Népszava, 1922. december (50. évfolyam, 274–297. sz.)

1922-12-07 / 279. szám

L. évf. 379. sz. Bulsspesig 1322 cgac­amteer T?t csütörtök ••»»••••«MJIIWJWWWMWMMMIIlMlMIMWJniI IIIWIW I Wt IT • AZ ELŐFIZETÉS ARA : negyed évre 568 kor. — külföldre .. 18M kor, egy hóra ... 200 kor. — külföldre .. 6M kor. EGYES SZÁM­ARA: Magyarországon 16 korona, Jugoszláviában 6 jug. korona, Ausztriában 1000 osztr. korona. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Mva korona SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTGA 4. SZ. (Telefon: József 3-21 és József 3-31) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-DTOA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) ig védik „fokozottabban" a rendet!... * * Benyújtották az új rendtörvény tervezetét. Európa börtönévé válik Magyarország abban a pillanatban, amidőn a törvény ere­jével ruházzák föl azt a javaslatot, amelyet szerdán nyújtott be a belügyminiszter. „A közrend fokozottabb biztosítása" — ezt a címet viseli a javaslat s amit abban a rez­dőrészjárás néhány szakaszban össze­hordott, az minden képzeletet fölülmúl. Am­it a cárizmus, a porosz junkerizmus, a Bánffy-éra cím alatt elkönyvelt szomorú magyar korszak a szabad mozgás meggát­lása, a szabadságjogok megfoj­tása és eltip­rása terén együttvéve produkált, mind bele v­an szorítva ebbe a rémjavaslatba. Bírálatot a javaslat nem érdemel. A sze­mélyes szabadság korlátlan kiszolgáltatása a mindenkori kormányok zsoldjában és hatalmában álló közigazgatásnak, Szibéria és Cayenne törvényesítése, a levél-, telefon táviratcenzúra intézményes állandósítása, az állam fojtogató kezének a sajtó nyakára van letelepülése, az egyesülés és gyülekezés jogának átutalása a rendőrminiszter rende­leti jogkörébe, a sztrájktörés kötelezővé té­tele — egy darab középkor, erre valóban csak azt lehet mondani, hogy vissza, vissza a legsötétebb koponyáknak ezzel a férc­művével! Vissza oda, ahol kifőzték ezt a középkori kotyvalékot, amely rendet, termé­keny munkát, a kultúra fejlődését, a művelt nemzetek sorába való beilleszkedést nem eredményezhet ugyan, de tönkreteheti, el­viheti azt a keveset is, amit a sorozatos katasztrófák még meghagytak. Ugyanezekkel a módszerekkel dolgozott a cári Oroszország, az eredmény ismeretes. Bismarck is le akarta tiporni a haladást: kivételes törvényének tizenkétéves uralma sokban hozzájárult a hatalmas német világ­birodalom összeomlásához. Szolypsin és Bis­marck voltak olyan kemény férfiak, mint a mi kis házi Rettenetes Ivánunk, mégis bele­buktak a nagy vállalkozásba és magukkal rántották országaikat is. Magyarország szomorú katasztrófájának is főokozója volt az itt lábrakapott és kiirt­hatatlan szolgabí­rószellem. Ahol demokrá­ciára, megértő szellemre, kiadós népgondo­zásra, korszerű közszabadságokra lett volna szükség, ott politikai üldöztetéseket, gazda­sági és politikai elnyomatást, börtönt, szu­ronyt adagoltak, amikor érzékeltetni kellett volna a dolgozókkal, hogy ők is tartozékai, befogadott édes gyermekei a hazának, akkor az elégedetlenség keserű tengerébe hajszol­ták bele a tömegeket , s most: kiengeszte­lés, a félreértések eloszlatása, a kölcsönös megértés megteremtése helyett Drakon szel­lemében akarják kivételes állapotba helyezni az ország legnagyobb és legértékesebb nép­osztályát. Mert itt semmi egyébről nincsen szó, mint a szociáldemokrata munkásmozgalom és a szociáldemokrata munkásság ellen alkotandó kivételes törvényről! A cím mást mond ugyan, de a tendencia nyilvánvaló. Az őszin­teséggel különben sem kényeztetett el ben­nünket a kormány, ebben az esetben azonban nagyon is láthatóan