Népszava, 1921. október (49. évfolyam, 218–243. sz.)
1921-10-01 / 218. szám
MEFSZAVA fi pártvezérek hallgatnak, csak egyéni akciók buzognak. Kiír agy programfies'wexeSről. Nyugatmagyarország az egységes pártalaku-lás, a drágaság s a lakásügy problémáival pénteken este minisztertanács foglalkozott, amely Iscéeő éjszakést eltartott. A kiszivárgott híreik szerint a kormány álláspontja az a lakásügyetilletően, hogy a Bernolatk-féle lakásrendeletet függőben kell tartani mindaddig, amíg a főváros legközelebbi közgyűlése tárgyalja. A páartkörökbe járó fépviselők főformája továbbra is az egységes pártátalkulás. Minthogy azonban se a kormány, se a többségi pártok vezetőségei eddig nem foglaltak állást az új alalkul áő tervével szemben, mindenki sötétben tapogatódzik s találgatásra van utalva. Egymást keresztezik azok az egyéni akciók, melyek hol ezt, hol amazt a csoportot igyekeznek megnyerni az új pártnak- Bizonyos csak az, hogy Bethlen a nemzetgyűlés munkaképességét csak nagy egységes pártra támaszkodva tudja elképzelni , e kedvenc eszméjének megvalósításában a disszidensek a legkészségesebb támogatói. Tulajdonképen ők vetették el a kisgazdapártban és a keresztény egyesülésben ennek az alakulásnak magvait, amelyek azonban csak vagy üggyel-bajjal csirálnak. Eddig úgy áll a dolog, hogy mindkét párt maga akar az új alakulás gerince lenni és mindegyik „szívesen venné", ha a másik táborból csatlakoznának hozzájuk. A keresztény egyesülés oldalán az intelligencia vezető szerepét hajtogatják, kisgazdáék viszont nem engednek az agrár jellegből; sokan legitimista színezetűnek jövendölik a leendő többséget, a kisgazdák zöme pedig nagyatádi Szabó nélkül semmi áron nem vesz részt benne. A gazdasági és személyi kérdésekben, a királyproblémában és sde egyéb tekintetben egymásba ütköző fölfogások anynyira megnehezítik az egységes pártalakítási mozgalom sikerét, hogy újabbban meghiúsultnak tekintik az új pártalakulás tervét és így jutott előtérbe a többségi párt eszméje, amely a keresztény egyesülésből adódnék, a disszidensek és a közismerten reakciós kisgazdák csatlakozása, révén. Azok a kereszténypárti képviselők, akik a lapunkban is ismertetett hat pontba sűrítették az új párt munkatervét, e programtervezetet pénteken eljuttatták a kisgazdákhoz, október 8-áig kérve észrevételeiket, hogy azután az egész tervezetet átnyújthassák Bethlen miniszterelnöknek. A kormányos nök ennek birtokában október 9-én nyilatkozik arról, hogyan képzeli el új pártját. Az egységes párt kérdésén kívül a baranyai választások izgatják a kereszténypárti és kisgazda-kedélyeket. Baranyában és a bácskai területen a szerbek kivonulása folytán öt csonka kerület egészül ki, amelyeknek képviselői közül azok, akik az egész kerület szavazatainak 50%-ánál kevesebb szavazatot nyertek, régebbi, a tiszántúli választások idejéből való pártközi megállapodáshoz híven, lemondanak mandátumaikról. A kisgazdapártban, nyilván mandátumbiztosítási szempontból, azt állítják, hogy az így lemondó képviselőkkel szemben a mostani választásokon a pártközi paktum értelmében a testvérpárt, a keresztény nemzeti egyesülés, nem állíthat ellenjelölteket. A keresztény nemzeti egyesülésben azonban, amint az egyik alvezér, Ernszt Sándor kijelentette, kétségbe vonják, hogy ilyenértelmű megállapodás létezne és minden kisgazdapárti duzzogás ellenére is, fölléptetik a maguk jelöltjeit a lemondó kisgazdákkal, Patacsy Dénessel és Muszti Istvánnal szemben. Patacsy és Muszti mandátumai körül azonban magában a kisgazdapártban is nézeteltérések támadtak. A párt megbízásából a baranyai kerületeket látogató Berky Gyulától olyan értesítés érkezett a párt vezetőségéhez, hogy Patacsy és Muszti kerületeik választópolgársága előtt nem örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, amely információ egyelőre legalább is kétessé tette Patacsyék újbóli jelöltetését. Hogy a Patacsy személye nem áll osztatlan közkedveltségben Baranyában, kiderül a pécsi ügyészségnek egy szeptember 10-iki keletű végzéséből is. Megtudjuk ebből, hogy Patacsy őméltóságát, aki Baranyában a múltkoriban mintminiszteri biztos szolgálta a „konszolidációt", a pécsi izraelita hitközség felekezet elleni izgatás miatt, följelentette 1920 augusztus 29 én tett ama kijelentése miatt, hogy „a szerbeket a pécsi zsidók hozták be