Népszava, 1921. november (49. évfolyam, 244–269. sz.)

1921-11-12 / 254. szám

6 ­ — Mindent az utolsó percben. (A Zita-kórház és a járványok.) A Zita-kórház körü­l hosszú­­ideig folytak a harcok, nagy nehezen azután mégis ,úgy döntöttek, hogy a Zita-kórház meg­­m­arad. A budapesti kórháznyomorusságról már nagyon sokat írtunk és talán nincs még egy nagyváros Európában, ahol annyira elhanya­golt állapotban tengődne a kórházügy, pedig ,­ha valamikor, akkor most fokozottabb erővel­­kellene a kórházviszonyokat megjavítani, mert iihiszen a háború a betegségek minden fajtájá­val terhelte meg azokat is, akik a lövészárkok nyomorúságát voltak kénytelenek elszenvedni, meg azokat is, akik az úgynevezett „Hinter­laine"-ban élték végig a háború „örömeit". A rossz lakásviszonyok, a rossz táplálkozás na­gyon megrongálta a munkájukból élő emberek "testi ellentállóképességét. A komisz lakásviszo­­nyok egyben azt is jelentik, hogy a szegény­emberek nagy tömegei, ha megbetegszenek, kénytelenek kórházba menni, mert rossz és túl­zsúfolt lakásokban nincsen lehetőség a szüksé­ges ápolásra. Ám a főváros vezetősége min­denre inkább gondol, mint azokra a kötelessé­gekre, amelyek reá hárulnak és ha végre cse­lekszik is valamit, azt is rosszul és csak akkor, amikor már muszáj, amikor már nem térhet ki a cselekvés elől. Így történt ez a Zita-kór­ház esetében is, így történik ez minden más esetben. A téli időjárás erősen megnöveli a ihurátus betegek számát és mindenfajta más betegségnek is a téli időjárás különösképen kedvez. Különösen áll ez a kiütéses járvá­nyokra, amelyeket nagyon növelnek a túlzsú­folt lakások és a kevés szellőztetés. A tiszti főorvosi hivatal éppen most nyilatkozott a jár­ványos megbetegedésekről és h­a egyelőre még súlyos bajok nem is mutatkoznak ezen a téren, bizonyos, hogy kettőzött figyelemmel kell őr­ködni afölött, hogy a járványok­­ terjedése veszedelmessé ne növekedjék. A tiszti főorvosi hivatal most szigorú rendeleten dolgozik, amelyben fölhívja a közönséget a mindjobban terjedő járványos betegségek ellen való védeke­zésre. Bizonyára szükséges ez az intézkedés is, de kétségtelen, hogy rendeletekkel nem lehet elejét venni a bajoknak és nem lehet megszün­tetni a betegségek legfőbb okát: a szegénysé­get és a nyomorúságot. A tiszti főorvosi hivatal szerint most naponként IC—18 vörhenymegbete­gedés történik és sok a tífuszos megbetegedé­sek száma is és ez az utóbbi a veszedelmesebb, mert a tífusz-betegek 40%-át elragadja a halál. Most azután megindul a sürgés-forgás, hogy elegendő helyet teremtsenek a fertőző betegek számára Hir szerint a Zita-kórházat is jár­ványkórházzá alakítják á­t. A népjóléti minisz­ter keze is egyszeriben gyorsabb lett és a kór­ház fölépítésére 4.000.000 millió koronát­ kiutalt. A Zita-kórház barakjaiból 40-et teljesen hasz­nálható állapotba akarnak tenni. A­­javítási munkálatokat „mér" megkezdték és hozzáfog­tak a féregirtáshoz»is. Végre hozzáfogtak, és jó, ha ebből a késedelemből súlyosabb bajok nem származnak, de ha helyes is, hogy a Zita-kórházat, jobb híján, egyelőre föntartják, a kórházkérdést ezzel még nem oldották meg. A megoldás csak egy módon lehetséges: új, modern fölszerelésű­ kórházakat kell építeni, amelyekkel a — sajnos — nagyon megnöveke­dett igényeket ki lehet elégíteni. — Meghosszabbították a borbélyok szombati záróóráját. [A borbély­mesterek, akiknek nagy része, még ma is görcsö­een ragaszkodik a régi céhrend­szer szokásaihoz, mindent elkövetnek, hogy alkalmazottaikat minél jobban kihasz­nálják. Ebben a törekvésükben méltó segítséget találnak a szervezetlen alkalmazotta­kban, akik csak a borravalóval törődnek és nem akarják észrevenni, hogy nemtörődömsé­gük miatt