Népszava, 1924. december (52. évfolyam, 270–292. sz.)

1924-12-02 / 270. szám

Lll. évfolyam, 278. sz. Budapest, 1924 december 2. Kedd­en: 2000 Korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre . 120.000 K — külföldre .. 240.000 K Egy hóra .. .­­10.000 K — külföldre . SO.OOO­K Ausztriában egy hóra ....... 50.000 magyar K SZERKESZTŐSÉG: Vlír, CONTI - UTCA 4. SZ Tele­fonszám Józsefi—29 ée .József 3—30 A — EGYES SZÁM­ÁRA MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR^^Af^ KÖZPONTI KÖZLÖNYE A6^ J j korona, vasárnap 2500 osztrák koron ÜTEG JELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MIVDEX NAP vs. V^X m KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-UTCA­­ SZ. TelefQoszám.. József3—31 és Józs-1 ?,—32 Válasz és viszonválasz. A bethleni kurzus szélesen hömpölygő szennyes politikai és erkölcsi hullámaiból, tiszteletreméltó magasságban emelkedik ki egy kis tiszta sziget. A politikai és közéleti etika kis szigete, az önzetlenség és önföláldo­zás utolsó menedékhelye, amelyre csak tiszta­szándékú, tisztakezű, becsületes politikusok léphetnek, ahová nem érhet föl a kedvezmé­nyes részvények, a kiviteli panamák, a meg­vesztegetés is a közéleti panama mocskos gyanúja: a parlament­­ szélső­baloldala ez, ahol a szociáldemokrata kép­viselők és a kis­számú demokratikus polgári ellenzék Foglal­nak­ helyet.. Ennek a kis szigetnek arról a­­ részéről, ahol a szociáldemokraták ülnek, hangzott:­­'ÖT az elmúlt, hét péntekjén az ellentmondást nem tűrő követelés: le a jótékony leplet a panamákról, ki a napfényre a panamisták­kal!­­ A harsány követelésre, amelynek teljesü­lése talán egyetlen és utolsó eszköze az or­szág megmentésének, durva önkény, fegyve­res erőszak volt a válasz, amit­ a kormány még tetézett azzal, hogy a Népszava utca­ árusítását jogtalanul és minden ok nélkül betiltotta. Okot er­re a Népszava nem­­­szolgál­tatott, mert nem tett egyebet, csak felcsisí­tette azt a kötelességet, amelyet a demokrá­cia uralomra jutása és a­ közélet purifikálása terén immár ötvenkét élv óta­ teljesít, A k­­r­mány azonban ilyen apró árnyalatokon­­nem­ akad fönn, rövid,, az igazság tudata, tehát megtoldja jó adag erőszakkal,­ hozzányúl­­ a megfélemlítés és anyagi károkozás alantas eszközéhez. Nem tudja, h­ogy minden ilynemű kísérle­tezése meddő és hiábavaló. A félelmen régen túl vagyunk. Félévszázados múltunk alatt sok hasonló tűzpróbán mentünk át, sőt lát­tunk ennél már viharosabb időket, is és mégis itt vagyunk! Itt vagyunk és itt lenünk, mert igazságaink nagy erkölcsi ereje sebe­hetet­lenné tesz bennünket. Ez a viszonválaszunk a kormány válaszának ama részére, amely a megfélemlítés lélektani motívumaira épít. Ami a­ másik részt, az anyagi tönkretétel szándékát illeti: erre nézve majd megadják a viszonválaszt elvtársaink, olvasóink, bará­taink nagy tömegei, azok a szociáldemokra­ták­ és igazságszerető emberek, akik az üldöz­tetések idején és a nyugalmasabb időkben egyformán kitartottak a Népszava mellett. Az utcai árusítás, lehetetlenné tétele egyet­len olvasónkat sem fogja tőlünk elragadni. Akik a­ Népszavát megszokták, azok majd meghozzák azt a kis áldozatot, hogy bemen­nek érte a trafikba, az újságbódékba, a pá­lyaudvarokra, de megtehetik aztt is, hogy előfizetnek a Népszavára. Sőt mi, régebbi ta­pasztalatok alapján, még tovább megyünk: nemcsak régi, ha olvasógárdánkat kell meg­tartanunk! Méltó viszonválaszt kell kapnia a