Népszava, 1924. augusztus (52. évfolyam, 169–193. sz.)

1924-08-01 / 169. szám

1924 augusztus L FISAIT­A szó sem lehet, ellenben elhatározták, hogy visszaállítják az őrlési forgalmat, ami azt jelenti, hogy a malmok a külföldről szabadon hozhatnak majd be gabonát fölőrlés végett, hogy ennek ellenében azután megfelelő mennyiségű finom lisztet vigyenek ki a kül­földre. A csütörtöki értekezlet határozatáról nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter a k­övetkezőkben nyilatkozott: — Arról volt szó, hogy életbe léptessük s a firisi for­galmat, amit voltaképen kikészítési eljárásnak is lehet nevezni. A lényege ennek, hogy a malmok külföldről hozhassanak be gabonát, am­it itt megőrölnének és az eg­y megőrölt gabonából készült lisztet azután kötelesek volnának megint külföldre kivinni. A kormány ehhez annak idején nem járulhatott hozzá, mert a malmoknak ez a kikészítési eljárása a belföldi árakat lenyomta­­volna, mint ahogy eddig is mindig lenyomta. Most azonban, hogy már látom a terméseredményt, föl kel­lett adnom azt az álláspontomat, amellyel én is ellenez­tem az őrlési forgalom visszaállítását és hozzá kellett járulnom ahhoz, hogy az őrlési forgalom már most, augusztusban életbe lépjen. Az erre vonatkozó rendelet már valószínűen a vasárnapi hivatala lapban mást­ jelenik. Nag­yatádi Szabó tehát őszintén­ bevallja — vagy talán inkább elszólta magát a minisztert —, hogy a kormány intézkedéseit ennél a­ kér­désnél is elsősorban az a szempont irányította, vájjon nem vét-e az őrlési forgalom visszaállí­tásával az agrárius érdekek ellen, váljon nem teszi-e ezzel lehetetlenné a nagybirtokosok ga­réonadrágításait, ami mégis csak „fontosabb szempont", mint a dolgozó tömegek és általában a fogyasztók megélhetésének a kérdése. A csütörtöki miniszterközi értekezleten egyéb­ként szó volt arról is, hogy legközelebb milyen cikkeket vegyenek le a behozatali tilalmi listáról. Erről Bud miniszter a következőket mondotta: — T'fra (ö'ob cikk behozatalának fölszabadítását hatá­roztuk el és ezzel ismét egy lépést tettünk a behozatali forgalom teljes fölszabadítása felé. Különböző közszük­ségleti cikkek behozatali tilalmának fölfüggesztéséről van szóó. Miután a csütörtöki miniszterközi­­értekez­leten a kormány tagjai megállapodtak abban, hogy:- a gabona szabad behozataláról szó sem lehet, kíváncsian várjuk, hogy a­ toronyóra be­hozatalának fölszabadítását, most már milyen újabb „közszükségleti cikkek" behozatalának megengedésével toldják meg. Az építőiparo­ck as építstetéseft so­glaáj­tását sü­rgeti ii. Az építőiparosok küldöttsége csütörtökön fölkereste Smith népszövetségi főbiztost, akitől azt kérték, tegye lehetővé az építkezések mi­előbbi megindítását. A küldöttség fölhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a szanálási költ­ségvetésben mindössze csak 12 millió arany­koronát irányoztak elő közmunkák céljaira és ezt az összeget egyenlő havi részletekben kel­lene fölhasználni. Ezért arra kérték a főbiz­tost, tegye lehetővé, hogy a 12 millió arany­koronát az eredetileg megállapított tervektől eltérően legnagyobbrészt már most lehessen építkezési célokra fordítani, annál is inkább, mert hiszen a téli hónapokban amúgy is szüne­telnek az építkezések. A küldöttség szónoka előadta, hogy már azért is szükség volna a 32 millió aranykorona mielőbbi fölhasználá­sára, mert hiszen az építőiparral kapcsolatos szakmákban óriási a munkanélküliség és ennek leküz­désére bizony a 12 millió aranykorona is