egymás után sikkasztják el tőlük a munkálta­tók azokat a kedvezményeket, amelyeket a szervezet ví­vott ki számukra. Legújabban a záróórát sikerült ismét meghosszabbíttatni. Eddig tudvalevően az volt a he­lyzet, hogy a kereskedelmi miniszter rende­letére minden nagyobb városban és községben vasárnap egész napon át z­árva kellett tartani az üzleteket, szomba­ton este pedig 8 óráig állhattak a borbélyok a közönség rendelkezésére. Ezt a kereskedelmi miniszter a hivatalos lap csütörtöki számában megjelent­­ rendeletével úgy mó­dosította, hogy ezután szombaton este óráig tart­hatják nyitva üzleteiket a borbélyok és fodrászok. A szer­vezett fodrászminkások — amint értesülünk — a kereske­delmi miniszter záróórameghosszabb­itási rendelete ellen megindítják a harcot. — Malom­tűz. Peteken reggel Va6 órakor a Pesti Molnárok és Sütők Soro­ksári-úti malmá­ban tűz keletkezett. A malomtűzhöz úgyszólván az egész budapesti tüzérség kivonult, azonban, amire a tűzoltók kiértek, a házi tűzoltóság és a m­alormi munkások a tüzet az már annyira megfé­kezték, hogy a tűzoltóságnak már csak kevés munkája akadt. A tűz vizsgál­a­tot azonnal meg­ejtették és megállapították, hogy a tüzet kőtűz okozta, amely úgy keletkezik, hogy a kövek tüzé kemény tárgy kerül és a kipattanó szikra következtében a lisztpor meggyulladt. A ma­lomban a munka egy pillanatra sem akadt meg. . A kár jelentéktelen. — Az alkohol számlájára. Debrecenből jelen­tik: Szatmári József gazdaember nagyon föl­öntött a garatra és ittas állapotban leszúrta Sándor nevű fiát. Ami­kor Szatmárit letartóz­tatták, olyan részeg volt, hogy nem tudták ki­hallgatni. Miután kijózanodott, nem emlékezett Nemm­in­re, és a legnagy­obb rémülettel hallotta, hogy a fiát megsebesítette. A fiú állapota életveszedelmes. — A visszaküldött politikai elitéltek ügye. Pénteki lapunkban megírtuk, hogy a politikai elitéltek második csoportját, amelyet, csü­törtökön indítottak útnak, a csehek nem akar­ták átvenni és ezért az elítélteket visszahozták Budapestre. Posel Tivadar konzul az­­ ügyre vonatkozóan most nyilatkozott és a követke­zőket mondotta: „A külügyminisztérium még a csütörtöki nap folyamán utasította a prágai magyar követséget, hogy a csehszlovák kor­mánynál járjon­ el a transzport átvétele és ál­lamukon keresztül való bocsátása érdekében. Nem tudjuk megérteni, hogy miért nem vették át a szállítmányt, mert hiszen Jungerth Mihály annak idején szerződésben biztosította ezt a dolgot és a szerződés alapján történt az első transzport elszállítása is. Mindenesetre meg­teszünk minden lehetőt, hogy a csehszlovák kormánnyal elintézzük ezt az ügyet. A máso­dik transzport visszahozatala természetesen a mi munkánkat egyáltalában nem érinti. To­vább folytatjuk megkezdett munkánkat és összeállítjuk a harmadik transzportot is, amellyel talán már az első transzport család­tagjai is együtt, mehetnek. Ha a második transzport elszállítása néhány napig késik, úgy akkor nincs kizárva az sem, hogy a­ máso­dik és a harmadik transzportot egyszerre in­dítjuk útnak. A mi célunk az, hogy az Orosz­országban túszul visszatartott hadifoglyaink minél előbb itthon legyenek és igyekszünk is ezeket a szállításokat minél gyorsabban lebo­nyolítani."— Egyébként — amint jelentük — az a­­175 magyar túsz, akik ellenében kell kiadni a politikai elítélteket, kénytelen bevárni Rigá­ban azt az időt, amíg a visszatartott fogolyszál­lítmány odaérkezik, mert a kicserélés a szerző­dés értelmében ott történik. NÉPSZAVA 1921 november 12.