Népszava, 1924. szeptember (52. évfolyam, 194–217. sz.)
1924-09-14 / 204. szám
1924 szeptember 14-NÉPSZAVA — Csakugyan... A magyar-olasz-bajor és mindenfajta gyilkosok hivatalos lapjának, a .,Szózat" című atrocitási szakközlönynek érthetően nem tetszik, amikor hiveik, kebelbarátaik gyilkolásait emlegetik és dühös ugatással — ami mögött ott reszket a számonkérés félelme •—, vicsorítja ránk fogait. Értjük a keserűséget a vérszüret lankadása fölött, amikor fönnen villogtak a kasztráló kések, lápiszoló ecsetek és a „fajvédelem" egyéb dicsőséges eszközei, de akkora dühöt mégsem tudnak tajtékozni a hóhérképző kurzusok oktatói, hogy elfeledtessék hitvány tömeggyilkosságaikat. Az orgyilkosok patrónusa, amikor a „nemzeti reneszánsz" förtelmeit emlegeti, „Tolvaj, fogdd meg!" kiáltással a vörös terrort emlegeti és megtorlásról mer beszélni, amikor az ártatlanok százait gyilkolták le a kurzus hősei s a förtelmes mészárlások után ma is szabadon járnak, ha egyébként némi sikkasztások, zsarolások és hasonló dolgok miatt nem kerültek később bűvösre. Megnyugtatjuk az orgoványi „fajmentés" apostolait, hogy ezentúl is állandóan foglalkozunk a védelmezett gyilkosaik ügyével és azzal az aljas uszító munkával, amellyel az egész közvéleményt meg akarják mételyezni. — A horogkeresztesek a toloncházban. Szombaton délelőtt a főkapitányságon folytatták és befejezték a három előállított horogkeresztes kihallgatását. Újabb, említésre érdemes dolgokat a szombati kihalgatáson nem mondtak a bajorok, mire úgy döntöttek, hogy mind a hármójukat átviszik a toloncházba. A rendőrség több detektívet küldött ki a vidékre, hogy Abel Werner horogkeresztes társait Budapestre hozzák. Ezeket is kitoloncolják az országból. A Budafoki úton elfogott Braun Ottót az ügyészségre vitték át. A vizsgálóbíró táviratot küldött Münchenbe, hogy az ottani hatóságok indítsák meg a fajvédő Braun Ottó ügyében a kiadatási eljárást. — Ittas emberek a villamoson. Pénteken éjjel a Thököly úton egy ember fölkapaszkodott a robogó villamos ütközőjére. Pár pillanattal később elvesztette az egyensúlyt és lebukott az ütközőről. Lábaival átkulcsolta az ütköző rúdját, de a feje a kövezetre zuhant. Sem a villamosban ülők, sem a járókelők nem vették észre a balesetet, a kocsi tovább rohant és a szerencsétlen embert a legközelebbi megállóig magával vonszolta. Addigra az ütközőn függő ember feje és karja teljesen összeroncsolódott. A mentők a Kun utcai kórházba szállították. Az orvosok megállapították, hogy a súlyosan sérült ember ittas. A nála talált ira okból megállapították, hogy az ütköző utasa Idermann József. Nagy Gábor 32 éves kereskedő a 25-ös villamos pótkocsiján nem akart jegyet váltani. A kalauz felszólította, hogy szálljon le, amire, az utas Bossány Lajos kalauzt kétszer arcul ütötte, majd hasbarúgta. Ezután a támadó leugrott a pótkocsiról és az első kocsira szállt föl. A megtámadott kalauz csengőjelzésére a villamos megállt, amire a támadó leugrott és futásnak eredt. A villantos alkalmazotta, Nagy Gábort elfogták és átadták a rendőrnek. Bevitték az őrszobára, majd a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Nagy Gábor olyan részeg, hogy még kihallgatni sem lehet. — A Néprajzi Múzeum költözködése. Megírtuk, hogy a közoktatásügyi miniszter a Néprajzi Múzeum válságos helyzetét egyelőre olymódon oldotta meg, hogy a múzeum céljaira átengedte a tisztviselőtelepi gimnáziumot. A gimnázium épületét szombaton