kilóg a lólálb. Bátran mindenki olybá veheti tehát, hogy megtör­tént a kísérlet a szociáldemokrata munkás­mozgalom lehetetlenné tételére és a még megmaradt közszabadságok eltiprására. Ebből a szempontból kell tehát tudomásul vennünk a benyújtott javaslatot s anélkül, hogy bírálatra méltatnánk, ebből kiindulva kell néhány megjegyzést tennünk. Szükség nincsen erre a kancsukatörvényre. Még a­ kormány szempontjából sem, mert csak erre támaszkodva, ma úgy sem lehet kormányozni. A mai kormányzatot, ha nem siet önmagát jó irányban korrigálni, nem egy, de száz hasonló törvény sem tudja meg­menteni a legcsilfosabb bukástól. Pillanatnyi kényelmet, látszólagos nyugalmat, vihart megelőző csöndet teremthet magának a kor­mány, ha törvényerőre erőszakolja a javas­latot. Elérheti a szocialista munkásmozga­lom időleges szünetelését is, ez azonban csu­pán azt jelenti, hogy illegális utakra kény­szeríti azt a mozgalmat, amely most legáli­san, a közvélemény legteljesebb ellenőrzése alatt folyik le.­ Még további „sikerek" is jelezhetik a kor­mánynak ezt a kísérletezését: kierőszakol­hatja a szociáldemokrata párt passzivitását. A belügyminiszter törvényjavaslata „a köz­rend fokozottabb biztosításáról" szól, 21 sza­kaszból áll, tehát aféle közrend-huszonegyes, amelynek a magyar demokrácia önvédelmi harca következtében csak egy vége lehet: a fuccs! Ez a közrend-huszonegyes azzal kezdődik, hogy „minden magyar állam­polgár, aki valamely községben a belügymi­niszter által rendelettel megállapítandó idő­tartamnál hosszabb ideig­ tartózkodik, érkezé­sét és eltávozását a helyi hatóságoknál beje­lenteni köteles" — tehát, amint látható, jól kezdődik... Személyes szabadság — állami tulajdonban. A következő szakaszok az úgynevezett sze­mélyes szabadság végleges elintézéséről szóla­ltak és az internálótábor helyett egy új szó je­lentkezik bennük: a dologhoz. A 3. szakasz fölhatalmazást ad a miniszter­nek, hogy azokat, akiknek működése vagy magatartása az ország belső rendjének és köz­biztonságának vagy külső politikájának szem­pontjából az állam érdekeire aggályos, a rend­őrhatóság kitilthatja, felügyelet alá­ helyezheti vagy toloncházba elhelyezheti. E tekintetben elsőfokon az alispán és a főkapitány határoz és föllebbezésnek csak birtokon kívül van helye a belügyminiszterhez. A rendőri felügyelet alá helyezett egyén (4. szakasz) rendes tartózkodási helyéről csak rend­őrhatósági engedéllyel távozhat el, útlevelet nem kaphat, politikai szerepléstől tartózkodni köteles és nem vehet részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas összejövetelen, nyilvános telefonállomást nem használhat, levelezése, táviratváltása és telefonérintkezése ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tiltható, telefonállo­mása leszerelhető. Heten­ként kétszeri jelentke­zésre is kötelezhető. A dolognházba való utalás­nál az illető zárt helyen állandóan őrizet áll. A beutalás legföljebb hat hóna­pra történhetik. Ki az „aggályos személy"? Ezt a 6. szakasz mondja meg, amely egyben megjelöli „a személyes szabadság korlátozásá­nak jogalapját" is. Eszerint „aggályos" vala­mely személy, ha az alkotmánynak, az állam vagy a társadalom törvényes rendjének fölfordítására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért, ilyen­ben részes vagy résztvenni készül; az ország területének meg­csonkítására vagy az állami vagy nemzeti egység megbontására alkalmas cselekményt követ el vagy támogat; az alkotmányt vagy a nemzet becsületét, hi­telét, hagyományait a hazafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gúnyolja, becs­mérli vagy sérti;­­ katonaság vagy állami intézmény, ellen megerősítheti ezzel a tömegekben az antipar­lamentarizmus forradalmi szellemét, mert hogy ilyen törvények létrejötte után a par­lamentesdi játéknak nem sok értelme van, azt nem is kell bővebben magyarázni. Mindez azonban cseve nagyon rövid ideig biztosít nyugodt emésztést a borsódzó hátú rea­­ciónak, amelynek bizonyára sok takar­gatni valója akad, hogy ilyen páni félelmet, tanusit a világosság iránt.