Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-08 / 74. szám

1921 április 10. NÉPSZAVA — A kereskedelmi kamara a gabona belföldi szabad forgalma mellett. A budapesti kereske­delmi és iparkamara a gabonakérdésben szak­értekezletet tartott. Az első fölszólaló Matle­sovits Sándor volt, aki azt igazolta, hogy sem rekvirálás, sem az ár­maximálás, sem a jegy­rendszer nem vált be és szerinte a kötött for­galom teljes csődjét lehet konstatálni. Majd azt­ mondta, hogy a kötött forgalom nem aka­dályozhatja m­eg a­ gabona kedvezőbb árala­kulását, mert a jelenlegi hatósági árak után a gabona bizonyos áremelkedése fog bekövet­kezni. Végül azt javasolta, hogy a köztisztvise­lőkről az állam, magánhivatalnokokról és mun­kásokról a munkáltatóik, a közellátásra szoruló szegényekről pedig az illetékes hatóság gon­doskodjék. A felszólalók valamennyien a bel­földi, szabad, forgalom azonnal való helyre­állítását hangoztat­ják. Katona Zsigmond sze­rint­ a kötött­ forgalommal járó nagy apparátus is éji tartása többe kerül, mint amennyit a sza­bad forgalom és a maximális ár között levő differencia a köztisztviselők gabonasz­ükségle­ténél kitesz. Végül elfogadták az előadói javas­latot, amely szerin­t arra kérik a kormányt, hogy a belföldön tegye szabaddá a gabonafor­galmat, a malmok részére engedje meg a kül­földi gabona behozatalát és a külföldi gaboná­ból előállított liszt­ szabad kivitelét. A kereske­delmi kamara állásfoglalása a munkásságra nézve nagyont hátrányos. Ha a gabona belföldi forgalma szabad lesz, és ha a munkásság ke­nyérszükségletéről nem az állam, hanem a­­munkáltatók fognak gondoskodni, akkor egé­szen bizonyos, hogy a kenyeret a munkás aligha tudja megfizetni. Ez pedig nem érdeke sem az országnak, sem a munkálta­tóknak, sőt a szabad forgalomra vágyó gazdatársadalom­­fiak sem.­­ A kereskedők tiltakoznak az iparcikkek behozatala ellen. A kereskedők érdekképvise­leteiben — hír szerint — komolyan foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy a pénzügyi kor­mányt arra kérjék, hogy az iparcikkek behoza­talát bizonyos ideig korlátozza. A kereskedőik kívánságát a gyakorlatban egyébként már megelőzte Hegedűs pénzügyminiszter, aki a korona föl­javítása érdekében az iparcikkek behozatalát úgyis megakadályozta. Hetek óta alig jön Magyarországba iparcikk és ha a kereskedők­­ további import megakadályozása mellett foglaljnak állást tulajdonkénen a fogyasztók érdekeit sértik. A kereskedőik úgy gondol­kozn­ak, ha nincs behozatal, akkor a raktáron lévő cikkeket még a régi áron hoz­hatják forgalomba, ellenben, ha az iparcikkek behozatala a szükségleteknek megfelelően tör­ténne, akkor a kereskedőknek a raktáron lévő árut is olcsóbban kellene eladniuk. A keres­kedőknek ez az állásfoglalása a fogyasztóik részéről jogos elkeseredést il vált ki. A fo­gyasztóközönség hat esztendő alatt, annyira le­rongyolódott, h­ogy nem várhat addig, amíg az orcsasági hullám ellen épített mesterséges gá­tak­ leomlanak.