Népszava, 1922. január (50. évfolyam, 1–25. sz.)

1922-01-28 / 23. szám

L. évf. 23. sz. ) AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 600 kor. I negyed évre 100 kor. lej évre 340 kor. [ egy hóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 3 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Budapest, "8922 fantssík­ 2Sa szombat, lira 3 korona A legsötétebb jövő veti előre árnyékát a Bethlen-kormány vá­lasztójogi javaslatából, amelyet pénteken terjesztett be a belügyminiszter a nemzet­gyűlésen. Olyan fekete péntekje még nem volt ennek az országnak, mint amilyen ez a pénteki nap lenne, ha ebből a­ törvényjavas­latból törvényt tud csináltatni a kormány a nemzetgyűléssel. Magyarország népe, amely elvérzett egy ráerőszakolt háborúban, amely elvesztette sokszázados kultúrájának legértékesebb kin­cseit a háború folytán, amely kiéhezve, le­rongyolódva, özvegyekkel és árvákkal bené­pesítve maradt itt a háború után — ez a nép­ nem azt érdemli ki, hogy tőle az állampol­gári jogokat a legköríűen fontabb rabuliszti­kával elvegyék, hogy megtagadják s hogy az alkotmány sáncaiból durván, érzéketlenül kirúgják. Mert a kormány választójogi javaslata nem egyéb, mint ördögi mesterműve egy osztálypolitikai álláspont képviseletének, abból a célból, hogy a hatalmat, amelyet a háború és a forradalom kiütött a kezükből, újból visszaszerezzék, hogy a demokratikus kialakulás lehetőségeit teljesen eltorlaszol­ják, ítájig visszaállítsák a nagybirtok és nagytőke egyeduralmát, hogy a nép vékony rétegével magukat emeltessék a hatalom pol­caira és a Hatalom­' kezelésével vissza­süllyeszthessék a népet a régi igába, a poli­tikai jogtalanság és a gazdasági kizsákmá­nyolás fertőjébe. Tévednénk és túlságosan jóindulatúak lennénk, ha vakságnak vagy elfogultságnak tekintenénk a kormánynak a választójogi tervezetben kifejezésre jutó szándékait. Nem! Nem vakság ez és nem elfogultság, hanem a legöntudatosabb osztálypolitika, végered­ményben osztályharc, amely tagadásba veszi az idő szellemét, amely észrevétlenül akar elhaladni a világháború mindent átalakító vihara mellett, amely belenyugszik a világ­háborút követő forradalmak ama vívmá­nyaiba, amelyek számára előnyt jelentenek, de eltapossa mindazt, ami az osztály­uralom föntartásának útjába kerül. De mégis tévedünk. A Bethlen-kormány­nak szerencséje van. Nem is kell neki a saját osztályaival, a nagybirtok és nagytőke képviselőivel eltapostatni a forradalom de­mokratikus vívmányait, mert az isten ke­gyelm­e adott neki egy nemzetgyűlésit, ame­lyet a­ nép választott meg — más időben és a mainál kiforratlanabb helyzetben, no meg,­­ fura szabadság mellett —, de mégis, egy nem­zetgyűlést, amely az általános, egyenlő és titkos, nőkre is kiterjedő, községenként­ vá­lasztójog alapján választatott meg és amelybe elküldte képviselőit a városok templomba járó szegény népe, a falvak pa­rasztsága, egy nemzetgyűlést, amelyben mégis csak a népies elem van többségben, a kispolgárság, a kishivatalnok osztály és a kisparasz­t­ság és­­ a kormánynak megadatik az az előnyös helyzet, hogy egy ilyen össze­tételű nemzetgyűléssel tapostassa el a demo­krácia előretörését és fejlessze vissza ezt a szegény országot a kulturális haladásban. Véres gúny ez, amelyet éreznie kellene itt minden embernek, minden polgárnak, de elsősorban minden nemzetgyűlési képviselő­nek, mert, ha ebből a javaslatból törvény lesz, nem Bethlen gróf, nem