Népszava, 1923. február (51. évfolyam, 25–47. sz.)
1923-02-01 / 25. szám
Ltswi kui uui i.f lakások! mint amilyen, akkor, azt hiszem, az interpelláció is kevesebb volna, hogy sok az interpelláció, az a közélet és a közigazgatás betegségeinek megnyilatkozása. Urbanics Kálmán: Rossz a házszabály! (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Várnai Dániel: Ha pedig LOTS báró úr a gsosszuró triviális hasonlatával jött ide, én csak azt mondhatom. Hogy nem a ganajtúró csinálja a piszkot, hanem a piszok termeli ki a ganajtúró "bogarat. („Úgy van!" — a szélsőbaloldalon.) "Dénes Istvám: Nagyon szellemes, tökéletesen igaz! Várnai Brínnek És .UH nui lesznek panaszok, ha nem lesznek késelmek és erőszakosságok kint a közigazgatásban és egyebütt, akkor az» ..interpelláló tücsök" sem fog cirpelni, hogy megint Lert báró úr szavait alkalmazzam. Nem kell tehát támadni az interpellációkat, mert egy nagyon fontos jog megvédéséről van itt szó. Tekintsük továbbá, az interpellációkat úgy, hogy azoknak az az oka, odakint nagyon sok baj van. Mentül több a baj, annál több itt az interpelláció. Ezt igazán nem lehet házszabályrevízióval elintézni. Mondom, t. nemzetgyűlés, csak a sérelem nagysága, asajtószabadságot ismételten ért sérelem késztet engem arra, hogy interpellációmat elmondjam , hogy rámutassak arra, hogy mint mindeddig, ezúttal is mondvacsinált ürügyek alatt érte a sérelem. Arról van szó, hogy a belügyminiszter ura, saját magának adott különleges hatalomnál fogva,rendeleti után betiltotta a ,,Független Szemle" című kulturális folyóiratot. Erről a rendeletről itt a nemzetgyűlésen már több esetben volt szó. Követelték a visszavonását. Volt szó róla az újságírók testületeiben is. Memorandumoztak. Mindenki süket maradt. Nemlett semmi hatása. Csak az, hogy á-yeir-',Meteivaga.it alkalmazzák. Pedig »iointtmnitofil, hogy az ilyen rendeletnek, amely a hatalom gyakorlása elé nem ro korlátokat emel, hanem a" balaloui gyakorlása előtt a korlátokat lebontja, nagyon veszedelmes hatásai vannak. Ez nagyon sok rossz és gonosz tény forrása. Mert r.p ilyen rendelet módot ad arra, hogy a kormány, abban a percben, amelyikben akarja, íoyszerűen lefricskázza a közéletről az ellenzéki sajtókritikát, ez a lehetőség pedig az ország kormányzásában és a közigazgatás vezetésében lényegesen, mindezenetre nagyon veszedelmesmértékben isökkenti_a felelősség érzését. Hiszen ez a rendek*'— • megállapíthatjuk róla — nagyon kényelmes spanyollal, és a felelősségre s a kormányzói és közigazgatási korrektségre mégott is destruáló hatással van, ahol a felelősség érzete ,netán még teljes egészében megvolna. Arra, hogy ezt a rendeletet alkalmazzák, mindig nagyon finom ürügyeket találnak, aminthogy mondvacsinált ürügyek alapján történt a ""üggetlen Szende" betiltása is. E kulturális folyóirat betiltása meglehetősen hosszú indokolással történt. Eszerint karácsonyi rendkívüli szárdában „Adatok a mai magyar kultúrához" ciml közlegényében- az ország közállapotait valótlanul és célzatosan ismertette és mai a betiltásnak, az indokolás szerint, leginkább okául szolgált. Ugyanabban a számlján. „A kurzus vallási mérlege" címmel olyan cikk jelent meg, amely a keresztény felekezetek békéjét megzavarja. Nézzünk csak ezeknek a betiltó okoknak, szerintem betiltó ürügyeknek a hátamögé. Én elolvastam a „Független Szeralé"-nek ezt az inkriminált számát, elolvastam valamennyi cikkét nagyon gondosan s meg kell állapítanom, hogy a betiltás elsőrendű okául szolgáló eltek valóban a kurzus vallási mérlege. Hozzá tehetem: nagyon objektív mérlege s ez a mérleg épp oly kevéssé lehet a közrendre és az állam érdekeire nézve veszedelmes, mint ahogy egy akármilyen takarékpénztári Lilanc sem lehet veszedelmes ezekre az érdekekre nézve. F Ez a cikk csak tárgyilagos megállagitásokat tartalmaz s egyik helyén A tényeknek és az igazságnak teljesen megfelelően állapítja meg, hogy ..most, a