, Tomcsányit is. Az értekezleten később résztvettek Teleki miniszterelnök, Apponyi Al­bert és Andrássy Gyula, majd a kormány többi tagjai is. Beható tanácskozás után a pártvezérek és a miniszterek arra a fölfogásra jutottak, hogy ab­ból, hogy Teleki a király levelének kiadására tett ígéretét megtar­totta, le kell vonni a következményeket s ehhez képest a kormány még csütörtökön beadja le­mondását. Amíg a kisgazdapárt­ oldalán egészen ko­molynak fogják föl a válságot, addig a válság tulajdonképeni fölidézője, Teleki miniszter­elnök, a könnyebbik oldaláról veszi az egész ügyet és az újságírók előtt abbeli vélekedését fejezte ki, hogy a dolog „nem olyan veszedel­mes" ... — Abszolút szükségesnek tartom, hogy kü­lönböző urak aludjanak a dologra — mondta. „D­ie ganze Geschichte ist nicht so gefährlich" '("az egész eset nem olyan veszedelmes). Majd így folytatta: — A király levelének közzétételére vonat­kozó kívánságot nem teljesíteni, erkölcsi lehe­tetlenség lett volna. Azt pedig, hogy a levelet más tegye közzé, nem engedhette meg, mert nem szokott függöny mögé bújni, amikor ál­tala vállalt kötelezettségek végrehajtásáról van szó. Arra az ellenvetésre, hogy nagyatádi Szabó tiltakozott a volt király levelének közzé­tétele ellen, a miniszterelnök hivatkozott egy írásba is foglalt telefonbeszélgetésre, amelyet Szombathelyről folytatott a kormány tagjai­val. Az írás, szerinte, arról tanúskodik, hogy a miniszterek hozzájárultak" a levél közzé­tételéhez. Azt a kívánságot, hogy Andrássy „heccelődés", a miniszterelnök Gyula írjon bevezetést a levélhez, nem teljesít­hette, mert nem szokott senki háta mögé bújni. Ezek után — úgymond — a közvélemény be fogja látni, hogy ez a dolog újra csak IV. Károly nyilatkozatát úgy határozta meg, hogy az nem kormányzati tény, megfelel az 1920. évi I. törvénynek és benne foglaltatik, hogy a királyi hatalom gyakorlása szünetel. Ellenjegyezve nincs és nem tartalmaz kormányzati cselekményt, csu­pán — magyaráz, ez pedig Teleki szerint, nem ok válságra. „Előterjesztést teszek a Kormány állására vonatkozóan . . Ilyen előzmények után és a várható követ­kezmények széltében-hosszában elterjedt tuda­tában nyitotta meg az ülést­­,412 óra táján Rakovszky elnök. Mindenki tudta már az ülés­teremben, hogy az ülés nagyon rövid lefolyású­­lesz s mindenki azt várta, hogy gróf Teleki a kormány lemondását jelenti be, vagy ha ezt nem is teszi meg, a maga lemondásáról min­denesetre említést tesz. Ehelyett azonban gróf Teleki a következőket mondotta: — Tekintettel arra, hogy az események kö­vetkeztében egyes miniszterek helyzete úgy pártjukkal szemben, mint saját fölfogásuk te­kintetében nem teszi többé olyan biztossá azt az együttműködést, amely eddig a kormányban megvolt, ennek következtében én a mai napon a kormányzó urnak a kormány állására vonat­kozóan előterjesztést kívánok tenni. (Helyeslés középen és balközépen.) Fölkiáltások balfelől: Lemond a kormány? Halljuk, halljuk! Gróf Teleki miniszterelnök: Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a kormányzó úr döntéséig napolja el magát. A miniszterelnök indítványa ellen csupán Ereki Károly szólalt föl. Ő, amennyiben Teleki nem a kormány lemondását jelentette be, nem tartotta szükségesnek az ülések elnapolását.­­ Az elnök ezután szavazásra tette föl a kérdést és a nemzetgyűlés a miniszterelnök indítványát nagy többséggel, elfogadván, az ülés véget ért. A teremből­ való kivonulás közben a kisgaz­dák soraiban valaki elkiáltotta magát: — Éljen nagyatádi, Szabó! A kiáltást harsány éljenzés követte, amire a kereszténypártia­k soraiból ezzel válaszoltak: — Éljen a király! — Éljen ,a nemzet! — tromfolt vissza Meskó Zoltán. Fokozd.­­­­ndrás: Gyerünk a faluba! Gye­rünk a t.. ,ez! Vifter László (a kereszténypártiak soraiból): Menjenek kapálni! A folyosókon még sokáig együtt voltak a pártok. Az izgalom egyáltalában nem volt le­kicsinylendő. A Teleki-kormány k­isaszása. * * Csak a kisgazdapárti miniszterek mondottak le ? — A kisgazdák ragaszkodnak Teleki távozásához. — Hirek a nemzetgyűlés ?