Népszava, 1924. december (52. évfolyam, 270–292. sz.)
1924-12-02 / 270. szám
Lll. évfolyam, 278. sz. Budapest, 1924 december 2. Kedden: 2000 Korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre . 120.000 K — külföldre .. 240.000 K Egy hóra .. .10.000 K — külföldre . SO.OOOK Ausztriában egy hóra ....... 50.000 magyar K SZERKESZTŐSÉG: Vlír, CONTI - UTCA 4. SZ Telefonszám Józsefi—29 ée .József 3—30 A — EGYES SZÁMÁRA MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR^^Af^ KÖZPONTI KÖZLÖNYE A6^ J j korona, vasárnap 2500 osztrák koron ÜTEG JELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MIVDEX NAP vs. V^X m KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-UTCA SZ. TelefQoszám.. József3—31 és Józs-1 ?,—32 Válasz és viszonválasz. A bethleni kurzus szélesen hömpölygő szennyes politikai és erkölcsi hullámaiból, tiszteletreméltó magasságban emelkedik ki egy kis tiszta sziget. A politikai és közéleti etika kis szigete, az önzetlenség és önföláldozás utolsó menedékhelye, amelyre csak tisztaszándékú, tisztakezű, becsületes politikusok léphetnek, ahová nem érhet föl a kedvezményes részvények, a kiviteli panamák, a megvesztegetés is a közéleti panama mocskos gyanúja: a parlament szélsőbaloldala ez, ahol a szociáldemokrata képviselők és a kisszámú demokratikus polgári ellenzék Foglalnak helyet.. Ennek a kis szigetnek arról a részéről, ahol a szociáldemokraták ülnek, hangzott:'ÖT az elmúlt, hét péntekjén az ellentmondást nem tűrő követelés: le a jótékony leplet a panamákról, ki a napfényre a panamistákkal! A harsány követelésre, amelynek teljesülése talán egyetlen és utolsó eszköze az ország megmentésének, durva önkény, fegyveres erőszak volt a válasz, amit a kormány még tetézett azzal, hogy a Népszava utca árusítását jogtalanul és minden ok nélkül betiltotta. Okot erre a Népszava nemszolgáltatott, mert nem tett egyebet, csak felcsisítette azt a kötelességet, amelyet a demokrácia uralomra jutása és a közélet purifikálása terén immár ötvenkét élv óta teljesít, A krmány azonban ilyen apró árnyalatokonnem akad fönn, rövid,, az igazság tudata, tehát megtoldja jó adag erőszakkal, hozzányúl a megfélemlítés és anyagi károkozás alantas eszközéhez. Nem tudja, hogy minden ilynemű kísérletezése meddő és hiábavaló. A félelmen régen túl vagyunk. Félévszázados múltunk alatt sok hasonló tűzpróbán mentünk át, sőt láttunk ennél már viharosabb időket, is és mégis itt vagyunk! Itt vagyunk és itt lenünk, mert igazságaink nagy erkölcsi ereje sebehetetlenné tesz bennünket. Ez a viszonválaszunk a kormány válaszának ama részére, amely a megfélemlítés lélektani motívumaira épít. Ami a másik részt, az anyagi tönkretétel szándékát illeti: erre nézve majd megadják a viszonválaszt elvtársaink, olvasóink, barátaink nagy tömegei, azok a szociáldemokraták és igazságszerető emberek, akik az üldöztetések idején és a nyugalmasabb időkben egyformán kitartottak a Népszava mellett. Az utcai árusítás, lehetetlenné tétele egyetlen olvasónkat sem fogja tőlünk elragadni. Akik a Népszavát megszokták, azok majd meghozzák azt a kis áldozatot, hogy bemennek érte a trafikba, az újságbódékba, a pályaudvarokra, de megtehetik aztt is, hogy előfizetnek a Népszavára. Sőt mi, régebbi tapasztalatok alapján, még tovább megyünk: nemcsak régi, ha olvasógárdánkat kell megtartanunk! Méltó viszonválaszt kell