Népszava, 1924. november (52. évfolyam, 245–269. sz.)
1924-11-15 / 256. szám
1924 november II. NÉPSZAVA lenni, a budapesti egyetemen beiratkozott a bölcsészetre, de nem jutott el a tanári oklevélig, mert közben kedvet kapott a színészetre és beiratkozott a színiakadémiára. Ennek elvégzése után vidékre került. A magyar kulturviszonyoknak egyik szomorú bizonysága, hogy ez a nagytehetségű, sok skálájú színész, vándorúton tengődött férfikora deléig. A vidéki városokat járta és nem tudott följutni Budapestre. Csak nagysokára sikerült ez neki, amikor Sebestyén Géza, aki akkor a Budai Színkör igazgatója volt, fölhozta ide és eljátszatta vele a „Cyrano de Bergerac" címszerepét, ezzel aztán egyszeriben közismert lett és méltánylásra talált. Először a Vígszínházhoz került és egy évre rá a Nemzeti Színházhoz, ahol a sikerek egész sorát aratta. Egyike volt azoknak a kevésszámú színészeknek, akikkel Ady Endre barátságot kötött. A nagy költő emlékének egyik letéteményese volt, szerették egymást. Pethes Imre két héttel ezelőtt betegedett meg. Alapjában véve jelentéktelen baleset érte, megbotlott, megütötte a térdét és könnyebb sérülésével a Liget-szanatóriumba került. Ezenközben mutatkoztak rajta a közben támadt súlyos betegség tünetei. Amialatt a lábát gyógyították, agyhártyagyulladást kapott és napokon keresztül való súlyos kínok után pénteken délutáni 4 órakor meghalt. Elvesztése mindenütt mély részvétet és fájdalmat kelt. * * * (*) „Az elcserélt gyermek" vagy „A grófnő titka". (Georg Kaiser háromfelvonásos moziregényének bemutatója a Magyar Színházban.) Georg Kaiser, a modern német drámairodalomnak nálunk egyetlen ismert reprezentánsa. Új drámájában, amelyet moziregénynek keresztelt el és amelyet pénteken este mutatott be a Magyar Színház, a mai társadalom rothadtságának szintézisét adja. E rothadás, mint rádiktált előítélet, fekszik egyénre, társadalomra, erkölcsre. Igazságokká avatja a maga hazugságait, hogy a hazugságokat tegye igazságokká. E rontás szolgálatába szegődik korunk irodalma és művészete is. — Kaiser éles operáló kése éppen ezen a tájékon át metszi keresztül a beteg testet. A ponyvaírás gúnyképében adja sémáját ennek az irodalomnak. Megdöbbenteni akar: íme, így irtok tt — szól a mai társadalom szolgálatába szegődött drámairodalom felé, annak a magyar szerzőnek a szavaival, aki fordítója a Kaiser-darabnak —, és ime, ezt az irodalmi szennyet, mézszürcsM .•WUflpH. 'HHaa%,sMga a,z p pubbrtUw4$,Wffl- amely .ma a .szíuita rímes^az efajta narkózis szolgálatába' ugyancsak beállított mozikat járja. Dráma a mai drámáról — beleértve az „irodalmat" és az ezerméterekben számolt „társadalmi" mozidrámákat — ez a Kaiser-darab, tiltakozás azzal a céltudatosan mérgező hadjárattal szemben, amelyre nemcsak a színházakat, hanem a mozi agitatív erejét is fölhasználják. Kaiser, darabjában, gúnyos mozdulattal, a minden megvesztegető sallangjától megfosztott, szinte idealizált színpadi giccset igyekszik átnyújtani, hogy elriasszon. Ezt az igyekezetét azonban nem szolgálja teljes következetességgel, mert sokszor, amikor megdöbbentene, maga is elmosolyodik és karikatúrát ad. Másrészt amikor csak a „Schundliteratur" lehetne az egyedüli aktor a színpadon, váratlanul megszólal Georg Kaiser poézise, amely egyenrangú tényezővé emeli föl maga mellé azt, amit le akar dönteni. Végeredményben azonban az az impressziónk, hogy Georg Kaiser és ez a darabja nagyon-nagyon fontos hivatást tölt be amikor