­( Szörnyű nagy baj, hogy a mi mai kor­­mányzatunk semmit sem­ tanult a lefolyt megrázkódtatásokból s hogy szigorított for­­­máiban, fokozott tempóban folytatja a rémi uralom elvén nyugvó rendőrállam kiépíté­sét. Ha a kormány az utolsó pillanatban sem tér észre, az országot igazán féltő, a ren­det a, szó nemes értelmében áhító okos és előrelátó politikusoknak kell a sarkukra állaniuk, hogy megmentsék a magyarság tradícióját és a Corpus Jurist Rakovszky rendtörvényének gyalázatától és az országot az újabb összeomlástól. izgat, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, távírda, telefon fegyelmét lazítja; a törvények, rendeletek, a a vallás, a házas­ság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgat s akik valamely közmunkának a beszünteté­sére abból a célból törekszenek, hogy a tör­vényhozást vagy valamely hatóságot bizonyos intézkedések foganatosítására vagy mellőzésére kényszerítsenek; aki nem politikai célú egyesületet politikai célra használ föl; aki tiltott szervezkedésben részt vesz vagy belföldi politikai célra külföldi pénzt gyűjt, elfogad vagy fölhasznál; az ország közállapotait tudva valótlanul ked­vezőtlen szín­ben tünteti föl; ak­i gazdasági téren nyerészkedés céljából olyan működést fejt ki, amely a lakosság meg­élhetési nehézségeinek fokozására alkalmas, aki árdrágító vagy valutaü­zér; az a keresetre utalt, munkaképes egyén, aki vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt ismételten büntetve volt, ha nincs rendes fog­lalkozása, keresetforrása gyanús vagy isme­retlen; aki jogellenes viselkedésével a lakosság sze­mélyes szabadságát vagy testi épségét ismétel­ten nyilvánosan sérti vagy veszedelmezteti. Közszolgáltatás — sztrá­jktörő-szervezet ? A 7. szakasz a közszolgáltatásokról szól. Eszerint ha szükségessé válik, közérdekű munka teljesítésére a közigazgatási hatóság, a minisztérium felhatalmazásával , minden 18 évet meghaladott és 50. életévet be nem töltött egyént személyes szolgálat teljesítésére kötelezhet. Vonatkozik ez a közlekedési eszközökre, neve­zetesen vasuta­kra, iparvágányokra, sodrony­kötélpályáikra is. E szakasz értelmében kar­hatalom is igénybe vehető. A szolgálatokért és a szolgáltatásokért térítés nem jár. Az egyesülési és gyülekezési jogról a 10. sza­kasz úgy intézkedik, hogy a jelenleg érvény­ben álló jogszabályok keretein belül a belügy­miniszter rendelettel szabályozhatja. Levél-, távirat- és telefoncenzúra. A posta, távíró és távbeszélő forgalmát is ellenőrizhetik, az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint kü­lső politikájá­nak és védelmének érdekeiből. Az ilyen ellen­őrzést a belügyminiszter gyakorolja. A levelek ellenőrzése azonban csak bizottság útján tör­ténhetik. Természetesen: a sajtót is elintézik. A közrend­ huszonegyes föntartja azt a ré­gebbi rendelkezést, hogy új időszaki lap alapí­tásához a miniszterelnök engedélye szükséges. Kivételes hatalom helyett „rendkívüli intézkedések". Mit tartalmaz az új rendjavaslat a rsndfkri fcSIQgyelatrSl, az „aggályos személyek"- ről, a dologházról, a kSISnbBzS cenzúrákról és a sápéról ? — Ami eddig kivételes rendelet volt, ez ezután törvényparagrafus lesz — ha lesz!.. •

Next