Népszava, 1925. október (53. évfolyam, 220–246. sz.)

1925-10-04 / 223. szám

október — Kibékülés után pörösködés. Salgó Ignác hírlapíró, a nemrégiben megszűnt „Neues Pes­ter Journal"-ban két cikket írt a főváros köz­oktatásügyi politikájáról. Ezekben a cikkek­ben részletesen ismertette azoknak a tanerők­nek a kálváriáját, akiket a kurzus kiüldözött állásaikból. Elmondotta ezek kapcsán, hogy Somogyi Béla meggyilkolt elvtársunk özvegyé­nek nyugdíját is csak a közoktatásügyi mi­niszter ismételt és határozott utasítására utal­ták ki. Szóvátette, hogy amíg azelőtt a kurzus néven nevezett csapás beálla előtt tizenhárman dolgoztak a közoktatásügyi bizottságban, addig most 66-an teljesítenek ott szolgálatot. Beszélt Zilahi-Kiss fajvédő munkájáról és az ügyosz­tály tevékenysége körében tapasztalt anomá­liákról. A cikkek miatt Schöberl Ferenc, volt városi tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály volt vezetője, r­ágal­mazos sajtóvétsége címén pert indított Salgó Ignác ellen. Jóval a most, szombatra kitűzött végtárgyalás előtt békés megegyezés jött létre a felek között. Ezeknek eredményeképen megállapodtak abban, hogy Salgó Ignác, tekintettel arra, hogy ő nem akart személyi hajszát cikkeivel, elismerte Schöberl egyéni tisztességét. A költségek viselését is vál­lalta, amelyeket a ,,Neues Pester Journal''pénz­ára ki is űzetett Schöberl jogi képviselőjének. A szombatra kitűzött tárgyaláson éppen ezért minden bizonyítékkal való fölszereltség nélkül itt él Salgó Ignác. Itt azonban meglepetés érte, mrt Schöberl, volt tanácsnok kijelentette, hogy nem elégszik meg a nyilatkozattal, hanem íté­lett leér. Panaszolta, hogy ezek a támadások őt,mint a kurzus egyik exponensét tüntették föl,aki alkalmatlan arra az állásra, amit a be­töltés akadálya a békés kiengesztelődésnek és a vnrosháza békés munkájának. Panaszolta, hogy 25 éves szolgálat után kénytelen volt B-lisára való helyeztetését kérni. Azt termé­szetesn elhallgatta, hogy az ügyosztályból na­gyon jó helyre került, az elektromos művek igazgatóságába, noha az elektromossághoz ép­pen annyit értett, hogy az ember, amikor meg akarj­a gyújtani a villanylámpát, srófol egyet a gombot. Azonkívül teljes egészében meg­kapja tanácsnoki illetményeit. Szigorú ítéletet kért. Dr. Hajjás Ödön védő részletesen ismertette a békealkudozások menetét, kijelentette, hogy a cikket az újságíró nem a tanácsnok ellen irá­nyította. A cikk túlnyomó részében súlyos ténybeli illitás­okat foglalt magában, amelyekre vonatkozóan kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. Tanúként kérte többek között gróf Klebelsberg Kunó és Vass József miniszterek, továbbá Ritka Ferenc főpolgármester kihall­gatását. A vád­at képviselő Miskolczy ügyész ellenezte a valódiság bizonyítását, amit a bíró­ság nem is rendelt el, ítélethozatalra került a sor. A bíróság b­űnösnek mondta ki Salgó Igná­cot a megrágalmazás vétségében és ezért 1.500.000 korona pénzbüntetésre ítélte.­­ A pécsi katonai lázadás öt vádlottját szabadlábra helyezték. 