Népszava, 1922. január (50. évfolyam, 1–25. sz.)
1922-01-28 / 23. szám
L. évf. 23. sz. ) AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 600 kor. I negyed évre 100 kor. lej évre 340 kor. [ egy hóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 3 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Budapest, "8922 fantssík 2Sa szombat, lira 3 korona A legsötétebb jövő veti előre árnyékát a Bethlen-kormány választójogi javaslatából, amelyet pénteken terjesztett be a belügyminiszter a nemzetgyűlésen. Olyan fekete péntekje még nem volt ennek az országnak, mint amilyen ez a pénteki nap lenne, ha ebből a törvényjavaslatból törvényt tud csináltatni a kormány a nemzetgyűléssel. Magyarország népe, amely elvérzett egy ráerőszakolt háborúban, amely elvesztette sokszázados kultúrájának legértékesebb kincseit a háború folytán, amely kiéhezve, lerongyolódva, özvegyekkel és árvákkal benépesítve maradt itt a háború után — ez a nép nem azt érdemli ki, hogy tőle az állampolgári jogokat a legköríűen fontabb rabulisztikával elvegyék, hogy megtagadják s hogy az alkotmány sáncaiból durván, érzéketlenül kirúgják. Mert a kormány választójogi javaslata nem egyéb, mint ördögi mesterműve egy osztálypolitikai álláspont képviseletének, abból a célból, hogy a hatalmat, amelyet a háború és a forradalom kiütött a kezükből, újból visszaszerezzék, hogy a demokratikus kialakulás lehetőségeit teljesen eltorlaszolják, ítájig visszaállítsák a nagybirtok és nagytőke egyeduralmát, hogy a nép vékony rétegével magukat emeltessék a hatalom polcaira és a Hatalom' kezelésével visszasüllyeszthessék a népet a régi igába, a politikai jogtalanság és a gazdasági kizsákmányolás fertőjébe. Tévednénk és túlságosan jóindulatúak lennénk, ha vakságnak vagy elfogultságnak tekintenénk a kormánynak a választójogi tervezetben kifejezésre jutó szándékait. Nem! Nem vakság ez és nem elfogultság, hanem a legöntudatosabb osztálypolitika, végeredményben osztályharc, amely tagadásba veszi az idő szellemét, amely észrevétlenül akar elhaladni a világháború mindent átalakító vihara mellett, amely belenyugszik a világháborút követő forradalmak ama vívmányaiba, amelyek számára előnyt jelentenek, de eltapossa mindazt, ami az osztályuralom föntartásának útjába kerül. De mégis tévedünk. A Bethlen-kormánynak szerencséje van. Nem is kell neki a saját osztályaival, a nagybirtok és nagytőke képviselőivel eltapostatni a forradalom demokratikus vívmányait, mert az isten kegyelme adott neki egy nemzetgyűlésit, amelyet a nép választott meg — más időben és a mainál kiforratlanabb helyzetben, no meg, fura szabadság mellett —, de mégis, egy nemzetgyűlést, amely az általános, egyenlő és titkos, nőkre is kiterjedő, községenként választójog alapján választatott meg és amelybe elküldte képviselőit a városok templomba járó szegény népe, a falvak parasztsága, egy nemzetgyűlést, amelyben mégis csak a népies elem van többségben, a kispolgárság, a kishivatalnok osztály és a kisparasztság és a kormánynak megadatik az az előnyös helyzet, hogy egy ilyen összetételű nemzetgyűléssel tapostassa el a demokrácia előretörését és fejlessze vissza ezt a szegény országot a kulturális haladásban. Véres gúny ez, amelyet éreznie kellene itt minden embernek, minden polgárnak, de elsősorban minden nemzetgyűlési képviselőnek, mert, ha ebből a javaslatból törvény lesz, nem Bethlen gróf, nem Klebelsberg gróf és általában nem a grófok lesznek felelősek a történelem ítélőszéke előtt, hanem azok a képviselők, akiket még röviddel ezelőtt is nadrágos demagógoknak és csizmás politikusoknak neveztek el talán éppen arról a részről, ahonnan voksaikat kérik a mai világ legreakciósabb, legkörmönfontabb választójogi tervezetéhez. A szervezett magyar munkásság nem fogja véka alá rejteni ítéletét erről a jogfosztó kísérletről és ami ereje van, azt arra fogja fölhasználni, hogy a legerőteljesebb módon juttassa kifejezésre tiltakozását. A javaslatban tervezett százféle retrográd kikötésre, jogfosztó klauzulára, a vak által is észrevehető durva önkénykedésre alkalmat biztosító paragrafus-csavarintásokra nem térünk ki itt. Ezt későbbre hagyjuk. De kifejezést adunk megdöbbenésünknek és a becsületesen érző, az ország érdekét komolyan akaró és megértő munkásosztály nevében fölemeljük szavunkat a választójog ezen Sok huzavona után, szinte végretazen tudatos késéssel, pénteken végre anemzegyülé elé terjesztette gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter a korrmány választójogi törvényjavaslatát. Egyetlen példányt kitettek ebből a javaslatból a sajtó szársáraia és a nagy tolongásban sikerült, lejegyezni belőle, amint alább következik: Mi kell ahhoz, hogy valaki válasszó tehesen. Választójogot ad a javaslat minden férfinek, aki betöltötte 21. életévét, 19 éve magyar állampolgár, két éve lakik egy helyen és négy elemit végzett. Régi jogon Szavaznak mindazok, akiket ,75 1918. évi névjegyzékbe fölvettek és ma is abban a községben laknak, amelyben annak idején laktak. Szavazati jogot kapnak a nők is, ha... A nők közül azoknak van szavazati joguk, akik 30. életévüket betöltötték. 