Népszava, 1924. június (52. évfolyam, 119–141. sz.)
1924-06-26 / 138. szám
1924 június 26. a kormány még a rokkantak mindennapi táplálékáról sem gondoskodik. A népjóléti minisztériumot éveken keresztül figyelmeztették, hogy a Lenke-úti baraképületek düledeznek, tehát máshová kell elhelyezni azok lakóit. A minisztérium azonban mindmáig nem intézkedett. Elmondásra kívánkozik egy, a népjóléti minisztérium és a Move közti ügy. A kurzus fénykorában elrekvirálták a szabadkőművesek Podmaniczky-utcai palotáját. A palotába beköltözött a Move és még a lakbért is ő szedte a lakóktól. Valóságos kurzuskommunizálás történt. A kormány azonban később átadta, a palotát a betegsegélyzőpénztári tisztviselők egyik nyugdíjintézete céljaira. A Move azonban nem ment ki, de a lakbéreket a népjóléti minisztérium akarta beszedni. A Move ráírt a lakókra, hogy továbbra is neki fizessék a lakbéreket. Az ilyen jelenség nem kelthet bizalmat a kormány iránt. A kormány belső politikája a reakció jegyében megfosztja a népet a közszabadságoktól. Ennek egyik esete, hogy Pest megyében alapszabályokkal bíró országos szövetségeknek egyetlen csoportját sem engedik megalakítani a szolgabírák és az alispán. Egy titkos belügyminiszteri rendelet a földmunkások szervezkedését se engedi meg az országban A kormányzat tiltja a vasutasok és villamosalkalmazottak szervezkedését, is. Lapjaikat betiltották és új lapot nem indíthatnak. Ez a politika jóra nem vezethet Pedig ezzel a reakcióval homlokegyenest ellenkezik Anglia politikája, amelyben a demokrácia letörte a reakciót, de ellenkeznek a franciaországi események is, amelyek ugyancsak a demokráciát juttatták előtérbe. Hogyan lehet egy olyan szegény, erejében megfogyatkozott országnak, mint Magyarország, szemben 411 ma az európai haladással?! Az eddigi iránnyal szakítani kell s arra van szükség, hogy az emigráció általános amnesztiában részesüljön, hogy a politikai elitéltek előtt megnyíljanak a börtönök ajtai és az inernálótábor tűnjön el. Szakítani kell a gyűlölet politikájával s olyan kormányzati rendszert kell létesíteni, amelynek nyomában szabad fejlődés jár. A reakció csak gyűlöletet fakaszt a lakosság lelkületében és csak a gyűlöletből élősködik. Elég volt már ebből a rendszerből. A mostani nemzetgyűlés nem illetékes arra, hogy nagyfontosságú ügyekben törvényeket hozzon, mert nem törvényes alapon ül együtt A nemzetgyűlésnek egyetlen feladata lehetne: az általános,, titkos, községenként" választójog magalkotása. Csak az új választójog alapján összeülő parlament dönthetne a megoldásra váró nagy kérdésekben. Az indemnitást nem fogadom el. Ezután a vitát félbeszakították és elhatározták, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésétcsütörtökön tartja a szerdai ülés napirendjével. A csütörtöki ülésen azonban először a 8 órás üléseket javasló indítvány fölött döntenek. A közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok együttes előadója beterjesztette a bizottságok jelentését a tanítók, óvónők és a nem állami tanárok ellátását szabályozó törvényjavaslatról, amelyre kimondották a sürgősséget Majd következtek az interpellációk. Először Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszolt Kiss Menyhértnek a kiszombori birtokmentesítés tárgyában múlt héten előterjesztett interpellációjára. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kiszombori Kenderipari Részvénytársaság és San Marco hercegnő valóban kérték birtokuknak a földreform alól való mentesítését. Tény, hogy Kiss Bertalan kúriai biró az uradalom kocsiján ment ki a helyszíni szemlére és a birtoktulajdonosoktól elfogadott egy szelet sonkát és egy pohár sört, de ezt csak „kötelező udvariasságból" tette. Szabálytalanságot a kúriai bíró nem követett el és ezért nem látja szükségesnek hogy eljárást indítson a bíró ellen. De az ügy teljes tisztázása érdekében újabb nyilatkozatra szólítja majd föl a kúriai bírót Egyben bejelentette az igazságügyminiszter, hogy a Dénes István által szóvátett Csorbai-ügyben intézkedett, hogy ezt a birtoküegyet az illető bírótól elvegyék. A miniszter válaszát a többség tudomásul vette. Az első interpelláló Pikter Emil elvtárs volt, aki két interpellációt terjesztett elő. Első interpellációjában a felvételi vizsga rendszerének eltörlését kívánta, második interpellációjában a vörös szegfű viselése körül, elkövetett újabb rendőri atrocitást tett szóvá. Pikter elvtárs mindkét interpellációját valamint Kabók Lajos elvtársnak ezután következő, a kereseti adó tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendeletről szóló interpellációját, lapunk taiás helyén, külön-külön cikkben közöljük. Dénes István (pártonkívüli ellenzéki) a Sárbogárd környékén dolgozó földmunkások robotszerződéseiről terjesztett elő interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez. Elmondotta, hogy az ottani földmunkásoknak 16 órán át kell egyhuzamban dolgozniok, fejenként és naponként 3 kilogram búzáért és 2 kilogram rozsért Ez 12.000 koronának felel meg. Az uradalom rendeletére éjjeli munkát is teljesíteniök kel ezeknek a földmunkásoknak. (Nagy fölháborodás az ellenzéki oldalon. — Horváth Zoltán: „Ez valóságos rabszolgaszerződés!" — Fölkiáltások a szociáldemokratáknál: „Dívik a robot!") Az interpelláló végül azt kívánta, terjesszen elő a kormány törvényjavaslatot amellyel a földmunkások kiuzsorázását lehetetlenné teszi. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a múlt évben úgyis hozott törvényt a nemzetgyűlés a földmunkások bérének szabályozása tárgyában. (Nagy Vince: »Látszik a szerződéseken, hogyan szabályozzák a béreket!") A miniszter nem ülhet ott minden községben. Helyteleníti, ha a nagy munkanélküliséget egyes uradalmak a földmunkások bérére kihasználják. A választ az interpelláló képviselő és az ellenzék nem vette tudomásul, az egységes párt azonban tudomásul vette. Zsirkay János (fajvédő) a vasutassztrájk következtében elbocsátott mozdonyvezetők ügyében interpellált Interpellációját kiadták az összkormánynak. Ezzel az ülés délután,45 órakor véget ért. BTéPfZAVA El kell törölni a fölvételi vizsgát! * Pikier Emil elvtárs Interpellációja, •amelyre nem kapott v£lasxt A nemzetgyűlés szerdai ülésén — amint lapunk más helyén megírtuk — az első interpellációt Pikier Emil elvtárs terjesztette elő a fölvételi vizsgák tárgyában. Emlékeztetett arra, hogy Haller István, a numerus clausus értelmi szerzőjének, kultuszminisztersége idején törvényt hoztak arról, hogy azoknak a tanulóknak, akik négy elemi osztályt végeztek, fölvételi vizsgát kell tenniök, hogy az első középiskolai osztályba beiratkozhassanak. A fölvételi vizsgák rendszere súlyosan megkárosítja a szegény gyermekeket és azok szüleit mert e rendszer folytán nagyon sok szegény gyermek elesik attól, hogy középiskolába járhasson. A gyermekek 9 éves korukban szepegő félelemmel állanak a tanárok elé és a fölvételi vizsga, amely teljesen fölösleges, csupán a gyermekek megkínzásával jár. Pikter elvtárs