Népszava, 1922. december (50. évfolyam, 274–297. sz.)
1922-12-07 / 279. szám
L. évf. 379. sz. Bulsspesig 1322 cgacamteer T?t csütörtök ••»»••••«MJIIWJWWWMWMMMIIlMlMIMWJniI IIIWIW I Wt IT • AZ ELŐFIZETÉS ARA : negyed évre 568 kor. — külföldre .. 18M kor, egy hóra ... 200 kor. — külföldre .. 6M kor. EGYES SZÁMARA: Magyarországon 16 korona, Jugoszláviában 6 jug. korona, Ausztriában 1000 osztr. korona. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Mva korona SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTGA 4. SZ. (Telefon: József 3-21 és József 3-31) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-DTOA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) ig védik „fokozottabban" a rendet!... * * Benyújtották az új rendtörvény tervezetét. Európa börtönévé válik Magyarország abban a pillanatban, amidőn a törvény erejével ruházzák föl azt a javaslatot, amelyet szerdán nyújtott be a belügyminiszter. „A közrend fokozottabb biztosítása" — ezt a címet viseli a javaslat s amit abban a rezdőrészjárás néhány szakaszban összehordott, az minden képzeletet fölülmúl. Amit a cárizmus, a porosz junkerizmus, a Bánffy-éra cím alatt elkönyvelt szomorú magyar korszak a szabad mozgás meggátlása, a szabadságjogok megfojtása és eltiprása terén együttvéve produkált, mind bele van szorítva ebbe a rémjavaslatba. Bírálatot a javaslat nem érdemel. A személyes szabadság korlátlan kiszolgáltatása a mindenkori kormányok zsoldjában és hatalmában álló közigazgatásnak, Szibéria és Cayenne törvényesítése, a levél-, telefon táviratcenzúra intézményes állandósítása, az állam fojtogató kezének a sajtó nyakára van letelepülése, az egyesülés és gyülekezés jogának átutalása a rendőrminiszter rendeleti jogkörébe, a sztrájktörés kötelezővé tétele — egy darab középkor, erre valóban csak azt lehet mondani, hogy vissza, vissza a legsötétebb koponyáknak ezzel a fércművével! Vissza oda, ahol kifőzték ezt a középkori kotyvalékot, amely rendet, termékeny munkát, a kultúra fejlődését, a művelt nemzetek sorába való beilleszkedést nem eredményezhet ugyan, de tönkreteheti, elviheti azt a keveset is, amit a sorozatos katasztrófák még meghagytak. Ugyanezekkel a módszerekkel dolgozott a cári Oroszország, az eredmény ismeretes. Bismarck is le akarta tiporni a haladást: kivételes törvényének tizenkétéves uralma sokban hozzájárult a hatalmas német világbirodalom összeomlásához. Szolypsin és Bismarck voltak olyan kemény férfiak, mint a mi kis házi Rettenetes Ivánunk, mégis belebuktak a nagy vállalkozásba és magukkal rántották országaikat is. Magyarország szomorú katasztrófájának is főokozója volt az itt lábrakapott és kiirthatatlan szolgabírószellem. Ahol demokráciára, megértő szellemre, kiadós népgondozásra, korszerű közszabadságokra lett volna szükség, ott politikai üldöztetéseket, gazdasági és politikai elnyomatást, börtönt, szuronyt adagoltak, amikor érzékeltetni kellett volna a dolgozókkal, hogy ők is tartozékai, befogadott édes gyermekei a hazának, akkor az elégedetlenség keserű tengerébe hajszolták bele a tömegeket , s most: kiengesztelés, a félreértések eloszlatása, a kölcsönös megértés megteremtése helyett Drakon szellemében akarják kivételes állapotba helyezni az ország legnagyobb és legértékesebb néposztályát. Mert itt semmi egyébről nincsen szó, mint a szociáldemokrata munkásmozgalom és a szociáldemokrata munkásság ellen alkotandó kivételes törvényről! A cím mást mond ugyan, de a tendencia nyilvánvaló. Az őszinteséggel különben sem kényeztetett el bennünket a kormány, ebben az esetben azonban nagyon is láthatóan