Pécsre és virágokkal fogadták őket"... Ide tartozik még, hogy a pécsi ügyész azzal az indokolással tagadta meg a vád képviseletét a méltóságos kisgazdával szemben, íogy a fönti kijelentés az izgatás tényálladékát nem meríti ki, mert a gyűlölet felkeltésére egymagában alkalmatlan... Ez az eset is, meg a kitűnő államférfinak egyéb finom cselekedetei arra hívják föl a kisgazdapárt figyelmét, hogy az ő személye révén egy mandátumot egész biztosan el fog veszíteni. Október 4-ig ntislen föltétel nélkül mmn m * Besseszt,seM a káSSrítás utámn — A msta%iszr kormány új idejének rsnest80ss:safciritásás cemély A Reuter-ügynökség londoni távirata szerint a, nagyköveti konferencia csütörtökön elhatározta, hogy fölszólítja Magyarországot, hogy az ultimátum értelmében október 4-ig adja át Nyugatmagyarországot. Az ultimátumot minden feltétel nélkül teljesíteni kell. A „Neue Freie Presse" értesülése szerint a magyar kormány az antant mdátumára adott válaszában jelzi, hogy arra . .e. ha a közvetítő tárgyalások október 4-ig nála fejeződnek be, az ántant részéről a kiürítésre kitűzött határidő meghosszabbítását reméli. Bécsi ántantkörökben az a hír járja, hogy Kenes külügyminiszter a maga közvetítését elhalasztotta, mégpedig azzal a nyilatkozattal, hogy a közvetítés napját az ultimátum lejárta, után fogja megadni. Addig nincs abban a helyzetben, hogyközvetíthessen. Prágai beavatott helyen azt beszélik, hogy Benes közvetítő akciója ezidő szerint háttérbe szorul és most már a párisi nagyköveti konferencia fog működésbe lépni. Benes közvetítése csak akkor válik ismét lehetővé, ha a magyar kormány az ultimátumban szabott határidőig érvényt tud szerezni a trianoni szerződés rendelkezéseinek. Prágai jelentés szerint Benes miniszterelnök és Schober osztrák kancellár a jövő hét elején találkoznak Budweisban. A „Neues Wiener Journal" berlini jelentés alapján azt írja, hogy Benes cselig miniszterelnök a nyugatmagyarországi kérdésben Jugoszlávia és Románia egyetértésével járt el. ilasics miniszterelnök hosszabb kihallgatáson fogadta a román követet. Romániának és Jugoszláviának Magyarországgal szemben való magatartásáról tárgyalt vele. A „Daily Telegraph" bizakodó hangon ír a nyugatmagyarországi kérdésben való békés megegyezés lehetőségéről és annak a reményének ad kifejezést, hogy a nyugatmagyarországi, kérdésben Magyarország barátságos megoldást ér el Ausztriával, mihelyt kiüríti a vitás területet. A magyar kormány ír lzvetítésre kérte 1952 -tasK®rsssŐ0©t. (Róma, szeptember 30.) A Stefani-ügynökség közli: A magyar kormány javaslatot juttatott el Deila Torretta márki, olasz külügyminiszterhez, amely arra irányul, hogy vállalja el a közvetítést Magyarország és Ausztria között a nyugatmagyarországi kérdés barátságos megoldása érdekében. Tekintettel arra, hogy a javaslat a trianoni szerződés végrehajtásán alapszik, az olaszkülügyminiszter beleegyezett abba, hogy ezt a javaslatot közli az osztrák kormánnyal annak megállapítása végett, vájjon lehet-e szilárd alapot táplálni a tárgyalásokra, de kijelentette, hogy az esetleges közvetítés semmikép sem érintheti a szövetségeseknek a békeszerződés megóvására irányuló akcióját, valamint a nagyköveti értekezet tanácskozásait. Az osztrák kancellár a maga részéről kijelentette, hogy attól a bizalomtól áthatva, amellyel az olasz külügyminiszter személye iránt viseltetik, komoly és sürgős megfontolás tárgyává teszi az olasz külügyminiszter közvetítésével hozzá eljuttatott kérést, egyben megállapított néhány feltételt, amelyeket Delia Torretta márki azután tudomására adott a magyar kormánynak. Miután az olasz külügyminiszter ilyen módon megismerkedett az osztrák és a magyar állásponttal és annak alapján lehetőnek találta az egyezség elérését, értesítette erről a párisi és a londoni kormányokat is és arra kérte a szövetségeseket, hogy vele együtt működjenek közre a súlyos probléma gyors és kielégítő megoldásán. A nagyköveti értekezlet ezek után a dolgok mostani állapotáról nyert tájékozás alapján kedvezően fogadta a folyamatban levő közvetítést és ugyanakkor leszögezte, hogy a közvetítés nem érinti a Magyarországnak átadott ultimátumot, amelynek Határideje október. 