Népszava, 1922. május (50. évfolyam, 99–122. sz.)
1922-05-16 / 110. szám
6 NÉPSZAVA ,1922 május 15. A minisster^illikis a wilaszték —aas * * Bethien 8t©?LesuSja a DuniniuSon, BecsSzeiszsvára ígérte a äSnt£nyek msgtorlásfil Miután a kormány választási vezérkara olyan információkat kapott, Dunántulról, hogy ez a vidék nagy tobogégében erősen legitimista hajlandósága és Andrássyék után indul, Bethlen miniszterelnök úgy határozott, hogy személyes megjelentesének „varázsával" fogja ellensúlyozni a legitimista propagandát. Két hátramozdítóját Gömböst és nagyatádi Szabót azonban, a múlt vasárnapi tiszántúli kudarc tanulságain okulva, ezúttal nem vitte magával. Szombaton éjjel indult Bethlen miniszterelnök dunántúli kortesútjára, amelynek programját a titkolódzás ködébe burkolták. A miniszterelnök és táborkara, meg a velük utazó hírlapírók, az elutazás után félórával, már csak a vonaton értesültek az út egyes állomásairól. A kormány sajtófőnöke csak a kelenföldi állomás után téphette föl a levelet, amely az útiprogramot tartalmazta s közölhette ennek részleteit az újságírókkal. Az első stáció vasárnap Celldömölk volt, ahonnan Kőszegre, majd onnét Szombathelyre utaztak. Szombathelyen csak a hivatalos emberek részéről megrendezett fogadtatás várta a miniszterelnököt vasárnap korán délután. A gyűlés a Kulturház ciszternóben „zajlott le" ugyancsak ideges hangulatiban. A miniszterelnök előtt Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter beszélt általános figyelmnetilíziaság közepette. Betlen beszéde alatt sem ült el a lárma. A miniszterelnök a választásokon kezdte, amire egy öblöshang minden ok nélkül nagy buzgón ugy vanl-ozött Másvalaki nagyhangon Gömböst éljenezte a miniszterelnök fejtegetései közben, amelyek részben közbeszólásokba, részben folytonos derültségbe fúltak. — „Mennyi lesz egy mázsa búza ára?" — érdeklődött valaki.. ..ötezer korona!'' — volt rá a válasz. Foglalkozott Bethlen azzal a váddal, hogy a drágaságnak a kormány az oka. — „Úgy is Aton! Igaz is!" — zúgtak a terem hátsó részéből, amire a miniszterelnökhöz közelülők pisszegni kezdték és csöndre akarták inteni a rajongókat. Az eredmény az volt, hogy még nagyobb lett a hangzavar. Amikor a beszéd során a tisztviselők segélyének folyósításáról esett szó,sokan közbekiáltották. ..Körteskednek a tisztviselők segélyével!" — Mások érdeklődtek: „Mi lesz a munkássággal?!" Da akkor csapott le csak igazán a közbeszólások zápora, amikor a miniszterelnök a legutóbb elkövetettbűncselekményekne kezdett beszélni. Alig lehetett hallani a kormányelnöki fogadkozást, hogy a kérmánny mer és fogja eljárni a bűncselekmények elkövetői ellen.• „Csakhogy nem tud!" „A gyilkosok az utcán járnak!" — hallatszott innen is, onnan is. A legitimizmusra térvén át Andrássy Gyulával kezdett polemizálni a miniszterelnök, de ekkor még a teremben levők Andrássyt éltették. A hivatalos emberek, a gyűlés kudarcától tartvan, rendőrért kiáltoztak. Csöndért harsogtak, maga Bethlen is elunta a dolgot és erőltetett ndvariaeságg® szólt: — „Kérem, csak parancsoljanak éljenezni!"