kurzus harmadik évében, rézszabb a keresztény felekezeteknek egymásközötti viszonya Magyarországon, mint volt a kurzus előtt". Arra nézve, hogy ez valóban így van-e, azt kell megállapítanioa, hogy ez a lap ebben a cikkében is vak tényekre mutatott rá. Méltóztassanak csak meghallgatni, hogy a katolikus egyháznak és a katolikus szellemi életnek egyik előkelő vezetője, akinek nagy hatása van a katolikus tömegekre, könyvel itt, amely mostanában jelent meg ,,Gondolatok a világnézeti kérdésről" címmel s amelyben a protestantizmussal és a protestánsokkal is foglalkozik. Egyebek között azt írja: ..A protestantizmus elfogult, gyűlölködő." „Ateista talán tudnék lenni, de protestáns — az soha." Szeder Ferenc: Elég kedves! Várnai Dániel: És ami szintén bánthatja a protestáns közvélemény önérzetét ... Farkas István: Nem Bangha írta? Várvai Dániel: ... azt állapítja meg, hogy „a katolicizmus az egyetlen nemzeti öntartó erő". Azt írja továbbá: ,,A hitéleti katolicizmus fejlesztése közös hazafias kötelessége mindenkinek —még a nem-katolikus magyaroknak is." Ha P. Bangha, akinek, mondom, nagyon előkelő szerepe van a katolikus egyházban és akire nagyon sokan hallgatnak, ilyen módon ír a protestánsokról és a protestantizmusról, ez, azt hiszem, nem mozdítja elő e felekezetek békéjét. A ,,Független Szemle" valóban nem csinált egyebet, mint hogy reasszumálta, ezeket a tényeket és meg kellett állapítania, hogy ma Magyarországon a felekezeteknek egymáshoz való viszonya valóban sokkal rosszabb, mint amilyen a kurzus előtt volt. Itt van továbbá egy Pezenhoffer nevű urnák „A demográfiai viszonyok befolyása a népesség szaporodására Magyarországon" ciműl munkája. Ennek tartalmát röviden abban állapittlatom, meg, hogy — Pezenhoffer szerint — ha az egykerendíver területeit nem protestánsok, hanem katolikusok laknák, akkor ezeken a területeken a népszaporodás sokkalvigasztalóbb képet mutatna. V4—-;s: a '<'.rotestantizmus a népszaporodás stagnávi-o.iás és lassú csökkenését, a katolicizmus ellenben a népszaporodás emelkedését jelenti. T~nenszetgyűlés! '.-1.0.JSJ'PJ1, gziM-eUif-ni- és hang.súlyozottan kivienomks.vívogy íjéertésseni .félre ezek előterjesztése miatt. Hiszen mindez a szabad kritikának, a tudományos mérkőzés szabadságának a kérdése. És szerintem semmi sem fontosabb egy országban, semmi sem fontosabb egy ország kulturális életének és kultúrájának a fejlesztésére, mint éppen a kritika, szabadsága. (Zaj a jobboldalon. — „Halljuk!" „Halljuk!" — a szélsőbaloldalon.) Arra akarok azonban ezzel rámutatni, hogy ezekben a kérdésekben mennyire kétféle mértékkel mér a belügyminiszter úr. (..Igy van!" — a szélsőbaloldalon.) Míg azon az oldalon teljes mértékben tiszteletben tartja a kritika szabadságát, még az említett tudománytalan, parlagi kritikai vizsgálódás szabadságát is, addig másrészről beirtja azt a „Független Szemlét", amely vemtett egyebet, med hogy ezeket a nagyon szomorú és elkedvetlenítő tényeket cég tárgyilagos rezümében megállapította. A többi cikkel ugyancsak így vágunk. Ha a belügyminiszter úr ezeket a cikkeket elolvasta volna, ha vett volna magának annyi fáradságot, hogy a betiltás előtt jobbal szemügyre vegye a betiltás okául szolgáló cikkeket,akkor arra kellett volna rájönnie, hogy erre a betiltásra abszolút-e, semmi oka, és alapja nem volt. Én tehát nem folytatom tovább. Ami a felekezetek békéjének megbontását, illeti, azzal a. ..Független Szemle" nem vádolható meg. A. ..Független Szemle", mint sajtóorgánum, csak kötelességet teljesít, ha rámutat az ilyen tényekre. Sem adott okot egyéb cikkében sem arra, hogy betiltsák, hogy lefricskázzák a fórumról, hogy lefogják a száját és lehetetlenné tegyék Magyarország egy nagyon tekintélyes közvéleményénel hogy ebből az újságból hallhassa azt a kritikát, homly elmaradhatatlan és nagyon szükséges. Én, aki ismerem valamennyire a minisztériumok belső életét és tudom, hogy a