kapnia a kormánynak azzal, hogy új olvasók és előfizetők ezrei csatlakoznak a Népszavához és ahhoz a szabadságharchoz, amelyet a Népszava folytat! Új előfizetők és olvasók tömegei tegyenek tanúságot a Népszava, mellett, mozduljon meg a mi hatalmas táborunk a Népszaváért, induljon útjára a soha nem pihenő agitáció, tömje be az uttrai árusítás réseit és építsen új védelmi műveket új előfizetők ezreiből. Most nincs tétovázás és nincs pihenés. Minden elvtársunk, minden barátunk, minden szervezetünk tegye meg a kötelességét, gyorran és maradék nélkül: a Népszaváról, múltunkról, magunkról, családunkról, jövendőnkről — a magyar munkásmozgalom leghatékonyabb fegyveréről van szó! A szövetkezeti ellenzék kivonul az erőszak parlamenti AnAnin szöveteg tje Marasiéja. • Az erőszak kormánya elindította a lavinát és az erőszak kormánya, most mossa a kezeit. Kijátsza összes színészi fogásait, hadba állítja az ámítás és az elcsavarás művészetét, hogy hangulatot, teremtsen erőszakos ténykedései mellett. Ezt tette, amikor fegyveres erővel dobatta az utcára az ellenzék tagjait és ezt teszi most is, amikor az ellenzék — minden szempontot és minden vonatkozást mérlegelve és megfontolva — magárahagyja az erőszak hőseit és nem teszi meg nekik azt a szívességet, hogy további erőszakos ténykedésüket a jelenlétével törvényesít**». " E pillanatokban Magyarország egész közvéleménye a nemzetgyűlés felé tekint. Magyarország közvéleményét az ámítás legügyesebb zsonglőrjei sem tudják becsapni 822». hogy rajndcu dkuősél, és minden korvetHfcig v kormányé « • öbb.égésa mín, dem hiba.-— a& ellenzék oífmiui van. Az e«és a közvélemény "'•ilágoséh .látja, mi történt.-A Jiurzusé»?) tornák szenny" a bíróság? tárgya tótermein keresztül- beekpq-»A .. nemzetgyűlés üléstermébe, föhtár a* kurzusvilág súlyos sebeit és immorktításának szörnyű mélységeit. És amikor ez történt, az ellenzék kötelességét akarta teljes,i.eiv, hogy :iszh..ztassa a. tisztázatlan ügyeket és hog: földerítse azokat a kérdéseket is, amelyek a világra -szóló panamabotrány okkal kancsolatosan gróf Bethlen személye körül is homályt terjesztenek. A kötelesség teljesítésének ezt a processzusát akadályozta meg pénteken az elnöki erőszak és ezzel az erőszakkal együtt hajtották végre*' a kormánynak és többségének azt az előre megfontol'' manőverét, hogy a házszabályrevízió tárgyalása idejére megfosszák az ellenzéket szónokait egész korától. Kettős célkitűzés vezette a kormányt a pénteki erőszakoskodások aljára. Irdeke volt, hogy az a viharos parlmenti bíre, amelynek keretében a kormányrendszernek minden bűne és a másnak minden becstelensége a nyilvánosság elé került volna, de ne következzék. Az ellenzék azonban nem szolgálhat támasztékul arra, hogy e kettő célkitűzés sikeres legyen. Az ellenzéknek lesz gondja arra, hogy a panamabotrányok egyetlen politikai vonatkozását se lehessen elaltatni és az ellenzéknek lesz gondja arra is, hogy azt aházszabályrevíziót,amelynek megszületését a csonkává, tett parlamenttel siettetik, kötelességeit hmerő és tüzességes ellenzék magára nézve érvényesnek se itm azt ne ismerje. A kormány, a lobb.«^ és a házelnökség együttes és megfontolt erőszakának előzményei után az erőszakos cselekedetek hé .'őr még betetőzöd a azzal i- -hogy az ellenzéknek la tagját 10 - -"J.j, napi. • terjedő ülésnapra kitiltották a nemzetgyül .s hőt- Egyik erőszakot. követ i.t h an .