Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-08 / 74. szám

e ilyen te­ljes egészében megmentse és ezért, még tárgyalásokat fog folytatni a­ kisgazdákkal. Ha ez az utolsó mentőakció nem sikerülne, csak akkor tesz majd a kormányzónak előter­jesztést a Válság más irányú megoldására. A •kereszténypártiak állítólag rövid időn belü­l •szeretn­ék megol­dan­i a válságot, amyint ők mon­d­ják, a pénzügyi törvényjavaslatok sürgőssége miatt. A párt fölfogása szerint az esetben, ha Tek­ki mégis kényte­len volna megválni a mi­niszterelnöki széktől, a kormányzás ismét csak koalíciós alapon volna elképzelhető és a ke­reszténypártn­ak azt szeretnék, ha ez esetben gróf Andrá­ssy Gyula vagy gróf Bethlen István lenne az új miniszterelnök. Őli Gratz külügy­miniszterségéhez, amely a válságot közvetetle­nül fölidézte, okvetlenül ragaszkodni szeret­nének. fiz ébredők és a kisgazdák varatlan és meglepő összeszövetkezése az a legújabb politikai szenzáció, amely az idült válság mostani kiújulásánál ámulatba ejtheti még azokat is, akik egyébként min­den lehetetlenséget lehetségesnek tartanak. .Röviden az történt, hogy nagyatádi Szabó István földművelésügyi­­ miniszter és a kis­gazdapárt demokratikusnak ismert zömén­ek a vezére végre mégis megunta azt a nem ép­pen dicsőséges szerepet, h­ogy neki a csúnya politikai játékokhoz mindig jó képet kellett vágnia, kilépett a kormányból," ezt megelő­zően pedig a szerda esti pártvacsorán beje­lentette párthíveinek, hogy­­ az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete csatlakozott a kisgazda­párthoz. „Nem miértünk, nem a pártunkért, hanem nemzetünkért, hazánkért s miután így egy a célunk, együtt kell lenni velük." Az ébredő magyarokról mindenki tudja, hogy a reakció szolgálatába szegődtek. Ezt ők maguk sem tagadták. Edd­ig folytatott működésükkel, minden cselekedetükkel, té­teles programjukkal, egész szellemi és gya­korlati megnyilatkozásaikkal erről megdönt­hetetlen, félre nem érthető tanúságot is tet­tek. A nagyatádi Szabó vezetése alatt elin­dult és kialakult kisgazdapártról, amely ki­fejezetten a kisparasztok pártja, viszont min­denki azt hitte, hogy éppen a® ellenkező ál­láspontot vallják magukénak, vagyis,, hogy a demokratikus­­eszmékért küzdenek, vagy legalább is akarnak küzdeni, ha erre a lehe­tőségük megvan. Azt hirdették a választások előtt elmondott programbeszédeikben, hogy a feudális nagybirtokrendszer ellen, amely a maga különleges érdekeiért akár a közép­korba is visszasülyesztené az országot, a nagy földmíves tömegek érdekeinek megfele­lően a demokrácia és a haladás szellemét kell fölvonultatni, mert csak így menthető meg az ország. De ha nem is hirdették volna: a dolgok lényege és logikája egyene­sen ráparancsolja a kisparasztok pártjára a demokratikus eszméket, mert csak ezen az útón, ezen az alapon képzelhető el a birtok­talan és törpebirtokos földmívestömegek gazdasági boldogulása és politikai érvénye­sülése. Igaz, a meglehetősen erős és befolyá­sos agrárpárt, széleskörű és hangos fogad­kozásai ellenére, eddig egyetlen komoly lé­pést sem tett még a demokrácia irányában, m­­a, szkeptikusok és türelmetlenek tehát már le is mondhattak arról, hogy ez az öss­zetétele a pártnak, a mai vezetés alatt, eb­ben a parlamenti