Népszava, 1925. június (53. évfolyam, 123–143. sz.)
1925-06-03 / 123. szám
1925 Június 6. NÉPSZAVA Jelentkezett a katonai ügyészségnél azzal, hogy vallomását már most megtehesse. Itt eleget is tettek ennek a kérésének Beniczky Ödön Írásban adta be vallomását, amelyet az ügyészség el is fogadott és anélkül, hogy szóbelileg kihallgatta volna Beniczky Ödönt. Írásbeli vallomását egyszerűen hozzácsatolta a Somogyi— Bacsó-ügy aktáihoz. Pünkösd vasárnapjának reggelére azután óriási szenzáció erejével hatott, hogy Beniczky Ödön vallomása egész terjedelmében megjelent az „Az Újság" című lapban. A nagyobb formátumban megjelenő lap kilenc hasábját tölti meg a vallomás. Rendes formátumban ez körülbelül 12 újsághasábterjedelemnek felel meg. Beniczky Ödön ebben részletesen tárja föl mindazt, amit Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolásával kapcsolatban tud. Ezenkívül pedig rávilágít a gyilkosság előzményeire, valamint annak következményeire, úgyszintén arra is, hogy hol és milyen körülmények között akadt meg a gyilkosok után való nyomozat és az ellenük való birói eljárás. Elkobozták a vallomást közlő „Az Ujság"-ot. A közlemény páratlan szenzációt váltott ki. Már a kora reggeli órákban mindenki tudott róla és városszerte egyébről sem esett szó, mint Beniczky Ödön vallomásáról és ennek várható következményeiről. Fokozta a szenzációk hatását a hír, amely újságolta, hogy az ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elrendelte az „Az Újság" elkobzását. Vasárnap hajnalban, mintegy háromnegyed órával a reggeli lapok megjelenése után érkezett a főkapitánysághoz a következő végzés: „A vizsgálóbíró 7296/925. számú végzésével, nyomtatvány útján elkövetett kormányzósértés vétsége, stb. címén a Hungária-nyomdában előállított „Az Újság" című időszaki sajtótermék 1925 május 31-iki 122. számú számának lefoglalását a királyi ügyészség indítványára a büntető perrendtartás 567. §-a alapján elrendelte és foganatosítás végett a budapesti főkapitányságot megkereste. A rendőrség a lap elkobzását foganatosította." A főkapitányságról azonnal széjjelment a parancs, hogy foganatosítsák a végzést. Nyomban megindult a rendőrök egész raja, hogy összeszedje az „Az Újság" található példányait . Olyan módon igyekeztek annak eleget tenni, hogy nem elégedtek meg az „Az Újság" nak trafikokból, újságelárusító bódékból, pályaudvarokból, kávéházakból, újságelárusítóktól való elszedésével, hanem ha az utcán láttak valakit, aki az elkobzásra ítélt lapot olvasta, annak kezéből vették azt ki. A rendőrök ebben a buzgóságukban azután ugyancsak túllépték a megengedett határt. A nagykörúton megtörtént például, hogy az 1053. számú bérkocsi kocsiját, mert a bakon olvasta a lapot, bevitték a főkapitányságra és ott véresre verték. Körülbelül 10.500 lapot szedtek így össze és számítottak be lepecsételt csomagokban a főkapitányság sajtóosztályára. Még a késő délutáni órákban is ebben merült ki a rendőrség minden munkája. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ez csak még inkább fokozta az „Az Ujság"-ban megjelent vallomás iránt való érdeklődést és azoknál, akiknek módjukban volt ezt elolvasni vagy ennek tartalmáról más úton tudomást szerezni, az abban foglaltak hatását. Valóságos hajsza indult meg egy-egy ilyen lap beszerzéséért. 