Népszava, 1922. június (50. évfolyam, 123–145. sz.)
1922-06-24 / 141. szám
resztény" lapok a választások eredményének köztudomására jutása óta reggelről-reggelre, estéről-estére. S mint parancsszóra, egyszerre beledörög a tehetetlen káromkodások és rimánkodások hangzavarába a sörház utcai bomba hangja. Kinek az érdeke, hogy a káromkodók hangját erősítse? Kinek az érdeke, hogy ne engedje munkához és nyugodt élethez jutni az országot? Az új belügyminiszter is azzal az ígérettel jött, hogy a rendet és nyugalmat biztosítani és föntartani akarja. Belügyminiszter úr, itt a kedvező alkalom, hogy ígéretét beváltsa s megmutassa, hogy akad még olyan miniszter is Magyarországon, aki a bombavető elemeknél is erősebb. Elő azokkal a bombahősökkel! Elő a tárgyi és személyi bizonyítékokkal! Kutassák ki kíméletlenül a merénylőket és állítsák őket bíróság elé. Mindet, a régieket éppen úgy, mint a legújabbakat * •*: MegwátlasstasSS&k a A bizottságokat választották meg. Benn azülésteremben szürke unalom, a folyosókon ma miátt több volt az izgalom, mint az előző napokon. Hamarosan elterjedt a híre annak is, hogy Drózdyt nem választották be a földmivelésügyi bizottságba. Érdekes volt megfigyelni, hogy a kedélyeskedések milyen hamarosan változtak át harcias hangulattá, amint egy-egy hír végigjárta a beszélgető csoportokat. Kállay beterjesztette az indemnitási javaslatot és amikor ismeretessé lett, hogy ezzel a javaslattal a kormány választójogi rendeleteinek törvényesítését is el akarja érni, azonnal határozottabb formát öltött az ellenzéki folyosó hangulata Altausáiban az a nézet alakult ki, hogy az ellenzék semmi körülmények között nem mehet abba bele, hogy az indemnitás keretében akarjon a kormány törvényesíteni törvénytelen rendeleteket. Amiként csütörtökön nem gondoltak még komolyan a polgári ellenzéki pártok obstrukcióra, azonképen az indemnitási javaslat benyújtása után, amikor annak tartalma nagyjából ismeretessé vált, egyszeriben obstrukcióssá vált az ellenzék hangulata-Friedrichék is a folyosón erősen fogadkoznak, de hogy mi van a kifelé mutatott szándék mögött,azt nehéz volna megállapítani. Nagyon különös a viselkedése ennek a piáírtnak, azt lehetne mondani, tartózkodóan hideg, vagy hidegen tartózkodó. A kormánypárti folyosókon persze nincs izgalom, nincs vitatkozás, inkább valami csöndes emésztésféle hangulat üli meg ezeket az egységespárti folyosókat. A nemzetgyűlés pénteki ülése szürke formaságok elintézéseivel telt el. Gaál elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést, meglehetősen kevés képviselő jelenlétében. Mindenekelőtt a nemzetgyűlés négy osztályát sorsolta ki az elnök, majd pótlóan még két jegyzőt választottak dr. Hebelt Ede elvtárs és Csik József személyében. Ezután megválasztották a különböző bizottságok tagjait. Amikor Gaál elnök az eredményt kihirdette, kitűnt, hogy a bizottságok megválasztásánál az a lista ment keresztül, amelyben a pártok megállapodtak, csupán Drózdy Győző ellenzékit buktatták ki a földmivelésügyi bizottságból. A bizottságok megalakítása után Kállay pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitást, vagyis az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és a fedözendő állami kiadásokról szóló javaslatot. A javaslatot áttették a pénzügyi bizottsághoz. Gaál elnök fölhívta a megválasztott bizottságokat, hogy alakuljanak meg és közölte, hogy az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnöke és tagjai a szombati ülésen tesznek esküt Majd szünetet rendelt el, amely alatt megalakultak a bizottságok. A pénzügyi bizottság elnökévé gróf Ráday Gedeont, a földmivelésügyi bizottság elnökévé Mayer Jánost, a külügyi bizottság elnökévé gróf Teleki Pált, a mentelmi bizottság elnökévé Fáy Gyulát, a közigazgatási bizottság elnökévé Putnoki Móricot, a közjogi bizottság elnökévé Kenéz Bélát a véderőbizottság elnökévé Karafiáth Jenőt, aközlekedésügyi bizottság