Népszava, 1922. május (50. évfolyam, 99–122. sz.)
1922-05-03 / 99. szám
Havesi megye, Eger, dr. Marcsó László. Gyömrő: dr. Merész István. Hatvan: Ferdinándy Tihamér. Heves: Hampel Endre. Kápolna: Búzás Iván. Pásztó: dr. Öttömüssy Zoltán. Pétervására: dr. Bálint Sándor. Tiszafüred: Prettenhofer Ödün. Pest megye, Atony: Háti Adolf. Alberti: Bíbor Dezső .Alsódabas: Nagy Béla. Aszód: Jászoli Mihály. Bia: Leitster Emil. Cegléd: Nyirő Géza. Dunavecse: Baksai László. Gödöllő: Téchy Gyula. Gyömrő: Kecskeméthy Gyula. Kalocsa: Kovács Mátyás. Kiskörös: Pozsgai Béla. Félegyháza: Sóhalmi János. Kiskunhalas: Bajzáth János. Kiskunmajsa: dr. Kerény Chek Vilmos. Kunszerű miklós: Szabó László. Lajosmizse: Szemerei Zsigmond. Mitor: Szentiványi Ede. Nagykáta: Tribusz Béla. Nagykörös: Járai Géza. Pilisvörösvár: Vidovics Ödön. Pomáz: Dabis Antal. Ráckeve: Muraközi Árpád. Soroksár: Bazil Alfréd. Szabadszállás: Harkai József. Törökbálint: Piskóthy Ferenc. Tura: dr. Krasselly Béla. Vác: Rakóczi István. Pestkörnyék: dr. Gönczi Gyula táblabíró. Hont m megye: Ipolysági Alberti Ernő. Ipolyszalka: Tamáskovics Dezső. Jásznagykun Szolnokmegye, Abádszalók: Bolenmann Andor. Jákóhalma: Kövér Ákos. Jászapáti: Muzsnai József Jászberény: Nagy László. Jászladány: Lengyel Miklós. Karcag: Gál Jenő. Kunhegyes: Firtling Sándor. Kunszentmárton: Hampek Béla. Mezőtúr: Bodnár Ferenc. Szolnok: Fuchs Gyula. Tiszaföldvár: Brenyó Rezső. Törökszentmiklós: Kanton Miklós. Nógrád megye, Balassagyarmat: Itientzl Tivadar. Rétság: Wagner Márk. Salgótarján: Szenthe Kálmán. Szécsény: Zelenka Ottó. Szirák: Jákó Gyula. A lakásrendelet tárgyalásánál mindig fölfelé licitálnak. . . A háziúr szabad házbéremelési jogot kap azokkal szereiben, akik jelenleg 4000 koronánál több bért fizetnek. A népjóléti minisztériumban kedden tovább folytatták az új lakásrendelet tárgyalását. A tárgyalás során ismét több föszólalás hangzott el, jellemző azonban, hogy a fölszólalók sohasem a lakók javára akarnak enyhíteni a rendelkezéseken, hanem mindig a háziuraknak kedvező javaslatot tesznek. És ebben elöljár a belügyminisztérium hivatalos képviselője. A keddi tárgyalást, a rendelet 45. pontjánál kezdték el, amely a lakásügyi hatóságok beosztásáról szól. Az igazságügyminisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy a Lakáshivatalnál alkalmazott bíráknak vissza kell térniök eredeti beosztásukhoz. A többi felszólaló hangoztatta, hogy a közönség érdekében fontos, hogy a bírák a helyükön maradjanak. Erre Bernolák bejelentette, hogy az ügyet az igazságügyminiszterrel meg fogja beszélni. A bérmegállapításról szóló szakasznál a belügyminiszter képviselője azt kívánta, hogy ne csak a hatszobás és ennél nagyobb lakásoknál, hanem már a négyszobás lakásoknál teljes szabadkezet engedjenek a háziuraknak a béremelés tekintetében. Az értekezlet végül úgy döntött, hogy nem a szobák számát, hanem az 1922 május 1-én fizetett lakásbért veszik alapul. Négyezer korona házbérig — a 120%-os pótlékon kiint az 1917. évi bér háromszorosára, ennél az öszszegnél nagyobb lakásbért fizetőknek pedig a háziurak szabadon emelhetik a házbéreket. Ha a háziúr a mostani bér hatszorosánál többet követel, a lakónak joga van a bíróság döntését kérni. Az értekezlet hozzájárult ahhoz az elvhez, hogy az albérleti jövedelemből a háziúr is részesüljön. A tanácskozást szerdán