itt néhány példával bizonyította, hogy egyes gyermekekhez ezeken a vizsgákon milyen nehéz,kérdéseket intéznek és megállapította,, hogy e kérdésekre, amelyekre 9 éves, megriadt gyermekeknek kell válaszolni, bizony sok egységespárti képviselő sem tudna helyes választ adni. A fölvételi vizsgával ilyenformán éppen a legszegényebb gyermekek számára teszik lehetetlenné a középiskolák látogatását, holott ma a kisiparosnak föltétlenül szüksége van, hogy legalább a középiskola alsóbb osztályait elvégezze, mert hiszen bevételeiről, a forgalmi adóról, sok egyébről könyvet kell vezetnie. A szegény gyermekeket károsítja meg ez a rendszer elsősorban azért, mert a gazdag szülőknek van pénzük arra, hogy a fölvételi vizsgákra otthon megfelelő tanerőkkel előkészíthessék a gyermekeiket a szegény szülőknek azonban nem telik erre. De egyébként is ezeket a fölvételi vizsgákat többnyire a tanév végén, júniusban vagy a tanév elején, szeptember első napjaiban tartják meg, márpedig éppen a roszszul táplált munkásgyermekek szorulnak rá esősorban, hogy az iskolai nyári vakációt pihenéssel és nem tanulással töltsék el. Reméli, hogy Klebelsberg közoktatásügyi miniszter, aki előszeretettel modern kulturpolitikusnak vallja magát, megszívleli ezeket és véget vet a felvételi vizsgák címén űzött gyermekkínzásnak. Ezek után a következő interpellációt terjesztette elő. ..I np tudomása a közoktatásügyi miniszternek arról, hogy mi iként folynak le a középiskolák első osztályába való fölvételt megelőző vizsgák. Hajlandó-e a miniszter ezen a teljesen fölösleges, pedagógiai szempontból meg nem okolt, a zsenge gyermekek valóságos lelki megkínzásával járó vizsgák rendszerének azonnal véget vetni, ezeket a rácsgrácot beszüntetni, . A közoktatásügyi miniszter azonban, mivel hozzá interpellációt intéztek, nem volt jelen. Az interpellációt tehát kiadták a miniszternek. Amerika és a Népszövetség, Newyorkból jelentik. A nemzeti demokrata konvent bizottságának gyűlésén Wescott bíró szenvedélyes beszédben síkra szállt amellett hogy Amerika lépjen be a Népszövetségbe. Lodge szenátort Júdásnak és szemfényvesztőnek mondotta. Beszéd közben az indulat annyira erőt vett rajta, hogy elájult. A kiküldöttek egyébként még nem tudtak megegyezni a demokrata program szövegében. Másik newyorki távirat, szerint Bryannak az a terve, hogy az Egyesült Államok polgársága népszavazás útján döntsön arról, vájjon belépjen-e Amerika a Népszövetségbe vagy sem. 3 Interpelláció a virágok ellen intézett rendőri hajtóvadászatról. * A belügyminiszter az egyéni hajtóvadászatot nem helyesli, csupán nagy tömegekben nem akar víres szint látni. A nemzetgyűlés szerdai ülésén — amint erről lapunk más helyén megemelkezünk — Pikter Emil elvtárs interpellációt, terjesztett elő a belügyminiszterhez a vörös szín viselése körül előfordult újabb rendőri atrocitás tárgyában. Hivatkozott arra, hogy pártunk részéről ebben a tárgyban már több interpellációt terjesztettek elő, legutóbb éppen Propper elvtárs tette szóvá hogy különféle szinü virágok viselésemiatt Magyarországon milyen súlyos bonyodalmak támadnak, mert bizonyos virágok viselését nálunk a hatóságok Európa egyensúlyát veszélyeztető cselekedetnek tartják. (Derültség. ) Horváth Zoltán Vanczák elvtársra mutat, akinek gomblyukában vörös szegfű van: „Vanczák János megint veszélyezteti az európai egyensúlyt!" — Derültség.) Elmondotta azután Pikter, hogy néhány nappal ezelőtt fölkereste egy ismerőse és elbeszélte neki, hogy