délelőtt vette át a minisztérium, a főváros és a Nemzeti Múzeum képviselőiből álló bizottság. A főváros az Elnök utcai elemi népiskolának e célra szánt helyiségeit hétfőn kiüríti, oda a tisztviselőtelepi gimnázium kedden már be is költözik. A gimnáziumi épület belsejében átalakításokat végeznek, majd előreláthatóan a jövő hét folyamán megkezdik az Iparcsarnokból a Néprajzi Múzeum magyar anyagának az átköltöztetését. A tisztviselőtelepi gimnázium nem oldja meg ugyanis teljesen a problémát, a rendkívül becses külföldi antagnak csak kis töredékét lehet majd ott elhelyezni. Sztrájkolók és katonák Párisból táviratozzák. A „Journal" tuniszi jelentése szerint az északafrikai Bizertában, egy sztrájk ügyében az ottani hatóságok magukhoz hivatták tanácskozásra a sztrájkolók egyik tagját. A többi sztrájkoló, abban a hiszemben, hogy társukat letartóztatták, szabadonbocsátását követelték. A sztrájkolók végül kövekkel és revolverlövésekkel megtámadták a rendőrséget és a segítségül érkezett csapatokat. Egy rendőrbiztos, több rendőrügynök és katona, valamint számos sztrájkoló megsebesült. — Meghalt a teherautó áldozata. A Népszava szombati számában hírt adtunk arról, hogy a Thököly-út és Nefelejts utca sarkán egy teherautó elgázolta Pataki Lajosné 40 éves aszszonyt. A szerencsétlen asszonyt bevitték a Rókusba, ahol meghalt. A gépkocsi soffőrjét, Kreisz Mihályt előállították a főkapitányságra, ahol őrizetbe helyezték. — Eltűnt. Jakab György VI. gimnazista e héten eltávozott szüleinek VIII. Visi Imre utca 14. III. em. 3. szám alatt levő lakásáról és azóta nem tért vissza. A 17 éves fiú távozásakor sötétkék ruhát és sötétszürke fötöltőt viselt. Arcán fekete pontszerű anyajegy van. Aki tud róla, értesítse az aggódó szülőket. — Bernolák kútja. Kaposvárról jelentik: Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter fonyódi villájának telkén kutat ástak. Már vagy 20 ölnyi mélységre haladtak, azonban víz mégsem mutatkozott. Komáromi Ferenc munkás vállalkozott arra, hogy leszáll a kút mélyére és megnézi, Várjon az elmúlt éjszaka során nem buggyant-e vízár. Munkástársai beleültették a földhordó vödörbe és leeresztették a kútba. Alig ért azonban 8—19 ölnyi mélyre, kiáltozni kezdett, kérve társait, hogy vonják föl a csigát. Hiába volt azonban a gyorsaság, mert a szerencsétlen fiu a kút mélyéről fölszálló gázok következtében elszédült és a mélybe zuhant. Már csak a holttestét emelték ki. Parafum. A kereskedelmi minisztert sűrűn látogatják a küldöttségek. Mi is tudunk egy-két küldöttségről és a kereskedelmi miniszter alig győzi elmondani a válaszolnivalót. Ezek a válaszok különböző tartalmúak, ritkán meleghangúak, de inkább ridegek, talán azért, mert ilyen egy kereskedelmi miniszternek a lelki egyenruhája. A szürke óvatoskodások után meglep bennünket a hév, ahogyan a hivatalból fagyos férfiú a parfümkereskedőknek nyilatkozott, akik deputációztak őkegyelmességénél és elsírták az ország nagy baját, hogy francia parfümöt még mindig nem lehet behozni. Nagy sérelem ez — fejtegette a küldöttségvezető szónok — és a magyar illatszerészek elvárják, hogy a kormány a behozatali tilalmat megszünteti. Az illó illat nem száll olyan gyorsan, mint amilyen spontán helyeselt a kereskedelmi miniszter és ígérte, hogy tüstént tanácskozik a pénzügyminiszterrel, ígérte a francia parfümöt, ha már olyan büdös az élet. Hát csak szagosodjanak, akiknek nem elég a maguk illata, de észrevennivaló, hogy