kormánynak azzal, hogy új olvasók és elő­fizetők ezrei csatlakoznak a Népszavához és ahhoz a szabadságharchoz, amelyet a Nép­szava folytat! Új előfizetők és olvasók töme­gei tegyenek tanúságot a Népszava, mellett, mozduljon meg a­ mi hatalmas táborunk a Népszaváért, induljon útjára a soha nem pi­henő agitáció, tömje be az uttrai árusítás ré­seit és építsen új védelmi műveket új előfize­tők ezreiből. Most­ nincs tétovázás és nincs pihenés. Min­den elvtársunk, minden barátunk, minden szervezetünk tegye meg a kötelességét, gyorr­­an és maradék nélkül: a Népszaváról, múl­tunkról, magunkról, családunkról, jöven­dőnkről — a magyar munkásmozgalom­­ leg­hatékonyabb fegyveréről van szó! A szövetkezeti ellenzék kivonul­ az erőszak parlament­i AnAnin szöveteg tje Marasiéja. • Az erőszak kormánya elindította a lavinát és az erőszak kormánya, most mossa a kezeit. Kijátsza összes színészi fogásait, hadba­­ állítja az ámítás és az elcsavarás művésze­tét,­­ hogy hangulatot, teremtsen erőszakos ténykedései mellett. Ezt tette, amikor fegy­veres erővel dobatta az utcára az ellenzék tagjait és ezt teszi most is, amikor az ellen­zék — minden szempontot és minden vonat­kozást mérlegelve­ és megfontolva — magára­hagyja az erőszak hőseit és nem teszi meg nekik azt a szívességet, hogy további erő­szakos ténykedésüket a jelenlétével törvé­nyesít**». " E pillanatokban Magyarország egész köz­véleménye a nemzetgyűlés felé tekint. Ma­gyarország közvéleményét az ámítás leg­ügyesebb zsonglőrjei sem tudják becsapni 822»­. hogy rajn­dcu dkuősél, és minden kor­vetHfcig v kormányé « • öbb.égé­sa mín­, dem hiba.-— a& ellenzék oífmiui van. Az e«és a közvélemény "'•ilágoséh .látja, mi történt.-A Jiurzusé»?) tornák szenny" a bíróság? tárgya tó­term­ein­ keresztül- bee­kpq-»A .. nemzetgyűlés üléstermébe, föht­ár a* kurzusvilág súlyos sebeit és­ im­morktításának szörnyű mélysé­geit. És amikor ez történt, az ellenzék köte­lességét akarta teljes,i.eiv, hogy :iszh..ztassa a. tisztázatlan ügyeket és hog:­ földerítse azokat a kérdéseket is, amelyek a világra -szóló panamabotrány­ okkal ka­ncs­olatosan gróf Bethlen személye körül is homályt ter­jesztenek. A kötelesség teljesítésének ezt a processzusát akadályozta meg pénteken az elnöki erőszak és ezzel az­ erőszakkal együtt hajtották végre*' a kormány­nak és többségé­nek azt az előre megfontol'' manőverét, hogy a házszabályrevízió tárgyalása idejére meg­­fosszák az ellenzéket szónokai­t egész korától. Kettős célkitűzés vezette a kormányt a pén­­­teki erőszakoskodások aljára. I­rdeke volt, hogy az a viharos parl­m­­enti bí­re, amely­nek keretében a kormányrendszernek min­den bűne és a más­nak minden becstelensége a nyilvánosság elé került volna, de ne követ­kezzék. Az ellenzék azonban ne­m­ szolgálhat támasztékul arra, hogy e kettő­ célkitűzés sikeres legyen. Az ellenzéknek­ lesz gondja arra, hogy a panam­abotrányok egyetlen po­litikai vonatkozását se lehessen elaltatni és az ellenzéknek lesz gondja arra is, hogy azt a­­házszabályrevíziót,­­amelynek megszületé­sét a­ csonkává, tett parlamenttel siettetik, kötelességeit hm­erő és tüzességes ellenz­ék magára nézve érvényesnek se itm a­zt ne ismerje. A kormány, a lobb.«^ és a házelnökség együttes és megf­ontolt erőszakának előzmé­nyei után az erőszakos cselekedetek hé .'őr még betetőzöd a­­ azzal i- -hogy az ellenzék­nek la tagját 10 - -"J.j, na­pi. • terjedő ülésnapra kitiltották a­­ nemzetgyül .s hőt- Egyik erő­szakot. követ­ i.t h an­ .