Népszava, 1921. augusztus (49. évfolyam, 169–192. sz.)
1921-08-02 / 169. szám
IKTÉP SZAVA 1921" augusztus' 37 am vallomása szerepéről a Tisza-ügybeit. ** EEcesya?! JsaSoHE Bécsbe ? — Ek SársyaEás EsstarerongoScadlfc napja. A Tisza-ügy hétfői tárgyalásán tovább folytatták Ulain Ferenc tanúkihallgatását. A tanú azzal kezdte vallomását, hogy Dobó halálát az ő nevével hozzák összefüggésbe és úgy emlegettek, mintha Dobót elpusztították volna akórházban. Nem tudja, hogy Dobót kínoztak-e a fogházban vagy nem. Dobó azt mondotta neki, hogy nem kellett őt verni, elég volt neki hallani, hogy mi történik a bosnyák kaszárnyában, amikor egész éjjel ordítás verte föl a környéket. Nem igaz az sem, hogy Dobót szuggerálták volna a vallomásra. Nem ezondolt arra, hogy az kifogásolható dolog, ha Dobót az ügyészi kihallgatás közben detektíveknek adják át. Neki azonban az volt a fölfogása, inkább ne a törvény, hanem az igazság tiszteltessék. Vágó és Sztanykovszky vallomásaiból az következik, hogy ő lett volna az, aki a Kéri, Friedrich ésFényes ellen az akciót vezette. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Egy-két ízben történt szabálytalanság, ide inkorrektség az ő részéről sohasem történt. Vágót — mondotta a tanú — szintén nem befolyásolta vallomásában. Kern is volt szükség rá, hogy őt befolyásolják. Neki az a meggyőződése, hogy Vágó vallomásának 70%-a igaz. Vágó vallotta, hogy amikor az Astoriába hozták a gyilkosság hírét, Friedrich is jelen volt és azt mondotta Friedrich: „hála idere, hogy ezen is túl vagyunk". Vígó erre közbeszólt, hogy ez nem igaz. Ulain ezután elmondotta, hogy Sztanykovszky Fényesről és Kérlről már akkor beszélt, amikor Friedrichről még nem is volt szó. Sztanykovszky halálos ítélettel állott a bíróság elé, érthető tehát, hogy megragadott minden eszközt, hogy megmenekülhessen. Bleger tanú azt vallotta, hogy ő olyan kérdéseket intézett hozzá, amelyben már benne volt a válasz is. Ez sem igaz. Ami ellene történt, az a törvényszéki fogházban dolgozó maffia munkája volt. El sem lehet képzelni, hogy igaz volna Vágónak az a vallomása, hogy minden színházszerűen volt elrendezve. A vádlottakat mindig karhatalmi tisztek őrizték és igy nem is lehetett volna beszélni velük olyasmit, ami szabályellenes. hogy Hüttner preparálta-e Sztanykovszkyt, azt nem tudja. Az sem igaz, hogy gróf Károlyi Imre azt "üzente volna Hütternek, hogy tiszttartónak fogja alkalmazni. Arról lehet talán szó, hogy csaléteknek fölvetődött ez a dolog. Arról, hogy Lengyel Zoltán mit beszélt a vádlottakkal, ar-Bm tud. Meg lehet állapítani a jegyzőkönyvekből, hogy Vágónak a tanukészsége óriási volt. Egyre hangoztatta, hogy ezt fogja mondani Friedrichnek: „Pista, emlékszel-e erre." Neki az az álláspontja, hogy Vágó sokkal többet tud, mint amennyit bevall. Sztanykovszkynak, Hüttnernek és Vágónak érdekük, hogy az ő tanúvallomását hamis Bzinben tüntessék föl, neki azonban semmiféle érdekében nem áll, hogy valótlant mondjon. Ezután rátért Ulain arra, hogy hogyan kapcsolódott be Heltai a Tisza-ügybe. Egy ízben Heltai édesanyja járt gróf Károlyi Imrénél, máskor pedig Szilágyi ügyvédnél, ie egyik sem akarta ezt fogadni. Később Kormos detektivfőnök elmondotta a tanúnak, hogy Holtainé sok érdekes dolgot tud a Tiszaügyben. Az ő kérésére azután február közepetáj Kormos detektivfőnök fölküldötte hozzá Holtainét. Belininé akkor elmondotta a tanúnak, hogy a fia meg tudná mondani, kik ülték meg Tiszát. Elővett Heltainé egy sárgapapírlapon kézírással irt levelet, amely Lévai Rudolf ügyvédnek volt címezve és ebben Heltai Viktor a Tiszai gyilkosság adatairól irt. A többi között azt irta ebben Heltai az ügyvédnek, hogy