a lelkeket fölszabadítani indul a társadalom ama hazugságai alól, amelyek a színpadról és a mozivászonról mérgeznek az irodalom és a művészet álruhájában. Nagyon szeretnék, ha minél több munkás kereshetné a találkozást Georg Kaiser darabjával. Az előadás maga nem tompítja, sőt bizonyos fokig kiélezi azokat a zökkenőket, amelyek kissé megzavarják a Kaiser-darab egységes fölépítését. Itt-ott, egyes szereplők rádupláznak Kaisernek ama hibájára, hogy nevetségessé teszi azt, amit ijesztővé akar tenni. Pécsi Blanka, aki a darab hősnőjét játssza, ettől a tévedéstől távol áll és mindvégig adni tudja azt a stílust, amelyet némelykor maga a szerző is, akarata ellenére, cserbenhagy. Meleg elismeréssel kell megemlékeznünk T. Halmi Margit és Stella Gyula meggyőző alakításáról, valamint Gombaszögi Elláról, aki pompás vénával játssza meg egy koldusasszony groteszk figuráját. Koldusaszszony, aki átkozza a világot, hogy jó keresztény asszony létére miért teszik ki a börtönből az utcára, ahol senki sem gondoskodik róla. A fordítás Karinthy Frigyes kitűnő és ötletes munkája. A rendezés nehéz föladatát Bánóczi László tanultsággal, a Kaiser-darab hivatását teljesen átértően oldotta meg. (d.) (•) „A föld" — Karl Schönherr 3 fölvonásos színdarabjával nyílik meg e hó 23-án, délután 1A órakor a Kis Komédia Révai utca 18. szám alatt levő helyiségében Forgács Rózsi Kamaraszínháza. A Kamaraszínház helyárai a következők: Erkélypáholyülés 20.000, földszinti ülés: sor 20.000, II. sor 17.000, III. sor 15.000, IV. sor 14.000, V. sor 12.000, VI. sor 8000. oldalülés 10.000 és 8000 korona; zenekari ülés 40.000, páholyülés I. sor 38.000, II. sor 36.000, III. sor 34.000, IV. sor 32.000, V. sor 28.000 korona. Ezekből a már amúgy is olcsó helyárakból a szervezett munkásság 25% engedményt kap. Ezeket a százalékos jegyeket a Népszava-könyvkereskedés árusítja egész héten, szakszervezeti igazolvány fölmutatása mellett. A jegyeket már árusítják. (*) Hangversenyek. (Báró Zech Aglája zongoraestje.) Oktató és Budapestnek ma szinte páratlan zeneisége mellett szóló tünet az, hogy fiatal művészeink, akik „tanulmányaik folytatására" utaznak külföldre, eredményt legritkább esetben érnek el, sőt ellenkezően, néhány fokkal visszafejlődve kerülnek ismét közénk. Pályája kezdetén báró Zech Aglája tűnődő, érzékeny lányosságával nyerte meg hallgatóit. Gyöngéd színű, kissebb formákat a tehetség biztosságával megmintázó romantika volt az ő művészete. Az intim hatás a szerdai hangversenyén azonban elmaradt, fizikai erejét meghaladó dinamika, pózolt tüzesség elnémította. A szándékolt hév mindenkor leleplezéssel bosz * * * A három és a tízezreit. TOihtb r:y - v * -yy..'. i Modernizálódik a rendőrségünk. Detektivjeink női kollegákat kapnak, három női detektív már meg is kezdte működését. A beosztásuk figyelemreméltó. A női detektivekről úgy gondolkodik a főkapitányság, hogy bizonyos esetekben eredményesebben fognak dolgozni, mint a férfidetektivek. Ebben lehet igazság, mert tudunk egynéhány rendőri „esetekről", amikor a nekifeszült detektivmunka legföljebb ha a holtpontig tudott eljutni és, ha így megakadt a férfi, miért ne versenyezhetne vele a nő? Az igazság elvéért azonban állapítsuk meg, hogy a legderekabb szándéku detektívek sem botolhattak túl ama ,.holtponton", mert ezt a zátonyt torlaszoló sziklák nem egyszer a detektívek legfelsőbb felsőbbsége gördítetteállította az ügybuzgó férfiak elé és ugy gondoljuk, nincs olyan női