Népszava, 1925. október (53. évfolyam, 220–246. sz.)

1925-10-04 / 223. szám

12 — Egy ezredes é.3 a Népszava. Több alka­lommal tettük már szóvá, h­ogy katonatisztek, rendőrtisztek teljesen jogtalanul avatkoznak be a polgárság, különösen pedig a munkásság magánügyeibe és önkénykedéseikkel, törvény­ellenes magatartásukkal nemcsak a jogos kri­tikát hívják ki magukkal szemben, de ellen­szenvet is keltenek a tisztikar iránt. Csongrád-Tót írja egy földmunkás elvtársunk, hogy a napokban 130-ad magával utazott munka­helyére, Orosházára a Kiskunfélegyháza— Orosháza-i vonattal és ugyanezzel a vonattal utazott az egyik gyalogezred is az állomás­helyére. Amíg a vonat Szentesen állt, az illető földmunkás odament a hirlapárusítóbódéhoz és vásárolt magának egy Népszavát és aztán a lapot nézegetve, visszament a kocsi elé, amelyben társaival utazott. Tőle mintegy 15—20 lépésnyire állott Rátvay Imre ezredes, aki meglátta kezében a lapot és erre hangosan odaszólt a közelben álló törzsőrmesternek, mondván: „Menjen oda ahhoz az emberhez és mondja meg neki, hogy tegye el a Népszavát és szálljon föl a kocsiba.. Ha pofázik, vágja szájon­" A törzsőrmester a parancsot követve, oda is ment hozzá először kiütötte kezéből a lapot és ráförmedt, hogy mer a pályaudvaron Népszavát olvasni, amikor katonák is utaznak a vonattal. Majd ráparancsolt, hogy szálljon be rögtön a kocsiba. Az utasok felháborodva nézték végig az egész jelenetet. Ott voltak kö­zelben az állomáson szolgálatot teljesítő rend­őrök is, akik viszont mosolyogtak az egész do­lg fölött. Természetesen eszük ágába se jutott, hogy a legelemibb polgári szabadság védel­mére keljenek. De hogy is mertek volna ilyet tenni a mai viszonyok közepette egy ezr­edes­sel (!) és egy törzsőrmesterrel (!) szemben. Amikor az inzultált földmunkás a kezéből ki­vert lap után hajolt, hogy összeszedje, az ezre­des ismételten dühösen megfenyegette és va­lami megjegyzést tett­­ a kommunistákra, mintha a Népszava kommunista pártlap volna. A polgári szabadságjogokba való ez az újabb illetéktelen beavatkozás is mutatja, hogy még mindig nincsenek kellőkép kioktatva a tisztek jogaikról és kötelességeikről, főkép pedig arról, hogy egyáltalán semmi közük nincs ahhoz, milyen lapot olvasnak a polgárok és munká­sok akár otthon, akár nyilvános helyeken, akár vasúti állomásokon. Várjon mit szólná­nak a politizáló katonatisztek, ha a munkások beleavatkoznának abba, hogy ők milyen lapot olvassanak vagy ne olvassanak? A hon­védelmi miniszter figyelmét nyomatékosan fölhívjuk az esetre és követeljük, oktassa ki a hadsereg tisztjeit a polgári jogok tiszteletére, mert egyáltalán nem válik előnyére az ország­nak, ha politizáló tisztek a munkásokkal és polgárokkal szemben törvényerlsedes maga­viseletet tanúsítanak.­­ Az Országos Függetlenségi Kossuth-párt 1849 október 6-ának emlékezetére ma­, vasárnap este 8 órakor az Üteg­ utca 4. szám alatt ünnep­séget rendez. Az ünnepség szónokai Nagy Vince, Buza Barna és Kollmann Dezső. — Dobé csalással vádolja védőjét, Ruzics ügyvédet. A Landau-ü­gy nem akar elpihenni. Annak a szerencsétlen embernek az emléke, akit a nemzeti faj­védelem és keresztén­y ura­lom hősei halálra kínoztak, már elporladt, ügyében már birói ítélet is hangzott el, de emléke minduntalan visszatér, most azon a ré­ren, hogy egykori kinzói, Dóbé Nándor és en­nek ügyvédje, dr. Ruzics Ferenc kerültek egy­mással szembe. Dóbé ugyanis csalás és sik­kasztás címén jelentette föl dr. Ruzics Feren­cet. Följelentésében előadta, hogy Ruzics azon a címen, hogy neki, Dobénak a kiszabadítása érdekében pénzt