1918 május 20-án katonai zendülés tört ki Pécsett. Katonák lázadtak föl, agyonlőttek három tisztet és megszállták a pécsi középületeket. Katonaság verte szét őket és 500-at elfogtak közülök. A statáriális bíró­ság 40 embert kivégeztetett, a többiek ügyé­ben, minthogy a vizsgálatot 48 órán belül nem lehetett befejezni, rendes eljárást tettek folya­matba. Az 500 ember közül mintegy 150 ma­radt fogságban egészen az októberi forrada­lomig, amikor valamennyit szabadlábra he­lyezték. A katonai ügyészség azonban 1921-ben új vizsgálatot kezdett és ez ügyben öt embert, Takács Mátyás és László János honvédeket, Hahn Károly, Bukovszky Lajos és Hajek Vencel bányászokat megint letartóztatták. A vizsgálatot úgy ellenük, mint még 140 szabad­lábon levő vádlott ellen folytattak. A letar­tóztatottak védője, dr. Beck Oszkár legutóbb kérvényt nyújtott be a honvédelmi minisz­térium hadbírósági ügyosztályához, amelyben kérte a letartóztatottak szabadlábra helyezését és az eljárás befejezését. A honvédelmi mi­nisztérium a kérvényt elintézve, elrendelte az öt letartóztatott ember szabadlábra helyezését és egyben újból elrendelte a nyomozás meg­indítását.­­ A bolsevistákat átszállították az ügyész­ség fogházába. Szombaton délben két nagy csukott rabszállító automobilon 20 letartózta­tott bolsevistát szállítottak át a pestvidéki törvényszék fogházába. Rákosi Mátyást, Wein­berger Zoltánt, Hámán Katót és Gőgös Igná­cot vasárnap szállítják át a Markó­ utcai ügyészség fogházába, mert a vizsgálóbíró első­sorban őket fogja kihallgatni. A többi letar­tóztatottat ugyancsak vasárnap szállítják át a pestvidéki törvényszék fogházába. Szombaton délelőtt szabadon bocsátották Balogh Lászlót, akiről a nyomozás során megállapították, hogy véletlenül került mostanában Budapestre és önként jelentkezett a rendőrségen. Az elbocsá­tottak között van Hámán Kató öccse és egy Fodor nevű munkás is. A filmvállalatok meg­bízottai Marinovich­ főkapitánytól engedélyt kértek arra, hogy az ügyészségre átszállított embereket lefényképezhessék. A főkapitány e kérést nem teljesítette. — Eltűnt. Klauzovics Sándor 20 éves szolga, aki a poliklinika szolgálatában állott, ez év júliusában eltűnt. A rendőrség keresi. — Pedrow-ü­nnepély. A Magyarországi Mun­kások Gyermekbarát Egyesülete 17. csoportja október 18-án, vasárnap délelőtt éi 11 órakor a Kamara-mozgófényképszínházban (Dohány­utca 44) nagyszabású matinét rendez. Közre­működnek: Jászai Mari, K. Sándor Mariska, S. Gervay Erzsi, Hantos Irma, Zala Lili, Baló Elemér, Somló József, Hannover György, Sfierzl Oszkár, az Általános Munkásdalárda Müller Károly vezényletével. A matiné kere­tében föllép Szedő Miklós operaénekes,­­ aki Kerner Jenő, a Városi Színház karnagya által megzenésített három Ady-verset fog kézirat­ból énekelni. Konferál: Szentiványi Kálmán. Rendező: György Miklós. Jegyek 10—50.000 koronás árban a Népszava-könyvkereskedésben és a Kamara jegypénztáránál válthatók, mutatják be lapkihordóink az egész ország területén az i­. év. Ne mulassza el senki sem ma megrendelni, hogy a 30.000 K-s respSárfó kaphtast a N­a a kihordó elmulasztaná a gyüjtőív átadását, kérje tőle — Dr. Erdős Ferenc ügyvédi gyakorlata. Nagy föltűnést keltett az a rágalmazási per, amelynek folyamán tanúk azt vallották, hogy dr. Erdős Ferenc ügyvéd egyik ügyfele előtt azt állította, hogy az ügyészségen bizonyos ügyek elintézésénél pénzre van szüksége és ezen a címen nagyobb összegű költségeket állí­tott be ügyvédi díjjegyzékébe. Dr. Erdős Fe­rencet akkor a vádhatóság