detektív sem, aki az ilyen barikádon áthágni tudna. De, amint mondjuk, főkapitányságunk különösebben bizik a nők munkaerejében és speciális beosztással helyezte el a női detektíveket. Az egyik női detektív „az erkölcsrendészeten" fog dolgozni, a másikat a „toloncházban" helyezték el, a harmadik női detektívet a „gyermekrendőrségnél" alkalmazták. A nők elosztása, a három rendőrségi parcellán kétségtelenül gondolattal történt. A prostitúció áldozatai, a toloncház női szerencsétlenei, a megtévedt gyermekek, jájékok, ahol volna, lenne dolga a nőnek. Igen ám, de mit tehetnek ők hárman a tízezrek ellenében, akik kikúrálni, a tisztesség számára megvál,tani valók. Valahogy úgy néz ki a jó törekvésű három női detektív, mint három fölmutatott pityke, amik közül a mellény hiányzik. A rendőrség a női detektívek beiktatása alkalmából lefestegeti a helyzetképet, a kórképet is. Elpanaszolja, hogy „a titkos prostitúció rettenetes módon elharapódzott", a razziák alig tudják utolérni a prostituáltakat és „az előállított nőknek 70—80%-át beteg állapotban találják". A toloncházban zajban vannak „munkakerülő cselédlányok, tolvajok barátnői, csavargó hajlamú fiatal leányok". A gyerekek „erkölcséről" szintén ilyen lelkesítőt jelent a rendőrség és megállapítja hogy „a gyermekek által elkövetett bűncselekmények százaléka ijesztő módon szaporodik". Három nő, akiknek hivatásáról úgy vélekedik a rendőrség, feladatuk lesz, hogy „a bukott lelkeket" megmentsék. Három nő a homok, feslett kavarodásban, ahonnan tízezrek és uitszulja meg erőszakos megidézését. (Jadlowker Hermann dalestje.) Ha az énekesnek bonyolult hangképző-apparátusa szervi hibában szenved, a sérülés nyomait még a legmesterkéltebb énekmódszer sem palástolhatja el. Jadlowker hangja beteg, ellentállóképessége megtört és ezen a leggondosabb, legkíméletesebb ápolás sem változtathat többé. Akicsütörtökön tanuja volt annak a tragikus erőlködésnek, amellyel Jadlowker a patologikus verekedés ellen küzdött, az csupán őszinte részvétet, érezhetett II. Vilmos, volt német császár egykori kedvenc tenoristája iránt. (J. S.) (*) A Városi Színház megszüntette a kedvezményes jegyeket. A Szakszervezeti Tanács titkársága,ezúton tudatja a szervezetekkel és a szervezett munkássággal, hogy a Városi Színház igazgatósága a helyárak lényeges leszállítása, következtében beszüntette a kedvezményes jegyek kiadását. A kedvezményes jegyre jogosító utalványok tehát november 15-től kezdődően érvénytelenek a rendőrségi fogdákban. # & # — A két különc tudós tragédiája. Berlinből jelentik: Dr. Duysen tanár titokzatos körülmények között halt meg. A professzor a mező- gazdasági főiskolántanított. Vele lakott dr. Kartz nevű barátja, akivel a 60 esztendős öregember különc életmódot folytatott. Kartz látta el a háztartás teendőit és a két ember nagyon ügyelt arra, hogy a lakásba idegen ember be be tehesse a lábát. Sr. Duysen mostanában két napig távolmaradt az iskolából. Az igazgató erre elküldte egyik emberét, nézze meg, mitörtént v. professzorral. Hosszas töri ívezés után végre kinyílt az ajtó, amelyet dr. Kartz nyitott ki. Arra a kérdésre, hol a professzor, zavaros választ adott Ekkor bementek a konyhába, ahol Day ment karosszékben, női ruhában fölöltözve, holtan találták. Dr. Kartz csak annyit mondott, hogy vacsorájukat akarták elkölteni, amikor Duysen hirtelen összeesett. Beültette a karosszékbe és a tűzhely mellé vitte, mert azt hitte, hogy a melegség életre kelti