édeskevés. Kérték tehát, hogy ezt az összeget a kormány a népszövetségi főbiztosság hozzájárulásával emelhesse föl. Előadták, hogy „az új építkezé­sekre előirányzott 12 millió aranykorona mind­össze 6000 munkásnak ad egy évre kenyeret, holott az építőiparban és a vele összeforrott iparokban 60.000 munkás vár munkára és kenyérre. Ha tehát nem emelik föl a már régeb­ben előirányzott összeget, ennek az lesz az eredménye, hogy 50.000-nél több munkás marad kenyér nélkül". Smith főbiztos a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a közmun­kákra előirányzott összeg fölemelése nehéz­ségekbe ütközik. Azt a kívánságot azonban, hogy ezt az összeget ne egyenlő havi részletek­ben, hanem már most, a közel­jövőben, fordít­­sák építkezések céljaira, pártolni, fogja a kor­mánynál. Az építőiparosok küldöttsége ezután a pénz­ügyminisztériumban járt, ahol Szabóky állam­titkárral tárgyaltak. Azt a kérésüket, hogy a közmunkákra előirányzott összeget emeljék föl, a pénzügyminisztériumban ridegen visszautasí­tották. A küldöttség ezután azt kérte, hogy az új magánépítkezésekre léptesse a kormány ismét életbe az adómentességet. Erre azt a vá­lászt kapták, hogy ezirányú kérésüket terjesz­szék memorandum formájában a pénzügy­miniszter elé. Ön?sen el ssijident na Se?! A fcósmunkák kérdéséről nyilatkozik nagy­atádi Szabó földve­kügyi miniszter is, aki a többi között a következőt, mondotta: " Arai az én tárcám­ körébe tartozó közmunkákat illeti", az ármante­sitó társul­tok munkájának fölvételé­ről van szó. Az ármontesitó társulatok nem tudják mesz?tc:4c:n­ a munkát, mert nincs erre a célra pénzük. Ebben az ügyben érintkezőbe fogok lépni a pénzügy­miniszterrel. Az ármer­tésítő társulatoknak ké­t milliárd koronára van szükségük, hogy munkálataikat megkezd­hessék. Ezt az összeget természetesen vissza is fizetnék. Szükség van ezekre a munkálatokra, mert a múlt év­ben is sok temőföldet mentettek meg a gátszakadások m­egakadályozás­a érdekében tett intézk­edések a termelők számára. Az Omge ás a földrefortsasvella. Az Omge­-nek, a nagybirtokosok szakegyesü­letének gazdasági bizottsága pénteken ülést tart, amelyen a föld­reformnovella végrehajtási utasításával foglalkoznak majd és tiltakozni akarnak az ellen, hogy a kormány a nagybir­tokosok előzetes jóváhagyása és beleegyezése nélkül adta ki a földreformnovella végrehajtási utasítását. Az ezerholdasok ugyanis hozzászok­tak már ahhoz, hogy megkérdezésük nélkül sem a földreform kérdésében, sem pedig más olyan kérdésben, amely a nagybirtokot közelről érdekli, a kormány nem határoz. Ezért a nagy­agráriusokat nem elégíti ki a földművelésügyi miniszternek az a levele sem, amelyet a föld­reformnovella végrehajtási utasításával kap­csolatban az Omge.-hez intézett és amelyben technikai okokra való hivatkozással mentegeti, hogy ezúttal a nagybirtokosok megkérdezése nélkül adta ki a kormány a végrehajtási ren­deletet. Hogy a földreform kérdésében elsősor­ban talán mégis csak a földre váró igénylők az érdekeltek, arról illetékes helyen természete­sen nem szoktak tudomást venni, az igénylők­ről, a föld nincsteleneinek sorsáról mindig megkérdezésük nélkül döntenek. A Szakszervezeti Tanács csütörtök délután foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. Ezen az ülésen megállapítást nyert, hogy július ha­vában újból szaporodott a szakszervezeti tagok között a munkanélküliek száma. Így a faipar­ban 24.60, a grafikai iparban 30.1, a húsiparban 11.7%-kal. Nagyarányú volt a