összeköttetésbe akar lépni gróf Károlyi írével, mert tudomása van olyan dolgokról, amelyeket — ha őt a gróf a fogságból kiszabadítja — a Tisza-ügyben fölhasználhat és tisztázni lehetne az adatok segítségével a Tisza-gyilkosságot. Heltai szerint ezesetben Friedrichet letartóztatnák, a főkapitány , elleni ügyet pedig a gróf föltétlenül megnyerné. Ezután hivatkozott arra Heltai, hogy ő teljesen ártatlan és tegyenek lépéseket a kiszabadítása iránt. Ebben az esetben hajlandó lesz Heltai külföldön, ahova Friedrich keze nem ér el, döntő bizonyítékokat szolgáltatni. Ezután fölsorolta Heltai a gyilkosságra vonatkozó adatait. Elmondotta, hogy 1918 október 31-én délután a 11-es katonatanács több tagja fölkereste őt a városparancsnokságon és pisztolyok kiutalását kérte. Ezután együtt mentek Friedrichhez a hadügyminisztériumba. Tőle azt kérdezte ekkor Friedrich: „Mi van Tiszával?" Ő nem értette meg a kérdést, amire azt mondotta Friedrich: „Hja, te azt nem tudhatod." Innen visszament a városparancsnokságra, ahol egyik ajtónálló azt mondotta neki a Tisza-gyilkosságra vonatkozóan: „Jól elintézte Friedrich ezt, tudta, hogy mit csinál." Dobót Friedrich rendeletére bocsátotta ő szabadon, aki kijelentette, hogy már harmadízben kapott' pénzt'Friedrichtől azért, hogy megölte Tiszát. Ő ekkor ezt jelentette Friedrichnek, aki azt mondotta, hogy Horváth-Lanoviczot el kell valahová helyezni, mert még kellemetlenséget okoz. Hüttnert Friedrich a fogházban meglátogatta, amikor Hüttner úgy üdvözölte Friedrichet, hogy „szervusz, kegyelmes úr!" így kapcsolódott bele ezzel a levéllel Heltai a Tiszaügybe. Hogy Heltai mit csinált a hadbíróságnál, nem tudja, mert nem érintkezett vele — mondotta Ulain. Heltai később elmondotta, hogy amíg fogva volt, Friedrich és Polónyi mindenáron rá akarták venni annak a beismerésére, hogy ő terrorizálva volt a katonai tárgyaláson és azért váltott. Tanú az egész dolgot nem tartotta komolynak, de azért szünet alatt tanácskoztak a dologról Sztupka, Heltai, Lengyel Zoltán és ő, hogy elfogadják-e Haltai ajánlkozását, aki mindenáron ki akart Bécsbe menni az adatok megszerzésére. Később — folytatta Ulain — Heltai azt ajánlotta, hogy egy Bauer nevű alhadnaggyal küldjék ki őt Bécsbe. A tanú azt mondotta, hogy ez a megoldás jó lesz. Közben bejött Prónay őrnagy, aki hozzájárult ahhoz, hogy Heltait Bécsbe küldjék. Prónay azt kérdezte, hogy mi lesz a költségekkel, amire a tatai ajánlotta, hogy ezt rendelkezésükre bocsátja. A részletek megbeszélésére délután fölmentek a Britanniába, ahol kioktatták Bauert, hogy mit kell neki csinálni. Lengyel Zoltán ekkor egy csekket állított ki, amelynek alapján a Prónay-Lászlóalj pénztára kifizetett Heltainak 2000 koronát, így ment azután Heltai Bécsbe. Néhány nap múlva Heltai levelet írt Sztupka őrnagynak, amelyben a többi között azt írta: ,,Szerencséren megérkeztem Bécsbe és a jobb levegő miatt egyelőre itt is akarok maradni." A levélben pénzt is kért Heltai azzal, hogy pénz kell a htáraihoz. Ennyit tud Heltai szirénéről. Az idő előrehaladottsága miatt ekkor Usain kihallgatását fátl szakítátták. A tárgyalást kedden folytatják. ViSíasucsközlekedés éjfél után. * Hat Bsorofta Hess egy villamosjegy ára. Sírják a EseSjj'nárrSG&IsSwashSaftt tBank és* BraMjegysö hataSI. Az Egyesített Városi Villamosvasutak igazgatósága, egyelőre a földalatti vonalakon, augusztus 8-tól bevezeti az éjfél utáni villamos közlekedést, de már ezt megelőzően, augusztus 2-án, 6-án és 7-én, éjfél után 2 óráig közlekednek a földalatti villamos kocsijai. Augusztus 8-tól éjfél után 1 óráig bonyolítják le a férfiaimat. A villamosvasutak igazgatósága az éjfél utáni utazásokat megdrágítja, úgy