Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)
1921-04-22 / 86. szám
El?, évf. 86. szám. Budapest, 1921 április 22. péntek. V. . Mr a 3 korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy evre S60 kor. | negyed évre 100 kor. fél évre SSO kor. | egy hóra SO kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁMÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 8-31 és József 3-32) . Május elsejét — régi hagyományainkhoz híven —, mint a munkásság ünnepét az idén is meg fogjuk ünnepelni. A részletekre vonatkozóan néhány nap múlva történik meg az intézkedés. A párt és a Szakszervezeti Tanács titkársága. Versailles - Trianon. Szűkszavú táviratok jelentik, hogy a trianoni békeszerződést az angol alsóház becikkelyezte. Az idevonatkozó híradás szerint Harmsworth külügyi államtitkár egyebek között kijelentette, hogy „a trianoni szerződés különösen a jóvátétel szempontjából egyezik a versaillesével". Amennyire örvendetes a valóságos béke létrejötte egyébként, az annyira elszomorító az angol külügyi államtitkár párhuzama, ha a trianoni szerződés a jóvátétel kérdésében egyezik a versaillesi szerződéssel. Magyarország kisebb arányokban ugyan, de viszonylag ugyanolyan súlyos helyzetbe kerül a szerződés végrehajtása alatt, mint Németország. Németország világtörténelmi tragédiája a szemünk előtt játszódik le. Legfontosabb ipari és szénterületeitől megfosztották Németországot. Nagy országterületeket plebisztitum döntése alá bocsátottak és noha a nép többsége Németország javára döntött, mégis meg akarják osztani Felsősziléziát, Németország és Lengyelország között. Hihetetlen összegű „jóvátételi " összegeket róttak ki Németországra, ami azt jelenti, hogy a német nép hosszú évtizedekig rabszolgája lesz a győző államoknak — vagy megszállják az ország nagy részét és forma szerint is hűbéri állapotba döntik, az országot A német nép tehát, háborús szenvedései és veszteségei után, nem gazdasági enyhülést, nem jobb sorsot, emelkedett életstandardot, jobb munka- és bérviszonyokat, hanem további szenvedéseket várhat — ha a győző államok demokráciája nem siet segítségére a német demokráciának és nem fejt ki elég erőt ama kapitalista-imperialista telhetetlenség ellen, amely minden magasabb szempontot mellőz, csak a maga kis érdekeit tekinti és nem átall ennek oltárán föláldozni egy nagyrahivatott népet és annak jövendőjét Az tisztán és világosan áll előttünk, hogy a győző államok kapitalizmusa, ami ebben a vonatkozásában egyenlő a militarizmussal és imperializmussal, teljes harmóniában működik össze Németország ellen. A cél világos: a háborús őrület számlájának kiegyenlítésén kívül a német teljesítőképesség veszedelmes versenyétől is meg akarnak jó időre szabadulni. Hogy ez sok millió német munkás újabb kálvária járását jelenti, hogy a német anyáik és gyermekek tovább fognak sínylődni és pusztulni — mit törődik ezzel a nemzetközi kapitalizmus győző csoportja?! • De vannak, akik törődnek. A nemzetközi kapitalizmus ható energiáival szemben erőteljesen működik a nemzetközi demokrácia és ha pillanatnyilag nem is mutathat föl jelentős sikereket egy bizonyos: a négyek tanácsának szörnyű igazságtalanságait csak a demokrácia teheti jóvá! A demokrácia, amely nem tűrheti, hogy partikuláris érdekek kielégítési vágya miatt egész országok és népek menjenek tönkre, amely nem járulhat hozzá ahhoz, hogy gőgös imperialista urak és nagyrangú katonák kedvtelései és hibái miatt az ártatlan nép, aggok, anyák, csecsemők szenvedjenek és kultúrforrások apadjanak ki. A demokrácia — és elsősorban a demokrácia legmarkánsabb és legmegbízhatóbb formája: a szociáldemokrácia — világszerte erőteljesen működik közre a béke igazságtalanságainak csökkentése és megszüntetése érdekében. Amilyen egységes a kapitalizmus a szigorú béke kérlelhetetlen végrehajtásában, olyan egységes és tömör a demokrácia az igaztalan béke revíziójának követelésében. A kapitalizmus nem hajlandó tudomásul venni és méltányolni, hogy a háború előtti Németország nem azonos a háború után való Németországgal. A demokrácia figyelembe veszi, hogy a német junkerizmust és militarizmust a német, demokrácia váltotta föl és tisztában van azzal is, mit jelent az általános emberi haladás szempontjából a demokratikus Németország — éppen ezért bizonyára folytatni és fokozni fogja azt a tevékenységét, amellyel végül ki fogja küszöbölni a versaillesi szerződés súlyos igazságtalanságait. A német demokrácia megtalálta a maga kapcsolatait a győző és semleges államok demokráciájával és ez a jelentékeny erőforrás ma a legfőbb reménysége és segítője a német nép élet-halál harcának. De Németország határain belül is egymásra találtak és döntő küzdelemre sorakoztak a különböző társadalmi osztályok ami nem azt jelenti, hogy most már örökre szent a béke közöttük: az ellentétek csak megvannak, a szabadságjogok széles és szilárd alapzala tág teret nyit az erők szabad mérkőzésének és érvényesülésének, de közös erővel tartják és oltalmazzák ifjú demokráciájukat, mert tudják, hogy ez az egyetlent idvezető út a háborús pokolból a biztató jövendőbe ... Trianon ugyanazt jelenti a jóvátétel szempontjából, mint Versailles — mondja