­­ Csepelen ismét dolgoznak. A csütörtöki Népszavában hírt adtunk arról, hogy a csepeli Weiss Manfréd-gyár igazgatósága szénhiány miatt szünetelteti az üzemet, amely a sok ezer munkás érzékeny megkárosításával jár. Csü­törtökön — amint erről bennünket értesíte­nek — a csepeli gyár több üzem­ében újból megkezdődött a munka. A munkásság egy része csak két napi m­unkabért vesztett, míg a másik rész még mindig nem tudja, mikor ér­­véget a kényszerű pihenése. Időszerű lenne végre arról gondoskodni, hogy a hibájukon, kivitt szünetelő munkásokat kártalanítsák.­­ A volt főkapitány vádjai egy volt belügy­miniszteri államtitkár ellen. Emlékezetes még, hogy amikor Mattyasovszky György volt fő­kapitányt az államrendőrség éléről menesztet­ték, mint helyettes államtitkárt, a belügy­miniszeriumba osztották be, ahol a rendőri osztály vezetésével bízták meg. M­attyasovszky a B­elügyminisztériumban való működése köz­ben — amint ..Az Est" írja — azt tapasztalta, hogy munkájának minduntalan gáncsot, vetnek egyes exponált­ személyek. Miután meggyőző­dök arról, hogy ilyen körülmények között mű­ködése lehetetlen és bizonyságot szerzett ar­ról is, hogy munkáját személyes harcolt­, aka­dályozzák, panaszait, memorandumba foglalta, amelyet személyesen adott át a belügymini­sz­ternek. A belügyminiszter a memorandum alapján elremlelte a vizsgálatot Mattyasovs­zky beadván­yában több főtisztviselőt, közöttük egy helyet­tes államtitkárt nevez meg, mint akiknek a munkálkodása lehetetlenné teszi az ő működését. A volt főkapitány a vizsgálat befejezéséig be sem jár a hivatalba - A rendőrség figyelmébe. Kaptuk a következő sorokat: 1A Gyep-utea II. szám alatt egr Pvoracsek Nándor nevű­ , i­cn..«nek tadoulásunk .­./.eri.-it már egysor megtiltotta a rendőrség, hogy a/, elviselhetetlen bűzt terjesztS béb­­iszlitárt 'folyta:'». Effyid­ig szüneteltette is, azonban most ismét megkezdte. Fölhívjuk a rendőrség figyelmét. a türkil'ta'n­ egés­ vségügyi állappotokra. A levegő egészen dögletes és b.-.hatol a lakásokba, legnagyobb veszedelmére a­ lakosságnak, éppen a nyár előtt. — Több környék­beli lakos. — A Vezúv kitörése. Nápolyból jelentik. Kedden a Vezúv tűzhányó ismét háborogni kezdett. A kráterból hatalmas tömegekben ömlik a láva és a mélységből dübörgés hallat­szik. A kiömlő tüzes láva a tenger felé höm­pölyög. A tűzhányó pusztításáról eddig nem érkezett jelentés. Hivatalosan is megállapították az "Aka­rat" mulasztásait. Az ,,Akarat'" című úgy­­nevezett lakásépítő szövetkezet viselt dolgai­val már több ízben foglalkoztunk. Az érdekel­tek figyelmét sokszor fölhívtuk arra, hogy ne üljenek föl az „Akarat" ígéreteinek. Óva in­tettük a szegény embereket, hogy ne higgje­nek abban, hogy a szövetkezet vezetősége ke­serves kínnal összeskuporgatott fillérjeikért Valóban telket, házat és más hasonló jókat fog nekik cserébe adni. A nagy lakásínség és a be­csületes emberek javíthattatlan hiszékenysége azonban az „Akarat" malmára hajtotta a vi­zet, aminek kétségtelen bizonyítékait láttuk mindannyiszor, ahányszor kétségbeesett embe­rek jöttek föl szerkesztőségünkbe panaszt tenni az „Akarat" szövetkezet ellen, amely rú­tul becsapta őket,­­elszedte tőlük utolsó fillér­jeiket és amikor a megígért ellenszolgáltatás kérdését akár csak szóba merték hozni, a ve­zetők egyszerűen