Budáról jött, ahol szemtanúja volt annak, hogy egy rendőr a Margit-hídfőnél mindenkit megszólított, akinek gomblyukában virág volt, kommunistának hordta le az illetőt és kitépte a gomblyukból a virágot, azzal, hogy erről felsőbb helyről utasítás van. Amikor Pikter érdeklődött, hogy nem tudna-e valakit, akit ilyen címen a rendőr megtámadott név szerint megnevezni, ismerőse Drucker Zsigmondot nevezte meg, akinek a Vilmos császár út 18. szám alatt van csemegeüzlete. Drucker gomblyukában rózsaszínű szegfű volt amelyet a rendőr szintén elszedett. Pikter fölkereste Drucker csemegekereskedőt, aki először kérlelte, hogy ne tegye szóvá az esetet a nemzetgyűlésen, mert ő fél az esetleges üldözésektől. Ezután elmondotta a csemegekereskedő, hogy 25 év óta van üzlete a fővárosban. Éppen Budán volt, hogy egyik vevőjével elszámoljon és ez a vevője megajándékozta egy rózsaszínű szegfűvel. A Margit-hídfőnél azután a rendőr rátámadt, mert a szegfűt, észrevette a gomblyukában. A rendőrzárna: 1611. Ez a rendőr egyébként nemcsak Druckert támadta meg, hanem mindazokat a járókelőket, akik virágot mertek kitűzni. (Vanczák János. ..Győrben vasárnap hajtó vadászatot rendezett a rendőrség a virágok ellen!") Úgy támadnak a rendőrök a virágot viselő emberekre, mintha Somogyi Béla vagy Bacsó Béla gyilkosai volnának az illetők. (Felkiáltások a szociáldemokratáknál: „Somogyi és Bacsó gyilkosai nyugodtan járhatnak, őket nem üldözik!") Ezek után a következő interpellációt terjesztette elő: ,,Van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy a budapesti közrendőrök az utcl,a békésen járó-kelő polgárokat zaklatják és igazoltatják és a rendőrhatóságok elé állítják, ha ruhájukon virágdíszt viselnek" Hajlandó-e a miniszter haladéktalanul intézkedni, hogy a világot kedvelő Itthenség ezentúl a tűrhetetlen zaklatásoktól végre, megkíméltessék?" Rakovszky belügyminiszter válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy ő nem helyesli, hogy a rendőrök zaklatnak egyeseket azért, mert, nyáron vörös virágot tűznek ki az illetők. Csak „a polgári lakosságot fölháborító módon" nem szabad viselni a vörös virágot.. A rendőrségnek csak ilyen esetben van beavatkozási joga... (Rothenstein Mór: „Ilyen esetben sincs!") A vörös szint csak „tüntetően" vagy „tömegesen" nem szabad viselni. (Sütő József: „Mi az, hogy tüntetően? Ezt tessék megmagyarázni!") Azokban az esetekben, amelyeket Propper a múlt héten tett szóvá és amelyre Pikter most hivatkozott, nem volt joga a rendőrségnek beavatkoznia. Az ilyen esetekben hajlandó vizsgálatot elrendelni és esetleg megtorló lépéseket tenni. Kéri válasza tudomásulvételét. Horváth Zoltán: Vicclapba való az egész rendelet! Ezután Pikter elvtárs állott föl szólásra, de közben a fajvédők és Kuna P. között heves szócsata fejlődött ki. Kuna P. azt kiáltotta Lehner (Lendvai) fajvédő felé: „Ember vagy, Móric!" Amire Lehner megjegyezte, hogy: „Kuna P. bácsi megint hazudik, sohasem mondtam ezt!" Kuna P. erre dörmögött valamit a vörös szín ellen, amire Nagy Vince általános derültség közepette jegyezte meg Kuna P. felé: „Ha tilos a vörös szín, akkor vörös orrot nem szabad viselni!" Mindezek után Pikter elvtárs kijelentette, hogy a belügyminiszteri válaszát nem vesni tudomásul, mert, a tapasztalatok szerint a virágok ellen intézett rendőri hajtóvadászatnak csak akkor lesz vége, ha a belügyminiszter visszavonja a virágok ellen kiadott rendeletét A többség természetesen tudomásul vette a miniszter válaszát