Klebelsberg gróf és általában nem a grófok lesznek f­e­lelősek a történelem ítélőszéke előtt, hanem azok a képviselők, akiket még röviddel ez­előtt is nadrágos demagógoknak és csizmás politikusoknak neveztek el talán éppen arról a részről, ahonnan voksaikat kérik a mai világ legreakciósabb, legkörmönfon­ta­bb választójogi tervezetéhez. A szervezett magyar munkásság nem fogja véka alá rejteni ítéletét erről a jog­fosztó kísérletről és ami ereje van, azt arra fogja fölhasználni, hogy a legerőteljesebb módon juttassa kifejezésre tiltakozását. A javaslatban tervezett százféle retrográd ki­kötésre, jogfosztó klauzulára, a vak által is észrevehető durva önkénykedésre alkalmat biztos­ító paragra­f­us-csavarintá­sok­ra nem térünk ki itt. Ezt későbbre hagyjuk. De ki­fejezést adunk megdöbbenésünknek és a be­csületesen érző, az ország érdekét komolyan akaró és megértő munkásosztály nevében fölemeljük szavunkat a választójog ezen Sok huzavona után, szinte végretazen tu­datos késéssel, pénteken végre a­­nemz­e­gyülé­ elé terjesztette gróf Klebelsberg Kunó belügy­miniszter a kor­rmány választójogi törvény­javaslatát. Egyetlen példány­­t kitettek ebből a javaslatból a sajtó szársára­ia és a nagy tolon­gásban sikerült, lejegyezni belőle, amint alább következik: Mi k­ell ahhoz, hogy valak­i válasszó tehes­en. Választójogot ad a javaslat minden férfinek, aki betöltötte 21. életévét, 19 éve magyar állam­polgár, két éve lakik egy helyen és négy elemit végzett. Régi jogon Szavaznak mindazok, aki­ket ,75 1918. évi névjegyzékbe fölvettek és ma is abban a községben laknak, amelyben annak idején laktak. Szavazati jogot kapnak a nők is, ha... A nők közül azoknak van szavazati joguk, akik 30. életévüket betöltötték. 19 éve magyar állampolgárok, 2 éve egyhelyben laknak, négy elemi osztályt végeztek és ezenfelül még a következő kellékeknek is megfelelnek: 1. Mint törvényes feleség, két vagy több gyermeknek életet adott; 2. saját vagyonának jövedelméből vagy ke­resetéből él; 3. nyele középiskolai osztályt vagy ezzel e­gyenlő értékű iskolát végzett, vagy olyan férfinek a felesége, akinek főiskolai végzettsége van. (A köztisztviselők ellátása természetbeni vá­lasztój­ogga­­.) E törvény hatályán belül bármilyen rövid egyhelybenlakás is elég a szavazáshoz annak, aki állandó alkalmazottja a törvényhatóság­nak, községnek, közintézménynek, közüzemnek, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak, stb., a lelkésznek, a tanárnak, a tanítónak, annak, aki középiskolát, polgári iskolát­, stb. végzett, tagja a színészegy­esületnek­, nyugal­mazott tisztviselő, katona, stb. Nem kapnak választójogot, akik... Az itt következő fölsorolást és az ezután kö­vetkezőt, amely arról szól, hogy kik választ­hatók és kik nem, érdemes nagyon figyelmesen, összehasonlító módszerrel elolvasni. Nincsen választójoga annak, aki a fegyveres erő, a csendőrség, rendőrség, folyamőrség­ vagy vámőrség tagja. Ki van zárva az, aki gondnokság alatt áll, elmebeteg, aki csőd alatt van, aki közsegélyből él, akinek atyai hatalma gyermeke fölött föl van függesztve, aki vagy akinek házastársa erkölcsrendészeti felügyelet alatt áll, aki nyil­vános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül pénzbüntetésre legalább kétszer el volt ítélve, ha utolsó elítélése óta még nem telt el egy év, akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés bű­n­kiforgatása ellen, a munkásosztály minden néven