Népszava, 1925. október (53. évfolyam, 220–246. sz.)
1925-10-04 / 223. szám
október — Kibékülés után pörösködés. Salgó Ignác hírlapíró, a nemrégiben megszűnt „Neues Pester Journal"-ban két cikket írt a főváros közoktatásügyi politikájáról. Ezekben a cikkekben részletesen ismertette azoknak a tanerőknek a kálváriáját, akiket a kurzus kiüldözött állásaikból. Elmondotta ezek kapcsán, hogy Somogyi Béla meggyilkolt elvtársunk özvegyének nyugdíját is csak a közoktatásügyi miniszter ismételt és határozott utasítására utalták ki. Szóvátette, hogy amíg azelőtt a kurzus néven nevezett csapás beálla előtt tizenhárman dolgoztak a közoktatásügyi bizottságban, addig most 66-an teljesítenek ott szolgálatot. Beszélt Zilahi-Kiss fajvédő munkájáról és az ügyosztály tevékenysége körében tapasztalt anomáliákról. A cikkek miatt Schöberl Ferenc, volt városi tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály volt vezetője, rágalmazos sajtóvétsége címén pert indított Salgó Ignác ellen. Jóval a most, szombatra kitűzött végtárgyalás előtt békés megegyezés jött létre a felek között. Ezeknek eredményeképen megállapodtak abban, hogy Salgó Ignác, tekintettel arra, hogy ő nem akart személyi hajszát cikkeivel, elismerte Schöberl egyéni tisztességét. A költségek viselését is vállalta, amelyeket a ,,Neues Pester Journal''pénzára ki is űzetett Schöberl jogi képviselőjének. A szombatra kitűzött tárgyaláson éppen ezért minden bizonyítékkal való fölszereltség nélkül itt él Salgó Ignác. Itt azonban meglepetés érte, mrt Schöberl, volt tanácsnok kijelentette, hogy nem elégszik meg a nyilatkozattal, hanem ítélett leér. Panaszolta, hogy ezek a támadások őt,mint a kurzus egyik exponensét tüntették föl,aki alkalmatlan arra az állásra, amit a betöltés akadálya a békés kiengesztelődésnek és a vnrosháza békés munkájának. Panaszolta, hogy 25 éves szolgálat után kénytelen volt B-lisára való helyeztetését kérni. Azt természetesn elhallgatta, hogy az ügyosztályból nagyon jó helyre került, az elektromos művek igazgatóságába, noha az elektromossághoz éppen annyit értett, hogy az ember, amikor meg akarja gyújtani a villanylámpát, srófol egyet a gombot. Azonkívül teljes egészében megkapja tanácsnoki illetményeit. Szigorú ítéletet kért. Dr. Hajjás Ödön védő részletesen ismertette a békealkudozások menetét, kijelentette, hogy a cikket az újságíró nem a tanácsnok ellen irányította. A cikk túlnyomó részében súlyos ténybeli illitásokat foglalt magában, amelyekre vonatkozóan kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. Tanúként kérte többek között gróf Klebelsberg Kunó és Vass József miniszterek, továbbá Ritka Ferenc főpolgármester kihallgatását. A vádat képviselő Miskolczy ügyész ellenezte a valódiság bizonyítását, amit a bíróság nem is rendelt el, ítélethozatalra került a sor. A bíróság bűnösnek mondta ki Salgó Ignácot a megrágalmazás vétségében és ezért 1.500.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A pécsi katonai lázadás öt vádlottját szabadlábra helyezték. 1918 május 20-án katonai zendülés tört ki Pécsett. Katonák lázadtak föl, agyonlőttek három tisztet és megszállták a pécsi középületeket. Katonaság verte szét őket és 500-at elfogtak közülök. A statáriális bíróság 40 embert kivégeztetett, a többiek ügyében, minthogy a vizsgálatot 48 órán belül nem lehetett befejezni, rendes eljárást tettek folyamatba. Az 500 ember közül mintegy 150 maradt fogságban egészen az októberi forradalomig, amikor valamennyit szabadlábra helyezték. A katonai ügyészség azonban 1921-ben új vizsgálatot kezdett és ez ügyben öt embert, Takács Mátyás és László János honvédeket, Hahn Károly, Bukovszky Lajos és Hajek Vencel bányászokat megint letartóztatták. A vizsgálatot úgy ellenük, mint még 140 szabadlábon levő vádlott ellen folytattak. A letartóztatottak védője, dr. Beck Oszkár legutóbb kérvényt nyújtott be a honvédelmi minisztérium hadbírósági ügyosztályához, amelyben kérte a letartóztatottak szabadlábra helyezését és az eljárás befejezését. A honvédelmi minisztérium a kérvényt elintézve, elrendelte az öt letartóztatott ember szabadlábra helyezését és egyben újból elrendelte a nyomozás megindítását. A bolsevistákat átszállították az ügyészség fogházába. Szombaton délben két nagy csukott rabszállító automobilon 20 letartóztatott bolsevistát szállítottak át a pestvidéki