­­»• \ ­ keresik az Angol-Magyar Bank sikkasz­tóját. Az Angol-Magyar Bank kárára elköve­tett milliós sikkasztás tettesét, Hollentauer Lajos 20 esztendős bankhivatalnokot még nem találták meg. A jelek szerint Hollentauer Bécs felé szökött. A nyomozás során megálla­pították, hogy Hollentauernek nem volt öt névre kiállított útlevele, hanem csak egy és ezt úgy szerezte meg, hogy Heim Vilmos nevű 20 éves barátjától 50.000 koronáért megvásá­rolta az okmányokat és erre a névre kért út­levelet. Hollentauer azonban nem közölte a barátjával, hogy milyen célra kellenek neki az okmányok. Heim Vilmost előállították a főka­pitányságra,­­ahol azt vallotta, hogy amikor tudomást szerzett arról, hogy Hollentauer el akar utazni, kiment a déli vasútra és vissza­követelte okmányait. Erre Hollentauer állító­lag eltépte az útlevelet. A rendőrség megálla­pította hogy a Hellentauer által kicsalt ösz­szeg 1.200.000 korona. Pénteken előállítottak két fiatalembert, mert az a feltevés, hogy ré­szük van Hollentauer csalásaiban. Az előállí­tottak a leghatározottabban tagadják, hogy tudomásuk lett volna­­Hellentauer szándékai­ról. A sikkasztó bankhivatalnok nemrég még a Fővárosi Könyvtárnál volt alkalmazva és innen lépett be az Angol-Magyar Bankba. — Változások az éjjeli villamosforgalomban. A budapesti vill­amosvasutak igazgatósága közli, hogy hétfőtől, 14-étől kezdve, a 75. és 81-es­ viszonylatokban az éjjeli járatokat közönség híján megszünteti. Er­lenben ugyancsak hét­főtől kezdve a 2-es, a 38-as és 46-os vonalon éjjeli járato­kat állítottak be.­­ „A szénről, amely füstöl, de nem ég és ha ég is, nem melegít" című­ hírünkre helyreiga­zításkép azt közlik velünk, hogy a gyöngyös­vidéki lignit házi tüzelésre való bevezetését a munkásság érdekében kezdeményezték. A szóbanforgó lignit (barna szén) vaskályhákban és takarék tűzhelyekben jól ég és olcsóbb a hazai, alig valamivel nagyobb hőértékű sze­neiknél. A szénkormány­biztos­ság intézkedése folytán a gyöngyösvidéki lignitet jegy nélkül fogják forgalomba hozni. — Leesett a villamosról. Glasz Károlyné 48 éves asszony a Múzeum-körúton leesett a villamosról és a pótkocsi kerekei alá került, amelyek jobb lábát összemorzsolták. A mentők a Rókusba­­vitték.­­ Amikor a keresztény községi pártnak klubhelyiségre van szüksége, Herr von Wolff úr, aki a diktatúrában a királyi borok árve­rése körül szerzett érdemeket, amióta az úgy­nevezett községi keresztény párt védőszentje lett, az egész világot szeretné a saját, illetve pártja képére formálni. Ebbeli ténykedésében az udvarnagyi, bíróság lipicai ménjei nem tud­ják olyan gyorsan tovaröpíteni délceg terme­tét, mint amilyen sürgős volt neki, hogy min­dent, ami az „átkos midié", megsemmisítsen. Egyéniségéhez stílszerűen, különösen a köny­vekre haragszik a szent mozis. Emlékezetes még, ugyancsak Wolff fővezér kulturtényének tudható be, hogy a fővárosi könyvtárban a könyvek ezreit vonták ki a forgalomból, hogy az olvasóközönséget megvédjék a betűk „fer­tőzés­étől". Ezt a könyvek iránti ellenszenvet Wolff úr és intranzigens társai, úgy látszik, ren­dületlenül tovább ápolják. Újabb tanújele ennek, hogy most a fővárosi könyvtár Királyi Pál­ utcai helyiségére vetették ki a hálójukat.­­Wolff úr elhatározta, hogy a könyvtár helyisé­gébe a községi keresztény pártot helyezi be és kiadta a rendeletet, hogy a fővárosnak ezt a legforgalmasabb könyvtárát azonnal ürítsék ki, mert a városházi keresztény párt klubját telepítik oda. A városházán természetesen azonnal siettek teljesíteni Wolff úr narancsát és a helyiségeket kiürítették. Erre aztán a párt vezetői beadványt intéztek a lakáshivatalhoz, amelyben jezsuita szemforgatással előadták, hogy tudomásukra jutott a könyvtár helyisé­gének fölszabadulása és ezért a párt is fényt tart a megüresedett helyiségekre. Így aztán ott, ahol az emberek ezrei jutottak hozzá a tu­dáshoz, ezután Wolffék és Csillériék ülnek össze a délutáni kártyapartira, ami sokkal fon­tosabb, mint, a tömegek művelődése. A fővá­rosi könyvtár vezetősége ugyan hivatkozott arra, hogy a könyvtár föntartása elsőrangú kulturális szükséglet,­­­e hiába mert itt úgy kell történni mindennek, ahogy Wolffék akar­ják. — A munka vértanúi. A Kőbányai­ uti Máv.