kell adnia egy ügyésznek, jelentékeny összeget érő perzsaszőnyeget csalt ki Dobé feleségétől. A följelentés ezután el­mondta, hogy Ruzics Dobé tudta nélkül ál­lt össze Sípos Kamilóval és Danszky főhadnagy­gyal abból a célból, hogy nagyobb összeg ere­jéig meg fogják zsarolni Landau Adolfot, akit rákényszerítenek majd arra is, hogy Dobéval is kiegyezzék. Dobé előadta a följelentésben, hogy nem tudta, mit művelnek Sipos, Ruzics és Becker Laundauval. Amikor ez a zsarolási manőver Landau Adolf halála után kiderült — mondja Dóbé —, Ruzics Bécsbe szökött és onnan pörölt be engem 50.000 korona erejéig. Most már tisztán látom, hogy Ruzics engem épp oly aljasan zsarolt, mint Landau Adolfot. Szombaton tárgyalta ezt az ügyet a büntető­járásbíróságon dr. Pungráz Árpád járásbíró. Ruzics egész röviden védekezett. Azt mondta, hogy amit Dobétól, illetve feleségétől átvett, az ügyvédi honoráriumának fedezetére szol­gált. Az ügyészi megbízott, miután megállapí­totta, hogy ez az ügylet 1920-ban történt, el­évülés címén elejtette a vádat. Dobó Nándor átvette a pótmagánvádat, a bíró azonban az­zal, hogy az ügyet nem kívánja tovább tár­gyalni, meghozta ítéletét, amellyel Ruzicsot elévülés címén fölmentette az ellene emelt vád alól. Dóbo­s Nándor semmiségi panaszt jelentett be, majd­ fölfolyamodással élt az ítélet ellen.­­ Elgázolta a vonat. Szombat délután a Hév­ villamos a Kerepesi-utón elgázolta Kovacsnik •Táncé­rl éves gyári munkást Súlyos sérülése­ket szenvedett. A mentők a Rókusba szállí­tották. " — Göndör Ferenc gyásza. Mély megillető­déssel olvastuk a táviratot s adjuk közre, amely jelenti, hogy Göndör Ferenc elvtársunkat a legsúlyosa­bb gyász érte. Egyetlen gyermeke, a 11 éves Göndör Miklós, többheti szenvedés után Wienben, szüleinek Hamburfeerstrasse 20. szám alatti lakásán elhunyt. Egy angina után képződött vészes vérszegénység­e hetekkel ez­előtt döntötte ágyba a fiút, Wien legjelesebb tanárai kezelték, apjaiból való többszörös vér­átömlesztéssel kísérelték meg a segítséget. Már-már úgy látszott, hogy az önfeláldozás, a gondos ápolás — Göndör elvtárs hetek óta nem mozdult el fia betegágyától — győzedelmes­kedni fog a gyilkos kóron, de az utóbbi napok­ban rohamosan fogytak ismét a vérben a vörös vértestek . Göndör elvtárs, ez a termékeny har­cos, elvesztette élete sok csatájának legnehe­zebbikét. Minden ellentét megszűnik itt, e csa­pás mellett amikor az emigráció nehéz útját járónak emberi tragikuma áll előttünk. Min­den részvétünkkel ott állunk Göndör Ferenc elvtárs fájdalma mellett s hisszük, hogy neki, a proletárküzdelemben edzett férfinak, lesz ereje tragikumán fölülemelkedni. II Ü£ A" la 3E ül¥A Táborozás a húsosfazék körül. Nem kell a palettára sok szin. A festővász­nat sem kell nagyon telemázolni. Az alapo­zás a kurzushősök erkölcsről, tisztességről szóló szavalatainak és a szavalatoktól eltérő cselkedeteknek az ismerete. A­ szin-indiánok aligha csaptak valaha olyan örömlármát győzelmes rohamaik al­kalmával, mint a keresztény nemzeti meg­újhodás bajnokai, amikor kezükbe kerítették a nagy húsosfazekat, vagyis az ország ügyei­nek irányítását. Aki régebben és közelebb­ről ismerte őket, az tudta miért. Mert szá­mukra bizony — az események tanúságtétele szerint — a hivatali állások betöltése gyak­ran nem egyéb, mint táborozás a húsosfazék körül. Egy pár ecsetvonás eléggé plasztikussá teszi a táborozás képét. A Rockerower-alapítványból tudvalevően Budapesten is föl fognak állítani egy egész­ségügyi intézetet. Az intézet fölállításának ügye a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozik. Az