mint izgatókat kiutasították őket. A kormány hossszú időt át nyugodtan tű­rte a szövetkezet vezetőségének garázdálko­dását, ami azután még jobban fölbátorította ezeket az embereket, akik­­mindazokat, akit­ el­lenük gyanúperrel mertek élni, hazug vállas­kodóknak bélyegeztek meg, de közben ujabb és ujabb áldozatokra tettek szert, ugy hogy a tagok száma 11l.6O0 főre szaporodott föl. Az „Akarat" botránya azonban lassanként egyre dagadt és végül a kormány sem térhetett ki az általunk annyiszor sürgetett vizsgálat elől. A vizsgálat megejtésével az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezetet bízták meg és annak befe­jeztével hivatalosan is megállapították, hogy a vádak nagy része igaz és a szövetkezet veze­tői súlyos mulasztásokat követtek el. Néhány nappal ezelőtt ezért az „Akarat" eddigi két el­nökét, Balogh J. Zoltánt és Arvaát menesztet­ték és az „Akarat" vezetésével mint ügygond­nokot dr. Hulla Aurél törvényszéki birót biz­ták meg. Így akarják most megmenteni azt, ami még megmenthető. Az új lakásrendelet. Az 1921 április­ 10-től érvényben levő­­ lakásügyi szabályok cílen dr. Pongrácz Jenő magyarázataival ellátva, megjelent az érvényben levő lakásügyi rendel­kezések gyűjteménye. A könyv tartalmazza az új lakásrendeletet, az összefüggő törvényeket és rendeleteket, a perrendtartás újból érvénybe lépett rendelkezéseit, a bélyeg- és illetékszabá­lyokat, továbbá a budapesti lakáshivatal szer­vezetét szabályozó , a bérmegállapítási ü­gyek­ben lerovandó díjakról rendelkező igazságügy­miniszteri rendeletet. A könyv ára 40 korona. Kapható a N­épson-kömyvkereskedésben. — Gyilkosságok. Jászladányból jelentik: Tóth Fekete Béla, a jászladányi gőzmalom gé­pésze­ az esti órákban kic­salta­ otthonról Nagy Lajos gőzmalmi kocsis feleségét aszal, hogy a malom tulajdonos hivatja. Útikör­ben azután a­ gépész egy vasruddal az asszonyt agyonverte és a malom melletti gödörbe dobta. A­etartóz­tatása­kor elmondotta a gépész, hogy az asz­szony­t azért ölte meg, mert azt­ állította róla a malom­­tulajdonosának, hogy ő fát, lopott. Az ügyiben a rögtö­n­ élő bíróság fog ítélkezni. — Székesfeh­érvárról jelentik: MOÓT község utcá­ján két fiatal gyermek játék közben össze­veszett és verekedni kezdett.A verekedés köz­ben egyik előrántotta zsebkését és a pajtását agyonszúrta. A fia­tal kori gyilkost letartóz­tatták.­­ „A fodrászok záróórája" ei­nron közölt hí­rünkre vonatkozóan a következő nyilatkozatot kapták a­ fodrászalkalmmazottak szövetetégétől: „A borbélyüzletek záróórája változatlanul to­vábbra is hétköznap 6 óra, szombaton 7 óra marad azzal a megjegyzéssel, hogy azok a ven­dégek, akik (., illetve 7 óra előtt az üzletben, bent voltak, kiszolgálhatók, de a munka általá­ban nem terjedhet tovább 1/*7, illetve *18 órá­nál. A sesemkormánybiztosság azonban meg­engedte, hogy a fodrászhelyiségeket­ takarítás miatt hétköznapokon 7 óráig, szombaton 8 óráig szabad kivilágítani." — A pestújhelyi munká.vb­órház. Fanasz­os levelet kap­tunk. Haiti Park írója a pestújhelyi rovokádkórházban fakvó beteg. Az illető elmondja levelében, hogy a kórház­ban t az étmence tűrhetetlen. A