barátját. Dr. Kartz két napot töltött a konyhában a halottal. Az orvosok megvizsgálták Kartzot és megállapították, hogy megőrült. Dr. Duysen, az eddigi megállapítások szerint, természetes halállal halt meg. — Agyonütötte a villamosáram. Pénteken este a Szabolcs utca 16. számú házban levő pékműhelyben Kucserák András 14 éves péknone takarítás közben a pékműhelyben megserintette a villanyvezetéket. Az áram agyonütötte. A rendőri bizottság, amely a helyszínére kiszállott, megindította a vizsgálatot. A szerencsétlenül járt fiú holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — Sztrájk előtt az Essen-vidéki bányák munkássága. Essenből jelenti a „M. T. I.". A bányatulajdonosok szövetsége és a bányamun-' kások szövetségei közt, pénteken a bértárgyalások a kölcsönös álláspont beható megvitatása után hajótörést szenvedtek, miután a különböző fölfogásokat egymáshoz közelebb vinni, nem sikerült. * * Herczeget felmentették. Ismeretes, hogy a székesfehérvári törvényszék előbb Budapesten, majd Székesfehérvárott több napon át tárgyalta az agárdi ébredő rablógyilkosok, Vajas János és Herczeg József ügyét, akik tudvalevően meggyilkolták és kirabolták Szabó György budapesti kocsmárost, akit vásárlás ürügye alatt, kicsaltak az agárdi határba. A per iránt állandóan nagy volt az érdeklődés, különösképen azért, mert a per fővádlottja, Vasas, a budapesti ébredők egyik vezetőembere volt, aki a tárgyalás során is állandóan ébredő voltára és Héjjas Iván barátságára hivatkozott. A tárgyalás során kiderült azután, hogy Vasast, a bősz ébredőt, valójában Tréfán Jvánnak hívják, aki romániai tartózkodása alatt ugyancsak nagy magyargyűlölő volt. A székesfehérvári törvényszék pénteken délben hirdette ki ebben az ügyben az ítéletet. Eszerint Vajas Jánost (Tréfán Juont) gyilkos-ság és rablás bűntette miatt kötél általi halálra ítélték, Herczeg József vádlottat a törvényszék, bizonyítékok hiánya miatt, fölmentette a vád alól. Az ítélet indokolása szerint kétségtelen, hogy Szabót Vajas ölte meg, a körülmények azonban azt bizonyítják, hogy Vajas a gyilkosságot egyedül, Herczeg segítsége nélkül követte el. Az ügyész Vajas Trefán halálos ítéletében megnyugodott, Herczegi felmentése ellen azonban fellebbezést jelentett be. Azonkívül indítványozta az ügyész, hogy Herczeg vizsgálati fogságát a fellebbezési tárgyalásig hosszabbítsák meg. A bíróság az ügyészi előterjesztésnek helyt adott és Herczeg további fogvatartását rendelte el. Az ítélet kihirdetése után Vasas Trefán, a hírhedt ébredő rablógyilkos — aki annyi embert juttatott a börtönbe és a halálba —, sápadtan és minden izében remegve kegyelemért könyörgött. Kijelentette megint, hogy ő nem bűnös és a kormányzóhoz fordult kegyelemért, ezrek merednek felénk! És ha a három női detektív mögé kijelölnék a száz és száz női detektíveket — ez lenne a segítség módját hogy a megkísértett nők ne prostituálódjanak, a toloncház lakói „munkakerülő" munkanélküliekkel ne szaporodjanak, a gyerekek falkájával rendőrségünk ne találkozzék, amikor a gyerekek lopnak, „bűnöznek", az otthon hiányzó kenyér fejében? Hát melyik a módszer? Írjuk napról-napra és talán ezért nem kell javaslatainkat, újra fölsorolni. A női detektívek munkáját azért érdeklődéssel kísérjük. Szerencséjük, hogy rendőrségünk ilyen elkésve modernizálódik. Mert elgondoljuk, hogy női detektívjeink nőisége mekkorát borzonghatott volna, ha például már 1919— 1920—1921-es években teljesítenek szolgálatot 3