Népszava, 1924. augusztus (52. évfolyam, 169–193. sz.)
1924-08-01 / 169. szám
1924 augusztus L FISAITA szó sem lehet, ellenben elhatározták, hogy visszaállítják az őrlési forgalmat, ami azt jelenti, hogy a malmok a külföldről szabadon hozhatnak majd be gabonát fölőrlés végett, hogy ennek ellenében azután megfelelő mennyiségű finom lisztet vigyenek ki a külföldre. A csütörtöki értekezlet határozatáról nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter a következőkben nyilatkozott: — Arról volt szó, hogy életbe léptessük s a firisi forgalmat, amit voltaképen kikészítési eljárásnak is lehet nevezni. A lényege ennek, hogy a malmok külföldről hozhassanak be gabonát, amit itt megőrölnének és az egy megőrölt gabonából készült lisztet azután kötelesek volnának megint külföldre kivinni. A kormány ehhez annak idején nem járulhatott hozzá, mert a malmoknak ez a kikészítési eljárása a belföldi árakat lenyomtavolna, mint ahogy eddig is mindig lenyomta. Most azonban, hogy már látom a terméseredményt, föl kellett adnom azt az álláspontomat, amellyel én is elleneztem az őrlési forgalom visszaállítását és hozzá kellett járulnom ahhoz, hogy az őrlési forgalom már most, augusztusban életbe lépjen. Az erre vonatkozó rendelet már valószínűen a vasárnapi hivatala lapban mást jelenik. Nagyatádi Szabó tehát őszintén bevallja — vagy talán inkább elszólta magát a minisztert —, hogy a kormány intézkedéseit ennél a kérdésnél is elsősorban az a szempont irányította, vájjon nem vét-e az őrlési forgalom visszaállításával az agrárius érdekek ellen, váljon nem teszi-e ezzel lehetetlenné a nagybirtokosok garéonadrágításait, ami mégis csak „fontosabb szempont", mint a dolgozó tömegek és általában a fogyasztók megélhetésének a kérdése. A csütörtöki miniszterközi értekezleten egyébként szó volt arról is, hogy legközelebb milyen cikkeket vegyenek le a behozatali tilalmi listáról. Erről Bud miniszter a következőket mondotta: — T'fra (ö'ob cikk behozatalának fölszabadítását határoztuk el és ezzel ismét egy lépést tettünk a behozatali forgalom teljes fölszabadítása felé. Különböző közszükségleti cikkek behozatali tilalmának fölfüggesztéséről van szóó. Miután a csütörtöki miniszterköziértekezleten a kormány tagjai megállapodtak abban, hogy:- a gabona szabad behozataláról szó sem lehet, kíváncsian várjuk, hogy a toronyóra behozatalának fölszabadítását, most már milyen újabb „közszükségleti cikkek" behozatalának megengedésével toldják meg. Az építőiparock as építstetéseft soglaájtását sürgeti ii. Az építőiparosok küldöttsége csütörtökön fölkereste Smith népszövetségi főbiztost, akitől azt kérték, tegye lehetővé az építkezések mielőbbi megindítását. A küldöttség fölhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a szanálási költségvetésben mindössze csak 12 millió aranykoronát irányoztak elő közmunkák céljaira és ezt az összeget egyenlő havi részletekben kellene fölhasználni. Ezért arra kérték a főbiztost, tegye lehetővé, hogy a 12 millió aranykoronát az eredetileg megállapított tervektől eltérően legnagyobbrészt már most lehessen építkezési célokra fordítani, annál is inkább, mert hiszen a téli hónapokban amúgy is szünetelnek az építkezések. A küldöttség szónoka előadta, hogy már azért is szükség volna a 32 millió aranykorona mielőbbi fölhasználására, mert hiszen az építőiparral kapcsolatos szakmákban óriási a munkanélküliség és ennek leküzdésére bizony a 12 millió aranykorona