folytatják. Ismét haragszanak a háziurat. Ez ugyan nem újság, mert amint tudjuk, amióta nemes mozgalmukat a korlátlan házbéremelési és fölmondási jog érdekeiben, megkezdték, azóta sokszor mutogatták bősz haragjukat. Legújaibban az a bajuk a háziuraknak, hogy nem hívták meg őlket az új lakásrendelet tárgyalásához, hanem csak az észrevételeiket kérték ki. Ők azonban azt felelték erre, hogy mivel nem hívták meg őket a tárgyalásra, nem tesznek észrevételeiket sem. A házurraknak, mi is úgy véljük, valóban joguk lett volna az ankéton résztvenni, de még sokkal több joguk lett volna a lakóknak is, akiket szintén nem hívtak meg erre a tárgyalásra. A háztulajdonosok azt mondották válaszukban, hogy föltétlenül szükségesnek tartják, hogy a róluk és vagyonukról rendelkező ankéten részt vegyenek, annál is inkább, mert ők építették föl a fővárost és az ország többi városát is. Az ágaz, hogy a háziuraik vagyonáról van szó, de bármennyire is tekintélyes ez a vagyon, mégis csak a vagyonukról, illetve nem is csak a vagyonukról, hanem a profitjukról van szó, amíg ellenben a lakóknak az életükről, a nyugalmukról, a sorsukról döntenek. Ami pedig azt illeti, hogy ők építették föl a fővárost, ezt már hallottuk tőlük régebben is. Úgy látszik, ez nekik a rögeszméjük, amikor állandóan összetévesztik magukat a dolgozókkal. Nem gondolják háziuréik, hogy a fővárost és a többi várost is dolgos munkáskezek, nem pedig a házak tulajdonosai építették föl? Vasárnap 30 helyen tartott népgyűlést a szociáldemokrata párt a vidéki választókerületekben. Valamennyi gyűlés kitűnően sikerült, nemcsak a munkások, hanem a polgárok is nagy lelkesedéssel hallgatták a szociáldemokrata jelöltek programbeszédét A szarvasi választókerületben történt csupán némi rendzavarás, de ez nem számít. A főszolgabíró elfeledkezett magáról és a szónokok helyett ő kezdett szónoklatba. A gyűléseket természetesen sehol még csak meg sem kísérelték megzavarni. Valamennyi gyűlésen nagy tömegek vettek részt és mindenütt mélyreható, komoly és csöndes munka folyik a választási harcban való győzelemért. A szociáldemokrata párt programja a polgárság soraiban is a legnagyobb érdeklődést váltja ki. A gyűlésekről beérkezett tudósíttátsainkat alábbközöljük: . A dorogi választókerületben vasárnap tartotta meg pártunk jelöltje, Peyer Károly elvtárs három községben programbeszédét. A bányaigazgatóság, hogy a munkásokat elvonja a gyűléstől, általános üzemet rendelt el, ennek azonban senki sem tett eleget. Délelőtt 9 órakor Dorogon volt gyűlés, ahol Peyer elvtárs a megjelent bányamunkások és kisgazdák előtt magyar és német nyelven fejtette ki a párt álláspontját Délután 2 órakor Csolnokon volt gyűlés, ahol feltűnően sok kisgazda volt jelen, délután 5 órakor pedig Sárisáp községben volt gyűlés, ahol a község összes lakossága jelen volt. Mind a három gyűlésen jelenlevők a legnagyobb lelkesedéssel tüntettek a jelölt mellett és általában olyan a hangulat az egész dorogi kerületben, hogy ott ellenjelöltnek nem valami sok keresni valója lesz, mert az egész kerület ipari munkássága és kisgazdái csatlakoztak pártunkhoz. A szarvasi választókerület két községében vasárnap tartotta programbeszédét Takács József elvtárs, a szociáldemokrata párt jelöltje. Délelőtt Öcsöd község dolgozó népe sereglett nagy tömegekben a piactérre, ahol a gyűlés napirendjének első