törvényszék fogházába. Rákosi Mátyást, Weinberger Zoltánt, Hámán Katót és Gőgös Ignácot vasárnap szállítják át a Markó utcai ügyészség fogházába, mert a vizsgálóbíró elsősorban őket fogja kihallgatni. A többi letartóztatottat ugyancsak vasárnap szállítják át a pestvidéki törvényszék fogházába. Szombaton délelőtt szabadon bocsátották Balogh Lászlót, akiről a nyomozás során megállapították, hogy véletlenül került mostanában Budapestre és önként jelentkezett a rendőrségen. Az elbocsátottak között van Hámán Kató öccse és egy Fodor nevű munkás is. A filmvállalatok megbízottai Marinovich főkapitánytól engedélyt kértek arra, hogy az ügyészségre átszállított embereket lefényképezhessék. A főkapitány e kérést nem teljesítette. — Eltűnt. Klauzovics Sándor 20 éves szolga, aki a poliklinika szolgálatában állott, ez év júliusában eltűnt. A rendőrség keresi. — Pedrow-ünnepély. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete 17. csoportja október 18-án, vasárnap délelőtt éi 11 órakor a Kamara-mozgófényképszínházban (Dohányutca 44) nagyszabású matinét rendez. Közreműködnek: Jászai Mari, K. Sándor Mariska, S. Gervay Erzsi, Hantos Irma, Zala Lili, Baló Elemér, Somló József, Hannover György, Sfierzl Oszkár, az Általános Munkásdalárda Müller Károly vezényletével. A matiné keretében föllép Szedő Miklós operaénekes, aki Kerner Jenő, a Városi Színház karnagya által megzenésített három Ady-verset fog kéziratból énekelni. Konferál: Szentiványi Kálmán. Rendező: György Miklós. Jegyek 10—50.000 koronás árban a Népszava-könyvkereskedésben és a Kamara jegypénztáránál válthatók, mutatják be lapkihordóink az egész ország területén az i. év. Ne mulassza el senki sem ma megrendelni, hogy a 30.000 K-s respSárfó kaphtast a Na a kihordó elmulasztaná a gyüjtőív átadását, kérje tőle — Dr. Erdős Ferenc ügyvédi gyakorlata. Nagy föltűnést keltett az a rágalmazási per, amelynek folyamán tanúk azt vallották, hogy dr. Erdős Ferenc ügyvéd egyik ügyfele előtt azt állította, hogy az ügyészségen bizonyos ügyek elintézésénél pénzre van szüksége és ezen a címen nagyobb összegű költségeket állított be ügyvédi díjjegyzékébe. Dr. Erdős Ferencet akkor a vádhatóság megrágalmazása címén letartóztatták. Amikor ez megtörtént, összeült az ügyvédi kamara választmánya és dr. Erdős Ferenc ügyvédi gyakorlatát fölfüggesztette. Mire a választmánynak ezt a döntését kikézbesítették, a tábla, a védők előterjesztése alapján, szabadlábra helyezte Erdős Ferencet. Erre az ügyvédi kamara választmánya megint összeült, mert szükségesnek tartotta előző döntésének fölülvizsgálását. Ez a második választmányi ülés azzal az eredménnyel járt, hogy visszavonták a fölfüggesztő határozatot és Erdős Ferencnek újból megengedték az ügyvédi gyakorlat folytatását. — A pilótanövendék katasztrófája. Szombathelyről jelentik: Szombaton reggel a szombathelyi repülőtérről fölszállott egy kétüléses iskolai repülőgép, amelyet Tóth Ernő pilótanövendék vezetett. A gép a repülőtér és Söpte község között lezuhant és pilótája szörnyethalt. A gép utast nem vitt magával. Tóth Ernő a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság szombathelyi pilótaiskolájának volt a növendéke. Kiképzése befejezéshez közeledett és már az első repüléseket végezte egyedül. A baleset okának kiderítésére a légügyi hivatal vizsgálatot indított. — Örült a templom előtt. A Mária Teréziatemplom előtt a járókelők arra lettek figyelmesek, hogy egy asszony hangosan imádkozik. A rendőr előállította a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Hoffmann Abelné 45 éves háztartásbeli és közveszélyes őrült. Beszállították az angyalföldi tébolydába. — A soffőr szerencsétlensége. Nagy Béla soffőr — amint Debrecenből jelentik — megakadt automobiljának kijavítása közben súlyos égési sebeket szenvedett. A benzintartály ugyanis hirtelen kigyulladt és fölrobbant. Beszállították a sebészeti klinikára, ahol nagy kínok között meghalt. — Összekoccant a feleségével és agyonlőtte magát. Debrecenből táviratozzák: Surányi András tiszthelyettes összekoccant a feleségével. Nagy fölindulásában elővette, szolgálati revolverét és a fegyvert önmaga ellen fordítva, szájába lőtt. A golyó azonnal végzett vele. NÉPSZAVA 13 — Pénzbüntetés a rokkant cím illetéktelen használatáért. Steinmetz Sámuel Kispesten kefegyári részvénytársaságot alapított, amelynek cégébe