-jk. Ezek után alás nem történhetett, mint ami történt. Az ellenzék megmaradt része szolidaritást vállalt a nem­etgyűlés .ü­lésé'nél' kizárt társaival és testü­letileg elhagyta, a. nem?zelgiji'dést. Az ellen­zéknek ezt a magatartását rövid­en és érthe­tően magyarázza meg a nemzetgyűlés hétfői ülésén fölolvasott következő deklaráció: A kormány az 1921. évi IV. tc.-kel (a szaná­lási törvénnyel) már eddig­ magához ragadta a pénzügyi diktatúrát, magához vonta a nem­zetgyűlés adóztatási­­jogát. Most a házszab­ály­revinia erőszakolásával (a kkutür intézmény­­el) ezt a diktatúrát ki akarja terjeszteni a politi­kai élet egész területére. Teszi ezt akkor, amikor az országban m még mindig nem állott helyre az alkotmányosság teljessége, a jogrend, a jogegyenlőség, a köz­szabadság, amikor a választójogot törvényen­kívü­ ti­ rendelettel kény­szerítette az országra, megszüntetve a titkos szavazás intézményét és a választások szabadságát. Teszi ezt­ akkor, amikor a legfontosabb alkotmányjogi kérdések még r­endeze­tlenek. A házszabály­i*i ütelét csakis a diktatúráé*» való­ törekvés ru­dukálhat­ja, m­ert az ellenzek.eddig a k­ormányn­ak egyetlen jh'vgxtaiát sem .oh.›f ) ‚i‚£l't'il.': meg. ‚- A k­onytány «W«'«': parlamenti'; diktator-Vna tőnek­szik akkor, araikor, yisáon'í, az országban .titkos' és nem­titkos tár­saságok a korá n'jvívhatalom rovására gyakorolnak diktatúrái 'és a kormány tehetet­l. i, il áll «'z^kkel szentben. Erőt fitogtat tehát a demokratikus ellenzékkel, szemben, ugyanak­kor, amikor a titkos b'utabiták diktatúrája előtt nyogfrányá*/kiflik. A szövetkezett ellenzék nem hajlamló tobbé­•irr", hogy a koruiány ^s 3 titkos erők­­négyzötkott diktatúráján alapuló látszat­alkotmányosságnak fügefalevele legyen. A nemzetgyűlés­­péénteki ülésén Györki­ Imre, Szilágyi­ Lajos­­és má­sok az ellenzék m­egbízásá-r­ól szóvá akarták tenni a nyilvánosságra jutott pano­­ták ügyét. Indítványt akartak tenni, hogy a nemzet­gyű­lés vizsgálóbizottságot küldjön ki annak földerítésére: tudott-e a kormány a kivi­teli engidéhyekkel folytatott üzérkedésről, a uclisz- tg-. i­les tagjai közül kik foglalkoztak ilyen ü­z­ekkfil: h­a a kormány tudtával a tür­vényi's iiles­-ki'ki'n­ fölül 'bármi csak­is hivatalo­san m­egsarcolták az ügyfeleket, a vizsgálóbi­zottság ha kell, zárt' ü­lések is"— számoltassa el a kormányt, mire, költötte ezeket az összegeket? Az országnak és » ne.jil­ etstyölésnek .Josza van mindezt meg­tu­dul, az igazságot, földem­eteni és a felelős kormány­­tól számonkérni, annál inkább, mert a Beth­len-kormány­­három és fél éve költségvetés ,és zárszámadás nélkül­, tehát alkotmányellenesen kormányoz és most is, az év végén, költségvetés vagy legalább indemnitási javaslat helyett a mivel sem indokolható házszabály revízióval ál­lott,­­elő és ezzel provokálta a törvényhozói kö­ze­sségét nyugodtan teljesítő ellenzéket. • A szövetkezeti ellenzék megállapítja, hogy­­­eis­ovszky Béla, a­­ nemzetgyűlés e­lnöke, pénte­ken a legdurvább házszabály­sértéssel . akadá­lyozta meg az elleszéki képviselőkés indítvá­­nyaik­ megtevését"im­. am­ikor az érvény­ben­ levő 1908-as 'házszabál­yokban nem biztosított, jogot ragadva magához, fegyveres erővel vezettetett ki 15.­képviselőt'-nemcsak az ülésteremből, ha­nem" az Országház­ épületéből is amire még az 1913-as házszabályok sem adtak­ volna neki jo­got." " "

Next