is édeskevés. Kérték tehát, hogy ezt az összeget a kormány a népszövetségi főbiztosság hozzájárulásával emelhesse föl. Előadták, hogy „az új építkezésekre előirányzott 12 millió aranykorona mindössze 6000 munkásnak ad egy évre kenyeret, holott az építőiparban és a vele összeforrott iparokban 60.000 munkás vár munkára és kenyérre. Ha tehát nem emelik föl a már régebben előirányzott összeget, ennek az lesz az eredménye, hogy 50.000-nél több munkás marad kenyér nélkül". Smith főbiztos a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a közmunkákra előirányzott összeg fölemelése nehézségekbe ütközik. Azt a kívánságot azonban, hogy ezt az összeget ne egyenlő havi részletekben, hanem már most, a közeljövőben, fordítsák építkezések céljaira, pártolni, fogja a kormánynál. Az építőiparosok küldöttsége ezután a pénzügyminisztériumban járt, ahol Szabóky államtitkárral tárgyaltak. Azt a kérésüket, hogy a közmunkákra előirányzott összeget emeljék föl, a pénzügyminisztériumban ridegen visszautasították. A küldöttség ezután azt kérte, hogy az új magánépítkezésekre léptesse a kormány ismét életbe az adómentességet. Erre azt a válászt kapták, hogy ezirányú kérésüket terjeszszék memorandum formájában a pénzügyminiszter elé. Ön?sen el ssijident na Se?! A fcósmunkák kérdéséről nyilatkozik nagyatádi Szabó földvekügyi miniszter is, aki a többi között a következőt, mondotta: " Arai az én tárcám körébe tartozó közmunkákat illeti", az ármantesitó társultok munkájának fölvételéről van szó. Az ármontesitó társulatok nem tudják mesz?tc:4c:n a munkát, mert nincs erre a célra pénzük. Ebben az ügyben érintkezőbe fogok lépni a pénzügyminiszterrel. Az ármertésítő társulatoknak két milliárd koronára van szükségük, hogy munkálataikat megkezdhessék. Ezt az összeget természetesen vissza is fizetnék. Szükség van ezekre a munkálatokra, mert a múlt évben is sok temőföldet mentettek meg a gátszakadások megakadályozása érdekében tett intézkedések a termelők számára. Az Omge ás a földrefortsasvella. Az Omge-nek, a nagybirtokosok szakegyesületének gazdasági bizottsága pénteken ülést tart, amelyen a földreformnovella végrehajtási utasításával foglalkoznak majd és tiltakozni akarnak az ellen, hogy a kormány a nagybirtokosok előzetes jóváhagyása és beleegyezése nélkül adta ki a földreformnovella végrehajtási utasítását. Az ezerholdasok ugyanis hozzászoktak már ahhoz, hogy megkérdezésük nélkül sem a földreform kérdésében, sem pedig más olyan kérdésben, amely a nagybirtokot közelről érdekli, a kormány nem határoz. Ezért a nagyagráriusokat nem elégíti ki a földművelésügyi miniszternek az a levele sem, amelyet a földreformnovella végrehajtási utasításával kapcsolatban az Omge.-hez intézett és amelyben technikai okokra való hivatkozással mentegeti, hogy ezúttal a nagybirtokosok megkérdezése nélkül adta ki a kormány a végrehajtási rendeletet. Hogy a földreform kérdésében elsősorban talán mégis csak a földre váró igénylők az érdekeltek, arról illetékes helyen természetesen nem szoktak tudomást venni, az igénylőkről, a föld nincsteleneinek sorsáról mindig megkérdezésük nélkül döntenek. A Szakszervezeti Tanács csütörtök délután foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. Ezen az ülésen megállapítást nyert, hogy július havában újból szaporodott a szakszervezeti tagok között a munkanélküliek száma. Így a faiparban 24.60, a grafikai iparban 30.1, a húsiparban 11.7%-kal. Nagyarányú