alapítvány párisi központjának igazgatója állandóan csak a minisztériummal tárgyalt mint hivatalos hellyel. Hogy meny­nyire haladt az intézet fölállításának ügye, így hát csak a kebelbeliek tudták. Sok munkanélküli magyar építész várta már, h­ogy mikor fogják az intézet megterve­zésére a pályázatot kir­ni. Mert ez a világon mindenütt így szokás. Monumentális, közcélt szolgáló épületek ter­vét nyílt pályázatok útján szokták megsze­rezni. És helyes is. Mert csak a tehetségek egymással való szabad vetélkedéséből szület­hetik meg igazi műremek. A pályaterveket azonfelül ki is szokták állítani, hogy a nagy nyilvánosság is lássa és meggyőződhessék a zsűri lelkiismeretességéről, hogy ítéletében nem vezette alantas pártoskodás. De nálunk most kurzus van, azaz: „keresz­tény megújhodás". És ennek a „megújhodásinak mások a szo­kásai, mások az erkölcsei. Ez magyarázza meg, hogy a Rockefeller­alapítványból Budapesten építendő egészség­ügyi intézet megtervezésére nem írtak ki pá­lyázatot, hanem titokban, zárt ajtók mögött, bizalmas tárgyalások keretében valakik — amint az „Az Est" írja — megbízatták vele Jendrassik Alfréd helyettes államtitkárt, aki­nek az lett volna az eredeti feladata, termé­szetesen más körülmények között, hogy a mi­nisztérium részéről részt vegyen majd a zsű­riben. Hát bizony az ugy van: nem jár minden haszon nélkül a táborozás a húsosfazék körül... — Életuntak. S. Károlyné 30 éves háztartás­beli asszony Pestszentlőrincen, a József főher­ceg­ utca 24. szám alatt levő lakásán luminál­lal és aszpirinnal megmérgezte magát. — A Bethlen-utca 39. számú ház előtt a járdán esz­méletlen állapotban találtak egy 24 év körüli nőt. Személyazonosságát nem tudták megálla­pítani. — A Tisza Kálmán­ téren P. Aranka 29 éves háztartásbeli alkalmazott 30 gram aszpi­rint vett be. Mind a háromnak az állapota sú­lyo­s. A Rókusba szállították őket.­­ Szomba­tot délután az előadás megkezdése előtt a Vá­rosi Színházban E. Su­pon susai születésű 33 éves színházi diszítő öngyilkos szándékból be­retvával bal karján elvágta­ az ereket, majd a torkára ejtett súlyos sérülést. A mentők része­síthették­ első­segélyben, azután a Rókus-kór­házba szállították xvzxj­ont OD er it. szíte előtt az osztrák­ állami tisztviselők. (Bécs, október 3. — „M. T. I.") A bécsi állam­tisztviselők általános szavazásának eredménye a következő: 90.000 szavazatból 85.000 szavazat volt az „igen", vagyis ennyi esett arra, hogy, ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem vezetnek célra, akkor az államtisztviselők szak­szervezeti eszközökhöz folyamodnak. — Villamos és teherkocsi összeütközése. Szombaton este a Kápolna-utcában Kovács Márk kocsis teherkocsit hajtott a Liget-tér felé. A lovak megbokrosodtak, elragadták a kocsit és fékezetlenül rohantak végig a Kápolna-utcán. Éppen ekkor fordult be az utcába egy 36-os jelsrású villamosvasúti kocsi. A kocsivezető meg akarta állítani a kocsit, de már késő volt. A megbokrosodott lovak neki­szaladtak a robogó villamosnak, a teherkocsi rúdja­­átfúrta a villamos perronjának oldalát, az első ülésen ülő Klein Antal magántisztvise­lőt leütötte az ülésről és a lábánál fogva be­szorította a pad alatt ütött deszkarésbe. Az összeütközés következtében az egyik ló nyom­ban kimúlt, a másik súlyos zúzódásokat szenvedett. Értesítették a mentőket, de Klein Antalhoz nem tudtak hozzáférni, mert a lába teljesen a deszk­aroncsok közé ékelődött. A tűz­oltókat kellett segítségül hívni. A X. kerületi őrség szabadította ki rettenetes helyzetéből az életveszedelmesen sebesült embert, akit azután a mentők a Rókus-kórházba szállítottak.