Népszava, 1924. március (52. évfolyam, 51–75. sz.)
1924-03-28 / 73. szám
özvegy, a szülők vagy a nagyszülők 8—9060 koronát kaphatnak legföljebb, 1—1 gyermek 6500 koronát, az özvegy a gyermekkel együtt legföljebb 25—26.000 koronát, vagyis valamivel többet, mint öt kiló kenyérnek a® árát egy egész hónapra. Április 1-től azonbara már új világ lesz, akkor a támaszától megfosztott apa és anya, a kenyérkeresőjét vesztett özvegy már 70—77.000 koronát kap egy hónapra, a gyermekek 58.250 koronát, az özvegy anya a gyermekeivel együtt április 1-je után már 233.000 koronát kaphat egy hónapra — természetesen csak akkor, ha legalább három árvája maradt s ha az elhunytnak a keresete a kártalanítás alapjául beszámítható javadalmazás legmagasabb lisa elérte. Ez esetben már majdnem két kiló kenyeret kaphat naponta a kenyérkeresőjétől megfosztott család. Hogy világosan tudjuk értékelni ezt a baleseti kártalanítást, meg kell állapítani, hogy, azok a járadékok, amelyeket április 1-ig fizetett a pénztár, az 50% -on aluli munkaképességcsökkenésű sérülteknél 43e/s-szerese, az 50%-on fölüli rokkantaknál s az elhunytak hozzátartozóinál pedig 187%-szerese az 1907—18. évben fizetett járadékoknak, ugyanakkor, amikor az élettartás költségei azóta 15.000—16.000-szeresre emelkedtek. De miért és kiiek takarékoskodik a népjóléti gondoskodás ily módon a munka áldozatainak a rovására? Al'Jadferas, a munkásbiztosításban járatlan jóhisveaaű emberek bizonyára azt fogjákmondani mindezek olvastán: no igen, az állam, biztosan adna, de hát tudjuk, hogy lehetetlen többet adnia. Ez azonban nagyon szolgos tévedés. Az állam nem ad egy fillért sem a baleseti kártalanításhoz, mint ahogy a betegségi biztosításra sincs egy fillérje sem, de ma is kell a baleseti kártalanítás költségeihez semmivel semhozzájárulnia. A baleseti kártalanítás költségeit a munkáltatóknak kell födezniök,. S ez nem jótékonyság, nem is úgynevezett jóléti intézkedés, hanem törvényes kötelezettség, amit, ha speciális törvényben nem volna szabályozva, az általános polgári jog alapján megítélnének a bíróságok minden esetben. Ez alól a törvényes kötelezettség alól mentesiti* al népjóléti.g»H doekod 4&.a ,munkáltatókat i f jaraikot, .semmivel 86B1 r^ndorolha-tó alacsonyösszegeksxMi állapítja meg a kártalanítási öszszegeket , amikor törvény ellenére disztingvál az 50%kör aluli és az 50%-on fölüli munkaképesség csökkenéseknél alapul veendő kártalanítások összege között. S ez a mentesítés nem csak azt jelenti, hogy a sérültek és a hozzátartozók mehetnek világgá, de jelenti azt is, hogy a munkáltatók gyárthatják vígan a nyomorékokat, nem kell gondolniuk a balesetek elhárítására, mert a balesetek következményei nem okoznak nelkik számbavehető anyagi gondokat Az autonómia nélküli munksbiztosítás évről-évre, hónapról-hónapra tovább züllik s mindinkább értéktelenebbé, válik a munkásokra. A betegsegélyezés a befizetett járulékok ellenében csak gorombászodást s legföljebb még nyomorúságos alamizsnát nyújt a biztosított munkásoknak, a balesetbiztosítás pedig a munkáltatóknak minden anyagi károsodástól való biztosításává vált a munkások megvédése és kártalanítása helyett Mit gondolnak a dunaparti minisztériumiban népjólétet csináló urak, m pedilig törheti még egy önérzetéről teljesen lesem mondott munkásság az ilyen „népjóléti" gondoskodást?... Vádirat