25.006—30.090 koronát kínáltak egy-egy lappéldányért. Sőt voltak olyanok, akik ennél is nagyobb öszszeget kínáltak és adtak érte. Voltak olyanok, akik csupán az elolvasásáért is 25.000 koronát kínáltak. Az elkobzást elkerült lapok töméntelen ember kezében fordultak meg. Kézrőlkézre adták egymásnak az emberek, akik aztán elmerülve mélyedtek annak tartalmába. Voltak olyanok, akik jegyzeteket és kivonatokat is készítettek belőle, hogy emlékezetükbe rögzítsék annak fontosabb és érdekesebb momentumait. Ennek az eseménynek a hatása alatt volt Budapest, mindenki erről beszélt. Beniczky Öcönt letartóztatták. Az elkobzás keresztülvitelével párhuzamosan nagy tanácskozás folyt a főkapitányságon és az ügyészségen. Itt az eljárás bevezetését nem látták az elkobzás tényével kimerítettnek. Sok mindenről folyhatott a párnázott, ajtók mögött a szó, azonban az bizonyos, hogy hétfőn kora délelőtt Sztrache Gusztáv főügyész még nem tudta, hogy Beniczkyt délután letartóztatják. Aminthogy erről egyáltalában sehol szó sem esett, Sztrache főügyész terjedelmes nyilatkozata során csak kormányzósértés és tiltott közlés címén megindult eljárásról beszélt. Közben azonban folytak a tanácskozások és ezek eredménye lett az az intézkedés, hoy Beniczky Ödönt letartóztatják. Hétfőn délután ment ki az erre vonatkozó parancs a detektívekhez, akik ezután nyomban elmerítek Beniczky Ödönnek Múzeum utca 5. szám alatt levő lakására. Beniczky Ödön tudta, hogy vallomása és ennek újságban való megjelenése nagy hatást vált majd ki. Bár egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ebből kifolyóan letartóztathatják, mégis úgy vélte, hogy a vallomással kapcsolatban párthívei közül sokan fölkeresik, esetleg, hogy nyilatkoznia is kell, tehát egész nap otthon maradt. Hogy így is elkerülje ennek a látszatát is, a kritikus órákban nem tartózkodott otthon. Hétfőn reggelig várt, azután elment hazulról. Déltájban jelentek meg először nála a detektívek. Nem mondták, hogy mi járatban vannak, csak a volt belügyminiszter után érdeklődtek. Amikor közölték velük, hogy nincs itthon, eltávoztak. Délután 2 órakor megint megjelentek. Beniczky még akkor sem volt otthon, amikor a detektívekkel ezt közölték, azt felelték, hogy hivatalos utasításuk van Beniczky elővezetésére és ezért most kénytelenek házkutatást tartani. Beniczky Ödön anyósa rendelkezésükre bocsátotta a lakást. Készséggel nyitotta ki a detektívek előtt a szobákat, a szekrényeket és amikor az egyik detektív még a karosszak mögött is kereste Beniczkyt, Beniczky anyósa fölemelte a zongoráról a terítőt és gúnyosan mondva: — Nézzék meg, itt sincsen. A főváros népe ekkor már széltében-hosszában beszélt az eseményekről és így nem csoda, hogy amikor a Múzeum-körúton járókelők észrevették a detektívjárást, megálltak ott. A ház körül ugyanis hat detektív állt föl, készenlétben arra az esetre, ha a letartóztatás nem menne simán. A detektivek láttára csakhamar csoport keletkezett a ház előtt, amelyben Beniczky Ödön lakik. Az emberek vártak. Odafönt a lakásban közben véget ért a házkutatás is, amire a detektivek elhatározták, hogy megvárják Beniczky Ödönt. Le is telepedtek, de ahogy látták, hogy nem jön, fölszedelődzködtek és elmentek. Akkor lent már valóságos kis csődület támadt. Mialatt a detektivek keresztülfúrták magukat a csoporton, innen is, onnan is gúnyos megjegyzések hangzottak el. Ahogy a detektivek elmentek, délután három órakor hazaérkezett Beniczky Ödön. Csodálkozással értesült arról, hogy detektívek keresték. Tudta, hogy fogházbüntetésének kitöltését kell majd másnap, kedden reggel megkezdenie. Sejtelme sem lehetett arról, hogy ezt megelőzően keresik majd. De aztán rájött, hogy semmin sem kell csodálkozni, nyugodtan hozzáfogott a