milyen energikus ez a kormány, ha pipereválságról van szó és milyen lomha, cinikus, sőt ellenkező, ha olyan cikkek fölszabadítását követelik a tömegek, amiknek behozatala valóban ,,közérdek" lenne. Például a kötött szövöttáruk konkurrenciával és éppen jól érkeznének, amikor a másfélmilliós magyar szöveteket legföljebb csak azok vásárolhatják, akiknek francia parfümre is telik. És nem lehet behozni például a vászonsiemüeket, item ped'itt'a szegény asszonyról, leányról lerongyolódott' már az az ing, amire a háború előtt alíg volt pénze és az utat, a behozatal-menteset megint csak akkor vásárolhatja meg, ha a párisi illatért is oda tudja adni a frank valutákat. Oly drága a ruha és oly nem olcsó az ing, hogy az Ádámok és Évák szinte már szégyenkeznek egymás előtt, de az ő sorsuk, hogy szagolják a benzint, ha a tükrös autó felsuhan mellettük, szagolják a dámát, ha gyöngy virágosan ellibben közöttük... — Nyíregyháza ünnepe. Az ország egyik fölvirágzó városa. Nyíregyháza, szombaton ünnepelte a város százéves fönnállásának jubileumát. Képviseltette magát a kormány, megjelentek az ünnepségeit a többi, városok polgármesterei, volt díszközgyűlés, ahol megjelentek a város és a megye „előkelőségei", de mondanunk se kell, hogy a várost föntartó munkásságnak semmi köze sem volt az ünnepséghez, a város népességével nem törődtek az ünnepséget rendező urak. Menekülés a. életből. A Kamaraerdőben levő lakáson mellbelőtte magát Seit Lajos 21 éves dobozkészítő. Életveszedelnes "sérüléssel szállították a Rókusba. — Névjegy. Beküldték nekünk a következő névjegyet: ..Sitr Andor, a Triesti Alt. Biztosító Társaság (Assicinazioni Generali) ti évi ezdladlat viriit ért van darab óriás sáspereccel nyugdíjazott főtisztviselője." Újra kaphatók korlátolt példányszámban a Világosság-Könyvtár rég nem kapható kötetei Ízléses papírkötésben Ara szervezett munkásoknak Andrejev: A kormányzó — 12.000 K Balzac: Vörös korcsma 10.000 K Farkas: Megnyílt a börtön 15.000 K — Uri komédiák 12.000 K Lie: Életfogytiglan elitélt 15.000 K London: A hitehagyott - - — 10.000 K Maupassant: Egy majorosleány története 10.000 K Molnár: A széntolvajok 10.000 K Sinclair:Kutató Sámuel 20.000 K Tajovsky: Falusi történetek 10.000 K Verga: Parasztbecsület — — 10.000 K Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, Budapest, VII. Erzsébet-körút 35. Vidékre 10% portaköltség. Kérje, legújabb szeptemberi könyvjegyzékünket. * * * A Magyarországi Szakszervezeti Tanács drágulási adatai szeptember 13-án reggel: A heti drágulás (6-tól 13-ig) 0.53% A havi drágulás (1-től 13-ig) 01 1% A drágulás 1924-ben 240.4% Az élelmiszerdrágulás 1924-ben 234.0% A drágulás a háború kezdete óta 19.547.5-szeres. A bérek emelkedése a háború kezdete óta 13.691.3-szoros. A heti létminimum K 834.286.23 A heti élelmiszerszükséglet költsége K 405.685.— 1000 korona békebeli belső vásárlóértéke 5,1 békefillér. 100.000 korona annyit ér, mint 1914-ben 5 békekorona és 11 fillér. Ez adatok szerint a létminimum: ezen a héten 4.421.16 koronával, szeptember havában 3.481.16 koronával, az év eleje óta 589.252.93 koronával emelkedett. Gál Benő. * * 11 A nemzetközi gazdasági helyzet. Ha a nagyobb európai államok közgazdasági életének fejlődéséről 1924 első felében összegyűjtött adatokat összehasonlítjuk, szembeötlik, hogy az összes országok fejlődése nagy vonásokban ugyanazt a képet mutatja. Szembeötlik az a szomorú kapcsolat is, amely az összes