— A közönség egy része Bethlent, más része Andrássyt éljenezte. Viharos ellentmondások kisérték a miniiszterelnök abbeli kijelentéseit hogy kormány mindent megtett, I. királyi család eltartása érdekében, de a királyi család jövedelmét a legitimisták propagandacélokra költötték. — „És a különvonatot ki fizeti?" — hallatszott egy kínos kérdés, majd. ..A kormány honnan vesz pénzt propagandárak.!" — A közönség legitimista része Apponyit kezdte éljenezni s Bethlen csupán hnywneri gyér tapsai közepette fejezte be beszédét. Utána Palócai Dénes beszélt, de nem több szerencsével. Szavai elvesztek a nagy zsibongásban. Amikor meg elült, a lárma, gúnyosan érdeklődött,valaki: „Kihez van szerencsénk?" — Patacsi tovább beszélt, de hogy mit, nem lehetett hallani. Végül is rendőrtisztviselők és rendőrök nyomultak be a viharzó tömegbe, akik azután eltávolították a sztíup számban akadt közbeszólókat. Patacsi pedig tovább beszélt, de senki se figyelte és csak amikor a sajtót veszett kutyához hasonlította, kezdték éljenezni ahallgatóságból a sajtószabadságot Simonyi-Semadam szónoklatával, borús hangulatban zárult a gyűlés. A kormány hivatalos kőnyomatosan természetesen, simára kefélt tudósítást közöl a miniszterelnök utazásáról és szombathelyi beszédéről. E szerint Bethlen Celldömölkön a királykérdésről emlékezvén, azt hangoztatta, hogy az egységes párt „szociális és felekezeti békét akar, keresztény felekezeti demokráciával..." Vass kultuszminiszter ugyanitt hangoztatta a felekezeti béke szükségességét a katolikusok és protestánsok közt. Kőszegen Simonyi-Semadaay megállapította hogy a legitimisták 300.000.000 koronát költöttek királypropagandára. A kormány kőnyomatos laptudósítója szerint a miniszterelnök Szombathelyen a legutóbbi bűncselekményekkel kapcsolatosan becsületszavára állította és vitatta, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben férfias eréllyel jár el és fog eljárni... Este bankett volt, amelyen Bethlen kíméletlen harcot jelentett be az októbristákkal és Andrássyékkal szemben. Szombathelyről a miniszterelnök és társasága Rum költőibe rándult át A legitimisták, akik vasárnapra és a következő napokra Bethlenéknek engedték át a Dunántúlt Apponyival és Andrássy Gyulával az élükön Debrecenben rendeztek népgyűlést Rokonszenves fogadtatásban volt részük, ám ez nem legitimista politikájuknak, hanem ellenzéki mivoltuknak szólt. Úgy Apponyi, mint Andrássy beszédeinek gerince a királykérdés volt, de alkalmat vettek arra is, hogy kíméletlen kritikát gyakoroljanak a kormány rendes és önkényes politikája fölött. Apponyi megállapította, hogy a kormány nem tud menekülni bizonyos titkos és rejtélyes hatalmak nyomásától és hogy Bethlen egy év előtti ígérete ellenére is bizonyos fajta bűncselekmények közül egyetlen egy sem lett földerítve és megtorolva. A rendőrség jelen volt képviselője, amikor Apponyi a miniszterelnököt kritizálta, megintette a szónokát, amire a közönség Apponyit éljenezte. A miniszterek közül Kállay pénzügyminiszter Nyíregyházán szerepelt programabeszéddel. Kijelentette, hogy a kormány a lakásépítési akcióra újabb egy milliárdot fordít. Ausztriába azzal a feltétellel engedélyezik az állatkivitet ha ellenszolgáltatásul az osztrák kormány leszállítja a bormagas vámját , így lehetővé teszi a magyar bor bevitelét. (Ezzel a kérdéssel külön cikkben is foglalkozunk. — A szerk.) A polgári ellenzék üldözése. A hatóságok nemcsak a szociáldemokrata párt választási mozgalma ellen törnek, hanem a polgári liberális ellenzéket is minden kigondolható módon zaklatják, üldözik és terrorizálják. Az atrocitások özönéből mutatóul íme kihalászunk néhányat. Babinszki Mihályt a Rassay-párt, aszadd hivatalos jelöltjét a csendőrség kerületében letartóztatta. A letartóztatásról a Rassay-párt sürgöny útján nyert