csomagoláshoz. Még az is kitelik tőlük, hogy ott tartanak, magyarázta anyósának. Hamarosan végzett a csomagolással és leült, hogy megigya a feketekávéját. Ekkor megint megjelentek a detektívek és közölték Beniczkyvel: — Parancsunk van — mondották —, hogy Beniczky Ödön kegyelmes urat elővezessük a főkapitányságra. — Miért.? — kérdezte Beniczky. — Azt nem tudjuk, de felsőbb szigorú utasításunk van az elővezetésre. — Rendben van — felelte Beniczky. Megitta a feketekávéját, magához vette kézitáskáját, elbúcsúzott anyósától és a detektívekkel eltávozott. Nem kell azon csodálkozni, hogy a detektívek nem tudták, hogy miért vezetik elő és tartóztatják le Beniczky Ödönt. Akkor tulajdonképpen még az ügyészségen sem tudták, hogy milyen címet adjanak ennek a lépésnek. Öráról-órára mással indokolják, h hogy miért tartóztatták le Beniczkyt. Beniczky Ödönnek hétfő délután történt letartóztatása után nyomban megindultak a tanácskozások, hogy a közvélemény előtt miként, a törvény milyen paragrafusaira való hivatkozással indokolják meg a letartóztatást és erre vonatkozóan a legilletékesebb körök, az ügyészség részéről is szinte óráról-órára változó nyilatkozatok hangzottak el. A Beniczky elővezetése, illetve letartóztatása után a főkapitányságon Marinovich főkapitány elnökletével nagy tanácskozást tartottak, amelyen az ügyészség alelnöke és a belügyminisztérium egyik vezető tisztviselője is részt vett. A tanácskozás után „illetékes nyilatkozatot" adtak le a lapoknak, amely a következőkben indokolta meg Beniczky letartóztatását: — Beniczky Ödön letartóztatása nem a Somogyi— Bacsó-ügyben tett tanúvallomásával kapcsolatos. Neki már a múlt hét csütörtökjén meg kellett volna kezdenie kéthetes fogházbüntetését, amelyre egyszer már halasztást kapott. Letartóztatása ezzel a jogerős ítélettel a reá kiszebott fogházbüntetéssel kapcsolatos. Hétfőn az ügyészség vezetői is úgy nyilatkoztak a sajtó előtt, hogy Beniczkyt kizáróan Sréter volt honvédelmi miniszter ellen ajtó útján elkövetett rágalmazási ügyéből kifolyóan tartóztatták le, hogyjogerős kéthetes fogházbüntetését kitöltse. A kormány félhivatalos esti lapja is megállapítja, hogy „Beniczky Ödönnek a fogházba való beszállítását úgy kezelték, mint akit a főkapitányság állított elő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, hogy a reá jogerősen kiszabott kéthetes fogházbüntetést kitöltse. A hétfőn délután megsejtett fogházbeli törzskönyvezés is ez alapon történt." Kedden azután megindultak a tanácskozások a kormány itthon időző tagjai és az ügyészségi vezetői között, tanácskozások folytak Vass helyettes miniszterelnök és a kormányzó között is és a keddi nap folyamán a sorozatos tanácskozásokkal párhuzamosan már a legellentmondóbb nyilatkozatok hangzottak el Beniczky bebörtönzését illetően. Így a kormány esti lapja „beavatott helyen" a következő információt kapta a Beniczky ellen indított eljárásról: — Az eljárás során tisztázódik majd, hogy az eljárást milyen címen folytassák le? Mindenesetre már megállaítást nyert az, hogy a katonai perrendtartásba ütköző tiltott közlés vétsége fönnáll. Ugyancsak kedden délelőttBaróthy Pál főügyész a következőket mondotta az újságírók előtt: — Érdemleges nyilatkozatot ebben a percben még nem tehetek, egyrészt azért, mert a Beniczky-ügyben egyáltalában nem nyilatkozhatom, másrészt azért, mert ha akarnék is nyilatkozni, akkor sem tudnék, hiszen ebben a percben a Beniczky-ügy összes iratai a rendőrségen vannak. Az iratok áthozatala iránt megtörténtek azonban