munkanélküli­ség emelkedése a Vasiparban és más iparok­ban is. Miután az erre vonatkozó adatok még minden szakmától nem érkeztek be, a titkárság pontos számadatokat nem tudott bemutatni. A szerdai nap folyamán több, munkanélkü­liekből álló küldöttség kereste föl a Tanácsot és erélyesebb akciót sürgetett. A Tan­ács tagjai hosszú vitát indítottak a kér­dés fölött. Fölmerült a kérdés, hogy a­ munka­nélküliek nyomoráért ki vállalja a felelősséget. A Szakszervezeti Tanács nem vállalhatja. Ma már tömegével vannak olyan munkanélküliek, akiknek lejárt a segélye. Ha eljön az őszi idő, miből jutnak ezek kenyérhez? Az egyik tanács­tag felszólalásában hangsúlyozza, hogy a mun­kanélküliek között megfizetett emberek uszíta­nak a vezetőség lanyhasága ellen. Az egyik vidéki városban a vasmunkások munkanélkü­lieit gyűlésre hívta össze egy állítólag a köz­pontból erre a célra kiküldött valaki. Amikor ez neszét vette, hogy ő Debrecenbe érkezett, eltűnt­. Itt Budapesten is uszítják a munkáso­kat. Valószínű, hogy ezzel kapcsolatban van az, hogy a fővárosba naponként vonultatják föl a csendőröket, akikkel meg akarják oldatni a munkanélküliség kérdését. A Tanács tagjai nagy fölzúdulással hallgat­ták a bejelentést és a titkárság javaslatára egyhangú határozattal kimondta az ülés, hogy megkeresi a szociáldemokrata párt vezető­sége útján a parlamenti frakciót, tegyen meg minden intézkedést, hogy a munka­nélküliség ügyében ke­vessék össze a nem­zetgyűlés és ott vonják kérdőre a kor­mányt, amiért a nyomor enyhítése érdeké­ben semmit sem tesz. Egyben kimondta a Szakszervezeti Tanács, hogy az akciót tovább folytatja és legköze­lebbi ülésén tárgyalni fogja a további meg­oldásra váró javaslatokat. A Szakszervezeti Tanács tárgyalta még a­ franciaországi b­lvándorlás kérdését is, annak a levélnek az alapján, amelyet a franciaor­szági szakszervezeti tanács ez ügyben írt és amelyben óvja a magyar munkásokat attól, hogy az itt munkásokat toborzó francia kiván­dorlási ügynökségnek fölüljön, mert ennek nemcsak, hogy nincsen a francia kormánytól erre fölhatalmazása, hanem már meg is tették ellene a megtorló lépéseket. Ez ügyben elhatározta, hogy az erre vonat­kozó összes iratokat nyilvánosságra fogja hozni. ille^e Ta »lkt­lisért II. * *' Feilifvji^ a szociáldemokrata parSassiesail frakciói, f hogy hivassa I össze a nemzetgyűlést. Magyarország Staffítás ellenőrzésének kérdése a Népszövetség tanácsába!?. Magyarország katonai ellenőrzésének kérdé­sét a trianoni békeszerződés 243. pontja alapján tudvalevően a Népszövetség ügykörébe utal­ták. A magyar kormány, valamint több más államok kormányai, amelyek a Népszövetség tanácsában nincsenek képviselve, a népszövet­ségi alkotmányra való hivatkozással azt a ké­relmet terjesztették elő, hogy a­z ő képviselőiket­­ is hívják meg a Népszövetség tanácsának arra­­ az ülésére, amelyen a­ katonai ellenőrzés kérdé­sét tárgyalják. A Népszövetség tanácsa nem döntött a kérdés fölött, hanem jogi bizottságot küldött ki a kérelem elbírálása végett. Ez a jogi bizottság most ülésezik Genfben és —­genfi jelentés szerint — ebben a bizottságban az az álláspont kerekedett fölül, hogy az emlí­tett kérelmet nem teljesítik. Eszerint tehát a magyar kormány sem küldheti majd ki meg­bízottait a Népszövetség tanácsának arra a­z ülésére, amelyen­­Magyarország katonai ellen­őrzésének kérdését fogják tárgyalni. A jogi bizottság végleges döntéséről azonban még nin­csen hír. Sírnak lesz itt a szaválók sikerében. J. Smith