volt a munkanélküliség emelkedése a Vasiparban és más iparokban is. Miután az erre vonatkozó adatok még minden szakmától nem érkeztek be, a titkárság pontos számadatokat nem tudott bemutatni. A szerdai nap folyamán több, munkanélküliekből álló küldöttség kereste föl a Tanácsot és erélyesebb akciót sürgetett. A Tanács tagjai hosszú vitát indítottak a kérdés fölött. Fölmerült a kérdés, hogy a munkanélküliek nyomoráért ki vállalja a felelősséget. A Szakszervezeti Tanács nem vállalhatja. Ma már tömegével vannak olyan munkanélküliek, akiknek lejárt a segélye. Ha eljön az őszi idő, miből jutnak ezek kenyérhez? Az egyik tanácstag felszólalásában hangsúlyozza, hogy a munkanélküliek között megfizetett emberek uszítanak a vezetőség lanyhasága ellen. Az egyik vidéki városban a vasmunkások munkanélkülieit gyűlésre hívta össze egy állítólag a központból erre a célra kiküldött valaki. Amikor ez neszét vette, hogy ő Debrecenbe érkezett, eltűnt. Itt Budapesten is uszítják a munkásokat. Valószínű, hogy ezzel kapcsolatban van az, hogy a fővárosba naponként vonultatják föl a csendőröket, akikkel meg akarják oldatni a munkanélküliség kérdését. A Tanács tagjai nagy fölzúdulással hallgatták a bejelentést és a titkárság javaslatára egyhangú határozattal kimondta az ülés, hogy megkeresi a szociáldemokrata párt vezetősége útján a parlamenti frakciót, tegyen meg minden intézkedést, hogy a munkanélküliség ügyében kevessék össze a nemzetgyűlés és ott vonják kérdőre a kormányt, amiért a nyomor enyhítése érdekében semmit sem tesz. Egyben kimondta a Szakszervezeti Tanács, hogy az akciót tovább folytatja és legközelebbi ülésén tárgyalni fogja a további megoldásra váró javaslatokat. A Szakszervezeti Tanács tárgyalta még a franciaországi blvándorlás kérdését is, annak a levélnek az alapján, amelyet a franciaországi szakszervezeti tanács ez ügyben írt és amelyben óvja a magyar munkásokat attól, hogy az itt munkásokat toborzó francia kivándorlási ügynökségnek fölüljön, mert ennek nemcsak, hogy nincsen a francia kormánytól erre fölhatalmazása, hanem már meg is tették ellene a megtorló lépéseket. Ez ügyben elhatározta, hogy az erre vonatkozó összes iratokat nyilvánosságra fogja hozni. ille^e Ta »lktlisért II. * *' Feilifvji^ a szociáldemokrata parSassiesail frakciói, f hogy hivassa I össze a nemzetgyűlést. Magyarország Staffítás ellenőrzésének kérdése a Népszövetség tanácsába!?. Magyarország katonai ellenőrzésének kérdését a trianoni békeszerződés 243. pontja alapján tudvalevően a Népszövetség ügykörébe utalták. A magyar kormány, valamint több más államok kormányai, amelyek a Népszövetség tanácsában nincsenek képviselve, a népszövetségi alkotmányra való hivatkozással azt a kérelmet terjesztették elő, hogy az ő képviselőiket is hívják meg a Népszövetség tanácsának arra az ülésére, amelyen a katonai ellenőrzés kérdését tárgyalják. A Népszövetség tanácsa nem döntött a kérdés fölött, hanem jogi bizottságot küldött ki a kérelem elbírálása végett. Ez a jogi bizottság most ülésezik Genfben és —genfi jelentés szerint — ebben a bizottságban az az álláspont kerekedett fölül, hogy az említett kérelmet nem teljesítik. Eszerint tehát a magyar kormány sem küldheti majd ki megbízottait a Népszövetség tanácsának arra az ülésére, amelyenMagyarország katonai ellenőrzésének kérdését fogják tárgyalni. A jogi bizottság végleges döntéséről azonban még nincsen hír. Sírnak lesz itt a szaválók sikerében. J. Smith