az intézkedések, áthozatjuk ezeket sürgősen, hogy tiszta képet nyerhessünk az egész ügyről. Alig hangzottak el azonban ezek a nyilatkozatok, alig állapította meg „a beavatott hely", hogy csak az eljárás során tisztázódik majd, hogy milyen címen folytassák le az eljárást Beniczky ellen, máris a legkülönbözőbb hírek jelentek meg arra vonatkozóan, hogy Beniczky — noha őt állítólag egy régebbi rágalmazási perből jogerőssé vált ítélet kitöltése végett kísérték az ügyészségre — a kétheti fogházbüntetés kitöltése után sem szabadul majd a börtönből. Először ezt azzal próbálták indokolni, hogy a kétheti fogházbüntetés után Beniczkynek még két napot kell majd a fogházban töltenie párbajvétség címén, mert egy ízben Gaál Gasztonnal párbajozott. Ezen a címen azonban csak két nappal volna meghosszabbítható Beniczky kéthetes fogházbüntetése, utóbb elhangzott ügyészségi nyilatkozatok és kommistáikék szerint azonban lehetséges, hogy Beniczkyt még ezen túl is börtönben tartják. Erre vonatkozóan Sztracte főrész a következőkben nyilatkozott: — Az „Az Újság" pünkösdi számának lefoglalása ellen előterjesztést adtak be. Ennek folytán a rendőrségtől átküldött összes iratok az előterjesztés elbírálása végett a büntetőtörvényszék vádtanácsához kerülnek. A királyi ügyészség egyébiránt Beniczky Ödön ellen indítványt terjeszt elő, amelyben előzetes letartóztatását indítványozza kormányzósértés, hivatali titoktartás megsértése és tiltott közlés vétsége címén. Amennyiben a vizsgálóbíró az ügyészség előzetes letartóztatást kérő indítványának helyt ad, úgy az előzetes letartóztatást csak azután foganatosítja, miután Beniczky Ödön jogerős kéthetes fogházbüntetését kitöltötte. Az ügyészség hivatalos kommünikét is adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy ha Medves Medico vizsgálóbíró helyt a az ügyészség amaz indítványának, hogy Beniczky Ödönt kormányzósértés vétsége, hivatali titoktartás megsértésének vétsége és tiltott közlés vétsége cím alatt helyezze előzetes letartóztatásba, ugy „Beniczky Ödönt 14 napi fogházbüntetésének leülése után nem helyezik szabadlábra, hanem nyomban vizsgálati fogságot foganatosítanak ellene." Itt tehát már nem arról van szó, hogy Beniczky kétheti fogházbüntetését két nappal hosszabbítanák meg párbajvétség címén, ha, nem arról, hogy a kétheti fogházbüntetés kitöltése után a Somogyi—Bacsó-gyilkossági ügyében tett vallomása miatt előzetes letartóztatás címén továbbra is fogva tartják. Ezt ugyanis azzal akarják indokolni, hogy Beniczky azzal, hogy a Somogyi—Bacsó-gyilkos-ság ügyében tett vallomását megírta az „Az Ujság"-nak, mint a cikk szerzője kormányzósértés, hivatali titok megsértését és tiltott közlés vétségét követte el. Márpedig ilyenformán — félhivatalos közlés szerint — kormányzósértés vétsége címén három évig terjedhető fogházzal, tiltott közlés címén három hónapig terjedhető fogházzal és hivatali titoktartás megsértése címén szintén három havi fogházzal lehetne büntetni Beniczkyt, a félhivatalos okoskodás szerint tehát oly nagymérvű, több évre terjedő összbüntetést lehetne kimérni Beniczkyre, hogy erre való hivatkozással indokolható volna az előzetes letartóztatás, illetve Beniczkynek két héten túlmenő fogvatartása, is. Mindez a föltevés, ez az egész vádkonstruálás azon alapszik, hogy Beniczky Ödön a szerzője az „Az Újság" vasárnapi számában megjelent ama cikknek, amely a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében tett vallomását magában foglalja. Erre vonatkozóan azonban dr. Agai Béla, „Az 13