elnökévé Hegyeshalmy Lajost és a munkásügyi bizottság elnökévé egri Nagy Jánost választották meg. A szociáldemokrata bizottsági tagok. Az egyes bizottságokba pártunk részéről a következő nemzetgyűlési képviselő elvtársakatválasztották be: Földmivelésügyi bizottság: Farkas István, Szeder Ferenc, Vanczák János. Gazdasági bizottság: Saly Endre. Igazságügyi bizottság: Esztergályos János, idr. Györki Imre, dr. Hebelt Ede. Kérvényi bizottság: Baticz Gyula, Kitajka Lajos. Kivándorlási bizottság: Kitajka Lajos, Propper Sándor, Vanczák János. Könyvtárbizottság: Baticz Gyula, Kabók Lajos. Közgazdasági bizottság: Farkas István, Peidl Gyula, Peyer Károly, úl Közigazgatási bizottság: Farkas István, Kabók Lajos, Rothenstein Mór. Közjogi bizottság: dr. Györki Imre, dr. Hebelt Ede, Beisinger Ferenc. Közlekedésügyi bizottság: Baticz Gyula, Kabók Lajos, Klárik Ferenc. Közoktatásügyi bizottság: dr. Hebelt Ede, Jászai Samu, Rothenstein Mór. Külügyi bizottság: Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor. Összeférhetetlenségi állandó bizottság: Peyer Károly. Pénzügyi bizottság: Peidl Gyula, Peyer Károly, Vanczák János. Számvizsgáló bizottság: Baticz Gyula, Esztergályos János. Véderőbizottság: Knaller Győző, Peyer Károly, Szabó Imre. Vízügyi bizottság: Reisinger Ferenc, Szeder Ferenc. Zárszámadásügyi bizottság: Esztergályos János, Szabó Imre. Mentelmi bizottság: dr. Györki Imre. Munkásügyi bizottság: dr. Györki Imre, Jászai Samu, Propper Sándor. Naplóbíráló bizottság: Klárik Ferenc, Knaller Győző, Rothenstein Mór. Az első interpelláció: a veszett kutyákról. Elnök javaslatára elhatározták, hogy a legközelebbi ülést szombaton délelőtt 10 órakor tartják s azon fölolvassák az indítvány- és interpellációs könyvet, továbbá határoznak a nemzetgyűlés további teendőiről. Az ülés végén öttevényi Szabó István sürgős interpelláció keretében gyors rendszabályokat kért a földmivelésügyi kormánytól a községekben terjedő veszettség ellenében. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy minden lehetőt elkövet az állatveszettség leküzdésére. A választ tudomásul vették s ezzel az ülés ."/ órakor véget ért 14 NÉPSZAVA 1922 junius 24. * # A váSsasztéjj®^;" EVÉSI sieletescer as cndestíMilássa a jakas-fa a kopmitray tSimfejyerejiMwss tenni. — FeaSsssEaSrrsazasS kér wJabSa aBjamjjegy feste! igányfEje't féteSére. — EwaeJs a kincstári réssesetGécS. — St k1v£?e!es Eiaterosn «Sápján kezett törvényeket és ren«8aleSekc* sssk résasusen akarja snegszKntstjal'. — Egy nsilnárd ie3zá jog&S8ssísnk®S'vény Jtífbocsátására kér JoSfcftszakmazast az epíLtcezések haeginsuitása érdekéböan. Kállay pénzügyminiszter pénteken benyújtotta az indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Valóságos törvénytár ez a javaslat és fölvetődik a kérdés: miért nem foglalta külön-külön törvényjavaslatokba a kormány az indemnitási javaslatba foglalt fontos kérdéseket. Megbotránkozást és kínos föltűnést keltett a javaslat 6. szakasza, amellyel az a célja a kormánynak, hogy a választójogi rendeletek megkapják a törvényesség pecsétjét Ha a legbékülékenyebb szándék töltené is el az ellenzéket, akkor is lehetetlen volna ennek a javaslatnak a gyors letárgyalása. Hiszen annyi fontos gazdasági és politikai kérdés halmozódik föl benne, hogy a lelkiismeretes kritika, a komoly és becsületes tárgyalás hetekig sem készülhet el vele. Egyébként lesz alkalmunk az indemnitási javaslat minden részletével bőven és alaposan foglalkozni. Most arról számolunk csak be, hogy mit tartalmaz. Adók és egyéb állami jövedelmek és kiadások. Az 1. szakasz kimondja, hogy a kormány az adókra és az állami jövedelmekre vonatkozó összes törvények figyelembevételével az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában az állami kiadásokat és bevételeket törvényes alapon fedözhesse. A kiadásokra nézve a 2. szakasz azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az 1921/22. költségvetési évre egybeállított rendelkezések az irányadók. Fölhatalmaztatik a kormány azonban olyan kiadások födözésére, amelyek a törvényben levő rendelkezések alapján födözendők. Ezen alapon fölhatalmazást kér a pénzügyminiszter számára, hogy az állam folyó bevételéből fedezetek megszerzése hitelműveletek útján rendeztessék, éspedig olyképen, hogy az 1921. évi XIV. tc.