értesítést. Részleteket egyelőre nem tudnak. Törökszemtmiklóson a múlt vasárnap azért nem engedélyezték a gyűlést a Bassay-pártnak, mert ezen a napon búcsúzott el Gömbös Gyula volt választóitól. A Bassay párt ezután a jövő vasárnapra kért gyűlés tartására engedélyt azonban ezúttal is elutasították azzal az indokolással, hogy Horánszky Dezső, az egységes párt hivatalos jelöltje tartja meg programbeszédét ezen a napon. Kutas Bálint, a Rassaypárt hivatalos jelöltje, még egyetlen egy gyűlését sem tudott tartani. Horánszky pedig vasárnap már a második gyűlését tartja. Miután a közigazgatósági hatóság ilyen módon teljesen elzárja a Rassay-párt hivatalos jelöltjét a néppel való érintkezéstől, röpiratot adtak ki, amelyben Kutas Bálint kifejti programját. A főszolgabíró azonban aröpirat terjesztését nem engedélyezte azért mert a Rassay-párt vezetősége a röpiratot végén fölhívja „a szenvedő és dolgozó népet, hogy Kutas Bálintot kövesse". A Rassay-párti dr. Kohlmann Dezső körteseit kitoloncolással fenyegetik, aláíróit letartóztatják, gyűléseit nem engedélyezik. A nagykátai kerületben vasárnap népgyűlést akart tartani a Rassay-párti Biró Imre Boldizsár, gyűléseit azonban úgy Nagykátán mint Tápióbicskén megzavarták. Nagykátán a már eddig ismert módszert alkalmazták. Néhány fiatalember addig zajongott, amíg a szolgabíró föl nem oszlatta a gyűlést azon a címen, hogy a rendet helyreállítani lehetetlen. Tápióbicskén fütyülőkkel, sípokkal és trombitákkal csaptak éktelen lármát mindaddig, amíg a gyűlés feloszlatása meg nem történt. A rendzavarók váltakozva éljenezték Viczián államtitkárt a kormánypárt hivatalos jelöltjét és a királyt. A macskazenét a községi segédjegyző dirigálta. Monoron a Rassay-párti jelölttől a szolgabíró azért vonta meg a szót, mert a titkos szavazás elárulásáról beszélt, amire a hallgatóság a kocagálni kezdte nagyatádi Szabót- Fényes László is beszélni akart a forgalmi adó ellen, őt meg azon a címen, nem engedték szólni, hogy a fönnálló törvény ellen beszél... Szeghalmon még ennél is cifrább eset történt. Korniczky függetlenségi párti jelölt programbeszédet akart mondani, erre hatósági engedélye is volt. Vele együtt időzött a kerületben Buza Barna. A gyűlés előtt megjelent náluk egy Szilágyi nevű cendőr főhadnagy, aki felszólította őket hogy azonnal hagyják el a járás területét Amikor Korniczky és Buza a parancs teljesítését, annak törvénytelenségére hivatkozva, megtagadták, a főhadnagy fenyegetődzött hogy csendőrökkel vezetteti el őket. Így is történt. Délután szuronyos csendőrök fogták közre mindkettőjüket, azután kikísérték őket az állomásra. A választók a közbeeső útvonalon éljenezték az erőszakkal eltávolított ellenzéki politikusokat. Az állomásról Buza táviratozni akart a szomszédos faluban időző Mayer földmivelésügyi miniszternek, de a csendőrök ezt sem engedték meg. Buza és Korniczky a szeghalmi incidensből kifolyóan hétfőn Budapesten keresték a belügyminisztert, de miután nem találták, Nádassy országos főkapitányhoz fordultak megtudni, hogy kitiltásuk csupán a straghalmi kerületre vonatkozik-e vagy más kerületekre is. Nádassy kijelentette, hogy a belügyminiszter nem adott ki olyan értelmű rendeletet, amelynek értelmében őket bárhonnan el lehessen távolítani. Szerinte, ha előzően engedélyezték a gyűlést, a jelöltet nem lehet eltávolítani. A főkapitány kijelentette, hogy a csendőrség eljárását megvizsgálja. Buzai hangsúlyozta, hogy ettől a kormánytól