ciklusban még hasznosít­hatja magát a vallott program javára. A tü­relmesebbek a hidegvérrel boncolgatók vi­szont kereshettek mentségeket a különleges viszonyokban, várhatták még, prolongálhat­ták reményeiket, bízván egyebek között ab­ban is, hogy egészen üres kézzel talán még sem­ fognak a választók elé merészkedni a de­mokráciának fölesküdött ,,parasztdemokra­ták". Most azután itt az új helyzet, minden ed­diginél furcsább és kuszáltabb a valóságos rejtvény. Együ­tt a tűz és víz, egy akolban a reakció a demokráciával, közös plattformon a minden haladást perhorreszkáló és akár erőszakos eszközökkel is megakadályozni kész „Therm­idor" a volt októberi párttal. Önként kergetik egymást a kérdések: az ébredők közeledtek-e a Szabó-féle menta­litáshoz, vagy megfordítva." Az előbbi el sem képzelhető, az utóbbit nem tudjuk elképzelni Megszokhattuk ugyan különösen az utóbbi esztendők eseményei folytán­­ a logika me­­rész bukfenceit, de hogy egészen jótágast ágjon, hogy mindennek pontosan az ellen­kezője történjék, mint amit a reális kapcso­ltok és összefüggések föltételeznek, ebben kételkednünk kell és jogunk újra kétel­kedni. De kíséreljük meg a­ reális mérlegelést Az ébredő magyarok eddig hívek voltak önmagukhoz és programjukhoz. Ugyanezt nem mondhatjuk el a kisgazdákról, mint ahogy már föntebb kifejtettük. Abból kell tehát kiindulnunk, h­ogy a kisgazdapárt­ adta föl a maga álláspontját s közeledett ahhoz a szélsőséges állásponthoz, amelyet az ébre­dők vallanak magukénak. Ha ez a megálla­pításunk helyes, akkor mindjárt azt is meg­állapíthatjuk, hogy a kisgazdák­­ vezérkara menthetetlenül eltévedt a neki, úgy látszik, ismeretlen és szokatlan­ politika rengetegé­ben. Nincsenek tisztában önmagukkal, nem ismerték föl helyesen saját osztályuk­ érde­keit, de szem elől tévesztették az ország szükségleteit is, mert, ma valóban csak de­mokratikus eszközökkel lehet, helyreálltani és a haladás útján elindítani a súlyosan megviselt és megcsonkított Magyarországot. Az igazi földművespártoknak egyébként — különösen agrárál­lamokban ,­ hivatásuk és rendeltetésük van, éppen úgy, mint az ipari munkásoknak. A „földmívespárt" fogalom és szükséglet, amelyet bökni átmeneti sikerekért vagy előnyökért nem szabad hozzáláncolni homlokegyenest ellenkező irányban mozgó vagy mozdulatlan ad hoc alakulatokhoz. A parasztpártiak politikájának egész múltja világszerte ezt bizonyítja. Hogy csak egyet említsünk: a 60-as években alakult svéd parasztpárt a maga nagy befolyásával egész sor demokratikus intézményt hozott létre. Valósággal demokratizálta Svédorszá­got és csak azután, hogy ezt a föladatát el­végezte, ütközött ki politikájából néhány esztendőn át a konzervatív elem. De akkor már volt mit védenie. Annyi demokrácia — intézményekben és alkotmányban —, ameny­nyi akkor elégedő lehetett számára, már rendelkezésére állott. Történelmi föladatá­nak elvégzése után lehetett csak konzerva­tívvá, mert volt benne öntudat, önérzet és elegendő ellenálló ért) — a parlament kor­rumpáló hatásai ellenében is. S amikor szét­porlott, nagy részében akkor is a szocialista és liberális pártokba szívódott föl. Nekünk, akik a viszonyok kényszerítő ha­tása­ alatt ma passzív szemlélői vagyunk a politikai eseményeknek — megvalljuk