­­ Szombaton délben Újpesten, az Apponyi Albert­ utca és Árpád-út sarkán egy 55-ös jel­zésű villamoskocsi nekiment egy fuvaroskocsi hátulsó részének. Az öszeütközés olyan heves volt, hogy Németh Lászlóné, a fuvaros felesége olyan szerencsétlenül esett le a kocsiról és ütődött a villamosvezeték oszlopához, hogy, a két lábát teljesen összeroncsolta. A mentők­ eszméletlen állapotban szállították a Károlyi­kórházba. A Szülők Iskolái. A Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság ezelőtt két évvel létesí­tette a Szülők Szövetségét abból a célból, hogy a szül­­ők közt a helyes nevelés elveit és módszereit ismer­,­tesse. Ezt a célt szolgálja a szövetség által fölállított Szülők Iskolája, amely a szülők számára nyilvános elő­adásokat tart. Ezek az előadások a szülők között na­­­gyon kedveltekké váltak, úgy, hogy az utóbbi időben már a Pedagógiai Szeminárium nagyterme is alig volt képes befogadni a hallgatók tömegét. A Szülők Szö­vetsége ezen nagyfokú közérdeklődésnél fogva elhatá­rozta, hogy a Pedagógiai Szemináriumban levő Szülők Iskoláján kívül egy másik hasonló iskolát állít föl az V. kerületi Népházban, főleg munkásszülők számára. A Szülők Szövetsége most adta ki ismertető füzetét, amely­ben mind a két Szülők Iskolájának programját részlete­sen fölsorolja. Az előadások mind a két helyen általá-­­ban azonosak lesznek, csak egyes előadók változnak. A folyó iskolaév első felében előadásokat fognak tar­tani: dr. Kövér Sándor gyermekorvos és dr. Szécsy Jenő tiszti­orvos: a csecsemők és kisdedek fertőző betegségei­ről. Szentlélekiné dr. Szász Anna Fehérkereszt-kórh­ázi főorvos és dr. Léván István gyermekorvos: A csecsemők ápolásáról, dr. Imre Sándor egyetemi tanár: A családi nevelésről. Nemesné Müller Márta a családi iskola igaz­gatója, a kisgyermekek neveléséről, dr. Keller Lajos, a Stefánia Egyesület igazgatója pedig­ a csecsemő- és gy­ermekvédelemről tartanak előadásokat. Továbbá min­den hónapban lesznek szülői értekezletek mind a két helyen, így októberben dr. Nagy Tivadarné arról fog beszélni, hogy miként mozdíthatja elő az otthon a gyer­­­mek nevelését, novemberben dr. Parniczkyné Szeder­kényi Anna írónő az anyai szeretet nevelő hatalmáról, decemberben Radványiné Nagy Teréz írónő az ember­szeretetre való nevelésről fog értekezni. A nyilvános értekezleteken való részt­vétel ingyenes. Mind a két félév tandíja 40.000 korona, félévé 20.000 korona. Két-két elő-,­adás díja 5000 korona. Az első előadás ingyenes. Je­lentkezni lehet a Pedagógiai Szeminárium igazgatósági irodájában (VIII. Mária Terézia­ tér 8, II. emel­et) dél­előtt 10—11 és délután 4—8-ig, a Népházban tartandó előadások számára Vág­ utca 17. szám alatt délután 4—8 óra között, a könyvtárszobában. Az előadások a Peda­gógiai Szemináriumban október 13-án, kedden délután 6 órakor, a Népházban október 15-én, csütörtökön dél­után 6 órakor kezdődnek. Az előadások száma fél­évenként 20-at tesz ki. Ismertető füzetek a Népszava kiadóhivatalában díjtalanul kaphatók. — Beomlott alagút: Richmondból (Indiana­állam) jelentik. A Cherapekke és Ohio közti vasútvonal nyugati szakaszán egy alagút be­omlott. A szerencsétlenség pillanatában 50 em­ber tartózkodott az alagútban. Attól, tartanak, hogy közülük sokan életüket vesztették. — Bécsi labdarúgó-eredmények. A szombati labda­rúgómérkőzések során a Hakoah 8:1 (5:0) arányba­n fölé­nyesen győzött a Cricketterek fölött. A Hertha és a Wacker közt lefolyt küzdelem 2:2 (2:1) arányban eldön­tetlen maradt. A bajnoki mérkőzéseken a Neubau 1:0 (0:0) arányban győzött a WAF-on.

Next