tat emigráns e* ellen. Megemlékeztünk már arról, hogy a budapesti ügyészség Garami Ernő és Buchinger Manó elvtársak ellen, nemkülönben még más emigránsok ellen vádiratot készített, amelyben a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettel vádolta meg nevezetteket E Künperben Garami és Bachinger elvtársak ügyük képviseltetésével megbízták dr. Györki Imre ügyvéd elvtársat. Dr. Györki elvtárs a budapesti törvényszékhez intézett beadványában, amikor bemutatta az ügyvédi meghatalmazását egyben, kérte, hogy a vádiratot részére kézbesítsék ki, hogy módjában legyen megismerni a vád anyagát A törvényszék vádtanácsa most arról értesítette Györki elvtársat , hogy a vádiratot csupán a terhelteknek kézbe-sítheti ki, a védőnek való kikézbesítést célzó kérelmet pedig elutasította. Bár dr. Györki Imre elvtárs mint védő Garami és Buchinger elvtársak intenciójának megfelelően nem óhajtott a vádirat ellen kifogást beadni, mégis tarthatatlannak tartjuk, hogy akkor, amikor a hatályos törvény értelmében a terhelt távolléte seem a vád alá helyezést sem a főtárgyalást nem gátolja meg, a hatályos törvény ••• rendelkezésével szeges ellentétben álló bűnvádi perrendtartásra való hivatkozással gátolják meg azt is, hogy a vádat az terheltek. vsgy: a .védpik megismerhüfe. - NÉPSZAVA 224 március 58. Csöndes vita a középiskolákról, vilmos Jelenetek az uj alelnök körül. .*. * Bethlen beterjesztette a körcsöntigyi javaslatokat. terelnök*', elnüki rendreutasitás és — kicsit a vihar. — A honvédelmi miniszter Győrffy őrnagyhadbírói multáról. A nemzetgyűlés csütörtökön folytatta a középiskolai reformról szóló vitát. A napirend után a miniszterelnök beterjesztette a kölcsönügyi javaslatokat, amire vita támadt akörül, hogy ezeket a nagy horderejű javaslatokat amelyekben a kormány szinte diktatórikus hatalmat kíván a maga számára, mely bizottságok tárgyalják. És e vita közben kitört a vihar, mert a nemzetgyűlés új alelnöke, Zsitvay Tibor, rendreutasította az ellenzék egyik szónokát amiért ha az ellenzéki képviselő fölkérte a miniszterelnököt, hogy „engedjen markács álláspontjából". Az új alelnök, aki az elnöklétnek ezt a legújabb módszerét többízben alkalmazta, hasonló rendreutasításokkal még jó egynéhányszor vihart idézett föl. A meg-megújuló viharok után, az ülés végén a honvédelmi miniszter válaszolt Gömbös Gyulának arra a régebbi interpellációjára, amelyben a fajvédő vezér az „Isten vele, Mihályihoz címzett Győrffy őrnagyhadbirónak régi állásába való visszahelyezését kérte. A honvédelmi miniszter megállapította, hogy Győrffy őrnagyhadbiró még az „Isten véle, Mihályiesetet megelőzően is rászolgált már a dorgálásra. Győrffyt tehát nem hajlandó régi állásába visszahelyezni. Néhány perccel 11 óra után nyitotta meg az ülést Leitovszky elnök. Engedélyt kért arra, hogy mivel a jegyzők közül többen nincsenek jelen,ő maga láthassa el az elnöki teendődet Erre fölállott Gömbös Gyula, kifogásolta a jegyzők távollétét és kijelentette, hogy a távollevő jegyzők remélhetően levonják a konzekvenciát abból, hogy milyen kínos helyzetbe hozták a nemzetgyűlést. Ezután a pénzügyi bizottság egy megüresedett tagsági helyét töltötték be szavazás útján. Majd a napirend szerint következett - a Középiskolai reformról főzött Tim-Táslat "általános" vitájának folytatása.Lukács György egységespárti