-ben foglalt tilalom felfüggesztése mellett az Országos Pénzügyi Tanács hozzájárulása alapján a jegyintézettől állami jegyhitelt vehessen igénybe. A 3. szakasz adminisztratív rendelkezéseket tartalmaz, valamint új rendelkezéseket tartalmaz a számvevőségek részéről történendő elszámolásra vonatkozóan. Az 5. szakasz utólag szankcionáltatni kívánja az 1921—22. évi honvédség fölszerelésének kiegészítésére a múlt évi költségvetésben fölvett 505.000.000 hitelösszegen fölül előállott 805.000.000 korona túlkiadást. A nemzetgyűlés törvényesítése. * A 6. szakasz szóról-szóra a következőket mondja: Jóváhagyatnak a kormány ama rendelkezései, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült Indokolás: Bár az alkotmányosság helyreállításának és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvény a választójogi rendelet tekintetében a kormánynak teljes személyi felhatalmazást ad, mégss, tekintettel az említett rendeletekben szabályozott joganyag nagy fontosságára, indokoltnak tartja, hogy a törvényhozás ezeket a rendeleteket utólag hagyja jóvá. A kivételes fiatalokról A 17. szakasz szerint a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján hozott törvények e törvény életbeléptetésével megszűnnek, azonban további rendelkezésekre hatalmaztatik föl a kormány, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezések, amelyek még hatályon kívül nem helyeztettek, a közszabadságok, valamint a gazdasági élet szabaddá tételére nézve átmeneti időtartam alatt ideiglenesen hatályban tartassanak és szükséghez képest módosíttassanak vagy kiegészíttessenek. Fölhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a békeszerződés végrehajtása, vagy a békeszerződési rendelkezések következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges rendelkezéseket a háború esetére szóló kivételes törvényben foglalt felhatalmazások körében állapítsák meg. Minden ilyen intézkedésről azonban a nemzetgyűlésnek jelentést kell tenni. Mindazok a rendelkezések, amelyek a háborús idő vagy a hadviselés érdekeinek alapján kívánják a kivételes rendeleteket, azokkal az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint a külső politikának érdekei is e tekintet alá esnek. A háború esetére szóló kivételes hatalom alapján hozott rendelkezések a háborús viszonyok rendezésének hatályon kivül helyezése után is alkalmaztassanak. A tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak kedvezményes ellátásának meghosszabbításáról. A 8. szakasz a tisztviselők, nyugdíjasok, özvegyek és árulóik kedvezményes ellátásának 1923 június hó végéig való meghosszabbítása iránt intézkedik. A 9. szakasz az államsegélyt élvező tanszemélyzet tansegélyét 1922 december 31-éig hoszszabbítja meg. A 10. szakasz a vármegyei tisztviselők ellátásáról rendelkezik, a 11. szakasz az állami kiküldetésben fölszámítható napidíjakról szóló intézkedéseket tartalmazza. Adósról — házbérsről. A 13. szakasz a, szivarkahüvely és a szivarkapapir után az 1921. évi XIX. tc.-ben meghatározott adón fölül az államkincstár részére a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett további részesedést biztosít A 14. szakasz az őrlési és forgalmi adóról szóló rendelkezéseket tartja további inézkedésig érvényben. A 16. szakasz a bányailleték, valamint a fémjelzésről szóló illetékek szabályozását mondja ki. A 17. szakasz kimondja, hogy az állami házadó alapjául vett haszonérték 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, továbbá minden háziúr tartozik lefizetni minden új házbéremelés 20%-át.