őszin­tén —, nem közömbös, hogy a parasztdemo­krácia megmarad-e a maga megszabott út­ján, avagy arrafelé kanyarodik, amerre semmi keresnivalója nincs. Kétségbe, ter­mészetesen, szintén nem esünk, nincs is okunk rá, mert jól tudjuk: a­ tömegek ítélő­képessége van már annyira fejlett, hogy meg tudja majdan állapítani megbízottai ka­nyargásának helyes vagy helytelen voltát, s van annyira érett, hogy helyes megállapí­tásainak levonja a konzekvenciáit. Ennyit azonban, anélkül, hogy bele akar­nánk avatkozni az ébredő kisgazdák dol­gaiba, el kellett mondanunk a demokrata kisgazdák számára. WWVWMUWWWWWWWWVVMAAAAAKMAIUMAMVVWWVWVWWWVWU NÉPSZAVA Az ébredők cáfolják a kisgazdapárthoz való csatlakozást. Az Ébredő Magyarok Egyesülete a „Magyar Kurír" című­ kőnyomatos útján kommünikét, tett közzé, amelyben közli, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének központi választmánya foglalkozott a lapokban megje­lent közleményekkel, amelyek szerint az ébredő magyarok egysége megbomlik és az egyik rész a kisgazdapárthoz csatlakozik. A kommüniké szerint ezen tendenciózus és az Ébredő Magya­rok Egyesülete egységét megbontani akaró rosszakaratú beállításával szemben az ébredő magyarok országos központi választmánya, mint a legfőbb szerve, megállapítja, hogy az ébredők egységét megbontani nem lehet és h­ogy az egyesület mint társadalmi egyesülés pártpolitikával nem foglalkozhatik és nem is foglalkozik Egyébként pedig nyugtázza nagy­atádi Szabó Istvánnak az egyesületről elmon­dott véleményét Csütörtökön kezdték meg az utódállamok ér­tekezletét Rómából jelentik. A volt monarchia utódállamainak konferenciája csütörtökön nyílt, meg a Zichy-palotában, a volt monarchia nagykövetségi épületében. A konferencián részt vesznek Magyarország, Ausztria, Lengyelor­szág, Jugoszlávia, Csehország és Románia de­legátusai.­­ A gyűlést Sforza gróf olasz kül­ügyminiszter nyitotta meg. Megnyitó beszédé­ben az olasz kormány nevében üdvözölte a résztvevőket, különös elégtétellel emlékezett r­eg arról, hogy a konferenciát Rómában üd­vözölheti. A konferencia tárgya Olaszország gazdasági életét is jelentékenyen érinti A konferencia feladata — mondta Sforza —, hogy a sti germaini és a trianoni békeszerződések kérdéseit megoldja. A külügyminiszter ama óhajának ad végül kifejezést­, hogy a konfe­rencia tanácskozásait, a józan megegyezés és jogos előzékenység szelleme vezesse. („Wiener 5Fel.-Comr” ,1921 április . A Polgárok és Munkások Szö­vetsége nagygyűlést tart. * Április 1 7-én délelőtt, a Tattersallban. A Polgárok és Munkások Szövetsége április hó 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Tatter­sall helyiségében programjának ismertetésére nagygyűlést tart. A nagygyűlés tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitó: tartja Bárczy István.­­ A sajtószabadság: gróf Batthyány Tivadar. Gyülekezési jog és egyesülési jog: Farkas István. A politikai üldözések megszüntetése: P.­Ib­rahám Dezső. Magyar külpolitika:­­Hesswein Sándor. Liberalizmus és demokrácia: Baltazár Dezső. IV. Károly szerdán Lyiannise érkezett.