reggeli bee teljesen híd-­, délben az étel smn-ben hideg és élvezrhetetten. Az ételeket a nagykonyháról az wn«letre a betegek mamik hordjá­k föl mert az igazsgatóság így kivárnia, annak el­terére, hogy a tüdőbetegeik ilyen módon nuftgf«i­ tözhetik a többi bete­geket rá. Ha pedig esetleg a betegek nem bontjáik föl az ébelt, akkor esni a ké­tfő délutáni órákban jutnak az ebéd­ből. Fölhívjuk az igazgatóság figyelmét az állapotok orvostanára. — Életuntak. L. Róza 10 éves háztartási al-­­­kalmazott a Garay-tenen lugkőoldattal meg­mérgezte magát. Súlyos állapotban a Rókus­kórházba vitték. — E. Is utca a Dohány-utca 78. számú házban levő lakásán lugikőoldatot ivott. Életveszedelmes állapotban a kórházba vitték. — Tettenért betörtik. A nerdörséget bizalmas utón arról értesitették, hogy egy be­törőtársaság a Fehérvári-ut»­i több betörést tervez és munkájukat a Fehérvári-ut. 30. Számu házban fogják megkezdeni. Az, értesités alapján a detektívek elrejtőztek a háziban. Szerdán íjazaka nautár a betörők valóban elelen­tkeztek, »kik egy n. «mezeti­tatásnak az ajtaját akarták kifeszíteni. A detektívek a betörőket, akik hárman vol­t.ik, elfogták. A banda­ vezére Orbán István 35 éve» foglalkozásnél­kü­li egyén volt, akit kü­lönféle bet­örésekért már régóta köröznek. Tírra, két fiatalkori volt Lefísrtoltatták őket. 3 ü­l Boromisza Tibor szatmári püspök is le­teszi a hűségesküt. A „Magyar Kurír" jelenti: Boromisza Tibor szatmári püspök hosszabb tárgyalások után elhatározta, hogy román meg­szállás alatt áll«­» híveinek érdekében leteszi a román hűségesküt A hűségeskü letételére Bo­romisza püspök nem utazik Bukarestbe, halleni e hónap 10-én a püspöki székesegyházban hí­veinek és a hatóságoknak jelenlétében lesii le esküjét A 80 éves főpásztort a hűségesküvel kapcsolatos tárgyalások erősen megviselték.­­ A villamos: Hauli­kusz Ferenc 118 éves hi­vatalnok a Rákóczi-út és Erzsébet­ körút sar­kán leesett a villamosról. Súlyos sérülésével ,­ Rókus-kórházba szállították. M Népszava a­ demokráciáért ! Mu­rtscásofi, teg vétell­enössz és hatalm­assá. tapotorraf ! * Epizódok az októberi forradalombóll, A budapesti hadbírósáágon csütörtökön kezd­ték meg Hoffmann György volt hadnagy ügyé­nek tárgyalását akit a katona ügyészség az októberi forradalomban való résztvétele miatt zendüléssel és a fennálló katonai térddel s­iem­­ben való ellenszegüléssel vádol. A tárgyalás megkezdése után a vádiratot olvasták föl, amely részletesen foglalkozik az októberi forradalom ese­ményeivel s többek között fölhozza azt is, hogy Hatfvmar volt hadnagy a forradalom kitörésekor el­ akarta fogatni a volt királyt. Ezután Hoffmann kihallgatása következett, aki kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Részle­tesen elmondotta Hoffmann, hogy milyen szerepe volt itt októberi forradalomban. Az a vád, mintha ő a király vonala elleni merényletet, akart volna elkövetni, nem felel meg a valóságnak. Az elnök megkérdezte Hoffma­nntól, tudja-e, hogy mi volt a célja­ a­ nemzeti tanácsnak? Hloff­mann azt felelte erre, hogy az ő tudomása szerint a rem­élt tanácsnak a szabad és füisztetlen Magyarország nem­­teremtése