hogy az utazás a késő éjjeli órákban a koronába kerül majd. A kedvezményes és hetijegyek pedig nem érvényesek. A villamosvasutak igazgatósága egyébként most tanulmányozza azt a kérdést, hogy üzemi szempontból hogyan lehetne meg-, oldani a földfölötti villamosközlekedésnek éjfél után 1 óráia való bevezetését. Valószínű, hogy már a legközelebbi napokban a földfölötti vonalakon is megindul az éjszakai forgalom. Noha a nyár közepén vagyunk már, még mindig idején jön, ha a villamosforgalmat legalább éjfél után 1 óráig föntartják. De határozottan tiltakoznunk kell az ellen a terv ellen, hogy az éjfélutáni forgalomban a viteldíjakat a duplájára emeljék. Nem is jogosult, nem is bölcs dolog ez, mert az amúgy is kiuzsorázott lakosság a viteldíjaknak ezt a horribilis emelkedését nem bírja el, márpedig az éjfélutániforgalmat — reméljük — nem a hadimilliomosok kedvéért akarják megcsinálni, akiknek eddig is módjukban volt a kirándulóhelyeken maradni, mert hiszen hazavitte őket az autó és a fogat. A villamostársaságnak semmi haszna nem IPSZ abból, ha a kocsik éjfél után üresen járnak. De nem is jogosult a viteldíjaknak ilyen magas mértékben való megállapítása, mert a nappali forgalom viteldíjai is csak nehezen viselhetők el és a villamostársaság igazgatóságának éreznie kell, hogy bizonyos kötelezettségekkel tartozik a fővárosi lakosság nagy tömegeinek is. Itt említjük meg, hogy a helyiérdekű vasút igazgatósága ellen sűrűn érkeznek szerkesztőségünkhöz panaszok. A panaszok különösen a helyiérdekű vasutak igazgatósága által a munkásjegyek ügyében most kiadott rendelet ellen irányulnak. A rendelet, szerint a munkások fényképes igazolványokat kapnak, amelyekre megválthatják a hetijegyeket. Igazolványt a munkáltató és az illetékes községi elöljáróság igazolása alapján állítanak ki. Az, ilyen igazolvánnyal a munkások reggel 8 óráig, délután pedig 3 óra után utazhatnak. Amunkásoik szombaton a legtöbb esetben délig vagy délután 1 óráig dolgoznak és így vagy várniok kell 3 óráig, vagy ki fifcelenek drága jegyet válltalni, ha idejekorán haza akarnak jutni. Ha pedig a munkást délután 3 óra előtt elbocsátják a munkásból vagy megbetegszik, ezekben az esetekben az illető munkás kénytelen sokszor fontos dolgait elhanyagolni vagy rengetes időt veszíteni csak azért, mert a társaság igazgatósága minden komolyabb ok nélkül ilyen, időhatárt szabott. A munkások azt kérik, hogy az igazgatóság változtassa meg ezt a rendeletét és engedje meg, hogy a nap bármely szakában használhassák az igazolványos hetijegyet, mert a mostani rendszer mellett ilyen esetek történnek. A mátyásföldi repülőgépgyár egyik munkása a mátyásföldi alsó megállónál, ahol nincsen jegypénztár, fölszállott a helyiérdekű vasút egyik kocsijára szombaton délután 3 óraelőtt." Amikor Cinkotára beértek, még csak 2 óra 40 percet mutatott az óra, helyesebben 14 óra 40 percet A jegyellenőrző közeg kifogásolta a hetijegyét, rendőrt hívott, aki a munkást igazoltatta, hetijegyét elvették, 13 koronával megbírságolták, de mert egy fillérje sem volt, csak úgy segíthetett magán, hogy a jegy apénztárosnál hagyta a kalapját zálogban, aminek fejében a hetijegyét azután visszakapta. Ez az eset is igazolja, hogy lehetetlen tovább föntartani azt a rendelkezést, hogy a munkások csak reggel 8 óráig és délután csak 3 órától használhatják a hetijegyeket. a ínoímíidm íeíeiém* * 73 czvil&PsiespoTsit ® 6eszé£ö fe$ és egyéb gyűrtyöföst. A Mezőgazdasági Múzeum előtt Anonymus szobra zord tekintettel gondosan ápolt gyepre néz és imitált középkori hangulat borong a jaáki templom boltívei alatt. Talán hűvös is lehet ott, kár, hogy be van zárva. De néhány lépésre fásult