volt az első fölszólaló. Fejtegette, hogy a humanista gimnáziumnak és a reáliskolának egyaránt a főiskolára való előkészítés a célja, de amíg a gimnázium valamennyi főiskolára képesített, addig azok, akik a reáliskola nyolc osztályát végezték, csak a műegyetemre mehettek vagy a természettudományi tanári szakokra készülhettek. A pályaválasztás problémáját tehát a gyermekeknek már 10 éves korukban kellett vállalniuk. Ezt a javaslat megszünteti. Szükséges a jó tanárképzés és gondoskodni kel a kész tanárok továbbképzéséről is. A középiskolák túlzsúfoltságának oka a hibás minősítési törvény, amely a jelentéktelenebb pályákat is a középiskolai képesítéshez köti, holott ezekhez a polgári iskola is elegendő alapot adna. Nagyon fontosnak tartja az egészségtan kötelező tanítását egy alsó és egy fölső osztályban. Végül szerves törvényjavaslatot sürget a tuberkulózis, a venereás betegségek és az alkohol tömegpusztításainak leküzdésére. A javaslatot elfogadta. Eőri-Szabó pártonkívüli ellenzéki szólal föl ezután. Helyesebbnek látta volna, ha a javaslat, helyett a miniszter a népoktatás reformjáról gondoskodik. A háromtípusú középiskolát fölöslegesnek tartja és a különböző középiskolák rendszeresítése csak növeli majd a komplikációt Attól tart, hogy ha a javaslat törvényerőre emelkedik, megkondul a harang a régi humanisztikus gimnáziumok fölött amelyeket a főiskolák elvégzéséhez szükségesnek tartó javaslatot nem fogadta el. Ekkor a vitát félbeszakították. A miniszterelnök beterjesztette a külföldi kölcsönnel, illetve a szanálási akcióval kapcsolatos törvényjavaslatokat így: az államháztatás egyensúlyának helyreállításáról, a jegybank létesítéséről, a belső kölcsönről, az Olaszországgal kötött pénzügyi egyezmények becikkelyezéséről, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások fizetési halasztása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatokat. Kérte, hogy ezeket a javaslatokat, valamint a csehszlovák köztársasággal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló, már régebben beterjesztett, de még le nem tárgyalt javaslatot az osztályok mellőzésével utasítsák a pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságokhoz együttes letárgyalás céljából. A szanálási javaslatok beterjesztését az ellenzéki oldalon, különösen a fajvédőknél, zajos közbekiáltásokkal fogadták. Tilain odakiáltott a miniszterelnöknek: Gratulálunk ehhez, három évi munkájuknak ez a dicső eredménye! — Eckhardt Tibor: Vád alá kel helyezni a kormányt! — Az elnök rázza a csengőt majd amikor elült a zaj, Baross János pártonlkerült ellenzéki javasolja, hogy a beterjesztett kölcsönügyi javaslatokat mivel ezek külügyi szempontból is fontosak, a nemzetgyi Pée külügyi bizottságáéval is tárgyaltassák le. Ekkor Bethlen miniszterelnök állt túl kió lábra, de az ellenzéki oldalon újra kitör a zaj és a miniszterelnök percekig nem tud szóhoz jutni A miniszterelnök mosolyogva ál a helyén. — Szilágyi Lajos Bethlen felé kiált: Maga sem mosolyog már sokáig! — Nagy Ernő Bethlen felé: És önök még Károlyira merik mondani, hogy:hazaáruló! —* Az elnök állandóan rázza a csengőt de minisztereinek a sarno zajban. * Így Csupán azt hallani, hogy a miniszterreblöls Ba-ross János indítványának efretasítását kért A többség természetesen a miniszterelmök kiválóságának megfelelően dönt Horváth