pontját, a politikai helyzetet Kelemen Gyula elvtárs ismertette. Kemény és igazságos szavakkal bírálta a kurzuskormányok népellenes politikáját Utána Takács József elvtárs mondotta el programbeszédét. Ismertette a szociáldemokrata párt törekvéseit, amelynek célja, hogy mindenki, aki ebben az országban dolgozik, tisztességes emberi életet élhessen, ne nyomorogjon és ne kelljen kivándorolnia. Beszédét a gyűlés résztvevői lelkes éljenzésssel fogadták. Délután ugyancsak fenti napirenddel Békésszentandráson tartott népes gyűlést a szociáldemokrata munkásság. Itt a Pekár-párt fizetett kért ősei, mintegy öten, mindenképen meg akarták zavarni a gyűlés nyugodt lefolyását, ami azonban a munkástömegek erélyes föllépésén meghiúsult. Annál furcsább és visszatetszőbb volt Schauer főszolgabíró viselkedése. Amikor Kelemen Gyula elvtárs a politikai helyzet ismertetése során a háborús politikusokat kínálta, fölugrott és harsány hangú szónoklatban vette védelmébe a háborús politikusokat. Később, amikor a munkásság nagy nyomoráról, a mezei munkások 50—60 koronás napibéréről beszélt Kelemen elvtárs és megállapította, hogy a munkás sorsával a kormány nem törődött, sőt bírák halnak éhen Magyarországon, a szolgabíró úr ismét szónoki hévvel bizonygatta, hogy igenis, a kormány törődik a munkássággal. (Fölkiáltások: „Vesszük észre!") Figyelmeztette a szónokot, ha így folytatja, megvonja tőle a szót. Kelemen elvtárs nem is mondhatta el végig beszédét. Mi, akik sok mindenhez hozzászoktunk ebben az országban, kissé meglepődve állunk ez új típussal, a népgyűlésen vitatkozó szolgabíróval szemben. Eddig úgy tudtuk, hogy a kirendelt hatósági közeg a gyűlések zavartalan lefolyása, a törvények tiszteletének mindenkivel szemben való megóvására hivatott és nem arra, hogy a szónokok szavait pártszempontból cáfolgassa. Ám ellenére e zavaró incidensnek. Takács József elvtárs itt is nagy lelkesedés közepette mondotta el programbeszédét, sőt ennek hatását az okvetetlenkedés csak fokozta. Világosan mutatta meg az egyetlen helyes utat, amelyen haladva elérhetjük a kettős célt: az ország újjáépítését és minden dolgozó boldogulását.. Beszédét követő lelkes ünneplés után a tömeg a legnagyobb rendben oszlott, széjjel ide tartozik még, hogy a szolgabíró semmiáron sem akarta engedélyezni a gyűléseket, hivatkozással a belügyminiszter tiltó rendeletére. Csak egy órai tárgyalás után volt hajlandó tudomást venni a belügyminiszter módosító intézkedéséről. Békésszentandráson pedig egyik elvtársunkat, aki ajánló aláírásokat gyűjtött, magához hivatta a csendőrtiszthelyettes és megfenyegette, hogy ha ezt nem hagyja abba, le fogja tartóztatni. Ellenben jobban tenné — mondotta —, ha az egységes párt érdekében dolgozna. A kormlányelnöktől pedig, aki Egerben ugyanaznap demokráciáról mennydörgött, tisztelettel kérdezzük: hát így is lehet? Vagy csak így lehet? Pomázon és Szentendrén vasárnap délután tartotta meg programbeszédét a kerület képviselőjelöltje, dr. Gonda Béla elvtárs. A pomázi vasútállomásnál nagyon sokan várták dr. Gonda Béla elvtársat a budakalászi és pomázi elvtársak zenekarával. A nagy tömeg menetté alakulva, zeneszó mellett ment a községháza előtti térre, ahol többezer pomázi és a szomszédos községekből egybegyűlt elvtárs és kisember várta a gyűlés kezdetét. Kocsis István pomázi titkár elvtárs elnöki megnyitó