gyermekhang mormolja: csokoládét tessék és igy azután hiába az egész regényes dekoráció. Mert a jaáki templom híreskapuja előtt annak idején venderbarátok talán árulhattak olvasókat, apró csodatevő szenteket, szagosgyökérből faragott olvasókat és egyéb istenes dolgokat, de csokoládét aligha — Így elfajult az emberiség... De hagyjuk a középkort, akármilyen fájdalmas is ennek elmúlása, gyerünk a vurstliba. A nap szokatlan bőkezűséggel hinti alá kalászérlelő, termékenyítő és egyéb címekkel megtisztelt sugarait, de mivel itt kalász nincsen, csak por, ebből azonban — panasz ne essék — van elég — és ember, szóval, por és nép, csak izzadságot tud tapasztani. A por száll, csillog a napsütésben, az emberek tolonganak, az izzadtság folyik az arcokról és a különféle emberi, elvétve állati, de túnyomóan zenei hangok, valami ütemes zsongássá vegyülnek, kavarognak a forró égbolt alatt Ez a vurstli hangja, lélekzése, sóhajtása, megnyilvánulása annak, hogy a vurstli él. Nézzük meg közelebbről: Hinták. Bármit mond is akárki, a vurstliban mégis csak a legfontosabb a hinta. Sőt nyugodtam ki lehet mondani, hogy a vurstli a hinták kedvéért van, sőt az egész liget is, Tómozistól, Hermini-kápolnástól, Stefánia-utastól együtt és az sincsen kizárva, hogy a keleti vásárt is a vurstli, illetve a hinták kedvéért rendezték. Hinta, amint tudjuk, többféle van, legismertebb közöttük a körhinta, magyarul: a ringispil. De van még hajóhinta, sárkányhinta, hullámhinta, léghajóhinta és egyéb számtalan válfaja az ingó-bingó szerszámoknak. Mind végignéztük őket. A legnagyobb tolongás természetesen a ringispilek körül van. Amikor azonban kint voltunk, éppen nem ültek sokan rajta. Nyilván ez azért volt, mert az emberek amúgyis szédültek a melegtől és így megspórolták azt a két koronát, ami a mesterséges elszédülésért jár.. De azért ültek rajta. Egy nő fekete szövetruhában, píros kalappal a fején, a kocsi kopott bársonyán úgy hült el, csöppet sem karcsú bokáit egymásra rakva, hogy Kleopátra annak idején nem csinálta különben a diadalszekéren. Egy hosszú zsakettes fiatalember a lovon nyargalt. Sovány, lábszárai majdnem a földig nyúltak le, nem nézett ki valami nyalka huszárnak. Egy leány szintén lóháton forgott. De ez már kecsesen, rózsaszínű ruha volt rajta, egy „arisztokrata" hölgy vagy moziszínésznő sem csinálná különben a rókavadászaton. Látszott a lányon, hogy gyakorlata van már .,, A hajóhinta már temperamentumosabb ringatószerszám, sőt már majdnem sportszámba megy az ezen való szédülés, mert a benne ülők egyéni ambíciójától függ, hogy milyen magasra röpül. Négy pár ült rajta: egy fiatalember egy idős lánnyal, egy idős férfi egy fiatal lánnyal, — a férfin piroscsíkos kivágott trikó volt — a másik két páron nem volt semmi föltűnő. A hinta pedig röpült, vígan száguldott a magasban, de jött egy rosszkedvű, félszemű legény, fölgyürkőzött ingujjban és 1sfékezte a csónakokat. Hja, semmi is tart örökké . ,, Természetesen a hintán való lengést, hogy teljesebb legyen a kéj, zene kiséri. Zongoraverkli vagy sípláda, amelyekből érzelmesen folynak ki a különféle andalító k®ringők. Amikor például a hajóhintánál voltunk, a zongoraverkli azt fájdította, hogy „Bözsi ne sírjon ..." Mutatványosbódék. Mindamellett, hogy a hintának olyan nagy, a tekintélye, a mutatványosbódék szintén számottevő tényezői a vurstli gyönyöreinek. Ebből is többféle van: kutyaszínház, majomszínház, lefejezés, lánctépés, gondolatolvasó, bűvész, hipnotizáló — de az egész fölött, mint hatalmas úr szolgái közül, emelkedik ki a Jancsi-aréna nagy, boltozatos főépülete. Itt egész nap tartó előadáson mutatják be a változatos ,artistaszámokat, a cirkusz belsejéban.