európai országok közgazdasági életét összeköti. Az inflációs periódus alatt két csoportba lehetett osztani az európai államokat. A papírvalutás országok a látszat-konjunktúra korszakát élték át, de a lovas háta mögött ott ült a sötét gond, a csillogó fölső kabát mögül mindinkább kilátszott a rongyos alsóruha. A nemesvalutájú országok ugyancsak nem tudtak fejlődni a megzavart gazdasági egyensúly miatt. Az infláció megszüntetése, a valuta stabilizálása, a "szanálási" programok keresztülvitele következtében beállott új gazdasági helyzet újabb tükörképe az európai államok között fennálló szoros gazdasági kapcsolatnak. A brit birodalom legtöbbet veszített a középeurópai országok valutájának esése miatt. Ez okból érthető, hogy Anglia közgazdasági centruma, a londoni City, a legnagyobb erőfeszítést fejti ki a középeurópai gazdasági élet talpraallítása, különösen Németország gazdasági szanálása érdekében 1924 első felében az angol külkereskedelem lényegesen emelkedő tendenciát mutat. A munkanélküliek száma a, 1924. év első öt hónapjában 300.000-rel csökkent, júliusban a kivitel emelkedése ellenére valamivel emelkedett. Franciaország külkereskedelmének irányát a frank árfolyamának ingadozása szabta meg. Az 1924. év első hónapjaiban, amint ismeretes, a francia frank kurzusa katasztrofálisan esett. A frank elértéktelenedési processzusa erősen előmozdította a kivitelt. A frank árfolyamának stabilizálásával csökkent a kivitel és júniusban már passzív Franciaország kereskedelmi mérlege. 1924 első felében egyébként a bevitel értéke 19.872, a kivitel értéke 21.282 millió frankra rúg. A kiviteli fölösleg végeredménye 1410 millió francia frank. Németországba a Saarvidék kivételével 2107 millió frank értéket vitt be, Franciaország, amíg 1923 első felében csak 494 milliót; a Németországból Franciaországba importált áruk értéke viszont az 1923. év első felének 388 millió frank értékével szemben 967 millió frank. Általában még Franciaországban az ipar úgyszólván teljes üzemmel dolgozik és csak egyes iparágakban mutatkoznak a konjunktúra csökkenésének halványjelei. Franciaországban egyelőre nincs munkanélküliség. A munkaügyi minisztérium júliusi kimutatása szerint a munkapiacon a kereslet meghaladta a kínálatot. Az olasz kereskedelmi mérleg, amely különben passzív, 1924 első felében nagymértékben javult. Az olasz valuta stabil maradt. Az 1923. év első felének adataival összehasonlítva, az 1924. év első felének adatait, a következő az eredmény: 1923 első felében 9064 millió lírát tett ki a bevitel, összege, 1924 első felében 9455 milliót. A kivitel ugyanezen idő alatt 4902 millió líráról 6672 millióra emelkedett. A beviteli fölösleg eszerint 4163 millióról 2783-ra csökkent. Németország több árut visz ki Olaszországból, mint amennyit oda bevisz. 1924 első öt hónapjában Németország 544 millió lira értékű árut importált Olaszországba, ezzel szemben Olaszországból 645 millió lira értékű áru érkezett Németországba. Ezek az Olaszországra nézve kedvező számok még emelkednek, hogyha hozzávesszük a reparációs szállítások értékét és azokat az öszszegeket, amelyeket az igen nagyszámú nyaralók hagytak Olaszországban az 1924. évi nyaralási szezon alatt. Különösen kedvező Hollandia külkereskedelmének a fejlődése. 1923 első felében 989.378 hollandi forint volt Hollandia bevétele, 1924 első felében 1.147.136 forint. ,A kivitel ellenben 592.061 hollandi forintról 756.605 forintra emelkedett.