kilóg a lólálb. Bátran mindenki olybá veheti tehát, hogy megtörtént a kísérlet a szociáldemokrata munkásmozgalom lehetetlenné tételére és a még megmaradt közszabadságok eltiprására. Ebből a szempontból kell tehát tudomásul vennünk a benyújtott javaslatot s anélkül, hogy bírálatra méltatnánk, ebből kiindulva kell néhány megjegyzést tennünk. Szükség nincsen erre a kancsukatörvényre. Még a kormány szempontjából sem, mert csak erre támaszkodva, ma úgy sem lehet kormányozni. A mai kormányzatot, ha nem siet önmagát jó irányban korrigálni, nem egy, de száz hasonló törvény sem tudja megmenteni a legcsilfosabb bukástól. Pillanatnyi kényelmet, látszólagos nyugalmat, vihart megelőző csöndet teremthet magának a kormány, ha törvényerőre erőszakolja a javaslatot. Elérheti a szocialista munkásmozgalom időleges szünetelését is, ez azonban csupán azt jelenti, hogy illegális utakra kényszeríti azt a mozgalmat, amely most legálisan, a közvélemény legteljesebb ellenőrzése alatt folyik le. Még további „sikerek" is jelezhetik a kormánynak ezt a kísérletezését: kierőszakolhatja a szociáldemokrata párt passzivitását. A belügyminiszter törvényjavaslata „a közrend fokozottabb biztosításáról" szól, 21 szakaszból áll, tehát aféle közrend-huszonegyes, amelynek a magyar demokrácia önvédelmi harca következtében csak egy vége lehet: a fuccs! Ez a közrend-huszonegyes azzal kezdődik, hogy „minden magyar állampolgár, aki valamely községben a belügyminiszter által rendelettel megállapítandó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik, érkezését és eltávozását a helyi hatóságoknál bejelenteni köteles" — tehát, amint látható, jól kezdődik... Személyes szabadság — állami tulajdonban. A következő szakaszok az úgynevezett személyes szabadság végleges elintézéséről szólaltak és az internálótábor helyett egy új szó jelentkezik bennük: a dologhoz. A 3. szakasz fölhatalmazást ad a miniszternek, hogy azokat, akiknek működése vagy magatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának vagy külső politikájának szempontjából az állam érdekeire aggályos, a rendőrhatóság kitilthatja, felügyelet alá helyezheti vagy toloncházba elhelyezheti. E tekintetben elsőfokon az alispán és a főkapitány határoz és föllebbezésnek csak birtokon kívül van helye a belügyminiszterhez. A rendőri felügyelet alá helyezett egyén (4. szakasz) rendes tartózkodási helyéről csak rendőrhatósági engedéllyel távozhat el, útlevelet nem kaphat, politikai szerepléstől tartózkodni köteles és nem vehet részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas összejövetelen, nyilvános telefonállomást nem használhat, levelezése, táviratváltása és telefonérintkezése ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tiltható, telefonállomása leszerelhető. Hetenként kétszeri jelentkezésre is kötelezhető. A dolognházba való utalásnál az illető zárt helyen állandóan őrizet áll. A beutalás legföljebb hat hónapra történhetik. Ki az „aggályos személy"? Ezt a 6. szakasz mondja meg, amely egyben megjelöli „a személyes szabadság korlátozásának jogalapját" is. Eszerint „aggályos" valamely személy, ha az alkotmánynak, az állam vagy a társadalom törvényes rendjének fölfordítására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért, ilyenben részes vagy résztvenni készül; az ország területének megcsonkítására vagy az állami vagy nemzeti egység megbontására alkalmas cselekményt követ el vagy támogat; az alkotmányt vagy a nemzet becsületét, hitelét, hagyományait a hazafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gúnyolja, becsmérli vagy sérti; katonaság vagy állami intézmény, ellen megerősítheti ezzel a tömegekben az antiparlamentarizmus forradalmi szellemét, mert hogy ilyen törvények létrejötte után a parlamentesdi játéknak nem sok értelme van, azt nem is kell bővebben magyarázni. Mindez azonban cseve nagyon rövid ideig biztosít nyugodt emésztést a borsódzó hátú reaciónak, amelynek bizonyára sok takargatni valója akad, hogy ilyen páni félelmet, tanusit a világosság iránt.