belevette, hogy az üzem hadirokkantak céljait szolgálja. Minthogy erre sem a népjóléti, sem a kereskedelmi minisztériumtól nem volt engedélye, rendőrbirói eljárás indult meg ellene. Ügyét legutóbb tárgyalták immár másodszor és ezen a második tárgyaláson hallgatták ki a gyár igazgatóját, Fried Farkast, majd Weiszhausz Emil igazgatósági tagot, aki Steinmetz Sámuel veje, végül pedig Steinmetz Sámuelt. Nem tudtak szolgálni semmiféle olyan okmánnyal, amelyből kiderült volna, hogy a cégükben használt címet jogosan alkalmazták. A kefegyárnak iparigazolványa sem volt. Steinmetz Sámuel védekezésére előadta, hogy ha ő követett el kihágást, úgy kihágást követett el a minisztérium is, mert az is részt vett a részvénytársaság alapításában. Ezután rokkantakat hallgattak ki, akik előadták, hogy dolgoztak Steinmetz gyárában. Ezeknek kihallgatása után dr. Éder Zoltán városi aljegyző, rendőrbíró, Steinmetz Sámuelt három rendbeli folytatólagosan elkövetett kihágásban mondta ki bűnösnek és ezért 900.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Weiszhausz Emilt ugyan a kihágások címén 450.000 korona pénzbüntetésre ítélte. — Lopásért elitélt rendőr. Bősze Istv.*» rendőr a rendőrőrszobán, ahol a mult évben szolgálatot teljesített, hosszabb időn át lopkodta rendőrtársait. Ami után egy ellopott köpönyeget értékesített, detektívek vonták kérdőre egyik vevőjét, aki a detektíveket Bősze Istvánhoz vezette. A rendőrt letartóztatták és ügyét szombaton tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszéken Fayl Ivor büntetőbiró. A vádlott tagadott, a tanuk azonban ellene vallottak, amire a biró jogtalan elsajátítás vétségében mondta ki bűnösnek Bősze Istvánt és ezért 3 havi fogházbüntetésre ítélte. A Budapesti Iíatósági Munkaközvetítő (József utca 33) 1925 szeptember hó 30-iki kimutatása szerint foglalkozást kaphat: 203 ipari szakmunkás, 13 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 32 gyári és egyéb napszámos, 12 szolga, kifutó, kocsis, 1 magántisztviselő, 9 kereskedelmi alkalmazott, SS állandó háztartási alkalmazott, 451 tanonc, foglalkozást keres: 1169 ipari szakmunkás, 389 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 120 gyári 63 egyéb napszámos, 221 szolga, kifutó, kocsis, 95 magántisztviselő, 156 kereskedelmi alkalmazott, 32 állandó, 286 kisegítő háztartási alkalmazott, 4 tanonc. mmmmunkásai a Községi é.- A főváros szomszédságában levő proletár város szervezett munkásai új küzdelmek előtt állanak. A közeledő községi választásokra készülődnek és minden eszközt megragadnak arra, hogy az új választásokon még a mostaninál is jobb eredményeket érjenek el. E célból az elmúlt héten két népgyűlést rendeztek. A Munkásotthonban szerdán este volt kitűnően sikerült nyilvános gyűlés. A Munkásotthon nagyterme zsúfolásig megtelt a hallgatósággal. A gyűlés elnöke Weinberger József elvtárs volt. A napirendé Hanesz Sándor elvtárs ismertette, aki le inkább a közelgő községi választásokkal foglalkozott. Azután Mihályi Ferenc elvtt számolt be a szociáldemokrata párt alpes községi frakciójának eddigi tevékenységére és általánosságban annak eredményeit ismertette. A szocialista befolyás a nagyobb beruházásokban (kislakásépítés, leánygimnázium építése) és a jóléti intézmények segélyeinek kiterjesztésében nyilvánult meg. Felhívta a jelenlevő elvtársakat és elvtársnőket, hogy a közelgő községi választások sikerének biztosítására adják meg az erkölcsi és anyagi lehetőséget. A X. kerületi pártszervezet területén levő szervezett munkások a Szitka János-féle vendéglő kerthelyiségében tartottak nyilvános gyűlést. A politikai és gazdasági helyzetet Szabó Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő ismertette. Foglalkozott a szociáldemokrata parlamenti frakció működésével. Nagy vonásokban ismertette a nemzetgyűlésen eddig történt eseményeket, majd a Vágiüggyel kapcsolatos eseményekről számolt be. Végül a községi választások sikeres lebonyolítása érdekében együttműködésre hívta föl a megjelent nagyszámú hallgatóságot. Azután Mihályi Ferenc elvtárs számolt be a szociáldemokrata községi frakció hároméves működéséről és felkérte a megjelent elvtársakat, hogy ha az elért eredményeket meg akarják sokszorozni, akkor a választásban teljes erővel vegyenek részt. A gyűlés PogácsásMenyhért elnöklő elvtárs lelkesítő zárószavaiva® ért véget. "