­gépgyáriban leszakadt egy daru és a darun levő teher ráesett Kovács János 50 éves laka­tosra. A szerencsétlenül járt­ munkást a Rókus­kórházba vitték, ahol sérüléseibe belehalt. — Wébert János 4­5 éves napszámos a pestszent­lőrinci gyárban sólerakással foglalkozott. Munka közben egy nagy darab só ráesett Webertre, aki súlyosan megsérült. Az István­kórházban ápolják.­­ A főváros pénzügyi bizottsága csütörtökön Farkasházy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Először kijelölték a vásárcsarnoki bi­zottságot, majd a napirend előtt Platthy György, kérdést intézett az elnökhöz, hogy mi van a telekértékadó ügyével és történt-e gon­doskodás arról, hogy az úgynevezett Közérdekű Élelmezési Rt.-nál a főváros vagyonát ne érje kár. (Tudvalevő ugyanis, hogy a Közérdekű Élelmezési Rt. körü­l nagyarányú csalások és sikkasztások történtek. ( A szerk.) Az elnök a kérdésekre kijelentette, hogy a telekértékadó ügyét megsürgetik a kormánynál, ami pedig a közérdekű dolgát illeti, még idejekorán föl­hívta­ a tiszti ügyészt, hogy gondoskodjék a fő­város­­ érdekeinek megvédéséről. Egyébként azt reméli, hogy a főváros vagyonát meg tudják menteni. Ezután a fertőtlenítő intézet jövő évi költségvetési előirányzatát tárgyalták. Ennél a pontnál Jvanovits Pál soka­lta a tisztifőorvos autójának kiadásait. Szabó tisztifőorvos elis­merte, hogy valóban nagy az autóra fordított kiadás, de a mostani viszonyok között, amikor olyan nagy a fertőző betegségek száma, szük­séges, hogy gyors intézkedések történjenek. A bizottság végü­l úgy döntött, hogy a népjóléti miniszterhez fordul, hogy I­T, autó költségeit a betegápolási alapból födezzék. Egyébként a fertőtlenítő intézet költségelőirányzatát elfo­gadták. Utána a ferencvárosi kikötő építése körül fölmerült kérdésekről tanácskoztak, majd még néhány kisebb jelentőségű ügynek az el­intézése után a pénzügyi bizottság ülése vé­get ér. — Vasúti katasztrófa Portugáliában tizen­egy halottal, Lisszabonból jelentik. Délportugá­lába­n, az algarvei tartomány déli részén vonat­kisiklás történt, amelynek 11 emberélet esett áldozatul. A sebesültek száma 20. Evora kör­nyékén fölszaggatták a síneket, de idejekorán sikerült megakadályozni, hogy itt is kisiklás történjék. A vizsgálat megindult.­­ A forgalmi adó befizetése. Hétfőn jelenik meg a pénz­ügyminiszter rendelete, amely szerint december 1-én meg­kezdődik. a­ szeptember óta fölszámított forgalmi adók be­fiztése, amikor okvetlenül be kell fizetni az addig esedékes forgalmi adót.­­ Az Amerikába vándorló magyarok lét­száma még nem telt be. Bécsből jelentik. Azok­kal a­­hírekkel szemben, hogy­ az amerikai Egyesült Államok ,jövő év júniu­sáig elzárják a határt a magyar bevándorlók elől, a newyorki „Morning_ Journal" megállapitja, hogy a ma­gyar bevándorlók egyelőre minden fennakadás nélkül utazhatnak Amerikába mert a magya­rokra megállapított létszám még nem tel be. (Zürichi devizazárlat. — November 11.) Berlin 1.8(1, Hol­landia 184.25, Newyork 530, London 20.90, Paris 311.51, Milano 21.55, Prága 5.00, Budapest 0.45, Zágráb 1.50, Bukarest 3.35, Varsó 15, Bécs 15, osztrák bélyegzett 11. (Budapesti valutapiac.) Húszfrankos arany 3000—3650, dollár 1143—1060, francia frank 84.00—80.50, lengyel márka 0.28—0.23%, német márka 4.89—4.70, lira 44.00—40.00, osztrák korona 0.21­,4—0.19%, rubel 0.62—0.51, lei 6.93- 6.40, ezekol IX80—11.00, dinár 12.30—11.50.

Next