1-g telik le. („M. y. I.") MätäristMin !Határ» 1021 október 1. „Kikiáltották a« 30 mS835 »yuugatmagyarországi államot." (Bécs, szeptember 30.) A lapok jelentik, hogy csütörtökön kikiáltották az önálló nyugat magyarországi államot és hogy a Friedrich István vezetése alatt álló országvédelmi bizottság proklamációt bocsátott ki. A bécsi sas által terjesztett e hírekkel szemben a „Magya Távirati Iroda" megállapítja, hogy Friedric István Budapesten tartózkodik. -1 amely senkinek sem hall * Ankét a népjjóléti minisztériumban. A LakáskiroSés a miMässtertanács eL@tt. Akinek internálását renelsSSék el, azt kidobhatják a Lakásából. — Lakásépítés SzerveH — lakástriktátcs. A népjóléti minisztériumban pénteken folytatták az uj lakásrendelet ügyében a mintegy 3 héttel ezelőtt megszakított ankétet. Az anké nem fejeződött be pénteken sem, hanem szombaton folytatják, de végleges döntés az új lakásrendelet ügyében csak akkor fog elkövetkezni, ha az új lakásrendelettel szemben már főváros közgyűlése is állást foglalt. Az ankétet egyébként szombaton délelőtt folytatja pénteken este pedig a minisztertanács elé kerül a lakásrendelet ügye. Az új lakásrendelet-tervezet, amellyel egyébként vezércikkünkben foglalkozunk, nagyjából a következőket tartalmazza: A rendelet mindenekelőtt megállapítja, hogy a laikáeszüktség enyhítésével kapcsolatos kormányzati tennivalók a népjóléti és munkaügyi miniszter feladataihoz tartoznak. A rendelet 2. szakaasza szerint a háztulajdonos a lakássá visszaállítani szándékozott irodahelyiségek bérlőinek fölmondhat, ha részükre k m helyiséget biztosít. Ha a tulajdonos az épületére emeletet akar ráépíteni, nem mondta ugyan föl lakóinak, de a lakó azonnal elköltözhet, vagy tűrni tartozik az építkezéssel jár háborításokat és kártérítési igénye csak odá" terjed, hogy lakását a ráépítés előtti állapota helyezzék vissza. Elkerülhetetlen szükség esetében a hatóság elrendelheti, hogy a lakó éz építtető költségén a szükséges idő tartamára más helyiségbe helyeztessék át. A 3. szakasz az üres lakások kötelező bejelentését rendeli . A 3. szakasz elrendeli, hogy az üres lakásokat 8 napon belül fog, kell jelenteni. Ez a kötelezettség kiterjed a háztulajdonosra, a lakóra, a lakásközvetítőre és a kiköltöző lakó nem is kaphat másként lakást, csak ha igazolja, hogy a bejelentési kötelezettségének eleget tett A szakasz arról intézkedik, hogy a lakásigazolványt 8 nap alatt ki kell állítani Az 5. szakasz szerint lakásigazolványra van szükség akkor is, ha átruházásról vagy lakásátengedésről van szó. A 6 szakasz kimondja hogy aki a lakásközvetítésért vagy bármiféle eljárásért aránytalanul magas meghatározott díjazást követel vagy elfogad, az árdrágító visszaélésekről szóló törvény rendelkezései alá tartozik. A 7. szakasz arendes évi lakás céljára alkalmas nyári lakásokat is igénybe vehetőnek jelenti ki, de csak arra az időre, amíg nyári lakásul nem használják. Ugyanilyen, elbírálás alá esnek a gyógyfürdőben fürdővendégek befogadásán szolgáló helyiségek. A 8. szakasz szerint annak a lakását vagy egyéb helyiségét, akit a rendőri hatóság vagy a büntető bíróság az illető községből kitiltott vagy az ország területéről kiutasított, vagy akinek internálását rendelték el, további annak a lakását vagy egyéb helyiségét, a bűnvádi eljárás elől megszökött, vagy akit szabadságvesztés büntetésre ítéltek, ha büntetéje a rendelet életbeléptetése után még legalább két évet igénybe vesz; végül aki előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van és előreláthatóan legalább két évi szabadságvesztés büntetésre lehet ítélni igénybe lehet venni. Az ilyen egyének lakása igénybevehető akkor is, ha bérlőjéül e rendelet kijátszási végett más van bejelentve. Ugyanilyen feltéte mellett igénybe lehet venni annak a lakása vagy egyéb helyiségét is, aki 10 éven belű bűntett, vagy 5 éven belül nyereségvágyba, elkövetett vétség miatt jogerősen el volt ítélve vagy aki magát katonai kötelezetségének teljesítése alól kivonta. A költözködési költséget az új birtokos köteles viselni vagy szükség esetén előlegezni. A következő szakasz szerint igénybe lehet venni olyan lakásrészeket is, amelyek a lakástól el nem különíthetők, ha birtokosuk lakásszükségletét lényegese® meghaladja. Nem lehet igénybe venni a lakásrész akkor, ha vagy a háztulajdonos vagy a lakó igazolja, hogy a törvényes lakásszükségletet meghaladva minden szoba után egy darab 501 korona névértékben kibocsátandó épületet