miniszternek a minisztériuma vezetésére való irányító hatalma ez idő szerint, nagyon minimális, kérdezhetsém azt is a belügyminiszter úrról, hogy — van-e tudomása arról, hogy a Független Szende-t betiltotta. A miniszter úr azonban olyan erélyt mutat, amióta abban a székben ül, annyi határozottságot ... Farkas István: A jogok elkobzásában igent Várnai Dániel, hogy föltörném róla, ennek a rendeletének kibocsátásáról előzetesen volt tudomása. Interpellációm tehát a következő (olvassa): „Uajlandó-e a belügyminiszter úr a ..Független Szemle" című folyóirat beállásáról szóló rendeletét haladéktalanul, visszavonni?!" (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. nemzetgyűlés! Én ebből az alkalomból még megkérdezhetném, hogy ezt a lehetetlen rendeletet — amelynek alapján közigazgatási úton, bírói eljárás mellőzésével végezhet a sajtóval, betilthat lapokat —, hajlandó-e visszavonni, igen vagy nem? De nem kérdezem, mert a miniszter úrnak ebben a tekintetben nagyon kényelmes volna a helyzete. A miniszter úr tudniillik ezt a rendeletet a rendjavaslat I. §-ában már elhelyezte. Amit tehát eddig rendelet alapján csinált a sajtó ellenében, azt, ha a rendjavaslatból törvény lenne, ezután törvény alapján csinálhatná. Ámde a rendjavaslatról s ennek Ifi. paragrafusáról is, majd később lesz szó. Remélem, olyan eredménnyel, hogy végre a sajtószabadság olyan lesz Magyarországon, amilyennek a kormány hirdeti és nem olyan, amennyire ennek a jognak gyakorlását engedélyezi. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) . Elnök: Az interpelláció kiadatilagi belügyminiszter úrnak. A továbbiakban Forgács Millós az elrekvirált és újonnan beszerzendő harangoknak a forgalmi adó alól való mentesítése, Fábián Béla a devizakiutalások körül tapasztalható anomáliák és Meskó Zoltán a szerb megszállás alól fölszabadult területeken végrehajtott adókivetések ügyében interpellált. Az interpellációkat kiadták az illetékes minisztereknek. Az ülés :15 órakor ért véget. »ZiiS^ A Üzlet vagy szociális kötelesség cim alatt a Népszava január 31-iki számában megjelent vezércikkünkre a következő nyilatkozatot kaptuk: A Népszava szerdai számának vezércikke " íren -foulu'skowka-,lakásögy nu'gíttdásáról" -tartott előadásommal ,és azt kérdi a, cikkíróhonnan veszem a lakástartalékot, amely nélkül a fölszabadítás lehetetlen? Erre fölolvasásomban határozott választ adtam, ami, úgy látszik, elkerülte a cikkíró figyelmét, erre a célra 4 milliárd állami, befektetéssel haladéktalanul kislakások építését tanácsoltam megkezdeni. Ezek az állami kislakások fogják lehetővé tenni a szabadforgalomra való fokozatos átmeneteit és ezek fognak mérséklőleg hatni a túlzott béremelési tendenciával szemben is. A magántőkéhez intézett buzdításom azt a célt szolgálta, hogy ezen lakástartalékon kívül építsenek spekulációból akár üzleti házakat, akár luxuslakásokat, akár kislakásokat, mert bármily építkezés végeredményben enyhít a lakásínségen. Dr. Horváth Emil, magry. bek., államtitkár .Az előadásnak valóban csak kivonatos szövege állott rendelkezésünkre, amikor a kérdéssel foglalkoztunk és abból nem tűnt ki a fenti konkrét javaslat. Ámde ez is még cak a javaslat és mi épp azt hangsúlyoztuk, hogy addig, amííg elegendő kész lakás nincs — elegendő olyan értelemben, hogy kellő számú tartalék is marad —, addig nem szabad a lakásforgalmat és a lakbéreket fölszabadítani. Ezt az álláspontunkat nincs okunk megváltoztatni az államtitkár úr nyilatkozata után sem. IZIÍAplF.:^^ t.-*JL*.. it.,"a.'?...*...?!..»..:?••*• kémwP^k Maxim Gorkij: Gyónás Ara 330 K, szervezett sjiunkásoknak150 K Jack London: Sárga sátán Ara 3S1 K, szervezett mankánoknaV 30 K Várnai Dániel: Háború Kisebb ruttenyeV Ára 350 K, Szervezett mwikáwkiuik 250 K Kaphatók ( Népszatva-könyvke)-(i.i.esiészben Vr - - -" FN, Erzsébet-kör ntrtr, tuiiiini Miiiii Hiiiui:i:iinliiimiiiniri i:i!!ttr.iniii'tnii n: ni; i ;»m«i»»n,M»t