Harmsworth. Vagyis a magyar népre — amely ugyanolyan ártatlan a háború fölidézésében, mint a német nép —, ugyanolyan sors vár, mint a német népre — a német nép jogos és indokolt reménye nélkül, mert a mindinkább erőteljesebben megnyilvánuló külső demokratikus erők esetleg közömbösen haladhatnak el egy olyan nép szenvedései mellett, amelyet még a nagy háború szemléltető oktatása sem volt képes a demokrácia útjára lendíteni. Németország, pillanatnyisúlyos helyzetének tükrében megláthatjuk a magunk sorsát. A Németország jövőjének kialakulásánál közreműködő erők és irányzatok becses tanulságul szolgálhatnak Magyarországnak arra nézve, milyen utakon kell haladnia, milyen magatartást kell tanúsítania, ha mielőbb meg akar szabadulni Trianon rettentő nyomásától. A példa egyszerű és világos: ti belső erők megértő és harmonikus együttműködése a demokrácia kiépítése terén; közös, szilárd gazdasági alap teremtése, amelyen, ha harcolva is, de minden társas-adalmi osztály megtalálja a maga elhelyez-* kedését; európai légkör; a szabadságjogok, az egyenlő elbánás biztosítása; a külső demokratikus eszmeáramlatba való erőteljes bekapcsolódás — ez a Versailles-Trianon-i veszedelem ellenszere. Olaszország választások előtt. (Róma, április 17. — O. L.) Az 1919 novemberében választott s most föloszlatott olasz kamara összeállítása olyan volt, amellyel nem lehetett kormányozni. Ezt többszörösen megállapították. A kamara 508 tagja közül 156 a szocialista pártihoz, további 100 pedig a klerikálisokhoz tartozott a kormány tehát kényszerűivé vált hogy hol az egyiknek, hol a másiknak tegyen engedményeket. Egyik lehetősége az állandó kormányzásnak az lett volna, ha a szocialisták közelednek a kormányhoz. Ha a párt helyesnek találja a választásokon nyert hatalmát olyképen érvényesíteni, hogy a szükséges reformok megvalósítása, érdekeiben a kormányt támogassa, akkor a kamara életképes maradhatott volna A szocialisták szigorú elvi ellenzéke mellett azonban nem állhatott meg a kormány. Ez volt a Nitti-kormány bukásának az oka s ez emelte, kormányra Giolittit akiről azt hitték, hogy azegyedüli, aki ezzel a kamarával is tud kormányozni. Hogy azonban a kamarát éppen most oszlatták föl, amikor az ország egy része majdnem nyílt polgárháborúban áll, az nem ennek a helyzetnek a konzekvenciája, hanem az uralkodóosztály politikai opportunizmusának a következménye. Észrevették ugyanis, hogy a munkástömegek a túlzó nacionalista fascisták erőszakos akcióira nem voltak fölkészülve és ennek az adott helyzetnek az előnyeit akarják kiaknázni.. Ezért az uralkodóosztály most egész más szellemmel és más önbizalommal megy a választási harcba, mint az 1919. év őszén. Az uralkodóosztályt mély elkeseredés tölti el a munkásság ellen. Ezt az elkeseredést a háború után megváltozott viszonyok váltották ki, főleg azonban a testi munkának a háború után elért magasabb értékelése. Az olasz polgárság nem akar beletörődni abba, hogy a munkásosztály életszínvonala elvelkedett. Méltánytalannak tartja, hogy a szellemi munkásokat ma rosszabbul fizetik, mint a kézi munvásokat És ahelyett, hogy ennek az okát abban az általános elszegényedésben látná meg, amelynél a kényszerűsége folytán csak a mindennapi élethezszükséges dolgok nyernek megbecsülést és abban, hogy amíg a testi mnkások bérkérdéseknél mindig szervezetten lépnek föl, addig a szellemi munkások izoláltan állnak munkáltatóikkal szemben, ehelyett a polgárság mindezekért az állapotokért a szocialistákat teszi felelőssé. A következő választásoknak ez a mélyenjáró ellentét fogja megadni a hangulatát. Minden egyéb csak látszat lesz. A kormány azt hiszi, hogy 1919 november óta a hatalmi viszonyok a polgárság javára eltolódtak. Ezért rendelte el a választásokat habár minden amellett szól, hogy ezek a választások véresek lesznek. A kormánynyilatkozat amellyel a kamarát föloszlatta, természetesen máskép látja a helyzetet. E nyilatkozat szerint az új választásokat az új tartományok szerzése, az általános politikai viszonyok javulása, az albániai háború befejezése, a fiumei kérdés megoldása és a deficitnek 14 milliárdról 4 milliárdra való csökkentése teszi indokolttá Megemlékszik ugyan a nyilatkozat mellékesen az egyes tartományokban előforduló zavarokról is, de éppen ezeknek a megszüntetésére is alkalmasnak tartja a választásokat minthogy a nép akarata a választásoknál majd békés formában nyilatkozhatik meg. A kormány választási programja koncessziókat ígér az egyes pártoknak. Nevezetesem fontos ezek közül: az általános állami vizsgákra vonatkozó ígéret Olaszországban ugyanis a klerikálisoknak számos, nagyon jól vezetett magántanintézetük van. Ezek azonban nem rendelkeznek a nyilvános vizsgáztatás jogosultságával, úgy hogy tanulóiknak valamely nyilvános iskolába is be kell iratkozniok, mint magántanulóknak A kormány most ezt a hátrányt azzal kívánja megszüntetni, hogy a vizsgáikat általában az iskolákon kívüli bizottságok előtt tenné kötelezővé és így ezek a magániskolák is ugyanolyan jogosultsággal bimánaik, mint az állami iskolák. Egy másik koncesszió a klerikálisoknak az, hogy a kor. g^tsnk&s, fénis hi §stmagae9it®zl A népszava minden előtti