beszéde után dr. Gonda Béla elvtárs megtartotta programbeszédét a hallgatóság lelkes tetszésnyilvánítása mellett. Kifejtette, hogy habár nyílt szavazás van a pomázi járásban, mégiis ebben a kerületben, ahol a lakosság túlnyomó többsége munkás és kisember, a demokráciáért, a jogrendért való harcban mindenkinek meg kell tennie a kötelességét, még ha az áldozattal is jár. Ismertette a parlamenti pártok kétéves munkáját, majd a szociáldemokrata párt programját, amely egyedül képviseli a dolgozó emberek érdekeit. Németül a programbeszéd után Kittel Ferenc elvtárs beszélt, mint a német országos bizottság kiküldöttje s meleg szavakkal ajánlotta a némeajku választók figyelmébe a jelöltet. Dobay és Kocsis elvtársak záróbeszéde után a nagyon jól sikerült gyűlés véget ért s az elvtársak ezrei zeneszó mellett kisérték ki a szociáldemokrata párt jelöltjét a vasútállomáshoz, aki Szentendrére ment. Szentendre munkássága előtt emlékezetes marad e nap. Zeneszóval várták itt is a jelöltet és itt is az elvtársak nagy tömegeitől kísérve ment a városháza udvarán tartott gyűlésre a jelölt. Többezer főnyi hallgatóság előtt fejtette ki dr. Gonda Béla elvtárs a hallgatóság élénk tetszése között a szociáldemokrata eszméket Horváth János elvtárs elnökölt, németül Kittel Ferenc beszélt Zanáni Károly záróbeszéde után a gyűlés rendben véget ért a lakosság nagy tömegben kisérte ki a jelöltet a vasútállomásra. Edelényben vasárnap délután 3 órakor jól sikerült népgyűlés keretében tartotta meg Csóka Vendel elvtárs programbeszédét. A népgyűlésen a környékbeli falvak munkássága és polgársága is igen nagy tömegben jelent meg. A népgyűlésen Reisinger Ferenc elvtárs is beszédet mondott, amelyet nagy lelkesedéssel hallgatott végig a népgyűlés hallgatósága. Délelőtt 9 órakor Disznóshorváton volt ugyancsak nagyon jól sikerült gyűlés. Itt is Csóka Vendel elvtárs mondotta el programbeszédét, gyűlésen rendkívül sok polgár volt jelen. Székesfehérvár munkássága vasárnap délután a vásártérért tartott nagy népgyűlést, amely kitűnően sikerült. Öt-hatezer ember jelent meg a gyűlésen, a munkásság soraiban ott voltak a liberális érzelmű polgárok is és a kisgazdák rendkívül nagy számban. A gyűlés elnöke Mikó elvtárs volt, a napirendet Sütő József elvtárs betegsége miatt Csillag Ferenc elvtárs ismertette. A népgyűlés hallgatósága óriási lelkesedéssel hallgatta meg a szociáldemokrata programról szóló előadást. Nagyon sok helyről — ezek között Győrből sem, ahol Miákits elvtárs tartotta meg programbeszédét — nem érkezett meg a tudósítás. Ezekről a gyűlésekről a következő számainkban tudósítunk: Békéscsaba. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg pártunk békéscsabai képviselőjelöltjének, Szeder Ferenc elvtársnak a programbeszédét Hatalmas tömeg gyűlt egybe Békéscsaba közismert terén, a Csirke-piacon, hogy meghalgassa Szeder Ferencet, valamint Farkas Istvánt, pártunk központi titkárát Kisgazdák, kereskedők, iparosok nagy számmal jelentek meg a tágas térségen. A gyűlést Balog István, a helybeli pártszervezet elnöke nyitotta meg. Utána Szeder Ferenc elvtárs ismertette másfélóriás beszéd keretében a szociáldemokrata párt programját és törekvését. Különösen éles bírálat tárgyává tette a kurzus politik Leikas szosialista gyűlések a vidéken. — Pas-Sarak vSSassSSss ns oxa Sma raiineseen SS emsäsätk. 1922 májis 3.