népszövetségi főmegbízott a szanálási tervezetről és Magyarország gazdasági erejéről adott ma nyilatkozatot. Ebben azt mondja, hogy a szanálási tervezetet Európa legkiválóbb pénzügyi kapacitásai készítették? Újra internálnak. A ,,Magyar Távirati Iroda" jelenti: „A Népszava július 32-iki számában „Újra internálnak" cím alatt megjelent közleménnyel kapcsolatban illetékes helyről ezeket közlik: A cikknek azzal az állításával szemben, hogy 28—50 politikai internált van még a zalaegerszegi internálótáborban, hivatalos megállapítást nyert, hogy állambiztonsági szempontból mindössze két internált van. Mégpedig: özvegy Komlós Béláné és Krausz Simon nevű kommunisták. Ezenkívül egy, névszerint Fleischte Ignác, hazatérő, volt hadifogoly van ott őrizetben. A táborban levő összes többi egyéneket közbiztonsági szempontból vették őrizetbe." Annak ellenére, hogy a kommünikében foglaltállításokkal ellenkező értesüléseink vannak, addig is, amíg ezeket az adatokat pozitív adatokkal alá nem támaszthatjuk, tudomásul veszszük állításait. Azonban a Népszava cikkének nem a kifogásolt és cáfolattal megtámadott állítás volt a fő része, hanem tiltakozásunk az ellen, hogy „most ismét négy pécsi építőmunkást akarnak odahurcolni egy keresztény-szociális sztrájktörő denunciálására". Az a bizonyos illetékes hely a célját, hogy megnyugvást keltsen, sokkal inkább elérte volna, ha a cikknek erre az érdembeli részére vonatkozóan nyilatkozott volna és kijelentette volna, hogy a pécsi munisorm nem internálják. elő, akik nem pénzért, de önként álltak az európai rekonstrukció szolgálatába. Előbb gondosan megvizsgálták Magyarország helyzetét és azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy a szanálási program megadja Magyarországnak a szükséges alapatdasági fejlődéshez és a program betartásával az ország segélyforrásai lehetővé fogják tenni, hogy Magyarország magát a saját erejéből fölnarthassa. A pénzügyi szakembereknek nyilatkozata -mondja Smith - fölöslegessé tenné, hogy nézetüket még külön megerősítse, de mégis kijelenti, hogy Magyarországon szerzett három, hónapi tapasztalatai arra indítják, hogy a szanálási terv sikerébe vetett bizalmat ő is teljes mértékben ossza. A Kossuth-párt csütörtökön este Rupert Rezső elnöklésével igazgatósági ülést tartott. Rupert Rezső beszámolt a 33-as bizottság legutóbbi üléséről. Azt fejtegette, hogy azok a törekvések, amelyeket itt az ellenzék képvisel, a többségi párt elfogultságán és értéktelenségén törtek meg. Ha megmarad a mai politikai elnyomottság, a közéleti korrupció, az egységes koncepciót nélkülöző és ellata tilalmakkal törődő adórendszer, még rosszabbodni fognak a viszonyok és a polgárságnak csak az a joga marad meg, hogy könyürögni menet a hatalmasokhoz. Ezért a párt azt sürgeti, hogy a nép akarata tiszta választáson mielőbb megnyilvánul."Sék. Csak a tiszta, becsületes választás hozhatja meg azt, hogy az ellenzékből is egészséges elvi alapokon küzdő erőtényező scker en. Nemcsak a többségi párt, hanem az ellenzék nagyrésze is bűnös abban, hogy a mai állapotok lehetségesek. Az ellenzék nagyrésze ugyanis akkor, amikor történelmet kellene csinálni, különböző töredékekre offílik és idejétmúlta illúziók után szalad. Csak kis rész az, amely fejlődésképes és időszerű elvi programmot tud adni. A párt mindennél előbbrevalónak tartja a polgárság alkotmányos szabadságának kivívását, mert enélkül közérdekű politikát követni nem lehet.