nevezendő jogfosztottsága ellen. Kormány és nemzetgyűlés térjenek ma­gukhoz, ne hintsék el a viszály, a tisztázat­lan jövő mérges magvait az ország népében, ne idézzék föl a harcok szellemét, ne kény­szerítsék bele a megcsorbult ország népét újabb küzdelmekbe. Mi nem féljük a Harcot, de ha elkerülhető, m­i nem erőszakoljuk. Tőlünk sokszor kér­ték: álljunk el az osztályharc álláspontjá­tól. Szocialisták vagyunk, az volt a felele­tünk: ez nem tőlünk függ. íme — itt a példa. A magyar nemzetgyűlés előtt fekszik egy törvényjavaslat — egy­ darab rideg, kérlel­hető­en osztályharc. Meglátjuk, lesz-e erejük, akaratuk a szí­vükre tenni a kezüket és kijelenteni: ez a törvény az osztályharcot állandósítja, ez a törvény ne kerüljön soha a magyar törvény­tárba! "­teté­re elítéltek, a jogerőre emelkedéstől a sza­badságvesztés kiállásáig terjedő időben, aki nyereségvágyból elkövetett büntett vagy a vét­ség" miatt jogerős szabadságvesztésre elítélte­tett, aki felségsértésért, államfő­­ bántalmazá­sáért vagy sértésért, hűtlenségért, lázadásért, csoportok által elkövetett hatásán elleni erő­szakért, kémkedésért elítéltetett; az alkotmány, törvény vagy hatóság ellen elkövetett izgatás miatt, vagy az állami és társadalmi rend­ ha­tályosabb­­védelméről szóló törvény­­alapján jogerősen elítéltek, a büntetés kiállásától szá­mított vétségnél öt, bűntettnél 10 év elteltéig, akit osztály vagy tulajdon elleni izgatás miatt ítéltek el, az csak akkor veszti el választójogát, ha a bűncselekményt e tör­vény kihirdetése után követte el; ki vannak zárva azok a közveszélyes munka­kerülők, akik ilyenért elítéltettek­ , úgyszintén azok, akik bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói határozat alapján, előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati­­ fogságban vannak; az is, aki föltételes szabadságon van; az, aki el van ítélve politikai jogai gyakor­lásának föl­f­üggesztésé­re; akinek választói jogosultságát a bíróság meg­szüntette. Nem szavazhat az a közhivatalnok, tanár, lelkész, ügyvéd, akit hazafi illan magatar­tása miatt az illetékes hatóság fegyelmi úton jogerős határozattal elmozdításra ítélt, aki kémkedett, akit a katonai büntetőbíróság bizonyos meghatározott és hatáskörébe tartozó b­űncselekményekért el­­­lért. Választójogát gyakorolhatja az, aki a vá­lasztók névjegyzékébe föl van véve. A szava­zás csak személyesen gyakorolható. A javaslat második szakasza intézkedik ar­ról, hogy Mit választhatói!­rrénviselői­ké és Kik nem ? Választható az, akinek választójoga van, 30. életévét betöltötte, a magyar nyelvet írás­ban és szóban leírja, ha a névjegyzékben nem is szerepel. Nem választható. Akinek magyar állampol­gársága nincsen rendben, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek vagy rá­galmazásért három ízben jogerősen elítéltek, akit valamely bűntett vagy súlyosabb vétség miatt szabadságvesztésre­­ ítéltek, a büntetés kiállásától számított 10 évig, bűntettnél 15 évig. Akit közveszélyes munkakerülés miatt elítél­tek és többek között még az sem, aki az illető kerületben főpolgármester, főispán, kormány­biztos, alispán, polgármester, főszolgabíró, szol­gabíró, rendőrkapitány vagy pedig a válási?« * * DeiiJapasCara DajsSrcma­s sznvezést tmcxcefc. — fiz jsssiosjfBk nem kapnak választé* Jaget«. — SL Sit&osrá^ taCeti ésábdtí a tionaánjr a nemzeSg^ilésre bízza a dSntést* — fi.3 ei2«»eck ísarcra készü­­l a Javas3»t eSSen. a vénas.

Next