Népszava, 1922. június (50. évfolyam, 123–145. sz.)

1922-06-01 / 123. szám

1922 június 3. ) NÉPSZAVA 3! A b&ada|»eszkörn^aksi vágasa stötaerk­üsstben lako @§vftársain­kat figyelmez­tetik, hogy elLenfelek­BakneSs ar a feár^yaa hiresz» fea@s®9 h©ny a sz©eIá5«8eral@S*raia párt visszavontait a válasz­tósisktól és az elvtársaknak eres lappal kell szavazniok, szemenszedett valótlanság. S©rs3«s eisra®!« ne SIS|on Mindenki a legnagyobb erőfeszítést f©|fs© ki­ssftyStrix sikere érdekében. A Budapest Estt­rnyéki Végrehajtó bizottsága. Ssegen­ v. terüS^te is * * Pessää elvtárs 5365 szavazattal« 1292 sxefiSbiesecjgel jgyg^éStf a kormány­­párta geäöiStel szemben. — PaR-Ssank­ssprroeis sikerének és a beSür^y­minisster beaftásának faaítása. Két napi, nehéz munka után végre meg­állapították a szegedi II. kerületi választás eredményét. Nagyon nehezen ment a dolog, nagyon keser­ü volt ez az eredmény a kor­mánynak — de v­égre mégis csak id kellett hirdetni. Számoltak, húztak, törültek, de min­den számtani művelet végén mégis csak az üsött ki, hogy Peidl elvtársra adták le a sza­vazatok töb­bségét. Az ellenpárt trükkjei késleltették az ered­mény kihirdetését, mert szükség van­­ a hangulatra. Mindhiába: az eredmény kihir­detését még fent lehetett tovább h­úzn­, és csü­törtökön reggel az urnákhoz vándorló szo­ciáldemokrata szavazók és a demokrácia pol­­iári­uű­vei tudni fogják már, hogy a szegedi II. választókerületben is elbukott a kormány jelöltje, a kisiparosmentésben utazó helyi nagyság és a mandátumot a szociáldemo­krata párt jelöltje nyerte el. Szeged népe­t választott. Szeged népe ki­m­on­dotta ítéletét a kurzusról és­­utódairól. Peidl elvtárs megválasztása a szegedi mun­kásság és a szegedi nép politikai érettségének olyan bizonyítéka, amelyet a szociáldemo­krata párt kultúrmunkáján­ak legszebb ered­ményei között könyvelhet el. Peidl elvtárs személyesen nem is jelenhetett meg a kerüle­tében — megakadályozta őt ebben előbb hi­vatalos elfoglaltsága, azután a betegsége. De a szegedi munkásság tudta, hogy a választás­nál az ország dolgáról határoz és mond ítéle­tet minden választó és ehhez képest cseleked­tek. A szegedi választás annak az akaratnak a kristálytiszta kifejezése, hogy egészen más­fajta kormányra van szükség, mint amilyen eddig volt. Még egyet: Gömbös úr, mint egységes párt, pártunk választási sikereinek hatása alatt manifesztummal fordul a polgársághoz és arra hívja föl, hogy térjen észre... Hát nem látja Gömbös úr, hogy a polgárság már észre tért! Gömbös kányomatosának híradása nyo­mán a kormány esti lapjai hírt adnak, hogy a belügyminisztériumba jelentések érkeztek volna arról, hogy a szociáldemokrata vá­lasztók egy része az úgynevezett olasz rend­szer szerint szavazott, ami abból áll, hogy az első turnus szavazói nem adják be a zárt borítékban a szavazócéduláit, hanem csak az ü­res borítékot juttatják vissza a választási elnök kezébe, a szavazólapokat pedig vissza­viszik, azokat előre kiállítják és a következő turnus szavazóinak bocsátják rendelkezé­sére. Hogy a kormány lapjai közlik ezt az ál­hírt, azt értjük, azért, fizetik őket; de hogy a „Magyarország" is fölült ennek a közpon­tilag gyártott valótlanságnak, azt már ke­vésbé értjük. Ezekből a hírekből természe­tesen egy szó sem igaz. Egy kurzuslap szer­kesztőségében gyártották ezt a Belellenséget. Pártunk, amint a rendőrség is megállapította, a legkorrektebb itt járt el. Megjegyezni óhajt­juk még, h­ogy az olasz rendszernek csak ott van egyáltalán értelme és haszna, ahol a nép nagy többsége analfabéta, mint Olasz­ország déli részeiben. Szeged népe ellenben sokkal műveltebb és sokkal többet tud, sem­mint azt a kormány szeretné. A szegedi eredmény. (Szeged, május 31. — A Népszava tudósí­tójának telefoni jelentése.) A szegedi II. kerü­­­leti