-jk. Ezek után alás nem történhetett, mint ami történt. Az ellenzék megmaradt része szolidaritást vállalt a nemetgyűlés .ülésé'nél' kizárt társaival és testületileg elhagyta, a. nem?zelgiji'dést. Az ellenzéknek ezt a magatartását röviden és érthetően magyarázza meg a nemzetgyűlés hétfői ülésén fölolvasott következő deklaráció: A kormány az 1921. évi IV. tc.-kel (a szanálási törvénnyel) már eddig magához ragadta a pénzügyi diktatúrát, magához vonta a nemzetgyűlés adóztatásijogát. Most a házszabályrevinia erőszakolásával (a kkutür intézményel) ezt a diktatúrát ki akarja terjeszteni a politikai élet egész területére. Teszi ezt akkor, amikor az országban m még mindig nem állott helyre az alkotmányosság teljessége, a jogrend, a jogegyenlőség, a közszabadság, amikor a választójogot törvényenkívü ti rendelettel kényszerítette az országra, megszüntetve a titkos szavazás intézményét és a választások szabadságát. Teszi ezt akkor, amikor a legfontosabb alkotmányjogi kérdések még rendezetlenek. A házszabályi*i ütelét csakis a diktatúráé*» való törekvés rudukálhatja, mert az ellenzek.eddig a kormánynak egyetlen jh'vgxtaiát sem .oh.›f ) ‚i‚£l't'il.': meg. ‚- A konytány «W«'«': parlamenti'; diktator-Vna tőnekszik akkor, araikor, yisáon'í, az országban .titkos' és nemtitkos társaságok a korá n'jvívhatalom rovására gyakorolnak diktatúrái 'és a kormány tehetetl. i, il áll «'z^kkel szentben. Erőt fitogtat tehát a demokratikus ellenzékkel, szemben, ugyanakkor, amikor a titkos b'utabiták diktatúrája előtt nyogfrányá*/kiflik. A szövetkezett ellenzék nem hajlamló tobbé•irr", hogy a koruiány ^s 3 titkos erőknégyzötkott diktatúráján alapuló látszatalkotmányosságnak fügefalevele legyen. A nemzetgyűléspéénteki ülésén Györki Imre, Szilágyi Lajosés mások az ellenzék megbízásá-ról szóvá akarták tenni a nyilvánosságra jutott panoták ügyét. Indítványt akartak tenni, hogy a nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot küldjön ki annak földerítésére: tudott-e a kormány a kiviteli engidéhyekkel folytatott üzérkedésről, a uclisz- tg-. iles tagjai közül kik foglalkoztak ilyen üzekkfil: ha a kormány tudtával a türvényi's iiles-ki'ki'n fölül 'bármi csakis hivatalosan megsarcolták az ügyfeleket, a vizsgálóbizottság ha kell, zárt' ülések is"— számoltassa el a kormányt, mire, költötte ezeket az összegeket? Az országnak és » ne.jil etstyölésnek .Josza van mindezt megtudul, az igazságot, földemeteni és a felelős kormánytól számonkérni, annál inkább, mert a Bethlen-kormányhárom és fél éve költségvetés ,és zárszámadás nélkül, tehát alkotmányellenesen kormányoz és most is, az év végén, költségvetés vagy legalább indemnitási javaslat helyett a mivel sem indokolható házszabály revízióval állott,elő és ezzel provokálta a törvényhozói közességét nyugodtan teljesítő ellenzéket. • A szövetkezeti ellenzék megállapítja, hogyeisovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, pénteken a legdurvább házszabálysértéssel . akadályozta meg az elleszéki képviselőkés indítványaik megtevését"im. amikor az érvényben levő 1908-as 'házszabályokban nem biztosított, jogot ragadva magához, fegyveres erővel vezettetett ki 15.képviselőt'-nemcsak az ülésteremből, hanem" az Országház épületéből is amire még az 1913-as házszabályok sem adtak volna neki jogot." " "