Zoltán átkiált a jobboldal felé: Már kezdik a diktatúrát! — Majd újra Baross János szólal föl és azt javasolja, hogy legalább a csehszlovák köztársasággal kötött, kereskedelmi egyezményről szóló törvényjavaslatot tárgyaltassák a külügyi bizottsággal is. — A miniszterelnök állandóan mosolyog. — Szilágyi Lajos Bethlen felé: Mit nevet folyton! Bűneinek tudatában nevet? Az emSS vihart idte el B. Horváth Zoltán ugyancsak a szóbanlévő ja-vaslatnak a külügyi bizottság által való fötárgyalását kívánja és azt kéri a miniszterelnököt, hogy engedjen makacs álláspontjából . Zsitvay alelnök erre a „makacs" kifejezés miatt rendreutasítja Horváth Zoltánt, amire kijön a vihar. Az egész ellenzék fölzodul az imiffiésnek e módja ellen és a fölháborodás zaja egyre erősebbé tesz* Friedrich István Zsitvay alelnök felé kiált. Hogy lehet igy elnökölni! Pártelnök! — Poldl Gyula: Régi munkapárti stílus! — Pitcer h'nü: Enyhe volt, a jelző, hogy makacs a miniszter-elnök! — Ulain Ferenc: Szolgalelkűség, amit az alelnök csinál! — A?, egységespártiak természetesen Zsitvay alelnök védelmére kelnek és az elnök hiába rázza a csengőt a csönd nem áll helyre. A nagy zajban nem hallani az egyes képviselők hangját Varsányi Gábor kormánypárti orgoványi képviselő egyszerre fölugrik a helyéről, a padra csap és az öklét fenyegetően rázza az ellenzék felé. — Fölkiáltások a szociáldemokratáknál az orgoványi képviselő felé: Mit rázza az öklét, mit fenyegetődzik? — Esztergályos János: Pfuj, pfuj, Orgovány, ezé- gyelje magát! Amikor a zaj véskül ki,'-sé elül. Horváth Zoltán folytatja fölszólalóját. A benyújtott törvényjavaslatok — mondotta — oly fontosak, hogy közönséges szavazással, az egységes párt számbeli fölényével azokat elintézni nem lehet A miniszterelnök tegye lehetővé, hogy a javaslatokhoz az ellenzék is megfelelő módon hozzászólhasson. Ha a miniszterelnöknek nem ez a fölfogása, akkor elintézheti az egész kölcsönügyet az egységespárti vacsorán. Ismételten kéri tehát, hogy a minisztereknek engedjen makacs és konok fölfogásából. Zsitvay alelnök erre ismét rendreutasítja a szónokot, amiért újra kitör a vihar. Végül Bethlen Baross János második indítványának is elvetését kéri és a többség ilyen értelemben határoz. „Komoly és pártatlan elnöklésre volna szükség." Szilágyi Lajos ezután a házszabályokhoz kért szót Rámutatott arra, hogy a szólásjogot a nemzetgyűlés házszabályai megvédik és az elenzék respektálni kívánja a házszabályokat De arra volna szükség, hogy komoly és pártatlan elnökléssel a házszabályokat párttekintetre való tekintet nélkül megvédjék. Fejtegette, hogy a szerdai ülésen sem szolgáltatott okot arra, hogy az elnök őt rendreutasítsa, amiért a kormányazatot kétszínűnek és alakoskodónak mondatá ki. Ugyanekkor azonban az egységespárti oldalról durva sértéseket zúdítottak feléje, anélkül, hogy a sértegetőket az elnök rendreutasította volna. A gyorsírói jegyzetekből fölolvassa azokat a sértő kifejezéseket amelyeket az egysé*gespárti oldalról zúdítottak feléje, amiért a* „kétszínű ás alakoskodó kormányzatról" terjesztett elő interpellációt Az elnök e gyalázkodásokkal szembeni neon védte meg őt. (Zsitvay alelnök megjegyzi, hogy Szilágyi szerdai interpellációja alatt nem ő elnökölt.) Szerdán, tehát az interpellációja közben nem egyes képviselők, hanem az elnök bontja meg a rendet