megrágalmazása címén letartóztatták. Amikor ez megtörtént, összeült az ügyvédi kamara választmánya és dr. Erdős Ferenc ügyvédi gyakorlatát fölfüg­gesztette. Mire a választmánynak ezt a dön­tését kikézbesítették, a tábla, a védők előter­jesztése alapján, szabadlábra helyezte Erdős Ferencet. Erre az ügyvédi kamara választ­mánya megint összeült, mert szükségesnek tartotta előző döntésének fölülvizsgálását. Ez a második választmányi ülés azzal az ered­ménnyel járt, hogy visszavonták a fölfüg­gesztő határozatot és Erdős Ferencnek újból megengedték az ügyvédi gyakorlat folytatását. — A pilótanövendék katasztrófája. Szombat­helyről jelentik: Szombaton reggel a szombat­helyi repülőtérről fölszállott egy kétüléses iskolai repülőgép, amelyet Tóth Ernő pilóta­növendék vezetett. A gép a repülőtér és Söpte község között lezuhant és pilótája szörnyet­halt. A gép utast nem vitt magával. Tóth Ernő a Magyar Légiforgalmi Részvénytársa­ság szombathelyi pilótaiskolájának volt a nö­vendéke. Kiképzése befejezéshez közeledett és már az első repüléseket végezte egyedül. A baleset okának kiderítésére a légügyi hivatal vizsgálatot indított. — Örült a templom előtt. A Mária Terézia­templom előtt a járókelők arra lettek figyel­mesek, hogy egy asszony hangosan imádko­zik. A rendőr előállította a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Hoffmann Abelné 45 éves háztartásbeli és közveszélyes őrült. Beszállították az angyalföldi tébolydába. — A soff­őr szerencsétlensége. Nagy Béla soffőr — amint Debrecenből jelentik — meg­akadt automobiljának kijavítása közben sú­lyos égési sebeket szenvedett. A benzintartály ugyanis hirtelen kigyulladt és fölrobbant. Be­szállították a sebészeti klinikára, ahol nagy kínok között meghalt. — Összekoccant a feleségével és agyonlőtte magát. Debrecenből táviratozzák: Surányi András tiszthelyettes összekoccant a feleségé­vel. Nagy fölindulásában elővette, szolgálati revolverét és a fegyvert önmaga ellen fordítva, szájába lőtt. A golyó azonnal végzett vele. NÉPSZAVA 13 — Pénzbüntetés a rokkant cím illetéktelen használatáért. Steinmetz Sámuel Kispesten kefegyári részvénytársaságot alapított, amely­nek cégébe belevette, hogy az üzem hadi­rokkantak céljait szolgálja. Minthogy erre sem a népjóléti, sem a kereskedelmi minisz­tériumtól nem volt engedélye, rendőrbirói el­járás indult meg ellene. Ügyét legutóbb tár­gyalták immár másodszor és ezen a más­odik tárgyaláson hallgatták ki a gyár igazgatóját, Fried Farkast, majd Weiszhausz Emil igaz­gatósági tagot, aki Steinmetz Sámuel veje, végül pedig Steinmetz Sámuelt. Nem tudtak szolgálni semmiféle olyan okmánnyal, amely­ből kiderült volna, hogy a cégükben használt címet jogosan alkalmazták. A kefegyárnak iparigazolványa sem volt. Steinmetz Sámuel védekezésére előadta, hogy ha ő követett el kihágást, úgy kihágást követett el a minisz­térium is, mert az is részt vett a részvény­tár­saság alapításában. Ezután rokkantakat hall­gattak ki, akik előadták, hogy dolgoztak Stein­metz gyárában. Ezeknek kihallgatása után­ dr. Éder Zoltán városi aljegyző, rendőrbíró, Steinmetz Sámuelt három rendbeli folytató­lagosan elkövetett kihágásban mondta ki bű­nösnek és ezért 900.