népszövetségi főmegbízott a szaná­lási tervezetről és Magyarország gazdasági erejéről adott ma nyilatkozatot. Ebben azt mondja, hogy a szanálási tervezetet Európa legkiválóbb pénzügyi kapacitásai készítették? Újra internálnak. A ,,Magyar Távirati Iroda" jelenti: „A Népszava július 32-iki számában „Újra internálnak" cím­ alatt megjelent közle­ménnyel kapcsolatban illetékes helyről ezeket közlik: A cikknek azzal az állításával szemben, hogy 28—50 politikai internált van még a zala­egerszegi internálótáborban, hivatalos megálla­pítást nyert, hogy állambiztonsági szempont­ból mindössze két internált van. Még­pedig: özvegy Komlós Béláné és Krausz Simon nevű kommu­nisták. Ezenkívül egy, névszerint Fleischte Ignác, hazatérő, volt hadifogoly van ott őrizet­ben. A táborban levő összes többi egyéneket közbiztonsági szempontból vették őrizetbe." An­nak ellenére, hogy a kommünikében foglalt­állításokkal ellenkező értesüléseink vannak, addig is, amíg ezeket az adatokat pozitív ada­tokkal alá nem támaszthatjuk, tudomásul vesz­szük állításait. Azonban a Népszava cikkének nem a kifogásolt és cáfolattal megtámadott állítás volt a fő része, hanem tiltakozásunk az ellen, hogy „most ismét négy pécsi építőmun­kást akarnak odahurcolni egy keresztény-szo­ciális sztrájktörő denunciálására". Az a bizo­ny­os illetékes hely a célját, hogy megnyugvást keltsen, sokkal inkább elérte volna, ha a cikk­nek erre az érdembeli részére vonatkozóan nyi­latkozott volna és kijelentette volna, hogy a pécsi munisorm nem internálják. elő, akik nem pénzért, de önként álltak az európai rekonstrukció szolgálatába. Előbb gondosan megvizsgálták Magyarország hely­zetét és azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy a szanálási program megadja Magyarország­nak a szükséges alapat­da­sági fejlődés­hez és a program betartásával az ország se­gélyforrásai lehetővé fogják tenni, hogy Ma­gyarország magát a saját erejéből fölnart­hassa. A pénzügyi szakembereknek nyilatkozata -­mondja Smith - fölöslegessé tenné, hogy né­zetüket még külön megerősítse, de mégis kije­lenti, hogy Magyarországon szerzett három, hónapi tapasztalatai arra indítják, hogy a szanálási terv sikerébe vetett bizalmat ő is teljes mértékben ossza. A Kossuth-párt csütörtökön este Rupert Rezső elnöklésével igazgatósági ülést tartott. Rupert Rezső beszámolt a 33-as bizottság leg­­utóbbi üléséről. Azt fejtegette, hogy azok a törekvések, amelyeket itt az ellenzék képvisel, a többségi párt elfo­gultságán és értékt­elenségén törtek meg. Ha megmarad a mai politikai elnyomottság, a közéleti korrupció, az egységes koncepciót nélkülöző és ellat­­a tilalmakkal tö­­rődő adórendszer, m­ég rosszabbodni fognak a viszonyok és a polgárságnak csak az a joga marad meg, hogy könyü­­rögni men­et a hatalmasokhoz. Ezért a párt azt sürgeti, hogy a nép akarata tiszta választáson mielőbb megnyil­vánul."­Sék. Csak a tiszta, becsületes választás hozhatja meg azt, hogy az ellenzékből is egészséges elvi alapokon kü­zdő erőtényező scker­­ en. Nemcsak a többségi párt, ha­nem az ellenzék nagyrés­ze is bűnös abban, hogy a mai állapotok lehetségesek. Az ellenzék nagyrésze ugyanis ak­kor, amikor történelmet kellene csinálni, különböző töre­dékekre offílik és idejétmúlta illúziók után szalad. Csak kis rész az, amely fejlődésképes és időszerű elvi program­mot tud adni. A párt mindennél előbbrevalónak tartja a polgárság alkotmányos szabadságának kivívását, mert enélkül közérdekű politikát követni nem lehet.

Next