választás eredményét a választási biztos este 3 órakor hirdette ki. A választás ered­ménye a következő: Leadatott — 18.133 szavazat. Érvénytelen 685 szavazat. Peidl Gyula szociáldemokrata 5365 szavazat. Pálfy Dániel egységespárti 4163 szavazat. Peidl szavazattöbbsége — 1202 szavazat. Megállapíttatott, hogy nagyon sok név­elírás volt a választói névjegyzékben. A vá­lasztás a legnagyobb rendben folyt le. A választási­ biztos, Csonka Elemér táblabíró, igazságosan vezette a szavazatok összeírását. A szavazatok összeszámlálása azért folyt olyan késedelmesen, mert Pálfyék a leg­körm­önfontabb trükkökkel igyekeztek a vá­lasztás megsemmisítését elérni. Pálfyék föl­jelentést tettek a szociáldemokrata párt el­len, hogy halottakat szavaztatott le. Erre dr. Biotka főkapitány azonnal elrendelte a nyomozást, amely megállapította, hogy kö­zönséges hazugság és kortestrükk az egész. Miért nem hirdették ki az eredményt? (Szeged, május 31.) Hog­y­ miért közölték a választás eredményét oly későm, erre vonat­kozóan a következőket mondják Szegeden: Pálffy Dániel, Szeged II. kerületének kép­viselőjelöltje volt az, aki az egész ország iparos­közönségének megszervezését vállalta­ az egy­séges párt javára, a választásokra. Körlevelet intézett Budapest és a vidék minden iparos­testületéhez,­ amelyben fölhívja őket, hogy sza­vazataikkal a kormányt támogassák és ígére­teket tett az iparosoknak. Kellemetlen meg­lepetéssel szolgált tehát a szegedi választás, amikor kiderült, hogy ott megbukott, l'Huffy ezt maga jelentette­­be az egységes pártban, ahol taktikai szempontokból arra a megállapo­dásra jutottak, hogy arról az iparosoknak sehol sem szabad tudomást szerezniök, legalább is a választás második turnusának befejezéséig. Mindenképen húzták, halasztották hát az eredmény kihirdetését, még akkor is, amikor már régen tudták, h­ogy Peidl szabályos vá­lasztási harc után könnyű győzelmet aratott. Az is nyilvánvaló lett, hogy a kihirdetés körül folyó huza­vona nem egyéb a kormá­nyexpárt taktikájánál. Hódmezővásárhelyen nagy örömet keltett, hogy a II. kerületben Szeder Ferenc elvtársunkat választották meg az egységes párt jelöltjével szemben. Azok a választási eredmények, amelyeket pártunk föl­mutat, annyira idegesítik a Bethlen—Nagy­atádi—Gömbös-féle társaságot, hogy most a legkülönbözőbb módon akarják a sikereket ellensúlyozni és­­tom­ riadnak vissza attól, hogy a legkü­l­önbözőbb hanti.* híreket hozzák forgalomba. Ezeket a híreket központilag gyártják, így a hódfe Mezővásárhelyi választás­ról azt állítják, hogy a választás folyamán szabálytalanságok és visszaélések történtek, sőt hamis szavazólapok szerepeltek nagyszám­ban a II. kerületi választásnál. Nem tudjuk elképzelni, hogy pártunk hogyan követhette volna el ezeket a visszaéléseket a titkos szava­zásnál, amikor az egységes párt minden hatal­mával ráfeküdt a választás egész, irányítására és nemcsak, hogy ellenőrizte a legteljesebb mértékben a választás egész lefolyását, hanem­ a rendelkezésére álló minden megengedett és meg nem engedett eszközt fölhasznált arra hogy pártunkat visszaszorítsa. Szeder elvtárs többségét maguk az egységes párt funkcion­á­riusai voltak kénytelenek megállapítani .­igazán nevetséges, hogy Gömbös úrék­ saját funkcionáriusaik hűségében kételkednek ott ahol eredményeket nem tudnak fölmutatni Ugy látszik, náluk csak ott nem történnek visz­szaélések, ahol szociáldemokrata vagy polgári ellenzéki szavazókat csendőrökkel zavarnak el a választási helyiségekből, mint ahogy azt Lchandl Károly érdekében Kisckundorozsinál is tették és mint a beérkezett jelentésekből tudjuk, mindenütt hasonló eljárást tanúsítot­tak az ellenzéki jelöltekkel szemben. Ahogy ezt Szegeden is megtették, ahol szintén a kor­mány által kirendelt funkcionáriusok voltak­ kénytelenek megállapítani Peidl elvtárs fölé­nyes győzelmét, míg pártunk bizalmi emberei­nek nem engedték meg, hogy az urnák fölbon­tásánál és a szavazólapok megszámlálásánál jelen lehessenek. A soproni választás. A soproni választás eredményével foglal­koz­nak a liberális lapok is, míg a „keresztény" sajtó leginkább pár sorral emlékezik meg az­ esetről a bár örül a belügyminiszter bukásá­nak, nem emeli ki, hogy ez a szociáldem­okrác­ia sikere. A „Pester Lloyd", amelynek a külföldön is­­ily nagy tekintélye van, a következőket írt, a választási atrocitásokról: „Az eredmény annál föltűnőbb, és érdekesebb mert a mun­ká­sság a soproni kerületben nem elég számos, hogy a szociáldemokrata jelölt előrenyomulását az első helyre természetesnek találnánk. Itt egy külön oknak is kellett közre játszania és ez a választás előzményeiből vilá­gosan kitűnik. A szociáldemokrata jelöltet a soproni hatóságok éppen úgy üldözték, mozgási szabadságátb­an és polgári jogaiban épp oly önkényesen korlátozták, amint azt Vásáros­nnaményban és Tr.rpám az igazaságügyminisister és báró Porónyi ellenjelöltjével szemben tették Dr. Hebeltet i a rendőri felügyelet alá helyez­ték, őt is megakadályozta a rendőri tilalo­t abban, hogy programbeszédét választói előtt kifejthesse és amikor programbeszédét nyom­tatásban, akarta terjeszteni, még ezt is megtil­tották a hatóságok. A felsőbb helyről jövő nyo­más ugyanazon recept szerint dolgozott itt is mint Vásárosnaményiban és Tarpá­n; természe­tesen a néphang­ulat itt is oly élesen vissza­utasította a választási terrort, mint a másik két kerületben. A választók igazságérzete, amely az enlített jogtalanságokban a nemzeti akarat szuverenitásának kigúnyolását látta a hatóságok törvénytelen cselekvéseinek el­keseredésével szegült ellen és a szociáldemo­krata jelöltnek a polgári körökben is meg­lepően nagyszámú hivelést szerzett. Most lát­hatja Gömbös választási diktátor és az egész kormány, milyen eredménye lesz annak, ha a hatóságok választási terrorját szabadjára en­gedik, ha a választókat mértéktelenül izgatja'« és ezzel a legélesebb ellentállást hívják ki." Az „Az Újság" ezeket írja a pártunk jelöltje ellen elkövetett visszaélésekről: „Sopronban nem is engedték beszélni. Egyet­len programbeszédet sem mondott, egyetlen népgyűlést sem tartott, mert nem engedték ne­ki. Mindössze kétszer mondottak helyette beszédet: egyszer egy német, egyszer egy magyar munkás. Hebekték egyetlen egy plaká­tot sem ragasztottak ki és most mégis óriási fölénnyel k­erü­lt a szociáldemokrata jelölt a döntő küzdelem­be és nagyon valószínű­, hogy övé lesz a győzelem. Sopron teljesen az ered­mény izgalmas hatása alatt áll." A „Világ" a következőkben fejti ki vélemé­nyét a választásokról: „A leadott szavazatoknak több mint­ 40%-a esett a szocialista párt jelöltjére, ami azt ig­n­tatja, hogy a munkásosztályon kívül is­­sokan szavaztak dr. Hebeltre. Sopronban az az álta­lános vélemény, hogy a pótválasztás dr. Hebelt­nek fogja adni a soproni mandátumot,­ mert Klebelsberg szavazóinak egy része a hivatalos nyomás megszűntével Hebelt mellé áll, egy másik részük pedig nem fog szavazni." A pomázi küzdelem most már ny­ilatkozata­iában folytatódik. Vasek Ernő da­, volt keresztény ellenzéki képviselő­jelölt a ,,Magyarország"-ba­ is kijelenti, hogy a pomázi kerületiben megjelent röpiratot, amely szerint a keresztény ellenzéki választók a pót­váh­atásnál dr. Gondha Bélára szavaznak, nem­ ő adta ki és senkinek fölhatalmazást erre nem is adott Senki sem állította, hogy Vasek E­ffie dr. adott­ volna ki­lyen röpiratot, hanem­ igen­­is tény, hogy a pomázi választókerület keresztény ellenzékeinek végrehajító bizottsága mondotta ki ezt a határozatot és magát a röp­iratot Vasek pártjának főintéző­je készítette és adta ki.

Next