öloszlatásár£3. A kisgazdapárt intéző bizottsága csütörtö­kön este tanácskozást tartott, hogy a szerdai értekezlet határozatának megfelelően és a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén történtek isme­retében döntse el, támogatja-e a párt továbbra is a Teleki-kormányt vagy nem. Az intéző bi­zottság úgy határozott, hogy szűkebb körű, úgy­nevezett szövegező bizottságra bízza a párt ál­láspontjának megha­tároz­á­sát, nevezetesen an­nak megállapítását, hogy a párt minő személyi és­­tárgyi feltételek mellett hajlandó a kor­mányzásban résztvenni. A szövegező bizottság tagjai nagyatádi Szabó földmivelésügyi mi­niszter, Tomcsányi igazságügyminiszter, Ma­yer államtitkár, Kovács J. István, Gaál Gasz­ton, Meskó Zoltán, Orffy Imre és Schandl Ká­roly. A bizottság többsége a szabad király­választás híve és tagjai már csütörtökön este bizalmas megbeszélésre ültek össze. Prepozí­cióikat pénteken délelőtt terjesztik az intéző bizottság elé, amely a javaslat alapján fog ha­tározni. A határozat jóváhagyás céljából pén­teken este a kisgazdapárt értekezlete elé kerül, amely ilyenformán döntő kihatású lesz úgy a kormány sorsára, mint a párt jövő szerepére. Annyi bizonyos, hogy az intéző bizottság­ olyan személyi és tárgyi jellegű kikötéseket tesz majd a kormányban való további részvétel el­lenében, amelyek — a kisgazdák fölfogása sze­rint — biztosítani fogják a párt álláspontjá­nak minden vonalon leendő érvényesülését. Kisgazdáik nem hiszik, hogy az ő föltételeik­nek ítélt eltötésére Teleki­­vált Salikloznek, a­ párt hangulata különben is olyan, hogy azt hiszik, Telekinek föltétlenül távoznia kell. A miniszterelnök csütörtökön kétszer is ki­hallgatáson volt a kormányzónál. Első íz­ben a nemzetgyűlés ülésének befejeztével korán dél­után, majd estefelé másodízben. Lemondását azonban nem terjesztette a kormányzó elé, mert a kormány egy­ ideig helyén marad, csupán a kisgazdapárti miniszterek, nagyatádi Szabó és Tomcsányi mondottak le. Rubinek Gyula, a kisgazdapárt egyik vezére a válságról így nyilatkozott: „­ A kisgazda­párti miniszterek azt közölték pártunk tagjai­val a nemzetgyűlés ülése előtt, hogy Teleki be fogja jelenteni lemondását az ülésem. A mi­niszterelnök azonban ily bejelentést, nem tett. A kisgazdapárt egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik: várjuk a fejleményeket. Alanyi bizonyos, hogy Telekit tovább nem támogat­juk. Ha a miniszterelnök a kisgazdák nélkül próbálna új kormányt alakítani vagy a mos­tanit rekonstruálni, a kisgazdák ellenzékbe mennek és az új Teleki-alakulásban közülünk senki sem vesz részt." A kisgazdapártban most már egyenesen ellenséges a hangulat Telekivel szemben. _ Ő tehát egyáltalán nem számí­that ennek a párt­nak támogatására s ily irányú vállalkozása csak kudarccal végződhet A szabad király­választó kisgazdák IV. Károly levelét alkot­mánysértésnek tekintik s a levél közzététele miatt ragaszkodnak Teleki távozásához. A párt arra "is el van készülve, hogy a­ miniszterelnö­köt „felsőbb helyen" tartani fogják. Ez esetben a párt ellenzékbe menne s igy indítana parla­menti küzdelmet a Teleki mögé sorakozó legi­timisták ellen. És harci kedvüket még az az eshetőség sem lohaszt­ja, hogy a küzdelem miatt a nemzetgyűlés" feloszlatására kerülhet sor. Amint az előző válságok idején, úgy most megindult a politikai klubokban a kombiná­ciók áradata; ezúttal a legsűrűbben Bethlen István és Andrássy Gyula neveit emlegetté­k, mint akik Teleki után biztosabb kézzel fogják irányítani a kormány szekerét. * A késő éjszaka elterjedt hírek szerint, Telekér Pál miniszterelnök a kormányzónál volt máso­dik kihallgatása alkalmával beterjesztette az egész kormány lemondását. A kereszténypártban csütörtökön este formális értekezlet nem várt, csupán megbeszélést tartottak. A miniszterek közül senki sem volt jelen, az egy Benárd Ágostont kivéve, aki azonban­ a válság ku­lisszatitkairól semmit sem tudott. A jelenlevő képviselőkkel gróf Andrássy Gyula ismertette a helyzetet. Kijelentette, hogy két kormány­válság állott elő, de a kormány egyelőre nem mond le és a­ minisztereik mindaddig­ helyükön maradnak, amíg esetleges utódjiknak át nem adhatják helyüket. A párt értesülése szerint, Tele­ki miniszterelnök még egyszer kísérletet a­kart tenni arra nézve, hogy kormányát lette-

Next