19 éve magyar állampolgárok, 2 éve egyhelyben laknak, négy elemi osztályt végeztek és ezenfelül még a következő kellékeknek is megfelelnek: 1. Mint törvényes feleség, két vagy több gyermeknek életet adott; 2. saját vagyonának jövedelméből vagy keresetéből él; 3. nyele középiskolai osztályt vagy ezzel egyenlő értékű iskolát végzett, vagy olyan férfinek a felesége, akinek főiskolai végzettsége van. (A köztisztviselők ellátása természetbeni választójogga.) E törvény hatályán belül bármilyen rövid egyhelybenlakás is elég a szavazáshoz annak, aki állandó alkalmazottja a törvényhatóságnak, községnek, közintézménynek, közüzemnek, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak, stb., a lelkésznek, a tanárnak, a tanítónak, annak, aki középiskolát, polgári iskolát, stb. végzett, tagja a színészegyesületnek, nyugalmazott tisztviselő, katona, stb. Nem kapnak választójogot, akik... Az itt következő fölsorolást és az ezután következőt, amely arról szól, hogy kik választhatók és kik nem, érdemes nagyon figyelmesen, összehasonlító módszerrel elolvasni. Nincsen választójoga annak, aki a fegyveres erő, a csendőrség, rendőrség, folyamőrség vagy vámőrség tagja. Ki van zárva az, aki gondnokság alatt áll, elmebeteg, aki csőd alatt van, aki közsegélyből él, akinek atyai hatalma gyermeke fölött föl van függesztve, aki vagy akinek házastársa erkölcsrendészeti felügyelet alatt áll, aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül pénzbüntetésre legalább kétszer el volt ítélve, ha utolsó elítélése óta még nem telt el egy év, akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés bűnkiforgatása ellen, a munkásosztály minden néven nevezendő jogfosztottsága ellen. Kormány és nemzetgyűlés térjenek magukhoz, ne hintsék el a viszály, a tisztázatlan jövő mérges magvait az ország népében, ne idézzék föl a harcok szellemét, ne kényszerítsék bele a megcsorbult ország népét újabb küzdelmekbe. Mi nem féljük a Harcot, de ha elkerülhető, mi nem erőszakoljuk. Tőlünk sokszor kérték: álljunk el az osztályharc álláspontjától. Szocialisták vagyunk, az volt a feleletünk: ez nem tőlünk függ. íme — itt a példa. A magyar nemzetgyűlés előtt fekszik egy törvényjavaslat — egy darab rideg, kérlelhetően osztályharc. Meglátjuk, lesz-e erejük, akaratuk a szívükre tenni a kezüket és kijelenteni: ez a törvény az osztályharcot állandósítja, ez a törvény ne kerüljön soha a magyar törvénytárba! "tetére elítéltek, a jogerőre emelkedéstől a szabadságvesztés kiállásáig terjedő időben, aki nyereségvágyból elkövetett büntett vagy a vétség" miatt jogerős szabadságvesztésre elítéltetett, aki felségsértésért, államfő bántalmazásáért vagy sértésért, hűtlenségért, lázadásért, csoportok által elkövetett hatásán elleni erőszakért, kémkedésért elítéltetett; az alkotmány, törvény vagy hatóság ellen elkövetett izgatás miatt, vagy az állami és társadalmi rend hatályosabbvédelméről szóló törvényalapján jogerősen elítéltek, a büntetés kiállásától számított vétségnél öt, bűntettnél 10 év elteltéig, akit osztály vagy tulajdon elleni izgatás miatt ítéltek el, az csak akkor veszti el választójogát, ha a bűncselekményt e törvény kihirdetése után követte el; ki vannak zárva azok a közveszélyes munkakerülők, akik ilyenért elítéltettek , úgyszintén azok, akik bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói határozat alapján, előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban vannak; az is, aki föltételes szabadságon van; az, aki el van ítélve politikai jogai gyakorlásának fölfüggesztésére; akinek választói jogosultságát a bíróság megszüntette. Nem szavazhat az a közhivatalnok, tanár, lelkész, ügyvéd, akit hazafi illan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi úton jogerős határozattal elmozdításra ítélt, aki kémkedett, akit a katonai büntetőbíróság bizonyos meghatározott és hatáskörébe tartozó bűncselekményekért ellért. Választójogát gyakorolhatja az, aki a választók névjegyzékébe föl van véve. A szavazás csak személyesen gyakorolható. A javaslat második szakasza intézkedik arról, hogy Mit választhatói!rrénviselőiké és Kik nem ? Választható az, akinek választójoga van, 30. életévét betöltötte, a magyar nyelvet írásban és szóban leírja, ha a névjegyzékben nem is szerepel. Nem választható. Akinek magyar állampolgársága nincsen rendben, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek vagy rágalmazásért három ízben jogerősen elítéltek, akit valamely bűntett vagy súlyosabb vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek, a büntetés kiállásától számított 10 évig, bűntettnél 15 évig. Akit közveszélyes munkakerülés miatt elítéltek és többek között még az sem, aki az illető kerületben főpolgármester, főispán, kormánybiztos, alispán, polgármester, főszolgabíró, szolgabíró, rendőrkapitány vagy pedig a válási?« * * DeiiJapasCara DajsSrcmas sznvezést tmcxcefc. — fiz jsssiosjfBk nem kapnak választé* Jaget«. — SL Sit&osrá^ taCeti ésábdtí a tionaánjr a nemzeSg^ilésre bízza a dSntést* — fi.3 ei2«»eck ísarcra készül a Javas3»t eSSen. a vénas.