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Weiszhausz Emilt ugyan a kihágások címén 450.000 korona pénzbüntetésre ítélte. — Lopásért elitélt rendőr. Bősze Is­tv.*» rendőr a rendőrőrszobán, ahol a mult évben szolgálatot teljesített, hosszabb időn át lop­kodta rendőrtársait. Ami után egy ellopott köpönyeget értékesített, detektívek vonták kér­dőre egyik vevőjét, aki a detektíveket Bősze Istvánhoz vezette. A rendőrt letartóztatták és ügyét szombaton tárgyalta a budapesti bün­tetőtörvényszéken Fayl Ivor bünt­etőbiró. A vádlott tagadott, a tanuk azonban ellene val­lottak, amire a biró jogtalan elsajátítás vétsé­gében mondta ki bűnösnek Bősze Istvánt és ezért 3 havi fogházbüntetésre ítélte.­­ A Budapesti Iíatósági Munkaközvetítő (József­ utca 33) 1925 szeptember hó 30-iki kimutatása szerint foglalkozást kaphat: 203 ipari szakmunkás, 13 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 32 gyári és egyéb napszámos, 12 szolga, kifutó, kocsis, 1 magántisztviselő, 9 kereskedelmi alkal­mazott, SS állandó háztartási alkalmazott, 451 tanonc, foglalkozást keres: 1169 ipari szakmunkás, 389 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 120 gyári 63 egyéb napszá­mos, 221 szolga, kifutó, kocsis, 95 magántisztviselő, 156­ kereskedelm­i alkalmazott, 32 állandó, 286 kisegítő ház­tartási alkalmazott, 4 tanonc. mmmmu­­nkásai a Községi é.- A főváros szomszédságában levő proletár város szervezett munkásai új küzdelmek előtt állanak. A közeledő községi választásokra készülődnek és minden eszközt megragadnak arra, hogy az új választásokon még a mos­taninál is jobb eredményeket érjenek el. E cél­ból az elmúlt héten két népgyűlést rendeztek. A Munkásotthonban szerdán este volt kitűnően sikerült nyilvános gyűlés. A Munkásotthon nagyterme zsúfolásig meg­telt a hallgatósággal. A gyűlés elnöke Wein­berger József elvtárs volt. A napirendé Hanesz Sándor elvtárs ismertette, aki le inkább a közelgő községi választásokkal fog­lalkozott. Azután Mihályi Ferenc elvtt számolt be a szociáldemokrata párt alpes községi­­ frakciójának eddigi tevékenységére és általánosságban annak eredményeit ismer­tette. A szocialista befolyás a nagyobb be­ruházásokban (kislakásépítés, leánygimnázium építése) és a jóléti intézmények segélyeinek ki­terjesztésében nyilvánult meg. Felhívta a je­lenlevő elvtársakat és elvtársnőket, hogy a közelgő községi választások sikerének biztosí­tására adják meg az erkölcsi és anyagi lehe­tőséget. A X. kerületi pártszervezet területén levő szervezett munkások a Szitka János-féle vendéglő kerthelyiségében tartottak nyilvános gyűlést. A politikai és gazdasági helyzetet Szabó Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő ismertette. Foglalkozott a szociál­demokrata parlamenti frakció működésével. Nagy vonásokban ismertette a nemzetgyűlésen eddig történt eseményeket, majd a Vági­üggyel kapcsolatos eseményekről számolt be. Végül a községi választások sikeres lebonyo­lítása érdekében együttműködésre hívta föl a megjelent nagyszámú hallgatóságot. Azután Mihályi­ Ferenc elvtárs számolt be a szociál­demokrata községi frakció hároméves műkö­déséről és felkérte a megjelent elvtársakat, ho­gy ha az elért eredményeket meg akarják sokszorozni, akkor a választásban teljes erő­vel vegyenek részt. A gyűlés Pogácsás­­Meny­hért elnöklő elvtárs lelkesítő zárószavaiva® ért véget. "

Next