( Szörnyű nagy baj, hogy a mi mai kormányzatunk semmit sem tanult a lefolyt megrázkódtatásokból s hogy szigorított formáiban, fokozott tempóban folytatja a rémi uralom elvén nyugvó rendőrállam kiépítését. Ha a kormány az utolsó pillanatban sem tér észre, az országot igazán féltő, a rendet a, szó nemes értelmében áhító okos és előrelátó politikusoknak kell a sarkukra állaniuk, hogy megmentsék a magyarság tradícióját és a Corpus Jurist Rakovszky rendtörvényének gyalázatától és az országot az újabb összeomlástól. izgat, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, távírda, telefon fegyelmét lazítja; a törvények, rendeletek, a a vallás, a házasság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgat s akik valamely közmunkának a beszüntetésére abból a célból törekszenek, hogy a törvényhozást vagy valamely hatóságot bizonyos intézkedések foganatosítására vagy mellőzésére kényszerítsenek; aki nem politikai célú egyesületet politikai célra használ föl; aki tiltott szervezkedésben részt vesz vagy belföldi politikai célra külföldi pénzt gyűjt, elfogad vagy fölhasznál; az ország közállapotait tudva valótlanul kedvezőtlen színben tünteti föl; aki gazdasági téren nyerészkedés céljából olyan működést fejt ki, amely a lakosság megélhetési nehézségeinek fokozására alkalmas, aki árdrágító vagy valutaüzér; az a keresetre utalt, munkaképes egyén, aki vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt ismételten büntetve volt, ha nincs rendes foglalkozása, keresetforrása gyanús vagy ismeretlen; aki jogellenes viselkedésével a lakosság személyes szabadságát vagy testi épségét ismételten nyilvánosan sérti vagy veszedelmezteti. Közszolgáltatás — sztrájktörő-szervezet ? A 7. szakasz a közszolgáltatásokról szól. Eszerint ha szükségessé válik, közérdekű munka teljesítésére a közigazgatási hatóság, a minisztérium felhatalmazásával , minden 18 évet meghaladott és 50. életévet be nem töltött egyént személyes szolgálat teljesítésére kötelezhet. Vonatkozik ez a közlekedési eszközökre, nevezetesen vasutakra, iparvágányokra, sodronykötélpályáikra is. E szakasz értelmében karhatalom is igénybe vehető. A szolgálatokért és a szolgáltatásokért térítés nem jár. Az egyesülési és gyülekezési jogról a 10. szakasz úgy intézkedik, hogy a jelenleg érvényben álló jogszabályok keretein belül a belügyminiszter rendelettel szabályozhatja. Levél-, távirat- és telefoncenzúra. A posta, távíró és távbeszélő forgalmát is ellenőrizhetik, az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint külső politikájának és védelmének érdekeiből. Az ilyen ellenőrzést a belügyminiszter gyakorolja. A levelek ellenőrzése azonban csak bizottság útján történhetik. Természetesen: a sajtót is elintézik. A közrend huszonegyes föntartja azt a régebbi rendelkezést, hogy új időszaki lap alapításához a miniszterelnök engedélye szükséges. Kivételes hatalom helyett „rendkívüli intézkedések". Mit tartalmaz az új rendjavaslat a rsndfkri fcSIQgyelatrSl, az „aggályos személyek"- ről, a dologházról, a kSISnbBzS cenzúrákról és a sápéról ? — Ami eddig kivételes rendelet volt, ez ezután törvényparagrafus lesz — ha lesz!.. •