volt a célja. A forradalom kitörésében semmi szerepe nem volt. A lánchídi tüntetést a katonatanács ellenezte, tudomása szerint Fényes László és Priedric­h vezette a tüntető tömeget. Az Orszá­gház-téri eskütételnél, amely­en Linder nevezetes beszéde elhangzott, iuen lis­­ volt, jelen és 8—10 tábornok. Ezzel bizonyítani akarja, hogy a hangulat a katonatanács mellett, volt. Fleischer Ferr­nc, lényegtelen vallomása után Si­mnn­kovszky Tibort hallgatták ki, akit a Tisza-ügyben a had­birnság tudvalevően halálra­ ítélt. Elmondotta Sztaro­kovszky, hogy a katonatanács­­célja a magyar eszmék ki­vívásáért való propaganda, volt. A Károlyi-pártban talál­kozott, több politikussal, többek között­ Hock Jánossal is, aki hangoztatta hogy cselekedetük csakis a törvény a magyar Erdőiek kiküldéséért történik. A katonatanárs bizalmi ülésein nem vett részt, pénzt kapott, 10.000 koro­nát Baddies századostól a honvédelmi minisztérium egyik szobájában, borravaló költségei megtérítése címén. Igaz, hogy m­indössz­e néhány száz korona volt­ a költsége. Trichve Hugótól is kapott Gtino koronát, ruhafölszerelésre, ezt­ az összeget vissza akarta-i utasítani, de S­aethne kijelen­tette, hogy a mini­sztertanács utalta ki az összeget, nyu­godtan elfogadhatja. Még arra is emlékszik — mon­dotta —, hogy Friedrich a katonatanács elégtelen műkö­dése miatt szemrehányást tett Még sok bizalmas részletet tud, amelynek elmondása során azonban kénytelen lenne embereket mermnerezni, akikre m erre vallomása esik a "­badstáfiába, exed­eri életébe kerülne és igy nem beszélhet. A következő tanú Hangiar Lajos, akit rabruhában, v­p­bilincselve vezetnek a tárgya­lóterem­be. Magya­rt a szegedi csillagbörtönből raállították ide tanúkihallgatásra. A tár­gyalásvezető a bilincset leoldatja, majd kérdéseire vála­szolva Magyer előadja, hogy a vá­dlottat­ nem ism­eri, narrt, akkor a Károlyi-forradalom alatt nagyon sok emberrel érintkezett és igy­­en emlé­kün­k reá. Elmondja, hogy akkoriban több katonatanács mi­köditt, igy a M­os tanács a Károlyi-párt kebelére is, a tor hetriségében. Pe volt, például a Meteior-ká­réházbim is egy m­ű­ködő k­­­tonatanács. Kimondotta még Hton, hog­y október 3­4n éjjel Samoto, későbbi népbiztos, farxus­va intézkede­tt. Laehn« Hugó ssserepe osai: másidlagroo volt, ő empán a nemzeti tajiápe pán «tarom volt. Károlyi Mihály, Csernyák egyizben, ha jól eanléksaj-fe, a Janelrich-tün±otés del­utánján, meggátol­táik, hogy a fegyverrgyár luunkásai a gyárait kifosszák és a smnjkássá«»t rábeszéljék, nehogy vérontás történjék a csembőrség és 5 közöttük. Tanú megesketését, m­iután a neauleti tanács tagja volt, a bíróság mellőzte. Csengyel László és Pásztor Béla vallomása után a tár­sgyalást péntekre halasztották. M®st lesegis melt Szocialista agitátiós iratok 27. száma­­ szakszervezetek mű­ködése .a háború idején. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács által össze­gyűjtött adatok alapján földolgozta G­AI, BK fíj Ihvs a korona. Kapható a Népszava-kir. •.•kereskedésben. Budapest Vfl. Erzsébet-körut­at, a kiadóhivatalban, VIII.­­.Ponti-utca -t, valamint az összes árusítóknál.

Next