sem megtorlást, sem elégtételt nem kér, csupán tudakozódni jött, hogy mindenünnen ki fogják-e őt tiltani. — Az országos főkapitány nyilatkozata mindennél beszédesebben igazolja, hogy a kormány — még ha akarná is! — nem képes a rendet biztosítaná, hiszen az alantas hateteágok, füttyet hányva kormányrendeleteknek, a saját szakállukra intézkednek, betiltanak, kitiltanak... Albertiirsán Horváth Ferenc, a Balsay- párt jelöltje nagyszámú hallgatóság előtt tartotta a cég programbeszédét. Utána a szociáldemokrata párt nevében Illés István elvtárs beszélt, megemlékezvén a szociáldemokraták és a liberális polgári ellenzék választási szövetkezéséről. A dárdai kerület ellenzéki képviselőjelöltjét, Lombos Albertet — amint velünk közlik — vasárnap letartóztatták és a pécsi ügyészségre szállították. Letartóztatásának alighanem az lehet az oka, hogy a tenyérnyi kerületben alaposan szorongatja az egységespárti Mándy Samut, a tízezerfioldal kisgazdát. " * A keresztény ellenzék hétfő esti nagygyűlésén Rakovszky István egész sor választási atrocitásról beszélt majd, nyilván Bethlen miniszterelnökre célozva, így nyilatkozott: — De honnan veszik a jogot ezek az urak, akik ránehezednek azországra, megkaparintva minden állást kiszipolyozzák a szegény magyar népet, akik Oláhországból idehozott mentalitással, oláh kormányzati eszmékkel, oláh politikaimodorral ezen a szegény 13 vármegyén akarják az ő magasabb politikai tehetségüket csillogtatni. Menjenek vissza Erdélybe! Úgyis ők az okai annak, az ő erőszakos politikájuk okozta azt nagy részben, hogy szétdarabolták az országot Különös, hogy ez a fő erdélyi gróf, aki... (Egy hang: „Aki a románoknak fölesküdött!") ...a királyra lövetett. A budapesti választási biztosok. Amint a „Magyar Távirati Iroda" jelenti, a nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló rendeletek értelmében a budapesti, a debreceni, a győri, a pécsi és a szegedi ítélőtábla az egyes választókerületekre kijelölte a választási biztosokat és a helyettes választási biztosokat. A teljes névsort a „Budapesti Közlöny" keddi száma közli. A budapesti kerületekre a következőket jelölték ki: I. választókerület: Választási biztos dr. Szekeres Sádor ítélőtáblai tanácselnök, Székely János ítélőtáblai bíró helyettes választási biztos dr. Janicsek Ferenc ítélőtáblai bíró, dr. Tóth Miklós ítélőtáblai bíró. II. választókerület: Választási biztos Csapó Ferenc Ítélőtáblai tanácselnök, dr. Sztankovits Jenő ítélőtáblai bíró, helyettes választási biztos dr. Soós Zoltán ítélőtáblai bíró, dr. Kecskés Gábor Ítélőtáblai biró. III. választókerület: Választási biztos dr. Róth Ferenc Ítélőtáblai tanácselnök, Uzonyi Géza ítélőtáblai biró, helyettes választási biztos dr. Endler Miklós kúriai biró. Nyiry Béla büntetőjárásbirósági járásbiró. Megyei választások Franciaországban, Párisból jelentik: Szajna megye kivételével valamennyi megyében vasárnap tartották az általános tanácsi választásokat. Az eddig ismert eredmények szerint a konzervatívok 113 mandátumot kaptak (3 veszteség), a baloldali republikánusok 401-et (veszteség 10), a radikálisok, szociálradikálisok és szocialista köztársaságiak 423-at (2 nyereség), az egyesült szocialisták 42-et (nyereség 5), a kommunisták 16-ot (6 nyereség). A pótválasztás 137 esetben vált szükségessé. Megválasztották Martin és Vahpner matrózokat, a Fekete-tengeri francia flotta legénységéből, Badina tengerész pedig bekerül a pótválasztásokba.