­­* Ott vívja be a sváoci szövetség­tanács további rendelfcezéseit. Zürichi jelentés szerint IV. Károly szerdán éjféltájban Luzern­be érkezet­t Amennyiben a szövetségtanács intézkedésére Pranginsba való további útjáról le kellett mondania, Luzernb­en kiszállt, ahol a „Hotel­ National"-ban. Konstan­tin görög király volt szállását jelölték ki szá­mára. IV. Károlynak itt kell bevárnia a svájci szövetségi kormány további rendelkezéseit Hogy ezek a rendelkezések hol fogják meg­jelölni IV. Károly svájci tartózkodóhelyet, arról egyelőre még nem érkezett, értesítés. Bécsi politikai körökben elterjedt hírek sze­rint legközelebb interpelláció fog elhangzani a­ spanyol kamarában, amelyben a spanyol kormányt és a külföldi spanyol követségeket felelőssé fogják tenni IV. Ká­roly magyarországi útjáért Az interpelláció részletesen foglalkozik majd a párisi spanyol követség szerepével és kiter­jeszkedik arra a híresztelésre is, hogy IV. Ká­rolynak Alfonz spanyol király megbízásából a párisi spanyol követség egy futárja adta, át Pranginsban a magyarországi utazáshoz szük­séges spanyol útlevelet. Kormányválság Ausztriában is? (Bécs, április 7.) A dr. Glanz osztrák belügy­­miniszter lemondásával beállott osztrák kor­mányválság nagyobb hullámokat vetett, mint gondolni lehetett. A keresztény-szociálisok jobbszárnya, a Leipel—Kunschak-csoport elé­gedetlen a középső szárnyhoz tartozó politiku­sok magatartásával, különösen pedig dr. Mayr kancellárral, akinek szemére vetik a szociál­demokratákkal szemben tanúsított gyöngesé­gét.. Elégedetlenek egész magatartásával Ká­roly excsászár ügyében. Seipel prelátus levonta­ebből az elégedetlenségből a következtetéseket, és lemondott valamennyi parlamenti bizottsági tagságáról. Nem lehetetlen, hogy a válság át­terjed Mayr személyére, ezzel az egész kor­mányra is. A keresztény-szociális párt értekezletén Ma­raja képviselő IV. Károly magyarországi útjá­ról a következőket mondotta: ..Szemben a szo­ciáldemokratákkal, akik a köztársaságban va­lami vívmányt látnak és szemben a nagynéme­tekkel is, mi nem titkolhatjuk, hogy soraink­ban nagyon sokan vannak olyanok, akik szív­vel-lélekkel csüngnek az osztrák múlton. Az uti viszonyoknak alárendelik magukat de semmi okot nem látnak a lelkesedésre. Felelős helyen nem lehetett másként cselekedni, mint­ ahol­y a keresztény-szociális párt cselekedett." A porosz kormány alakítás nehézségei. Ber­linből jelentik. A porosz kormányai a litás dol­gában folyamatban levő taná­cskozások szer­dán sem vezettek eredményre, úgy hogy kéte­lyek támadtak arra nézve, vájjon egyáltalában van-e remény a tárgyalások sikerére. Ma foly­tatják a tanácskozásokat, de siker csak úgy remélhető, ha a szociáldemokraták hajlandók a német néppárttal egyazon kormányban he­lyet­ foglalni. A demokraták és a cent­um­ azon fáradozik, hogy a szociáldemokrata pártnak legalább tekintélyes kisebbségét megnyerjék a leendő kormány támogatására.­­ A szociál­demokraták három feltétel mellett volnának hajlandók a német nemzeti néppárttal közös kormányt, alakítani: 1. A német nemzeti nép­párt jelentse ki, hogy köztársasági alkotmány alapján á). Ezt a föltételt a néppárt el­utasí­totta, mert már az országgyűlésen az alkot­mánytervezet mellett szavazott. 2. Jelentse ki a német nemzeti néppárt, hogy helyesli a­ de­mokratizálás folytatását. 3. A Hohen­zollernek végkielégítésénél nem fogja átlépni a Südekum pénzügyminiszter által megszabott határokat

Next